{"collection":"Bible & Christianity","html_url":"https://unchartedknowledge.5gfusion.net/browse/bib/wb/hun/act.htm","path":"bib/wb/hun/act.htm","source_url":"https://sacred-texts.com/bib/wb/hun/act.htm","text":"1:1 Els\u00f5 k\u00f6nyvemet \u00edrtam, Theofilus, mindazokr\u00f3l, a miket kezdett J\u00e9zus cselekedni \u00e9s tan\u00edtani,\n1:2 Mind a napig, melyen f\u00f6lvitet\u00e9k, minekut\u00e1na parancsolatokat adott a Szent L\u00e9lek \u00e1ltal az apostoloknak, kiket v\u00e1lasztott vala mag\u00e1nak.\n1:3 Kiknek az \u00f5 szenved\u00e9se ut\u00e1n sok jel \u00e1ltal meg is mutatta, hogy \u00f5 \u00e9l, negyven napon \u00e1t megjelenv\u00e9n n\u00e9kik, \u00e9s sz\u00f3lv\u00e1n az Isten orsz\u00e1g\u00e1ra tartoz\u00f3 dolgokr\u00f3l.\n1:4 \u00c9s vel\u00f6k \u00f6sszej\u00f6v\u00e9n, meghagy\u00e1 n\u00e9kik, hogy el ne menjenek Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l, hanem v\u00e1rj\u00e1k be az Aty\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9t, melyet [\u00fagymond,] hallottatok t\u00f5lem:\n1:5 Hogy J\u00e1nos ugyan v\u00edzzel keresztelt, ti azonban Szent L\u00e9lekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.\n1:6 Mikor az\u00e9rt azok egybegy\u00fbltek, megk\u00e9rd\u00e9k \u00f5t, mondv\u00e1n: Uram, avagy nem ez id\u00f5ben \u00e1ll\u00edtod-\u00e9 helyre az orsz\u00e1got Izr\u00e1elnek?\n1:7 Monda pedig n\u00e9kik: Nem a ti dolgotok tudni az id\u00f5ket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalm\u00e1ba helyheztetett.\n1:8 Hanem vesztek er\u00f5t, minekut\u00e1na a Szent L\u00e9lek elj\u00f5 re\u00e1tok: \u00e9s lesztek n\u00e9kem tan\u00faim \u00fagy Jeruzs\u00e1lemben, mint az eg\u00e9sz J\u00fade\u00e1ban \u00e9s Samari\u00e1ban \u00e9s a f\u00f6ldnek mind v\u00e9gs\u00f5 hat\u00e1r\u00e1ig.\n1:9 \u00c9s mikor ezeket mondotta, az \u00f5 l\u00e1ttokra felemeltet\u00e9k, \u00e9s felh\u00f5 fog\u00e1 el \u00f5t szemeik el\u00f5l.\n1:10 \u00c9s a mint szemeiket az \u00e9gre f\u00fcggesztett\u00e9k, mikor \u00f5 elm\u00e9ne, \u00edm\u00e9 k\u00e9t f\u00e9rfi\u00fa \u00e1llott meg mellett\u00fck feh\u00e9r ruh\u00e1ban,\n1:11 Kik sz\u00f3ltak is: Galileabeli f\u00e9rfiak, mit \u00e1llotok n\u00e9zve a mennybe? Ez a J\u00e9zus, a ki felvitet\u00e9k t\u00f5letek a mennybe, akk\u00e9pen j\u00f5 el, a mik\u00e9pen l\u00e1tt\u00e1tok \u00f5t felmenni a mennybe.\n1:12 Akkor megt\u00e9r\u00e9nek Jeruzs\u00e1lembe a hegyr\u00f5l, mely h\u00edvatik Olajf\u00e1k [hegy\u00e9nek,] mely Jeruzs\u00e1lem mellett van, egy szombat[napi] j\u00e1r\u00f3f\u00f6ldre.\n1:13 \u00c9s mikor bementek, felmen\u00e9nek a fels\u00f5h\u00e1zba, a hol sz\u00e1llva val\u00e1nak: P\u00e9ter \u00e9s Jakab, J\u00e1nos \u00e9s Andr\u00e1s, Filep \u00e9s Tam\u00e1s, Bertalan \u00e9s M\u00e1t\u00e9, Jakab, az Alfeus fia, \u00e9s Simon, a zel\u00f3ta, \u00e9s J\u00fad\u00e1s, a Jakab fia.\n1:14 Ezek mindny\u00e1jan egy sz\u00edvvel-l\u00e9lekkel foglalatosak val\u00e1nak az im\u00e1dkoz\u00e1sban \u00e9s a k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sben, az asszonyokkal \u00e9s M\u00e1ri\u00e1val, J\u00e9zusnak anyj\u00e1val, \u00e9s az \u00f5 atyjafiaival egy\u00fctt.\n1:15 \u00c9s azokban a napokban felkelv\u00e9n P\u00e9ter a tan\u00edtv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt, monda (vala pedig ott egy\u00fctt mintegy sz\u00e1zh\u00fasz f\u00f5nyi sokas\u00e1g):\n1:16 Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, sz\u00fcks\u00e9g volt betelni annak az \u00edr\u00e1snak, melyet megj\u00f6vend\u00f6lt a Szent L\u00e9lek D\u00e1vid sz\u00e1ja \u00e1ltal J\u00fad\u00e1s fel\u00f5l, ki vezet\u00f5j\u00fck l\u00f5n azoknak, a kik megfogt\u00e1k J\u00e9zust.\n1:17 Mert mi k\u00f6z\u00e9nk sz\u00e1ml\u00e1ltatott, \u00e9s elnyerte ennek a szolg\u00e1latnak az oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00e9t.\n1:18 (Ez [h\u00e1t] mez\u00f5t szerze hamiss\u00e1g\u00e1nak b\u00e9r\u00e9b\u00f5l; \u00e9s al\u00e1 zuhanv\u00e1n, elhasadt k\u00f6z\u00e9pen, \u00e9s minden bels\u00f5 r\u00e9sze kiomlott.\n1:19 \u00c9s [ez] tudtokra l\u00f5n mindazoknak, kik Jeruzs\u00e1lemben lakoznak; \u00fagy hogy az a mez\u00f5 tulajdon nyelv\u00f6k\u00f6n Akeldam\u00e1nak, azaz V\u00e9rmez\u00f5nek neveztetett el.)\n1:20 Mert meg van \u00edrva a Zsolt\u00e1rok k\u00f6nyv\u00e9ben: Legyen az \u00f5 lak\u00f3helye puszta, \u00e9s ne legyen lak\u00f3 abban. \u00c9s: Az \u00f5 p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00e9t m\u00e1s vegye el.\n1:21 Sz\u00fcks\u00e9g az\u00e9rt, hogy azok k\u00f6z\u00fcl a f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00fcl, a kik vel\u00fcnk egy\u00fctt j\u00e1rtak minden id\u00f5ben, m\u00edg az \u00dar J\u00e9zus k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk j\u00e1rt-kelt,\n1:22 A J\u00e1nos kereszts\u00e9g\u00e9t\u00f5l kezdve mind a napig, melyen f\u00f6lvitet\u00e9k t\u00f5l\u00fcnk, azok k\u00f6z\u00fcl egy az \u00f5 felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak bizonys\u00e1ga legyen mivel\u00fcnk egyetemben.\n1:23 \u00c1llat\u00e1nak az\u00e9rt el\u00f5 kett\u00f5t, J\u00f3zsefet, ki hivatik Barsab\u00e1snak, kinek mell\u00e9kneve Justus vala, \u00e9s M\u00e1ty\u00e1st.\n1:24 \u00c9s im\u00e1dkozv\u00e1n, mond\u00e1nak: Te, Uram, ki mindeneknek sz\u00edv\u00e9t ismered, mutasd meg a kett\u00f5 k\u00f6z\u00fcl egyiket, a kit kiv\u00e1lasztott\u00e1l,\n1:25 Hogy elnyerje az oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00e9t e szolg\u00e1latnak \u00e9s apostols\u00e1gnak, melyt\u00f5l elt\u00e9velyed\u00e9k J\u00fad\u00e1s, hogy az \u00f5 saj\u00e1t hely\u00e9re jusson.\n1:26 Sorsot vet\u00e9nek az\u00e9rt re\u00e1jok, \u00e9s es\u00e9k a sors M\u00e1ty\u00e1sra, \u00e9s a tizenegy apostol k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1ml\u00e1ltat\u00e9k.\n2:1 \u00c9s mikor a p\u00fcnk\u00f6sd napja elj\u00f6tt, mindny\u00e1jan egyakarattal egy\u00fctt val\u00e1nak.\n2:2 \u00c9s l\u00f5n nagy hirtelens\u00e9ggel az \u00e9gb\u00f5l mintegy sebesen z\u00fag\u00f3 sz\u00e9lnek zend\u00fcl\u00e9se, \u00e9s eltel\u00e9 az eg\u00e9sz h\u00e1zat, a hol \u00fclnek vala.\n2:3 \u00c9s megjelentek el\u00f5tt\u00fck kett\u00f5s t\u00fczes nyelvek \u00e9s \u00fcle mindenikre azok k\u00f6z\u00fcl.\n2:4 \u00c9s megtel\u00e9nek mindny\u00e1jan Szent L\u00e9lekkel, \u00e9s kezd\u00e9nek sz\u00f3lni m\u00e1s nyelveken, a mint a L\u00e9lek adta n\u00e9kik sz\u00f3lniok.\n2:5 Lakoznak vala pedig Jeruzs\u00e1lemben zsid\u00f3k, istenf\u00e9l\u00f5 f\u00e9rfiak, minden n\u00e9p k\u00f6z\u00fcl, melyek az \u00e9g alatt vannak.\n2:6 Minekut\u00e1na pedig ez a z\u00fag\u00e1s l\u00f5n, egybegy\u00fble a sokas\u00e1g \u00e9s megzavarod\u00e9k, mivelhogy mindegyik a maga nyelv\u00e9n hall\u00e1 \u00f5ket sz\u00f3lni.\n2:7 \u00c1lm\u00e9lkodnak pedig mindny\u00e1jan \u00e9s csod\u00e1lkoznak vala, mondv\u00e1n egym\u00e1snak: Nemde nem Galileusok-\u00e9 ezek mindny\u00e1jan, a kik sz\u00f3lnak?\n2:8 Mim\u00f3don halljuk h\u00e1t [\u00f5ket,] kiki k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk a saj\u00e1t nyelv\u00e9n, a melyben sz\u00fclett\u00fcnk?\n2:9 P\u00e1rthusok \u00e9s m\u00e9dek \u00e9s el\u00e1mit\u00e1k, \u00e9s kik lakozunk Mesopot\u00e1mi\u00e1ban, J\u00fade\u00e1ban \u00e9s Kappad\u00f3czi\u00e1ban, Pontusban \u00e9s \u00c1zsi\u00e1ban,\n2:10 Frigi\u00e1ban \u00e9s Pamfili\u00e1ban, \u00c9gyiptomban \u00e9s Libi\u00e1nak tartom\u00e1nyiban, mely Czir\u00e9ne mellett van, \u00e9s a r\u00f3mai j\u00f6vev\u00e9nyek, mind zsid\u00f3k, mind prozelitusok,\n2:11 Kr\u00e9taiak \u00e9s arabok, halljuk a mint sz\u00f3lj\u00e1k a mi nyelv\u00fcnk\u00f6n az Istennek nagys\u00e1gos dolgait.\n2:12 \u00c1lm\u00e9lkodnak vala pedig mindny\u00e1jan \u00e9s zavarban val\u00e1nak, egym\u00e1snak ezt mondv\u00e1n: Vajjon mi akar ez lennie?\n2:13 M\u00e1sok pedig cs\u00fafol\u00f3dva mond\u00e1nak: \u00c9des bort\u00f3l r\u00e9szegedtek meg.\n2:14 P\u00e9ter azonban el\u00f5\u00e1llv\u00e1n a tizenegygyel, felemel\u00e9 szav\u00e1t, \u00e9s sz\u00f3la n\u00e9kik: Zsid\u00f3 f\u00e9rfiak \u00e9s mindny\u00e1jan, kik lakoztok Jeruzs\u00e1lemben, legyen ez n\u00e9ktek tudtotokra, \u00e9s vegy\u00e9tek f\u00fcleitekbe az \u00e9n besz\u00e9dimet!\n2:15 Mert nem r\u00e9szegek ezek, a mint ti \u00e1ll\u00edtj\u00e1tok; hiszen a napnak harmadik \u00f3r\u00e1ja van;\n2:16 Hanem ez az, a mi megmondatott J\u00f3el pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t\u00f3l:\n2:17 \u00c9s l\u00e9szen az utols\u00f3 napokban, ezt mondja az Isten, kit\u00f6lt\u00f6k az \u00e9n Lelkemb\u00f5l minden testre: \u00e9s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1lnak a ti fiaitok \u00e9s le\u00e1nyaitok, \u00e9s a ti ifjaitok l\u00e1t\u00e1sokat l\u00e1tnak, \u00e9s a ti v\u00e9neitek \u00e1lmokat \u00e1lmodnak.\n2:18 \u00c9s \u00e9pen az \u00e9n szolg\u00e1imra \u00e9s az \u00e9n szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1nyaimra is kit\u00f6lt\u00f6k azokban a napokban az \u00e9n Lelkemb\u00f5l, \u00e9s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1lnak.\n2:19 \u00c9s t\u00e9szek csud\u00e1kat az \u00e9gben odafenn, \u00e9s jeleket a f\u00f6ld\u00f6n idelenn, v\u00e9rt, t\u00fczet \u00e9s f\u00fcstnek g\u00f5z\u00f6lg\u00e9s\u00e9t.\n2:20 A nap s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gg\u00e9 v\u00e1ltozik, \u00e9s a hold v\u00e9rr\u00e9, minekel\u00f5tte elj\u00f5 az \u00darnak ama nagy \u00e9s f\u00e9nyes napja.\n2:21 \u00c9s l\u00e9szen, hogy mindaz, a ki az \u00darnak nev\u00e9t seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvja, megtartatik.\n2:22 Izr\u00e1elita f\u00e9rfiak, hallj\u00e1tok meg e besz\u00e9deket: A n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zust, azt a f\u00e9rfi\u00fat, a ki Istent\u00f5l bizonys\u00e1got nyert el\u00f5ttetek er\u00f5k, csudat\u00e9telek \u00e9s jelek \u00e1ltal, melyeket \u00f5 \u00e1ltala cselekedett Isten ti k\u00f6ztetek, a mint magatok is tudj\u00e1tok.\n2:23 Azt, a ki Istennek elv\u00e9gezett tan\u00e1cs\u00e1b\u00f3l \u00e9s rendel\u00e9s\u00e9b\u00f5l adatott [hal\u00e1lra,] megragadv\u00e1n, gonosz kezeitekkel keresztf\u00e1ra fesz\u00edtve meg\u00f6l\u00e9tek:\n2:24 Kit az Isten felt\u00e1masztott, a hal\u00e1l f\u00e1jdalmait megoldv\u00e1n; mivelhogy lehetetlen volt n\u00e9ki att\u00f3l fogvatartatnia.\n2:25 Mert D\u00e1vid ezt mondja \u00f5 r\u00f3la: Magam el\u00f5tt l\u00e1ttam az Urat mindenkor, mert \u00f5 n\u00e9kem jobb kezem fel\u00f5l van, hogy meg ne t\u00e1ntorodjam.\n2:26 Annakok\u00e1\u00e9rt \u00f6rvendezett az \u00e9n sz\u00edvem, \u00e9s v\u00edgadott az \u00e9n nyelvem; annakfelette az \u00e9n testem is rem\u00e9nys\u00e9gben nyugszik.\n2:27 Mert nem hagyod az \u00e9n lelkemet a s\u00edrban, \u00e9s nem engeded, hogy a te szented rothad\u00e1st l\u00e1sson.\n2:28 Megjelentetted n\u00e9kem az \u00e9letnek \u00fatait; bet\u00f6ltesz engem \u00f6r\u00f6mmel a te orcz\u00e1d el\u00f5tt.\n2:29 Aty\u00e1mfiai f\u00e9rfiak, szabad nyilv\u00e1n sz\u00f3lanom ti el\u00f5ttetek D\u00e1vid p\u00e1tri\u00e1rk\u00e1r\u00f3l, hogy \u00f5 megholt \u00e9s eltemettetett, \u00e9s az \u00f5 s\u00edrja mind e mai napig min\u00e1lunk van.\n2:30 Pr\u00f3f\u00e9ta l\u00e9v\u00e9n az\u00e9rt, \u00e9s tudv\u00e1n, hogy az Isten n\u00e9ki esk\u00fcv\u00e9ssel megesk\u00fcd\u00f6tt, hogy majd az \u00f5 \u00e1gy\u00e9k\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9b\u00f5l t\u00e1masztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az \u00f5 kir\u00e1lyi sz\u00e9kibe,\n2:31 El\u00f5re l\u00e1tv\u00e1n [ezt,] sz\u00f3lott a Krisztus felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hogy az \u00f5 lelke nem hagyatott a s\u00edrban, sem az \u00f5 teste rothad\u00e1st nem l\u00e1tott.\n2:32 Ezt a J\u00e9zust felt\u00e1masztotta az Isten, minek mi mindny\u00e1jan tan\u00fabizonys\u00e1gai vagyunk.\n2:33 Annakok\u00e1\u00e9rt az Istennek jobbja \u00e1ltal felmagasztaltatv\u00e1n, \u00e9s a meg\u00edg\u00e9rt Szent Lelket megnyerv\u00e9n az Aty\u00e1t\u00f3l, kit\u00f6lt\u00f6tte ezt, a mit ti most l\u00e1ttok \u00e9s hallotok.\n2:34 Mert nem D\u00e1vid ment fel a mennyorsz\u00e1gba; hiszen \u00f5 maga mondja: Monda az \u00dar az \u00e9n Uramnak: \u00dclj az \u00e9n jobbkezem fel\u00f5l,\n2:35 M\u00edglen vetem a te ellens\u00e9geidet l\u00e1baid al\u00e1 zs\u00e1molyul.\n2:36 Bizonynyal tudja meg az\u00e9rt Izr\u00e1elnek eg\u00e9sz h\u00e1za, hogy \u00darr\u00e1 \u00e9s Krisztuss\u00e1 tette \u00f5t az Isten, azt a J\u00e9zust, a kit ti megfesz\u00edtettetek.\n2:37 [Ezeket] pedig mikor hallott\u00e1k, sz\u00edv\u00f6kben megkesered\u00e9nek, \u00e9s mond\u00e1nak P\u00e9ternek \u00e9s a t\u00f6bbi apostoloknak: Mit cselekedj\u00fcnk, aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak?\n2:38 P\u00e9ter pedig monda n\u00e9kik: T\u00e9rjetek meg \u00e9s keresztelkedjetek meg mindny\u00e1jan a J\u00e9zus Krisztusnak nev\u00e9ben a b\u00fbn\u00f6knek bocs\u00e1natj\u00e1ra; \u00e9s veszitek a Szent L\u00e9lek aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t.\n2:39 Mert n\u00e9ktek lett az \u00edg\u00e9ret \u00e9s a ti gyermekeiteknek, \u00e9s mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elh\u00edv mag\u00e1nak az \u00dar, a mi Isten\u00fcnk.\n2:40 Sok egy\u00e9b besz\u00e9ddel is buzg\u00f3n k\u00e9ri \u00e9s inti vala \u00f5ket, mondv\u00e1n: Szakaszsz\u00e1tok el magatokat e gonosz nemzets\u00e9gt\u00f5l!\n2:41 A kik az\u00e9rt \u00f6r\u00f6mest vev\u00e9k az \u00f5 besz\u00e9d\u00e9t, megkeresztelked\u00e9nek; \u00e9s hozz\u00e1juk csatlakoz\u00e9k azon a napon mintegy h\u00e1romezer l\u00e9lek.\n2:42 \u00c9s foglalatosok val\u00e1nak az apostolok tudom\u00e1ny\u00e1ban \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, a keny\u00e9rnek megt\u00f6r\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sekben.\n2:43 T\u00e1mada pedig minden l\u00e9lekben f\u00e9lelem, \u00e9s az apostolok sok csud\u00e1t \u00e9s jelt tesznek vala.\n2:44 Mindny\u00e1jan pedig, a kik hiv\u00e9nek, egy\u00fctt val\u00e1nak, \u00e9s minden\u00fck k\u00f6z vala;\n2:45 \u00c9s j\u00f3sz\u00e1gukat \u00e9s marh\u00e1ikat eladogat\u00e1k, \u00e9s sz\u00e9tosztogat\u00e1k azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek sz\u00fcks\u00e9ge vala.\n2:46 \u00c9s minden nap egyakarattal kitartva a templomban, \u00e9s megt\u00f6rve h\u00e1zank\u00e9nt a kenyeret, r\u00e9szesednek vala eledelben \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s tiszta sz\u00edvvel.\n2:47 D\u00edcs\u00e9rve az Istent, \u00e9s az eg\u00e9sz n\u00e9p el\u00f5tt kedvess\u00e9get tal\u00e1lva. Az \u00dar pedig minden napon szapor\u00edtja vala a gy\u00fclekezetet az idvez\u00fcl\u00f5kkel.\n3:1 P\u00e9ter \u00e9s J\u00e1nos pedig egy\u00fctt mennek vala fel a templomba az im\u00e1dkoz\u00e1snak \u00f3r\u00e1j\u00e1ra, kilenczre.\n3:2 \u00c9s hoznak vala egy embert, ki az \u00f5 anyj\u00e1nak m\u00e9h\u00e9t\u00f5l fogva s\u00e1nta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapuj\u00e1n\u00e1l, melyet \u00c9kesnek neveznek, hogy k\u00e9rjen alamizsn\u00e1t azokt\u00f3l, a kik bemennek a temlomba.\n3:3 Ez mikor l\u00e1tta, hogy P\u00e9ter \u00e9s J\u00e1nos a templomba akarnak bemenni, k\u00e9re \u00f5 t\u00f5l\u00fck alamizsn\u00e1t.\n3:4 P\u00e9ter pedig mikor szemeit re\u00e1 vetette J\u00e1nossal egyben, monda: N\u00e9zz mi re\u00e1nk!\n3:5 Az annakok\u00e1\u00e9rt figyelmez vala re\u00e1jok, rem\u00e9lv\u00e9n, hogy valamit kap t\u00f5l\u00fck.\n3:6 P\u00e9ter pedig monda: Ez\u00fcst\u00f6m \u00e9s aranyam nincsen n\u00e9kem; hanem a mim van, azt adom n\u00e9ked: a n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus Krisztus nev\u00e9ben, kelj fel \u00e9s j\u00e1rj!\n3:7 \u00c9s \u00f5t jobbkez\u00e9n\u00e9l fogva felemel\u00e9, \u00e9s azonnal meger\u00f5s\u00f6d\u00e9nek az \u00f5 l\u00e1bai \u00e9s bok\u00e1i.\n3:8 \u00c9s felsz\u00f6kv\u00e9n, meg\u00e1lla \u00e9s j\u00e1r vala \u00e9s bem\u00e9ne \u00f5 vel\u00f6k a templomba, j\u00e1rk\u00e1lva \u00e9s sz\u00f6kdelve \u00e9s d\u00edcs\u00e9rve az Istent.\n3:9 \u00c9s l\u00e1t\u00e1 \u00f5t az eg\u00e9sz n\u00e9p, hogy j\u00e1r \u00e9s d\u00edcs\u00e9ri az Istent:\n3:10 \u00c9s megismer\u00e9k \u00f5t, hogy \u00f5 volt az, a ki alamizsn\u00e1\u00e9rt \u00fclt a templomnak \u00c9keskapuj\u00e1ban; \u00e9s megtel\u00e9nek csod\u00e1lkoz\u00e1ssal \u00e9s azon val\u00f3 \u00e1lm\u00e9lkod\u00e1ssal, a mi t\u00f6rt\u00e9nt vala \u00f5 vele.\n3:11 Mikor pedig ragaszkod\u00e9k P\u00e9terhez \u00e9s J\u00e1noshoz az a s\u00e1nta, a ki meggy\u00f3gyult, az eg\u00e9sz n\u00e9p \u00e1lm\u00e9lkodva \u00f6sszefuta \u00f5 hozz\u00e1jok a torn\u00e1czba, mely Salamon\u00e9nak neveztetik.\n3:12 Mikor pedig ezt l\u00e1tta P\u00e9ter, monda a n\u00e9pnek: Izr\u00e1el f\u00e9rfiai, mit csod\u00e1lkoztok ezen, vagy mit n\u00e9ztek mi re\u00e1nk, mintha tulajdon er\u00f5nkkel vagy j\u00e1mbors\u00e1gunkkal m\u00edvelt\u00fck volna azt, hogy az j\u00e1rjon?\n3:13 Az \u00c1brah\u00e1mnak, Izs\u00e1knak \u00e9s J\u00e1k\u00f3bnak Istene, a mi aty\u00e1inknak Istene megdics\u00f5\u00edtette az \u00f5 Fi\u00e1t, J\u00e9zust, kit ti el\u00e1rul\u00e1tok, \u00e9s megtagad\u00e1tok Pil\u00e1tus el\u00f5tt, noha \u00f5 \u00fagy \u00edt\u00e9lt, hogy elbocs\u00e1tja.\n3:14 Ti pedig azt a szentet \u00e9s igazat megtagad\u00e1tok \u00e9s k\u00edv\u00e1n\u00e1tok, hogy a gyilkos ember bocs\u00e1ttass\u00e9k el n\u00e9ktek,\n3:15 Az \u00e9letnek fejedelm\u00e9t pedig meg\u00f6l\u00e9tek; kit az Isten felt\u00e1masztott a hal\u00e1lb\u00f3l, minek mi vagyunk bizonys\u00e1gai.\n3:16 \u00c9s az \u00f5 nev\u00e9ben val\u00f3 hit \u00e1ltal er\u00f5s\u00edtette meg az \u00f5 neve ezt, a kit l\u00e1ttok \u00e9s ismertek; \u00e9s a hit, mely \u00f5 \u00e1ltala van, adta n\u00e9ki ezt az \u00e9ps\u00e9get mindny\u00e1jan a ti szemetek l\u00e1tt\u00e1ra.\n3:17 De most, aty\u00e1mfiai, tudom, hogy tudatlans\u00e1gb\u00f3l cselekedtetek, mik\u00e9pen a ti fejedelmeitek is.\n3:18 Az Isten pedig, a mikr\u00f5l eleve megmondotta minden \u00f5 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1ja \u00e1ltal, hogy a Krisztus elszenvedi, ekk\u00e9pen t\u00f6lt\u00f6tte be.\n3:19 B\u00e1nj\u00e1tok meg az\u00e9rt \u00e9s t\u00e9rjetek meg, hogy elt\u00f6r\u00f6ltessenek a ti b\u00fbneitek, hogy \u00edgy elj\u00f5jjenek a fel\u00fcd\u00fcl\u00e9s idei az \u00darnak sz\u00edn\u00e9t\u00f5l.\n3:20 \u00c9s elk\u00fcldje a J\u00e9zus Krisztust, a ki n\u00e9ktek el\u00f5re hirdettetett.\n3:21 Kit az \u00e9gnek kell mag\u00e1ba fogadnia mind az id\u00f5kig, m\u00edglen \u00fajj\u00e1 teremtetnek mindenek, a mikr\u00f5l sz\u00f3lott az Isten minden \u00f5 szent pr\u00f3f\u00e9t\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1ja \u00e1ltal eleit\u00f5l fogva.\n3:22 Mert M\u00f3zes ezt mondotta az aty\u00e1knak: Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t t\u00e1maszt n\u00e9ktek az \u00dar, a ti Istenetek a ti aty\u00e1tokfiai k\u00f6z\u00fcl, mint engem; azt hallgass\u00e1tok mindenben, a mit csak sz\u00f3l\u00e1nd n\u00e9ktek.\n3:23 L\u00e9szen pedig, hogy minden l\u00e9lek, valamely nem hallgat\u00e1nd arra a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ra, ki fog irtatni a n\u00e9p k\u00f6z\u00fcl.\n3:24 De a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k is mindny\u00e1jan S\u00e1muelt\u00f5l \u00e9s a k\u00f6vetkez\u00f5kt\u00f5l fogva, a kik csak sz\u00f3ltak, e napokr\u00f3l j\u00f6vend\u00f6ltek.\n3:25 Ti vagytok a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1knak \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gnek fiai, melyet Isten szerzett a mi aty\u00e1inkkal, mondv\u00e1n \u00c1brah\u00e1mnak: \u00c9s a te magodban meg\u00e1ldatnak a f\u00f6ldnek nemzets\u00e9gei mindny\u00e1jan.\n3:26 Az Isten az \u00f5 Fi\u00e1t, J\u00e9zust els\u00f5 sorban n\u00e9ktek t\u00e1masztv\u00e1n, elk\u00fcld\u00e9 \u00f5t, hogy meg\u00e1ldjon titeket, mindegyik\u00f5t\u00f6ket megt\u00e9r\u00edtv\u00e9n b\u00fbneitekb\u00f5l.\n4:1 M\u00edg \u00f5k azonban a n\u00e9phez sz\u00f3lottak, oda l\u00e9ptek hozz\u00e1juk a papok \u00e9s a templom fel\u00fcgyel\u00f5je \u00e9s a sadduczeusok,\n4:2 Neheztelve a miatt, hogy \u00f5k a n\u00e9pet tan\u00edtj\u00e1k, \u00e9s hirdetik a J\u00e9zusban a hal\u00e1lb\u00f3l val\u00f3 felt\u00e1mad\u00e1st;\n4:3 \u00c9s r\u00e1juk vet\u00e9k kez\u00fcket, \u00e9s vet\u00e9k \u00f5ket \u00f5rizet al\u00e1 m\u00e1snapig, mert m\u00e1r este vala.\n4:4 Sokan pedig azok k\u00f6z\u00fcl, kik hallgat\u00e1k az \u00edg\u00e9t, hiv\u00e9nek; \u00e9s l\u00f5n a f\u00e9rfiak sz\u00e1ma mintegy \u00f6tezer.\n4:5 L\u00f5n pedig, hogy m\u00e1snapra egybegy\u00fbl\u00e9nek azoknak fejei, v\u00e9nei \u00e9s \u00edr\u00e1stud\u00f3i Jeruzs\u00e1lembe.\n4:6 \u00c9s Ann\u00e1s, a f\u00f5pap, \u00e9s Kajaf\u00e1s \u00e9s J\u00e1nos \u00e9s S\u00e1ndor, \u00e9s a kik csak f\u00f5papi nemzets\u00e9gbeliek val\u00e1nak.\n4:7 \u00c9s mikor \u00f5ket a k\u00f6z\u00e9pre \u00e1llat\u00e1k, tudakozz\u00e1k vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda n\u00e9v \u00e1ltal cselekedt\u00e9tek ti ezt?\n4:8 Akkor P\u00e9ter, Szent L\u00e9lekkel megtelve, monda n\u00e9kik: N\u00e9pnek fejedelmei \u00e9s Izr\u00e1elnek v\u00e9nei!\n4:9 Ha e mai napon mi egy nyavaly\u00e1s emberrel val\u00f3 j\u00f3t\u00e9tem\u00e9ny fel\u00f5l hallgattatunk ki, mi \u00e1ltal gy\u00f3gyult meg ez:\n4:10 Legyen tudtotokra mindny\u00e1jotoknak \u00e9s az Izr\u00e1el eg\u00e9sz n\u00e9p\u00e9nek, hogy a n\u00e1z\u00e1retbeli J\u00e9zus Krisztusnak neve \u00e1ltal, a kit ti megfesz\u00edtettetek, kit Isten felt\u00e1masztott halottaib\u00f3l, az \u00e1ltal \u00e1ll ez ti el\u00f5ttetek \u00e9ps\u00e9gben.\n4:11 Ez ama k\u00f5, melyet ti \u00e9p\u00edt\u00f5k megvetettetek, mely lett a szegeletnek fej\u00e9v\u00e9.\n4:12 \u00c9s nincsen senkiben m\u00e1sban idvess\u00e9g: mert nem is adatott emberek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9g alatt m\u00e1s n\u00e9v, mely \u00e1ltal kellene n\u00e9k\u00fcnk megtartatnunk.\n4:13 Mikor pedig l\u00e1tt\u00e1k P\u00e9ternek \u00e9s J\u00e1nosnak a sz\u00f3l\u00e1sban val\u00f3 b\u00e1tors\u00e1gukat, \u00e9s meg\u00e9rtett\u00e9k, hogy \u00edr\u00e1studatlan \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges emberek, csod\u00e1lkoznak vala; meg is ismer\u00e9k \u00f5ket, hogy a J\u00e9zussal voltak vala.\n4:14 Mikor azonban l\u00e1tt\u00e1k, hogy a mely ember meggy\u00f3gyult vala, \u00f5 vel\u00f6k egy\u00fctt ott \u00e1ll, semmit nem b\u00edrtak ellen\u00f6k sz\u00f3lni.\n4:15 Mikor pedig \u00f5ket a gy\u00fbl\u00e9sb\u00f5l kik\u00fcld\u00f6tt\u00e9k, tan\u00e1cskoztak maguk k\u00f6zt[,] mondv\u00e1n:\n4:16 Mit cselekedj\u00fcnk ez emberekkel? Mert hogy nyilv\u00e1nval\u00f3 csoda l\u00f5n \u00e1ltalok, mindazoknak, kik Jeruzs\u00e1lemben laknak, tudtokra van, \u00e9s el nem tagadhatjuk.\n4:17 De hogy tov\u00e1bb ne terjedjen a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt, fenyeget\u00e9ssel fenyegess\u00fck meg \u00f5ket, hogy t\u00f6bb\u00e9 egy embernek se sz\u00f3ljanak ebben a n\u00e9vben.\n4:18 Az\u00e9rt besz\u00f3l\u00edtv\u00e1n \u00f5ket, megparancsol\u00e1k n\u00e9kik, hogy teljess\u00e9ggel ne sz\u00f3ljanak \u00e9s ne tan\u00edtsanak a J\u00e9zus nev\u00e9ben.\n4:19 P\u00e9ter \u00e9s J\u00e1nos pedig felelv\u00e9n, mond\u00e1nak n\u00e9kik: Vajjon igaz dolog-\u00e9 Isten el\u00f5tt, r\u00e1tok hallgatnunk ink\u00e1bb, hogynem Istenre, \u00edt\u00e9lj\u00e9tek meg!\n4:20 Mert nem tehetj\u00fck, hogy a miket l\u00e1ttunk \u00e9s hallottunk, azokat ne sz\u00f3ljuk.\n4:21 Amazok pedig nem tal\u00e1lv\u00e1n semmi m\u00f3dot, hogyan b\u00fcntess\u00e9k meg \u00f5ket, m\u00e9g megfenyegetv\u00e9n, elbocs\u00e1t\u00e1k \u00f5ket a n\u00e9p miatt, mert mindny\u00e1jan dics\u00f5\u00edtik vala az Istent az\u00e9rt, a mi t\u00f6rt\u00e9nt.\n4:22 Mert t\u00f6bb vala negyven esztend\u00f5sn\u00e9l az az ember, kin a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1snak ez a csod\u00e1ja lett vala.\n4:23 Mikor pedig elbocs\u00e1ttattak, men\u00e9nek az \u00f6v\u00e9ikhez, \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9k, a miket a f\u00f5papok \u00e9s a v\u00e9nek mondottak n\u00e9kik.\n4:24 Ezek pedig mikor hallott\u00e1k, egy sz\u00edvvel-l\u00e9lekkel felemel\u00e9k szavokat az Istenhez, \u00e9s mond\u00e1nak: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet \u00e9s a f\u00f6ldet, a tengert \u00e9s minden azokban lev\u00f5 dolgot.\n4:25 Ki D\u00e1vidnak, a te szolg\u00e1dnak sz\u00e1ja \u00e1ltal ezt mondottad: Mi\u00e9rt z\u00fagol\u00f3dtak a pog\u00e1nyok, \u00e9s gondoltak a n\u00e9pek hi\u00e1baval\u00f3kat?\n4:26 Fel\u00e1llottak a f\u00f6ldnek kir\u00e1lyai, \u00e9s a fejedelmek egybegy\u00fbltek az \u00dar ellen \u00e9s az \u00f5 Krisztusa ellen.\n4:27 Mert bizony egybegy\u00fbltek a te szent Fiad, a J\u00e9zus ellen, a kit felkent\u00e9l, Her\u00f3des \u00e9s Ponczius Pil\u00e1tus a pog\u00e1nyokkal \u00e9s Izr\u00e1el n\u00e9p\u00e9vel,\n4:28 Hogy v\u00e9ghezvigy\u00e9k, a mikr\u00f5l a te kezed \u00e9s a te tan\u00e1csod eleve elv\u00e9gezte volt, hogy megt\u00f6rt\u00e9njenek.\n4:29 Most az\u00e9rt, Urunk, tekints az \u00f5 fenyeget\u00e9seikre: \u00e9s adjad a te szolg\u00e1idnak, hogy teljes b\u00e1tors\u00e1ggal sz\u00f3lj\u00e1k a te besz\u00e9dedet,\n4:30 A te kezedet kiny\u00fajtv\u00e1n gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sra; \u00e9s hogy jelek \u00e9s csod\u00e1k t\u00f6rt\u00e9njenek a te szent Fiadnak, a J\u00e9zusnak neve \u00e1ltal.\n4:31 \u00c9s minekut\u00e1na k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtek, megmozdula a hely, a hol egybegy\u00fbltek; \u00e9s betel\u00e9nek mindny\u00e1jan Szent L\u00e9lekkel, \u00e9s az Isten besz\u00e9d\u00e9t b\u00e1tors\u00e1ggal sz\u00f3lj\u00e1k vala.\n4:32 A h\u00edv\u00f5k sokas\u00e1g\u00e1nak pedig sz\u00edve-lelke egy vala; \u00e9s senki semmi marh\u00e1j\u00e1t nem mond\u00e1 mag\u00e1\u00e9nak, hanem n\u00e9kik minden\u00f6k k\u00f6z vala.\n4:33 \u00c9s az apostolok nagy er\u00f5vel tesznek vala bizonys\u00e1got az \u00dar J\u00e9zus felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1r\u00f3l; \u00e9s nagy kegyelem vala mindny\u00e1jukon.\n4:34 Mert sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5 sem vala \u00f5 k\u00f6z\u00f6tt\u00fck senki; mert valakik f\u00f6ldek vagy h\u00e1zak birtokosai voltak, eladv\u00e1n, elhoz\u00e1k az eladottak \u00e1r\u00e1t,\n4:35 \u00c9s letev\u00e9k az apostolok l\u00e1bain\u00e1l: azt\u00e1n elosztatott az egyesek k\u00f6zt, a mint kinek-kinek sz\u00fcks\u00e9ge vala.\n4:36 J\u00f3zsef is, ki az apostolokt\u00f3l Barnab\u00e1snak neveztetett el (a mi megmagyar\u00e1zva annyi, mint V\u00edgasztal\u00e1s Fia), L\u00e9vita, sz\u00e1rmaz\u00e1sa szerint ciprusi.\n4:37 Mivelhogy n\u00e9ki mezeje vala, eladv\u00e1n, a p\u00e9nzt elhoz\u00e1, \u00e9s az apostolok l\u00e1bain\u00e1l letev\u00e9.\n5:1 Egy ember azonban, n\u00e9vszerint An\u00e1ni\u00e1s, Safir\u00e1val, az \u00f5 feles\u00e9g\u00e9vel, elad\u00e1 birtok\u00e1t.\n5:2 \u00c9s f\u00e9lre t\u00f5n az \u00e1r\u00e1b\u00f3l, feles\u00e9g\u00e9nek is tudt\u00e1val, \u00e9s valami r\u00e9sz\u00e9t elviv\u00e9n, az apostoloknak l\u00e1bai el\u00e9 letev\u00e9.\n5:3 Monda pedig P\u00e9ter: An\u00e1ni\u00e1s, mi\u00e9rt foglalta el a S\u00e1t\u00e1n a te sz\u00edvedet, hogy megcsald a Szent Lelket, \u00e9s a mez\u00f5nek \u00e1r\u00e1b\u00f3l f\u00e9lre t\u00e9gy?\n5:4 Nemde megmaradva n\u00e9ked maradt volna meg, \u00e9s eladva a te hatalmadban volt? Mi\u00e9rt hogy ezt a dolgot cselekedted sz\u00edvedben? Nem embereknek hazudt\u00e1l, hanem Istennek.\n5:5 Hallv\u00e1n pedig An\u00e1ni\u00e1s e szavakat, lerogyott \u00e9s meghala; \u00e9s mindenekben nagy f\u00e9lelem t\u00e1mada, kik ezeket hallj\u00e1k vala.\n5:6 Az ifjak pedig felkelv\u00e9n, beg\u00f6ngy\u00f6l\u00e9k \u00f5t, \u00e9s kiviv\u00e9n eltemet\u00e9k.\n5:7 T\u00f6rt\u00e9nt azt\u00e1n mintegy h\u00e1rom \u00f3rai sz\u00fcnet m\u00falva, hogy az \u00f5 feles\u00e9ge, nem tudva, mi t\u00f6rt\u00e9nt, bem\u00e9ne.\n5:8 Monda pedig n\u00e9ki P\u00e9ter: Mondd meg n\u00e9kem, vajjon ennyi\u00e9rt adt\u00e1tok-\u00e9 el a f\u00f6ldet? \u00d5 pedig monda: Igen, ennyi\u00e9rt.\n5:9 P\u00e9ter pedig monda n\u00e9ki: Mi\u00e9rt hogy megegyeztetek, hogy az \u00darnak lelk\u00e9t megk\u00eds\u00e9rts\u00e9tek? \u00cdm\u00e9 a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n vannak azoknak l\u00e1baik, a kik eltemett\u00e9k f\u00e9rjedet, \u00e9s kivisznek t\u00e9ged.\n5:10 \u00c9s azonnal \u00f6sszerogyott l\u00e1bain\u00e1l, \u00e9s meghala; bemenv\u00e9n pedig az ifjak, halva tal\u00e1l\u00e1k \u00f5t, \u00e9s kiviv\u00e9n eltemet\u00e9k f\u00e9rje mell\u00e9.\n5:11 \u00c9s t\u00e1mada nagy f\u00e9lelem az eg\u00e9sz gy\u00fclekezetben \u00e9s mindazokban, kik ezeket hallj\u00e1k vala.\n5:12 Az apostolok kezei \u00e1ltal pedig sok jel \u00e9s csoda l\u00f5n a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt; \u00e9s egyakarattal mindny\u00e1jan a Salamon torn\u00e1cz\u00e1ban val\u00e1nak.\n5:13 Egyebek k\u00f6z\u00fcl pedig senki sem mert k\u00f6z\u00e9j\u00fck elegyedni: hanem a n\u00e9p magasztal\u00e1 \u00f5ket;\n5:14 H\u00edv\u00f5k pedig mindink\u00e1bb csatlakoztak az \u00darhoz, \u00fagy f\u00e9rfiaknak, mint asszonyoknak sokas\u00e1ga.\n5:15 \u00dagyannyira, hogy az utcz\u00e1kra hoz\u00e1k ki a betegeket, \u00e9s letev\u00e9k \u00e1gyakon \u00e9s nyoszoly\u00e1kon, hogy az arra men\u00f5 P\u00e9ternek csak \u00e1rny\u00e9ka is \u00e9rje valamelyiket k\u00f6z\u00fcl\u00f6k,\n5:16 \u00c9s a szomsz\u00e9d v\u00e1rosok sokas\u00e1ga is Jeruzs\u00e1lembe gy\u00fblt, hozva betegeket \u00e9s tiszt\u00e1talan lelkekt\u00f5l gy\u00f6tretteket: kik mind meggy\u00f3gyul\u00e1nak.\n5:17 De felkelv\u00e9n a f\u00f5pap \u00e9s mind a kik vele val\u00e1nak, azaz a sadduczeusok felekezete, betel\u00e9nek irigys\u00e9ggel,\n5:18 \u00c9s r\u00e1vet\u00e9k kez\u00f6ket az apostolokra, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges t\u00f6ml\u00f6czbe tev\u00e9k \u00f5ket.\n5:19 Hanem az \u00darnak angyala \u00e9jszaka megnyit\u00e1 a t\u00f6ml\u00f6cz ajtaj\u00e1t, \u00e9s kihozv\u00e1n \u00f5ket, monda:\n5:20 Menjetek el, \u00e9s fel\u00e1llv\u00e1n, hirdess\u00e9tek a templomban a n\u00e9pnek ez \u00e9letnek minden besz\u00e9dit!\n5:21 Azok pedig [ezt] hallv\u00e1n, bemen\u00e9nek j\u00f3 reggel a templomba, \u00e9s tan\u00edt\u00e1nak. A f\u00f5pap pedig elmenv\u00e9n \u00e9s a vele lev\u00f5k, egybeh\u00edv\u00e1k a gy\u00fbl\u00e9st, \u00e9s Izr\u00e1el fiainak eg\u00e9sz tan\u00e1cs\u00e1t, \u00e9s k\u00fcld\u00e9nek a t\u00f6ml\u00f6czbe, hogy azokat el\u00f5hozz\u00e1k.\n5:22 Mikor azonban a poroszl\u00f3k oda mentek, nem tal\u00e1l\u00e1k \u00f5ket a t\u00f6ml\u00f6czben; visszat\u00e9rv\u00e9n teh\u00e1t, megjelent\u00e9k,\n5:23 Mondv\u00e1n: A t\u00f6ml\u00f6cz\u00f6t ugyan nagy er\u00f5sen bez\u00e1rva tal\u00e1ltuk, \u00e9s az \u00f5r\u00f6ket k\u00edv\u00fcl az ajt\u00f3 el\u00f5tt \u00e1llva; mikor azonban kinyitottuk, ott benn senkit sem tal\u00e1l\u00e1nk.\n5:24 A mint pedig hallott\u00e1k e szavakat a pap \u00e9s a templom fel\u00fcgyel\u00f5je \u00e9s a f\u00f5papok, zavarban voltak azok miatt, mi lehet ez?\n5:25 Elj\u00f6v\u00e9n pedig valaki, h\u00edr\u00fcl ad\u00e1 n\u00e9kik, mondv\u00e1n: \u00cdm\u00e9, ama f\u00e9rfiak, kiket a t\u00f6ml\u00f6czbe vetettetek, a templomban \u00e1llanak \u00e9s tan\u00edtj\u00e1k a n\u00e9pet.\n5:26 Akkor elmenv\u00e9n a fel\u00fcgyel\u00f5 a poroszl\u00f3kkal, el\u00f5hoz\u00e1 \u00f5ket er\u00f5szak n\u00e9lk\u00fcl; f\u00e9ltek ugyanis a n\u00e9pt\u00f5l, hogy megk\u00f6vezi \u00f5ket.\n5:27 El\u00f5hozv\u00e1n pedig \u00f5ket, \u00e1llat\u00e1k a tan\u00e1cs el\u00e9; \u00e9s megk\u00e9rd\u00e9 \u00f5ket a f\u00f5pap,\n5:28 Mondv\u00e1n: Nem megparancsoltuk-\u00e9 n\u00e9ktek parancsolattal, hogy ne tan\u00edtsatok ebben a n\u00e9vben? \u00c9s \u00edm\u00e9 bet\u00f6lt\u00f6tt\u00e9tek Jeruzs\u00e1lemet tudom\u00e1nyotokkal, \u00e9s mi re\u00e1nk akarj\u00e1tok h\u00e1r\u00edtani annak az embernek v\u00e9r\u00e9t.\n5:29 Felelv\u00e9n pedig P\u00e9ter \u00e9s az apostolok, mond\u00e1nak: Istennek kell ink\u00e1bb engedni, hogynem az embereknek.\n5:30 A mi aty\u00e1inknak Istene felt\u00e1masztotta J\u00e9zust, kit ti f\u00e1ra f\u00fcggesztve meg\u00f6l\u00e9tek.\n5:31 Ezt az Isten fejedelemm\u00e9 \u00e9s megtart\u00f3v\u00e1 emelte jobbj\u00e1val, hogy adjon az Izr\u00e1elnek b\u00fbnb\u00e1natot \u00e9s b\u00fbn\u00f6knek bocs\u00e1nat\u00e1t.\n5:32 \u00c9s mi vagyunk n\u00e9ki bizonys\u00e1gai ezen besz\u00e9dek fel\u00f5l, \u00e9s a Szent L\u00e9lek is, kit Isten adott azoknak, a kik n\u00e9ki engednek.\n5:33 Azok pedig ezeket hallv\u00e1n, fogukat csikorgat\u00e1k, \u00e9s arr\u00f3l tan\u00e1cskoz\u00e1nak, hogy meg\u00f6lik \u00f5ket.\n5:34 Felkelv\u00e9n azonban a tan\u00e1csban egy farizeus, n\u00e9vszerint Gam\u00e1liel, az eg\u00e9sz n\u00e9p el\u00f5tt tisztelt t\u00f6rv\u00e9nytud\u00f3, parancsol\u00e1, hogy egy kis id\u00f5re vezess\u00e9k ki az apostolokat.\n5:35 \u00c9s monda azoknak: Izr\u00e1el f\u00e9rfiai, vigy\u00e1zzatok magatokra ez emberekkel szemben, mit akartok cselekedni!\n5:36 Mert ez id\u00f5nek el\u00f5tte felkelt Theud\u00e1s, azt mondv\u00e1n, hogy \u00f5 valaki, kihez mintegy n\u00e9gysz\u00e1z embernyi t\u00f6meg csatlakozott; \u00f5 meg\u00f6letett, \u00e9s mindny\u00e1jan, a kik csak k\u00f6vett\u00e9k \u00f5t, eloszlottak \u00e9s semmiv\u00e9 lettek.\n5:37 Ezut\u00e1n felkelt ama Galileus J\u00fad\u00e1s az \u00f6ssze\u00edr\u00e1s idej\u00e9n, \u00e9s sok n\u00e9pet maga ut\u00e1n cs\u00e1b\u00edtott: ez is elveszett; \u00e9s mindazok, a kik \u00f5t k\u00f6vett\u00e9k, sz\u00e9tsz\u00f3rattak.\n5:38 Mostanra n\u00e9zve is mondom n\u00e9ktek, \u00e1lljatok el ez emberekt\u00f5l, \u00e9s hagyjatok b\u00e9k\u00e9t n\u00e9kik: mert ha emberekt\u00f5l van e tan\u00e1cs, vagy e dolog, semmiv\u00e9 lesz;\n5:39 Ha pedig Istent\u00f5l van, ti fel nem bonthatj\u00e1tok azt; nehogy esetleg Isten ellen harczol\u00f3knak is tal\u00e1ltassatok.\n5:40 Enged\u00e9nek az\u00e9rt n\u00e9ki; \u00e9s miut\u00e1n el\u00f5sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k az apostolokat, megveretv\u00e9n, megparancsol\u00e1k, hogy a J\u00e9zus nev\u00e9ben ne sz\u00f3ljanak, \u00e9s elbocs\u00e1t\u00e1k \u00f5ket.\n5:41 \u00d5k annakok\u00e1\u00e9rt \u00f6r\u00f6mmel men\u00e9nek el a tan\u00e1cs el\u00f5l, hogy m\u00e9lt\u00f3kk\u00e1 t\u00e9tettek arra, hogy az \u00f5 nev\u00e9\u00e9rt gyal\u00e1zattal illettessenek.\n5:42 \u00c9s mindennap a templomban \u00e9s h\u00e1zank\u00e9nt nem sz\u00fbnnek vala meg tan\u00edtani \u00e9s hirdetni J\u00e9zust, a Krisztust.\n6:1 Azokban a napokban pedig, mikor a tan\u00edtv\u00e1nyok szaporod\u00e1nak, t\u00e1mada a g\u00f6r\u00f6g zsid\u00f3k k\u00f6zt panaszolkod\u00e1s a h\u00e9berek ellen, hogy az \u00f5 k\u00f6z\u00fcl\u00fck val\u00f3 \u00f6zvegyasszonyok mell\u00f5ztetnek a mindennapi szolg\u00e1latban.\n6:2 Annakok\u00e1\u00e9rt a tizenkett\u00f5 egybegy\u00fbjtv\u00e9n a tan\u00edtv\u00e1nyok sokas\u00e1g\u00e1t, mond\u00e1nak: Nem helyes, hogy mi az Isten \u00edg\u00e9j\u00e9t elhagyjuk \u00e9s az asztalok k\u00f6r\u00fcl szolg\u00e1ljunk.\n6:3 V\u00e1laszszatok az\u00e9rt, aty\u00e1mfiai, ti k\u00f6z\u00fcletek h\u00e9t f\u00e9rfi\u00fat, kiknek [j\u00f3] bizonys\u00e1guk van, kik Szent L\u00e9lekkel \u00e9s b\u00f6lcses\u00e9ggel teljesek, kiket erre a foglalatoss\u00e1gra be\u00e1ll\u00edtsunk.\n6:4 Mi pedig foglalatosok maradunk a k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sben \u00e9s az \u00edgehirdet\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ban.\n6:5 \u00c9s tetsz\u00e9k e besz\u00e9d az eg\u00e9sz sokas\u00e1gnak: \u00e9s kiv\u00e1laszt\u00e1k Istv\u00e1nt, ki hittel \u00e9s Szent L\u00e9lekkel teljes f\u00e9rfi\u00fa vala, Filepet, Prokh\u00f3rust, Nik\u00e1n\u00f3rt, Tim\u00f3nt, P\u00e1rm\u00e9n\u00e1st \u00e9s Nikolaust, ki Anti\u00f3khi\u00e1b\u00f3l val\u00f3 prozelitus vala;\n6:6 Kiket \u00e1llat\u00e1nak az apostolok el\u00e9be; \u00e9s miut\u00e1n im\u00e1dkoztak, kezeiket re\u00e1jok vet\u00e9k.\n6:7 \u00c9s az Isten \u00edg\u00e9je n\u00f6veked\u00e9k; \u00e9s sokasod\u00e9k nagyon a tan\u00edtv\u00e1nyok sz\u00e1ma Jeruzs\u00e1lemben; \u00e9s a papok k\u00f6z\u00fcl is nagy sokan k\u00f6vet\u00e9k a hitet.\n6:8 Istv\u00e1n pedig teljes l\u00e9v\u00e9n hittel \u00e9s er\u00f5vel, nagy csod\u00e1kat \u00e9s jeleket cselekszik vala a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt.\n6:9 El\u00f5\u00e1ll\u00e1nak azonban n\u00e9melyek ahhoz a zsinag\u00f3g\u00e1hoz tartoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl, mely a szabadosok\u00e9nak, Czir\u00e9nebeliek\u00e9nek, Alexandriabeliek\u00e9nek \u00e9s a Cziliczi\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l val\u00f3k\u00e9nak neveztetett, kik Istv\u00e1nnal vetekednek vala.\n6:10 De nem \u00e1llhattak ellene a b\u00f6lcses\u00e9gnek \u00e9s a L\u00e9leknek, mely \u00e1ltal sz\u00f3l vala.\n6:11 Akkor felbujtottak valami embereket, kik mond\u00e1nak: Hallottuk \u00f5t k\u00e1roml\u00f3 besz\u00e9deket sz\u00f3lni M\u00f3zes ellen \u00e9s az Isten ellen.\n6:12 \u00c9s felzend\u00edt\u00e9k a n\u00e9pet, a v\u00e9neket \u00e9s az \u00edr\u00e1stud\u00f3kat; \u00e9s re\u00e1 rohanv\u00e1n, magukkal ragad\u00e1k \u00f5t, \u00e9s viv\u00e9k a tan\u00e1cs el\u00e9;\n6:13 \u00c9s \u00e1llat\u00e1nak hamis tan\u00fakat, kik mond\u00e1nak: Ez az ember nem sz\u00fbnik meg k\u00e1roml\u00f3 besz\u00e9deket sz\u00f3lni e szent hely ellen \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9ny ellen:\n6:14 Mert hallottuk, a mint azt mond\u00e1, hogy az a n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus ezt a helyet elrontja, \u00e9s megv\u00e1ltoztatja a czerim\u00f3ni\u00e1kat, melyeket adott n\u00e9k\u00fcnk M\u00f3zes.\n6:15 \u00c9s szemeiket re\u00e1 vetv\u00e9n a tan\u00e1csban \u00fbl\u00f5k mindny\u00e1jan, [olyannak] l\u00e1t\u00e1k az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1t, mint egy angyalnak orcz\u00e1j\u00e1t.\n7:1 Monda pedig a f\u00f5pap: Vajjon \u00edgy vannak-\u00e9 h\u00e1t ezek?\n7:2 \u00d5 pedig monda: F\u00e9rfiak, aty\u00e1mfiai \u00e9s aty\u00e1k, hallj\u00e1tok meg! A dics\u00f5s\u00e9gnek Istene megjelen\u00e9k a mi aty\u00e1nknak, \u00c1brah\u00e1mnak, mikor Mezopot\u00e1mi\u00e1ban vala, minekel\u00f5tte H\u00e1r\u00e1nban lakott,\n7:3 \u00c9s monda n\u00e9ki: Eredj ki a te f\u00f6ldedb\u00f5l \u00e9s a te nemzets\u00e9ged k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s jer arra a f\u00f6ldre, a melyet mutatok n\u00e9ked.\n7:4 Akkor kimenv\u00e9n a K\u00e1ldeusok f\u00f6ld\u00e9b\u00f5l, lakoz\u00e9k H\u00e1r\u00e1nban: \u00e9s onn\u00e9t, minekut\u00e1na megholt az \u00f5 atyja, kihozta \u00f5t e f\u00f6ldre, a melyen ti most laktok:\n7:5 \u00c9s nem adott n\u00e9ki abban \u00f6r\u00f6ks\u00e9get csak egy l\u00e1bnyomnyit is: \u00e9s azt \u00edg\u00e9rte, hogy n\u00e9ki adja azt birtokul \u00e9s az \u00f5 magv\u00e1nak \u00f5 ut\u00e1na, holott nem vala n\u00e9ki gyermeke.\n7:6 Sz\u00f3lt pedig az Isten akk\u00e9pen, hogy az \u00f5 magva zsell\u00e9r l\u00e9szen idegen f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s szolg\u00e1lat al\u00e1 vetik azt, \u00e9s nyomorgatj\u00e1k, n\u00e9gysz\u00e1z esztendeig.\n7:7 De azt a n\u00e9pet, melynek szolg\u00e1lnak, \u00e9n meg\u00edt\u00e9lem, monda az Isten: \u00e9s ezek ut\u00e1n kij\u00f5nek, \u00e9s szolg\u00e1lnak n\u00e9kem e helyen.\n7:8 \u00c9s adta n\u00e9ki a k\u00f6r\u00fclmet\u00e9l\u00e9s sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t: \u00e9s \u00edgy nemz\u00e9 Izs\u00e1kot, \u00e9s k\u00f6r\u00fclmet\u00e9l\u00e9 \u00f5t nyolczadnapon; \u00e9s Izs\u00e1k J\u00e1k\u00f3bot, \u00e9s J\u00e1k\u00f3b a tizenk\u00e9t p\u00e1tri\u00e1rkh\u00e1t.\n7:9 A p\u00e1tri\u00e1rkh\u00e1k pedig ir\u00edgys\u00e9gb\u00f5l elad\u00e1k J\u00f3zsefet \u00c9gyiptomba; de Isten vele vala,\n7:10 \u00c9s megszabad\u00edt\u00e1 \u00f5t minden nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ada n\u00e9ki kedvess\u00e9get \u00e9s b\u00f6lcses\u00e9get a Fara\u00f3 el\u00f5tt, \u00c9gyiptom kir\u00e1lya el\u00f5tt, ki \u00f5t \u00c9gyiptom f\u00f6l\u00e9 \u00e9s az \u00f5 eg\u00e9sz h\u00e1za f\u00f6l\u00e9 korm\u00e1nyz\u00f3ul \u00e1llat\u00e1.\n7:11 K\u00f6vetkez\u00e9k pedig \u00e9hs\u00e9g \u00c9gyiptom \u00e9s Kana\u00e1n eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00e9re, \u00e9s nagy nyomor\u00fas\u00e1g; \u00e9s nem tal\u00e1lnak vala eledelt a mi aty\u00e1ink.\n7:12 Mikor pedig meghallotta J\u00e1k\u00f3b, hogy \u00c9gyiptomban van gabona, elk\u00fcld\u00e9 el\u00f5sz\u00f6r a mi aty\u00e1inkat.\n7:13 \u00c9s m\u00e1sodik alkalommal f\u00f6lismer\u00e9k J\u00f3zsefet testv\u00e9rei, \u00e9s a Fara\u00f3 megtud\u00e1 a J\u00f3zsef nemzets\u00e9g\u00e9t.\n7:14 \u00c9s J\u00f3zsef elk\u00fcldv\u00e9n, mag\u00e1hoz h\u00edvat\u00e1 az \u00f5 atyj\u00e1t, J\u00e1k\u00f3bot, \u00e9s eg\u00e9sz hetven\u00f6t l\u00e9lekb\u00f5l \u00e1ll\u00f3 nemzets\u00e9g\u00e9t.\n7:15 Lem\u00e9ne az\u00e9rt J\u00e1k\u00f3b \u00c9gyiptomba, \u00e9s meghala \u00f5 \u00e9s a mi aty\u00e1ink;\n7:16 \u00c9s elvitet\u00e9nek Sikembe, \u00e9s helyheztet\u00e9nek a s\u00edrba, melyet \u00c1brah\u00e1m vett vala ez\u00fcstp\u00e9nzen, Emm\u00f3rnak, a Sikem [atyj\u00e1nak] fiait\u00f3l.\n7:17 Mikor pedig elk\u00f6zelgetett az \u00edg\u00e9retnek ideje, melyet Isten esk\u00fcvel \u00edg\u00e9rt \u00c1brah\u00e1mnak, megneveked\u00e9k a n\u00e9p \u00e9s megsokasod\u00e9k \u00c9gyiptomban,\n7:18 Mindaddig, m\u00edgnem m\u00e1s kir\u00e1ly t\u00e1mada, ki nem ismeri vala J\u00f3zsefet.\n7:19 Ez a mi nemzets\u00e9g\u00fcnkkel \u00e1lnokul b\u00e1nva nyomorgatta a mi aty\u00e1inkat, hogy magzataikat kit\u00e9tesse, hogy \u00e9letben ne maradjanak.\n7:20 Akkor sz\u00fclet\u00e9k M\u00f3zes, \u00e9s \u00e9kes vala az Isten el\u00f5tt. Ez h\u00e1rom h\u00f3napig atyja h\u00e1z\u00e1ban tartat\u00e9k.\n7:21 Mikor pedig kit\u00e9tetett, a Fara\u00f3 le\u00e1nya felvev\u00e9, \u00e9s felnevel\u00e9 \u00f5t a saj\u00e1t fia gyan\u00e1nt.\n7:22 \u00c9s M\u00f3zes tan\u00edttat\u00e9k az \u00c9gyiptombeliek minden b\u00f6lcses\u00e9g\u00e9re; \u00e9s hatalmas vala besz\u00e9dben \u00e9s cselekedetben.\n7:23 Mikor pedig negyven\u00e9ves kora bet\u00f6lt, esz\u00e9be jutott, hogy megl\u00e1togassa atyjafiait, az Izr\u00e1el fiait.\n7:24 \u00c9s mikor l\u00e1tta, hogy egyik b\u00e1ntalommal illettetik, megoltalmaz\u00e1, \u00e9s az \u00e9gyiptomi embert meg\u00f6lv\u00e9n, bossz\u00fat \u00e1lla az\u00e9rt, a ki bossz\u00fas\u00e1ggal illettetett.\n7:25 \u00c9s azt gondol\u00e1, hogy az \u00f5 atyjafiai meg\u00e9rtik, hogy az Isten az \u00f5 keze \u00e1ltal \u00e1d n\u00e9kik szabadul\u00e1st; de azok nem \u00e9rtett\u00e9k meg.\n7:26 M\u00e1snap meg olyankor jelent meg k\u00f6zt\u00fck, mikor \u00f6sszevesztek, \u00e9s int\u00e9 \u00f5ket b\u00e9kess\u00e9gre, mondv\u00e1n: F\u00e9rfiak, testv\u00e9rek vagytok ti; mi\u00e9rt illetitek egym\u00e1st bossz\u00fas\u00e1ggal?\n7:27 De az, a ki felebar\u00e1tj\u00e1t b\u00e1ntalmazta, elutas\u00edt\u00e1 \u00f5t mag\u00e1t\u00f3l, mondv\u00e1n: Kicsoda tett t\u00e9ged fejedelemm\u00e9 \u00e9s b\u00edr\u00f3v\u00e1 mi rajtunk?\n7:28 Csak nem akarsz engem [is] meg\u00f6lni, mik\u00e9pen meg\u00f6l\u00e9d tegnap az \u00e9gyiptomit?\n7:29 E besz\u00e9dre azt\u00e1n M\u00f3zes elfuta \u00e9s l\u00f5n j\u00f6vev\u00e9ny a Midi\u00e1n f\u00f6ld\u00e9n, a hol k\u00e9t fia sz\u00fclet\u00e9k.\n7:30 \u00c9s negyven esztend\u00f5 eltelt\u00e9vel megjelen\u00e9k n\u00e9ki a S\u00ednai hegy puszt\u00e1j\u00e1ban az \u00darnak angyala csipkebokornak t\u00fczes l\u00e1ngj\u00e1ban.\n7:31 M\u00f3zes pedig mikor megl\u00e1tta, elcsod\u00e1lkoz\u00e9k a l\u00e1t\u00e1son. Mikor pedig oda m\u00e9ne, hogy megszeml\u00e9lje, l\u00f5n az \u00darnak szava \u00f5 hozz\u00e1:\n7:32 \u00c9n vagyok a te aty\u00e1idnak Istene, \u00c1brah\u00e1mnak Istene, \u00e9s Izs\u00e1knak Istene, \u00e9s J\u00e1k\u00f3bnak Istene. M\u00f3zes pedig megr\u00e9m\u00fclv\u00e9n, nem mer\u00e9 megn\u00e9zni.\n7:33 Az \u00dar pedig monda n\u00e9ki: Oldozd le sarudat l\u00e1baidr\u00f3l; mert a hely, a melyen \u00e1llasz, szent f\u00f6ld.\n7:34 L\u00e1tv\u00e1n l\u00e1ttam az \u00e9n n\u00e9pemnek nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1t, mely \u00c9gyiptomban van, \u00e9s az \u00f5 foh\u00e1szkod\u00e1sukat meghallgattam, \u00e9s az\u00e9rt sz\u00e1llottam le, hogy \u00f5ket megszabad\u00edtsam; most az\u00e9rt j\u00f5jj, elk\u00fcldelek t\u00e9ged \u00c9gyiptomba.\n7:35 Ezt a M\u00f3zest, a kit megtagad\u00e1nak, mondv\u00e1n: Ki tett t\u00e9ged fejedelemm\u00e9 \u00e9s b\u00edr\u00f3v\u00e1? ezt az Isten fejedelm\u00fcl \u00e9s szabad\u00edt\u00f3ul k\u00fcld\u00e9 angyal keze \u00e1ltal, a ki megjelent n\u00e9ki a csipkebokorban.\n7:36 Ez hozta ki \u00f5ket, csod\u00e1kat \u00e9s jeleket t\u00e9v\u00e9n \u00c9gyiptomnak f\u00f6ld\u00e9ben \u00e9s a Verestengeren \u00e9s a puszt\u00e1ban negyven esztendeig.\n7:37 Ez ama M\u00f3zes, ki az Izr\u00e1el fiainak ezt mondotta: Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t t\u00e1maszt n\u00e9ktek az \u00dar, a ti Istentek, a ti aty\u00e1tokfiai k\u00f6z\u00fcl, mint engem: azt hallgass\u00e1tok.\n7:38 Ez az, a ki [ott] volt a gy\u00fclekezetben a puszt\u00e1ban a Sinai hegyen vele besz\u00e9l\u00f5 angyallal \u00e9s a mi aty\u00e1inkkal: ki \u00e9l\u00f5 ig\u00e9ket v\u00f5n, hogy n\u00e9k\u00fcnk adja;\n7:39 A kinek nem akartak engedni a mi aty\u00e1ink, hanem eltasz\u00edt\u00e1k magukt\u00f3l, \u00e9s sz\u00edv\u00f6kben \u00c9gyiptom fel\u00e9 fordul\u00e1nak,\n7:40 Ezt mondv\u00e1n \u00c1ronnak: Csin\u00e1lj n\u00e9k\u00fcnk isteneket, kik el\u00f5tt\u00fcnk j\u00e1rjanak: mert ez a M\u00f3zes, ki minket \u00c9gyiptom f\u00f6ld\u00e9b\u00f5l kihozott, nem tudjuk, mi t\u00f6rt\u00e9nt \u00f5 vele.\n7:41 \u00c9s borj\u00fak\u00e9pet csin\u00e1l\u00e1nak azokban a napokban, \u00e9s \u00e1ldozatot viv\u00e9nek a b\u00e1lv\u00e1nynak, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9nek az \u00f5 kezeik csin\u00e1lm\u00e1nyaiban.\n7:42 Az Isten pedig elfordula, \u00e9s ad\u00e1 \u00f5ket, hogy szolg\u00e1ljanak az \u00e9g sereg\u00e9nek; a mint meg van \u00edrva a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k k\u00f6nyv\u00e9ben: Vajjon \u00e1ldozati barmokat \u00e9s \u00e1ldozatokat hoztatok-\u00e9 n\u00e9kem negyven esztendeig a puszt\u00e1ban, Izr\u00e1elnek h\u00e1za?\n7:43 S\u00f5t ink\u00e1bb hordozt\u00e1tok a Molok s\u00e1tor\u00e1t, \u00e9s a ti istenteknek, Remf\u00e1nnak csillag\u00e1t, a k\u00e9peket, melyeket csin\u00e1ltatok, hogy azokat im\u00e1dj\u00e1tok: elviszlek az\u00e9rt titeket Babil\u00f3non t\u00fal.\n7:44 A bizonys\u00e1gnak s\u00e1tora a mi aty\u00e1inkn\u00e1l volt a puszt\u00e1ban, a mint parancsolta az, a ki mondotta M\u00f3zesnek, hogy azt arra a mint\u00e1ra csin\u00e1lja, melyet l\u00e1tott vala.\n7:45 Melyet a mi aty\u00e1ink \u00e1tv\u00e9v\u00e9n, be is hoztak J\u00f3zsu\u00e9val, mikor birodalmukba vett\u00e9k a pog\u00e1nyokat, kiket ki\u00fbz\u00f6tt az Isten a mi aty\u00e1ink sz\u00edne el\u00f5l, mind a D\u00e1vidnak napjaiig;\n7:46 Ki kegyelmet tal\u00e1lt az Isten el\u00f5tt, \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy hajl\u00e9kot tal\u00e1lhasson a J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek.\n7:47 Salamon \u00e9p\u00edte pedig n\u00e9ki h\u00e1zat.\n7:48 De ama Magass\u00e1gos nem k\u00e9zzel csin\u00e1lt templomokban lakik, mint a pr\u00f3f\u00e9ta mondja:\n7:49 A menny n\u00e9kem \u00fcl\u00f5sz\u00e9kem, a f\u00f6ld pedig az \u00e9n l\u00e1baimnak zs\u00e1molya; micsoda h\u00e1zat \u00e9p\u00edthettek n\u00e9kem? azt mondja az \u00dar, vagy melyik az \u00e9n nyugodalmamnak helye?\n7:50 Nem az \u00e9n kezem csin\u00e1lta-\u00e9 mindezeket?\n7:51 Kem\u00e9ny nyak\u00fa \u00e9s k\u00f6r\u00fclmet\u00e9letlen sz\u00edv\u00fb \u00e9s f\u00fcl\u00fb emberek, ti mindenkor a Szent L\u00e9leknek ellene igyekeztek, mint aty\u00e1itok, ti azonk\u00e9pen.\n7:52 A pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k k\u00f6z\u00fcl kit nem \u00fcld\u00f6ztek a ti aty\u00e1itok? \u00e9s meg\u00f6lt\u00e9k azokat, a kik eleve hirdett\u00e9k amaz Igaznak elj\u00f6vetel\u00e9t: kinek ti most \u00e1rul\u00f3iv\u00e1 \u00e9s gyilkosaiv\u00e1 lettetek;\n7:53 Kik a t\u00f6rv\u00e9nyt angyalok rendel\u00e9s\u00e9re vett\u00e9tek, \u00e9s nem tartott\u00e1tok meg.\n7:54 Mikor pedig ezeket hallott\u00e1k, sz\u00edv\u00fckben d\u00fch\u00f6sk\u00f6dnek \u00e9s fogaikat csikorgatj\u00e1k vala \u00f5 ellene.\n7:55 Mivel pedig teljes vala Szent L\u00e9lekkel, a mennybe f\u00fcggesztv\u00e9n szemeit, l\u00e1t\u00e1 Istennek dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s J\u00e9zust \u00e1llani az Istennek jobbja fel\u00f5l,\n7:56 \u00c9s monda: \u00cdm\u00e9 l\u00e1tom az egeket megnyilni, \u00e9s az embernek Fi\u00e1t az Isten jobbja fel\u00f5l \u00e1llani.\n7:57 Felki\u00e1ltv\u00e1n pedig nagy fensz\u00f3val, f\u00fcleiket b\u00e9dug\u00e1k, \u00e9s egyakarattal re\u00e1 rohan\u00e1nak;\n7:58 \u00c9s ki\u00fbzv\u00e9n a v\u00e1roson k\u00edv\u00fcl, megk\u00f6vez\u00e9k: a tan\u00fabizonys\u00e1gok pedig fels\u00f5ruh\u00e1ikat egy Saulus nevezet\u00fb ifj\u00fa l\u00e1baihoz rakt\u00e1k le.\n7:59 Megk\u00f6vez\u00e9k az\u00e9rt Istv\u00e1nt, ki im\u00e1dkozik \u00e9s ezt mondja vala: Uram J\u00e9zus, vedd magadhoz az \u00e9n lelkemet!\n7:60 T\u00e9rdre esv\u00e9n pedig, nagy fensz\u00f3val ki\u00e1lta: Uram, ne tulajdon\u00edtsd n\u00e9kik e b\u00fbnt! \u00c9s ezt mondv\u00e1n, elaluv\u00e9k.\n8:1 Saulus pedig szint\u00e9n javallta az \u00f5 meg\u00f6let\u00e9s\u00e9t. \u00c9s t\u00e1mada azon a napon nagy \u00fcld\u00f6z\u00e9s a jeruzs\u00e1lemi gy\u00fclekezet ellen, \u00e9s mindny\u00e1jan eloszl\u00e1nak J\u00fade\u00e1nak \u00e9s Sam\u00e1ri\u00e1nak t\u00e1jaira, az apostolokat kiv\u00e9ve.\n8:2 Istv\u00e1nt pedig eltakar\u00edt\u00e1k kegyes f\u00e9rfiak, \u00e9s nagy s\u00edr\u00e1st t\u00f5nek \u00f5 rajta.\n8:3 Saulus pedig puszt\u00edt\u00e1 az anyaszentegyh\u00e1zat, h\u00e1zr\u00f3l-h\u00e1zra j\u00e1rva, \u00e9s f\u00e9rfiakat \u00e9s asszonyokat el\u00f5vonszolva, t\u00f6ml\u00f6czbe veti vala.\n8:4 Amazok annakok\u00e1\u00e9rt eloszolv\u00e1n, sz\u00e9jjelj\u00e1rtak, hirdetve az \u00edg\u00e9t.\n8:5 \u00c9s Filep lemenv\u00e9n Sam\u00e1ria v\u00e1ros\u00e1ba, pr\u00e9dik\u00e1lja vala n\u00e9kik a Krisztust.\n8:6 A sokas\u00e1g pedig egy sz\u00edvvel-l\u00e9lekkel figyelmeze azokra, a miket Filep mondott, hallv\u00e1n \u00e9s l\u00e1tv\u00e1n a jeleket, melyeket cseleked\u00e9k.\n8:7 Mert sokakb\u00f3l, kikben tiszt\u00e1talan lelkek voltak, nagy hangon ki\u00e1ltva kimen\u00e9nek; sok guta\u00fct\u00f6tt \u00e9s s\u00e1nta pedig meggy\u00f3gyula.\n8:8 \u00c9s l\u00f5n nagy \u00f6r\u00f6m abban a v\u00e1rosban.\n8:9 Egy Simon nev\u00fb ember pedig m\u00e1r el\u00f5bb gyakorolta abban a v\u00e1rosban az \u00f6rd\u00f6gi tudom\u00e1nyt \u00e9s el\u00e1m\u00edtotta Sam\u00e1ria n\u00e9p\u00e9t, mag\u00e1t valami nagynak \u00e1ll\u00edtv\u00e1n:\n8:10 Kire mindny\u00e1jan figyeltek, kicsinyt\u00f5l nagyig, mondv\u00e1n: Ez az Istennek ama nagy ereje!\n8:11 Az\u00e9rt figyeltek pedig r\u00e1, mert sok id\u00f5n \u00e1t az \u00f6rd\u00f6gi mesters\u00e9gekkel el\u00e1m\u00edtotta \u00f5ket.\n8:12 De miut\u00e1n hittek Filepnek, a ki az Isten orsz\u00e1g\u00e1ra \u00e9s a J\u00e9zus Krisztus nev\u00e9re tartoz\u00f3 \u00f6rvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelked\u00e9nek mind f\u00e9rfiak, mind asszonyok.\n8:13 \u00c9s Simon maga is h\u00fbn, \u00e9s megkeresztelkedv\u00e9n, Fileppel tarta; \u00e9s l\u00e1tv\u00e1n, hogy jelek \u00e9s nagy er\u00f5k lesznek, \u00e1lm\u00e9lkodik vala.\n8:14 Mikor pedig meghallott\u00e1k a jeruzs\u00e1lemi apostolok, hogy Sam\u00e1ria bevette az Isten \u00edg\u00e9j\u00e9t, elk\u00fcld\u00e9k azokhoz P\u00e9tert \u00e9s J\u00e1nost;\n8:15 Kik mikor lementek, k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtek \u00e9rett\u00fck, hogy vegyenek Szent Lelket:\n8:16 Mert m\u00e9g senkire azok k\u00f6z\u00fcl nem sz\u00e1llott r\u00e1, csak meg voltak keresztelve az \u00dar J\u00e9zus nev\u00e9re.\n8:17 Akkor kezeiket re\u00e1juk vet\u00e9k, \u00e9s v\u00f5nek Szent Lelket.\n8:18 Mikor pedig l\u00e1tta Simon, hogy az apostolok k\u00e9zr\u00e1t\u00e9tele \u00e1ltal adatik a Szent L\u00e9lek, megk\u00edn\u00e1l\u00e1 \u00f5ket p\u00e9nzzel,\n8:19 Mondv\u00e1n: Adj\u00e1tok n\u00e9kem is ezt a hatalmat, hogy valakire vetem kezeimet, Szent Lelket vegyen.\n8:20 De P\u00e9ter monda n\u00e9ki: A te p\u00e9nzed veled egy\u00fctt veszszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek aj\u00e1nd\u00e9ka p\u00e9nzen megvehet\u00f5.\n8:21 Nincsen n\u00e9ked r\u00e9szed, sem \u00f6r\u00f6ks\u00e9ged e dologban, mert a te sz\u00edved nem igaz az Isten el\u00f5tt.\n8:22 T\u00e9rj meg az\u00e9rt ezen gonoszs\u00e1godb\u00f3l, \u00e9s k\u00e9rjed az Istent, ha tal\u00e1n megbocs\u00e1ttatik n\u00e9ked sz\u00edvednek gondolatja.\n8:23 Mert l\u00e1tom, hogy te keser\u00fbs\u00e9ges m\u00e9regben \u00e9s \u00e1lnoks\u00e1gnak k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben leledzel.\n8:24 Felelv\u00e9n pedig Simon, monda: K\u00f6ny\u00f6r\u00f6gjetek ti \u00e9n\u00e9rettem az \u00darnak, hogy semmi azokb\u00f3l, a miket mondtatok, re\u00e1m ne j\u00f5jj\u00f6n.\n8:25 Azok annakok\u00e1\u00e9rt, minekut\u00e1na bizonys\u00e1got tettek, \u00e9s hirdett\u00e9k az \u00darnak \u00edg\u00e9j\u00e9t, megt\u00e9r\u00e9nek Jeruzs\u00e1lembe, \u00e9s a Samarit\u00e1nusoknak sok faluj\u00e1ban pr\u00e9dik\u00e1l\u00e1k az evangy\u00e9liomot.\n8:26 Az \u00darnak angyala pedig sz\u00f3la Filepnek, mondv\u00e1n: Kelj fel \u00e9s menj el d\u00e9l fel\u00e9, arra az \u00fatra, mely Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l G\u00e1z\u00e1ba megy al\u00e1. J\u00e1ratlan ez.\n8:27 \u00c9s felkelv\u00e9n, elm\u00e9ne. \u00c9s \u00edm\u00e9 egy szerecsen f\u00e9rfi\u00fa, Kandak\u00e9nak, a szerecsenek kir\u00e1lyasszony\u00e1nak hatalmas komornyikja, ki az \u00f5 eg\u00e9sz kincst\u00e1r\u00e1nak fel\u00fcgyel\u00f5je vala, ki felj\u00f6tt im\u00e1dkozni Jeruzs\u00e1lembe;\n8:28 \u00c9s visszat\u00e9r\u00f5ben volt \u00e9s az \u00f5 szeker\u00e9n \u00fcl vala, \u00e9s olvas\u00e1 \u00c9sai\u00e1s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t.\n8:29 Monda pedig a L\u00e9lek Filepnek: J\u00e1rulj oda \u00e9s csatlakozz\u00e1l ehhez a szek\u00e9rhez!\n8:30 Filep az\u00e9rt oda futamodv\u00e1n, hall\u00e1, a mint az \u00c9sai\u00e1s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t olvassa vala. \u00c9s monda: Vajjon \u00e9rted-\u00e9, a mit olvasol?\n8:31 \u00d5 pedig monda: Mim\u00f3don \u00e9rthetn\u00e9m, ha csak valaki meg nem magyar\u00e1zza n\u00e9kem? \u00c9s k\u00e9r\u00e9 Filepet, hogy felh\u00e1gv\u00e1n, \u00fclj\u00f6n mell\u00e9.\n8:32 Az \u00edr\u00e1snak helye pedig, melyet olvasott, ez vala: Mint juh vitet\u00e9k m\u00e9sz\u00e1rsz\u00e9kre, \u00e9s mint a b\u00e1r\u00e1ny az \u00f5 ny\u00edr\u00f5je el\u00f5tt n\u00e9ma, azonk\u00e9pen nem nyitotta fel az \u00f5 sz\u00e1j\u00e1t.\n8:33 Az \u00f5 megal\u00e1ztat\u00e1s\u00e1ban az \u00f5 \u00edt\u00e9lete elv\u00e9tetett, az \u00f5 nemzets\u00e9g\u00e9t pedig kicsoda sorolja el? mert elv\u00e9tetik a f\u00f6ldr\u00f5l az \u00f5 \u00e9lete.\n8:34 Felelv\u00e9n pedig a komornyik Filepnek, monda: K\u00e9rlek t\u00e9ged, kir\u00f5l mondja ezt a pr\u00f3f\u00e9ta? Mag\u00e1r\u00f3l-\u00e9, vagy m\u00e1s valakir\u00f5l?\n8:35 Filep pedig sz\u00e1j\u00e1t megnyitv\u00e1n, \u00e9s elkezdv\u00e9n ezen az \u00edr\u00e1son, hirdet\u00e9 n\u00e9ki a J\u00e9zust.\n8:36 Mikor pedig men\u00e9nek az \u00faton, jut\u00e1nak egy v\u00edzhez; \u00e9s monda a komornyik: \u00cdmhol a v\u00edz: mi g\u00e1tol, hogy megkeresztelkedjem?\n8:37 Filep pedig monda: Ha teljes sz\u00edvb\u00f5l hiszel, meglehet. Az pedig felelv\u00e9n, monda: Hiszem, hogy a J\u00e9zus Krisztus az Isten Fia.\n8:38 \u00c9s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1 a szekeret; \u00e9s lesz\u00e1ll\u00e1nak mindketten a v\u00edzbe, Filep \u00e9s a komornyik; \u00e9s megkeresztel\u00e9 \u00f5t.\n8:39 Mikor pedig a v\u00edzb\u00f5l felj\u00f6ttek, az \u00darnak Lelke elragad\u00e1 Filepet; \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 nem l\u00e1tta \u00f5t a komornyik, mert [tov\u00e1bb] m\u00e9ne az \u00f5 \u00fatj\u00e1n \u00f6r\u00f6mmel.\n8:40 Filep pedig tal\u00e1ltat\u00e9k Az\u00f3tusban; \u00e9s sz\u00e9jjelj\u00e1rva hirdet\u00e9 az evangy\u00e9liomot minden v\u00e1rosnak, m\u00edglen Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba juta.\n9:1 Saulus pedig m\u00e9g fenyeget\u00e9st\u00f5l \u00e9s \u00f6ld\u00f6kl\u00e9st\u00f5l lihegve az \u00darnak tan\u00edtv\u00e1nyai ellen, elmenv\u00e9n a f\u00f5paphoz,\n9:2 K\u00e9re \u00f5 t\u00f5le leveleket Damaskusba a zsinag\u00f3g\u00e1khoz, hogy ha tal\u00e1l n\u00e9melyeket, kik ez \u00fatnak k\u00f6vet\u00f5i, ak\u00e1r f\u00e9rfiakat, ak\u00e1r asszonyokat, fogva vigye Jeruzs\u00e1lembe.\n9:3 \u00c9s a mint m\u00e9ne, l\u00f5n, hogy k\u00f6zelgete Damaskushoz, \u00e9s nagy hirtelens\u00e9ggel f\u00e9ny sug\u00e1rz\u00e1 \u00f5t k\u00f6r\u00fcl a mennyb\u00f5l:\n9:4 \u00c9s \u00f5 leesv\u00e9n a f\u00f6ldre, halla sz\u00f3zatot, mely ezt mondja vala n\u00e9ki: Saul, Saul, mit kergetsz engem?\n9:5 \u00c9s monda: Kicsoda vagy, Uram? Az \u00dar pedig monda: \u00c9n vagyok J\u00e9zus, a kit te kergetsz: neh\u00e9z n\u00e9ked az \u00f6szt\u00f6n ellen r\u00fag\u00f3doznod.\n9:6 Remegve \u00e9s \u00e1mulva monda: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Az \u00dar pedig [monda] n\u00e9ki: Kelj fel \u00e9s menj be a v\u00e1rosba, \u00e9s majd megmondj\u00e1k n\u00e9ked, mit kell cselekedned.\n9:7 A vele utaz\u00f3 f\u00e9rfiak pedig n\u00e9m\u00e1n \u00e1lltak, hallva ugyan a sz\u00f3t, de senkit sem l\u00e1tva.\n9:8 Felkele azonban Saulus a f\u00f6ldr\u00f5l; de mikor felnyit\u00e1 szemeit, senkit sem l\u00e1ta, az\u00e9rt k\u00e9zenfogva vezet\u00e9k be \u00f5t Damaskusba.\n9:9 \u00c9s h\u00e1rom napig nem l\u00e1tott, \u00e9s nem evett \u00e9s nem ivott.\n9:10 Vala pedig egy tan\u00edtv\u00e1ny Damaskusban, n\u00e9vszerint Anani\u00e1s, \u00e9s monda annak az \u00dar l\u00e1t\u00e1sban: Anani\u00e1s! Az pedig monda: \u00cdmhol vagyok Uram!\n9:11 Az \u00dar pedig [monda] n\u00e9ki: Kelj fel \u00e9s menj el az \u00fagynevezett Egyenes utcz\u00e1ba, \u00e9s keress f\u00f6l a J\u00fad\u00e1s h\u00e1z\u00e1ban egy Saulus nev\u00fb t\u00e1rzusi embert, mert \u00edm\u00e9 im\u00e1dkozik.\n9:12 \u00c9s l\u00e1t\u00e1 [Saulus] l\u00e1t\u00e1sban, hogy egy Anani\u00e1s nev\u00fb f\u00e9rfi\u00fa bem\u00e9ne hozz\u00e1 \u00e9s kez\u00e9t re\u00e1 vet\u00e9, hogy l\u00e1sson.\n9:13 Felele pedig Anani\u00e1s: Uram, sok embert\u00f5l hallottam e f\u00e9rfi\u00fa fel\u00f5l, mily sok bossz\u00fas\u00e1ggal illet\u00e9 a te szenteidet Jeruzs\u00e1lemben:\n9:14 \u00c9s itt [is] hatalma van a f\u00f5papokt\u00f3l, hogy mindazokat megk\u00f6t\u00f6zze, kik a te nevedet seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvj\u00e1k.\n9:15 Monda pedig n\u00e9ki az \u00dar: Eredj el, mert \u00f5 n\u00e9kem v\u00e1lasztott ed\u00e9nyem, hogy hordozza az \u00e9n nevemet a pog\u00e1nyok \u00e9s kir\u00e1lyok, \u00e9s Izr\u00e1el fiai el\u00f5tt.\n9:16 Mert \u00e9n megmutatom n\u00e9ki, mennyit kell n\u00e9ki az \u00e9n nevem\u00e9rt szenvedni.\n9:17 Elm\u00e9ne az\u00e9rt Anani\u00e1s \u00e9s bem\u00e9ne a h\u00e1zba, \u00e9s kezeit re\u00e1 vetv\u00e9n, monda: Saul aty\u00e1mfia, az \u00dar k\u00fcld\u00f6tt engem, J\u00e9zus, a ki megjelent n\u00e9ked az \u00faton, melyen j\u00f6tt\u00e9l, hogy szemeid megnyiljanak \u00e9s beteljesedj\u00e9l Szent L\u00e9lekkel.\n9:18 \u00c9s azonnal mintegy pikkelyek estek le szemeir\u00f5l, \u00e9s mindj\u00e1rt visszanyer\u00e9 l\u00e1t\u00e1s\u00e1t; \u00e9s felkelv\u00e9n, megkeresztelked\u00e9k;\n9:19 \u00c9s miut\u00e1n evett, meger\u00f5s\u00f6d\u00e9k. Vala pedig Saulus a damaskusi tan\u00edtv\u00e1nyokkal n\u00e9h\u00e1ny napig.\n9:20 \u00c9s azonnal pr\u00e9dik\u00e1l\u00e1 a zsinag\u00f3g\u00e1kban a Krisztust, hogy \u00f5 az Isten Fia.\n9:21 \u00c1lm\u00e9lkodnak vala pedig mindny\u00e1jan, a kik hall\u00e1k, \u00e9s mond\u00e1nak: Nem ez-\u00e9 az, a ki puszt\u00edtotta Jeruzs\u00e1lemben azokat, a kik ezt a nevet h\u00edvj\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcl, \u00e9s ide is az\u00e9rt j\u00f6tt, hogy \u00f5ket fogva vigye a f\u00f5papokhoz?\n9:22 Saulus pedig ann\u00e1l ink\u00e1bb er\u00f5t v\u00f5n, \u00e9s zavarba hozta a Damaskusban lak\u00f3 zsid\u00f3kat, bebizony\u00edtv\u00e1n, hogy ez a Krisztus.\n9:23 T\u00f6bb nap eltelt\u00e9vel azonban a zsid\u00f3k tan\u00e1csot tart\u00e1nak, hogy \u00f5t meg\u00f6lj\u00e9k:\n9:24 De tudt\u00e1ra es\u00e9k Saulusnak az \u00f5 leselked\u00e9s\u00f6k. \u00c9s \u00f5riz\u00e9k a kapukat mind nappal, mind \u00e9jjel, hogy \u00f5t meg\u00f6lj\u00e9k;\n9:25 A tan\u00edtv\u00e1nyok az\u00e9rt vev\u00e9n \u00f5t \u00e9jjel, a k\u00f5falon bocs\u00e1t\u00e1k al\u00e1, leeresztve egy kos\u00e1rban.\n9:26 Mikor pedig Saulus Jeruzs\u00e1lembe ment, a tan\u00edtv\u00e1nyokhoz pr\u00f3b\u00e1lt csatlakozni; de mindny\u00e1jan f\u00e9ltek t\u00f5le, nem hiv\u00e9n, hogy \u00f5 tan\u00edtv\u00e1ny.\n9:27 Barnab\u00e1s azonban maga mell\u00e9 vev\u00e9n \u00f5t, viv\u00e9 az apostolokhoz, \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9 n\u00e9kik, mint l\u00e1tta az \u00faton az Urat, \u00e9s hogy besz\u00e9lt vele, \u00e9s mint tan\u00edtott Damaskusban nagy b\u00e1tors\u00e1ggal a J\u00e9zus nev\u00e9ben.\n9:28 \u00c9s ki- \u00e9s bej\u00e1ratos vala k\u00f6zt\u00fck Jeruzs\u00e1lemben:\n9:29 \u00c9s nagy b\u00e1tors\u00e1ggal tan\u00edtv\u00e1n az \u00dar J\u00e9zusnak nev\u00e9ben, besz\u00e9l, s\u00f5t vetekedik vala a g\u00f6r\u00f6g zsid\u00f3kkal; azok pedig igyekeznek vala \u00f5t meg\u00f6lni.\n9:30 Megtudv\u00e1n azonban az atyafiak, leviv\u00e9k \u00f5t Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba, \u00e9s elk\u00fcld\u00e9k \u00f5t T\u00e1rzusba.\n9:31 A gy\u00fclekezeteknek teh\u00e1t eg\u00e9sz J\u00fade\u00e1ban, Galile\u00e1ban \u00e9s Samari\u00e1ban b\u00e9kess\u00e9g\u00f6k vala; \u00e9p\u00fclv\u00e9n \u00e9s j\u00e1rv\u00e1n az \u00darnak f\u00e9lelm\u00e9ben \u00e9s a Szent L\u00e9leknek v\u00edgasztal\u00e1s\u00e1ban, sokasodnak vala.\n9:32 L\u00f5n pedig, hogy P\u00e9ter, mikor mindny\u00e1jukat bej\u00e1r\u00e1, lem\u00e9ne a Lidd\u00e1ban lakoz\u00f3 szentekhez is.\n9:33 Tal\u00e1la pedig ott egy \u00c9ne\u00e1s nev\u00fb embert, ki nyolcz esztend\u00f5 \u00f3ta \u00e1gyban fekszik vala, ki guta\u00fct\u00f6tt vala.\n9:34 \u00c9s monda n\u00e9ki P\u00e9ter: \u00c9ne\u00e1s, gy\u00f3gy\u00edtson meg t\u00e9ged a J\u00e9zus Krisztus: kelj f\u00f6l, vesd meg magad az \u00e1gyadat! \u00c9s azonnal felkele.\n9:35 \u00c9s l\u00e1t\u00e1k \u00f5t mindny\u00e1jan, kik laknak vala Lidd\u00e1ban \u00e9s S\u00e1ronban, kik megt\u00e9r\u00e9nek az \u00darhoz.\n9:36 Jopp\u00e9ban pedig vala egy n\u00f5tan\u00edtv\u00e1ny, n\u00e9vszerint T\u00e1bitha, mely megmagyar\u00e1zva Dork\u00e1snak, [azaz zerg\u00e9nek] mondatik: ez gazdag vala j\u00f3 cselekedetekben \u00e9s alamizsn\u00e1kban, melyeket osztogatott.\n9:37 L\u00f5n pedig azokban a napokban, hogy megbetegedv\u00e9n, meghala: \u00e9s miut\u00e1n megmost\u00e1k \u00f5t, kiter\u00edt\u00e9k a felh\u00e1zban.\n9:38 Mivelhogy pedig Lidda Jopp\u00e9hoz k\u00f6zel vala, a tan\u00edtv\u00e1nyok meghallv\u00e1n, hogy P\u00e9ter ott van, k\u00fcld\u00e9nek k\u00e9t f\u00e9rfi\u00fat \u00f5 hozz\u00e1, k\u00e9rve, hogy k\u00e9sedelem n\u00e9lk\u00fcl menjen \u00e1t hozz\u00e1juk.\n9:39 Felkelv\u00e9n az\u00e9rt P\u00e9ter, elm\u00e9ne azokkal. Mihelyt oda \u00e9re, felvezet\u00e9k \u00f5t a felh\u00e1zba: \u00e9s el\u00e9be \u00e1ll\u00e1nak n\u00e9ki az \u00f6zvegyasszonyok mindny\u00e1jan s\u00edrva \u00e9s mutogatva a ruh\u00e1kat \u00e9s \u00f6lt\u00f6zeteket, melyeket Dork\u00e1s csin\u00e1lt, m\u00edg vel\u00fck egy\u00fctt volt.\n9:40 P\u00e9ter pedig mindenkit kik\u00fcldv\u00e9n, t\u00e9rdre esve im\u00e1dkoz\u00e9k; \u00e9s a [holt] testhez fordulv\u00e1n, monda: T\u00e1bitha, kelj fel! Az pedig felnyit\u00e1 szemeit; \u00e9s megl\u00e1tv\u00e1n P\u00e9tert, fel\u00fcle.\n9:41 \u00c9s az kez\u00e9t ny\u00fajtva n\u00e9ki, felemel\u00e9 \u00f5t; \u00e9s besz\u00f3l\u00edtv\u00e1n a szenteket \u00e9s az \u00f6zvegyasszonyokat, eleikbe \u00e1llat\u00e1 \u00f5t elevenen.\n9:42 \u00c9s tudt\u00e1ra l\u00f5n az eg\u00e9sz Jopp\u00e9nak; \u00e9s sokan hiv\u00e9nek az \u00darban.\n9:43 \u00c9s l\u00f5n, hogy \u00f5 t\u00f6bb napig marada Jopp\u00e9ban egy Simon nev\u00fb t\u00edm\u00e1rn\u00e1l.\n10:1 Vala pedig Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ban egy Korn\u00e9lius nev\u00fb f\u00e9rfi\u00fa, sz\u00e1zados az \u00fagynevezett it\u00e1liai seregb\u00f5l.\n10:2 J\u00e1mbor \u00e9s istenf\u00e9l\u00f5 eg\u00e9sz h\u00e1zan\u00e9p\u00e9vel egybe, ki sok alamizsn\u00e1t osztogat vala a n\u00e9pnek, \u00e9s sz\u00fcntelen k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g vala Istennek.\n10:3 [Ez] l\u00e1t\u00e1 l\u00e1t\u00e1sban vil\u00e1gosan, a napnak mintegy kilenczedik \u00f3r\u00e1ja k\u00f6r\u00fcl, hogy az Istennek angyala bem\u00e9ne \u00f5hozz\u00e1, \u00e9s monda n\u00e9ki: Korn\u00e9lius!\n10:4 \u00d5 pedig szemeit re\u00e1 f\u00fcggesztve \u00e9s megr\u00e9m\u00fclve monda: Mi az, Uram? Az pedig monda n\u00e9ki: A te k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9seid \u00e9s alamizsn\u00e1id felmentek Isten el\u00e9be eml\u00e9kezetnek ok\u00e1\u00e9rt.\n10:5 Most az\u00e9rt k\u00fcldj Jopp\u00e9ba embereket, \u00e9s hivasd magadhoz Simont, ki neveztetik P\u00e9ternek;\n10:6 \u00d5 egy Simon [nev\u00fb] t\u00edm\u00e1rn\u00e1l van sz\u00e1ll\u00e1son, kinek h\u00e1za a tenger mellett van. \u00d5 megmondja n\u00e9ked, mit kell cselekedned.\n10:7 A mint pedig elment az angyal, a ki Korn\u00e9liussal besz\u00e9lt, sz\u00f3l\u00edta kett\u00f5t az \u00f5 szolg\u00e1i k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s egy kegyes vit\u00e9zt azok k\u00f6z\u00fcl, kik rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1llnak vala.\n10:8 \u00c9s elmondv\u00e1n n\u00e9kik mindent, elk\u00fcld\u00e9 \u00f5ket Jopp\u00e9ba.\n10:9 M\u00e1snap pedig, m\u00edg azok men\u00e9nek \u00e9s k\u00f6zelget\u00e9nek a v\u00e1roshoz, felm\u00e9ne P\u00e9ter a h\u00e1znak fels\u00f5 r\u00e9sz\u00e9re im\u00e1dkozni hat \u00f3ra t\u00e1jban.\n10:10 Meg\u00e9hez\u00e9k azonban, \u00e9s akara enni: m\u00edg azonban azok \u00e9telt k\u00e9sz\u00edt\u00e9nek, sz\u00e1lla \u00f5 re\u00e1 elragadtat\u00e1s;\n10:11 \u00c9s l\u00e1t\u00e1, hogy az \u00e9g megnyilt \u00e9s lesz\u00e1lla \u00f5 hozz\u00e1 valami ed\u00e9ny, mint egy nagy leped\u00f5, n\u00e9gy sark\u00e1n\u00e1l fogva felk\u00f6tve, \u00e9s leeresztve a f\u00f6ldre:\n10:12 Melyben val\u00e1nak mindenf\u00e9le f\u00f6ldi n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa \u00e1llatok, vadak, cs\u00fasz\u00f3m\u00e1sz\u00f3 \u00e1llatok \u00e9s \u00e9gi madarak.\n10:13 \u00c9s sz\u00f3zat l\u00f5n \u00f5 hozz\u00e1: Kelj fel P\u00e9ter, \u00f6ljed \u00e9s egy\u00e9l!\n10:14 P\u00e9ter pedig monda: Semmik\u00e9pen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gest, vagy tiszt\u00e1talant.\n10:15 \u00c9s ism\u00e9t sz\u00f3zat [l\u00f5n] \u00f5 hozz\u00e1 m\u00e1sodszor is: A miket az Isten megtiszt\u00edtott, te ne mondd tiszt\u00e1talanoknak.\n10:16 Ez pedig h\u00e1rom \u00edzben t\u00f6rt\u00e9nt; \u00e9s ism\u00e9t felvitet\u00e9k az ed\u00e9ny az \u00e9gbe.\n10:17 A mint pedig P\u00e9ter mag\u00e1ban t\u00fcn\u00f5d\u00e9k, mi lehet az a l\u00e1t\u00e1s, a melyet l\u00e1tott, \u00edm\u00e9 az f\u00e9rfiak, kiket Korn\u00e9lius k\u00fcld\u00f6tt, megtudakozv\u00e1n a Simon h\u00e1z\u00e1t, oda\u00e9rkez\u00e9nek a kapuhoz,\n10:18 \u00c9s beki\u00e1ltv\u00e1n megtudakoz\u00e1k, vajjon Simon, ki neveztetik P\u00e9ternek, ott van-\u00e9 sz\u00e1ll\u00e1son?\n10:19 \u00c9s a m\u00edg P\u00e9ter a l\u00e1t\u00e1s fel\u00f5l gondolkod\u00e9k, monda n\u00e9ki a L\u00e9lek: \u00cdm\u00e9 h\u00e1rom f\u00e9rfi\u00fa keres t\u00e9ged:\n10:20 Nosza kelj fel, eredj al\u00e1, \u00e9s minden k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl menj el \u00f5 vel\u00f6k: mert \u00e9n k\u00fcld\u00f6ttem \u00f5ket.\n10:21 Al\u00e1menv\u00e9n az\u00e9rt P\u00e9ter a f\u00e9rfiakhoz, kiket Korn\u00e9lius k\u00fcld\u00f6tt \u00f5 hozz\u00e1, monda: \u00cdm\u00e9, \u00e9n vagyok, a kit kerestek: mi dolog az, a mi\u00e9rt j\u00f6ttetek?\n10:22 \u00d5k pedig mond\u00e1nak: Korn\u00e9lius sz\u00e1zados, igaz \u00e9s istenf\u00e9l\u00f5 f\u00e9rfi\u00fa, ki mellett a zsid\u00f3k eg\u00e9sz n\u00e9pe j\u00f3 bizonys\u00e1got tesz, szent angyal \u00e1ltal megintetett, hogy h\u00edvasson t\u00e9ged h\u00e1z\u00e1hoz, \u00e9s halljon t\u00f5led valami dolgokr\u00f3l.\n10:23 Beh\u00edv\u00e1n az\u00e9rt \u00f5ket, sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra fogad\u00e1. M\u00e1snap pedig elm\u00e9ne P\u00e9ter \u00f5 vel\u00f6k, \u00e9s a Jopp\u00e9beli atyafiak k\u00f6z\u00fcl is n\u00e9melyek egy\u00fctt men\u00e9nek \u00f5 vele.\n10:24 \u00c9s m\u00e1snap eljut\u00e1nak Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba. Korn\u00e9lius pedig v\u00e1rja vala \u00f5ket, egybegy\u00fbjtv\u00e9n rokonait \u00e9s j\u00f3 bar\u00e1tait.\n10:25 \u00c9s l\u00f5n, hogy a mint P\u00e9ter bem\u00e9ne, Korn\u00e9lius el\u00e9be menv\u00e9n, l\u00e1baihoz borulva im\u00e1d\u00e1 [\u00f5t.]\n10:26 P\u00e9ter azonban felemel\u00e9 \u00f5t, mondv\u00e1n: Kelj fel; \u00e9n magam is ember vagyok.\n10:27 \u00c9s besz\u00e9lgetve vele, bel\u00e9pett, \u00e9s tal\u00e1la sokakat egybegy\u00fblve;\n10:28 \u00c9s monda n\u00e9kik: Ti tudj\u00e1tok, hogy tilalmas zsid\u00f3 embernek m\u00e1s nemzetbelivel bar\u00e1tkozni, vagy hozz\u00e1menni; de n\u00e9kem az Isten megmutat\u00e1, hogy senkit se mondjak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges, vagy tiszt\u00e1talan embernek:\n10:29 Annak ok\u00e1\u00e9rt ellenmond\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl el is j\u00f6ttem, miut\u00e1n megh\u00edvattam. Azt k\u00e9rdem az\u00e9rt, mi okb\u00f3l hivattatok engem?\n10:30 \u00c9s Korn\u00e9lius monda: Negyednapt\u00f3l fogva mind ez \u00f3r\u00e1ig b\u00f5jt\u00f6ltem, \u00e9s kilencz \u00f3rakor im\u00e1dkoz\u00e1m az \u00e9n h\u00e1zamban; \u00e9s \u00edm\u00e9 egy f\u00e9rfi\u00fa \u00e1lla meg el\u00f5ttem f\u00e9nyes ruh\u00e1ban,\n10:31 \u00c9s monda: Korn\u00e9lius, meghallgattatott a te im\u00e1ds\u00e1god, \u00e9s a te alamizsn\u00e1id eml\u00e9kezetbe jutottak Isten el\u00f5tt.\n10:32 K\u00fcldj el az\u00e9rt Jopp\u00e9ba, \u00e9s h\u00edvasd magadhoz Simont, ki P\u00e9ternek neveztetik; ez Simon t\u00edm\u00e1r h\u00e1z\u00e1ban van sz\u00e1ll\u00e1son a tenger mellett: \u00f5, minekut\u00e1na elj\u00f5, sz\u00f3l n\u00e9ked.\n10:33 Azonnal az\u00e9rt k\u00fcld\u00f6ttem hozz\u00e1d; \u00e9s te j\u00f3l tetted, hogy elj\u00f6tt\u00e9l. Most az\u00e9rt mi mindny\u00e1jan az Isten el\u00f5tt \u00e1llunk, hogy meghallgassuk mindazokat, a miket Isten n\u00e9ked parancsolt.\n10:34 P\u00e9ter pedig megnyitv\u00e1n sz\u00e1j\u00e1t, monda: Bizonynyal l\u00e1tom, hogy nem szem\u00e9lyv\u00e1logat\u00f3 az Isten;\n10:35 Hanem minden nemzetben kedves \u00f5 el\u00f5tte, a ki \u00f5t f\u00e9li \u00e9s igazs\u00e1got cselekszik.\n10:36 Azt az \u00edg\u00e9t, melyet elk\u00fclde az Izr\u00e1el fiainak, hirdetv\u00e9n b\u00e9kess\u00e9get a J\u00e9zus Krisztus \u00e1ltal (\u00f5 mindeneknek Ura).\n10:37 Ti ismeritek azt a dolgot, mely l\u00f5n az eg\u00e9sz J\u00fade\u00e1ban, Galile\u00e1t\u00f3l kezdve, az ut\u00e1n a kereszts\u00e9g ut\u00e1n, melyet J\u00e1nos pr\u00e9dik\u00e1lt,\n10:38 A n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zust, mint ken\u00e9 fel \u00f5t az Isten Szent L\u00e9lekkel \u00e9s hatalommal, ki sz\u00e9jjelj\u00e1rt j\u00f3t t\u00e9v\u00e9n \u00e9s meggy\u00f3gy\u00edtv\u00e1n mindeneket, kik az \u00f6rd\u00f6g hatalma alatt voltak; mert az Isten vala \u00f5 vele.\n10:39 \u00c9s mi vagyunk bizonys\u00e1gai mindazoknak, a miket mind a zsid\u00f3knak tartom\u00e1ny\u00e1ban, mind Jeruzs\u00e1lemben cselekedett; a kit meg\u00f6l\u00e9nek, f\u00e1ra fesz\u00edtv\u00e9n.\n10:40 Ezt az Isten felt\u00e1maszt\u00e1 harmadnapon, \u00e9s megad\u00e1, hogy \u00f5 megjelenj\u00e9k nyilv\u00e1n,\n10:41 Nem az eg\u00e9sz n\u00e9pnek, hanem az Istent\u00f5l eleve v\u00e1lasztott bizonys\u00e1goknak, n\u00e9k\u00fcnk, kik egy\u00fctt ett\u00fcnk \u00e9s egy\u00fctt ittunk \u00f5 vele, minekut\u00e1na felt\u00e1madott halottaib\u00f3l.\n10:42 \u00c9s megparancsolta n\u00e9k\u00fcnk, hogy hirdess\u00fck a n\u00e9pnek, \u00e9s tegy\u00fcnk bizonys\u00e1got, hogy \u00f5 az Istent\u00f5l rendelt b\u00edr\u00e1ja \u00e9l\u00f5knek \u00e9s holtaknak.\n10:43 Err\u00f5l a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k mind bizonys\u00e1got tesznek, hogy b\u00fbneinek bocs\u00e1natj\u00e1t veszi az \u00f5 neve \u00e1ltal mindenki, a ki hiszen \u00f5 benne.\n10:44 Mikor m\u00e9g sz\u00f3l\u00e1 P\u00e9ter ez \u00edg\u00e9ket, lesz\u00e1lla a Szent L\u00e9lek mindazokra, a kik hallgatj\u00e1k vala e besz\u00e9det.\n10:45 \u00c9s el\u00e1lm\u00e9lkod\u00e1nak a zsid\u00f3s\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 h\u00edvek, mindazok, a kik P\u00e9terrel egy\u00fctt mentek, hogy a pog\u00e1nyokra is kit\u00f6ltetett a Szent L\u00e9lek aj\u00e1nd\u00e9ka.\n10:46 Mert hallj\u00e1k vala, hogy \u00f5k nyelveken sz\u00f3lnak \u00e9s magasztalj\u00e1k az Istent. Akkor felele P\u00e9ter:\n10:47 Vajjon eltilthatja-\u00e9 valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vett\u00e9k a Szent Lelket mik\u00e9pen mi is?\n10:48 \u00c9s parancsol\u00e1, hogy keresztelkedjenek meg az \u00darnak nev\u00e9ben. Akkor k\u00e9r\u00e9k \u00f5t, hogy maradjon n\u00e1luk n\u00e9h\u00e1ny napig.\n11:1 Meghall\u00e1k azonban az apostolok \u00e9s a J\u00fade\u00e1ban lev\u00f5 atyafiak, hogy a pog\u00e1nyok is bevett\u00e9k az Istennek besz\u00e9d\u00e9t.\n11:2 Mikor az\u00e9rt felment P\u00e9ter Jeruzs\u00e1lembe, veteked\u00e9nek \u00f5 vele a zsid\u00f3s\u00e1gb\u00f3l val\u00f3k,\n11:3 Mondv\u00e1n: K\u00f6r\u00fclmet\u00e9letlen emberekhez ment\u00e9l be, \u00e9s egy\u00fctt ett\u00e9l vel\u00fck.\n11:4 Elkezdv\u00e9n pedig P\u00e9ter, megmagyar\u00e1zta n\u00e9kik rendre, mondv\u00e1n:\n11:5 \u00c9n Jopp\u00e9 v\u00e1ros\u00e1ban im\u00e1dkoz\u00e1m; \u00e9s l\u00e1t\u00e9k elragadtat\u00e1sban egy l\u00e1t\u00e1st, valami al\u00e1sz\u00e1ll\u00f3 ed\u00e9nyt, mint egy nagy leped\u00f5t, n\u00e9gy sark\u00e1n\u00e1l fogva leeresztve az \u00e9gb\u00f5l; \u00e9s eg\u00e9szen hozz\u00e1m sz\u00e1lla:\n11:6 Melyre szememet r\u00e1vetve megn\u00e9z\u00e9m, \u00e9s l\u00e1t\u00e1m a f\u00f6ldi n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa \u00e1llatokat, a vadakat \u00e9s a cs\u00fasz\u00f3m\u00e1sz\u00f3kat \u00e9s az \u00e9gi madarakat.\n11:7 Hall\u00e9k pedig sz\u00f3t [is], mely ezt mondja vala n\u00e9kem: Kelj fel P\u00e9ter, \u00f6ljed \u00e9s egy\u00e9l!\n11:8 Mond\u00e9k azonban: Semmik\u00e9pen sem, Uram; mert soha semmi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges vagy tiszt\u00e1talan nem ment be az \u00e9n sz\u00e1mba.\n11:9 Felele pedig n\u00e9kem a sz\u00f3zat m\u00e1sodszor az \u00e9gb\u00f5l: A miket az Isten megtiszt\u00edtott, te ne mondd tiszt\u00e1talanoknak.\n11:10 Ez pedig h\u00e1rom \u00edzben t\u00f6rt\u00e9nt; \u00e9s ism\u00e9t felvonat\u00e9k az eg\u00e9sz az \u00e9gbe.\n11:11 \u00c9s \u00edm\u00e9, azonnal h\u00e1rom f\u00e9rfi\u00fa \u00e9rkez\u00e9k a h\u00e1zhoz, melyben val\u00e9k, kik Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1b\u00f3l k\u00fcldettek \u00e9n hozz\u00e1m.\n11:12 Mond\u00e1 pedig n\u00e9kem a L\u00e9lek, hogy menjek el vel\u00f6k minden k\u00e9telked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Elj\u00f6ve pedig velem ez a hat atyafi is; \u00e9s bemen\u00e9nk annak az embernek a h\u00e1z\u00e1ba:\n11:13 \u00c9s elbesz\u00e9l\u00e9 n\u00e9k\u00fcnk, mim\u00f3don l\u00e1tta, a mint az angyal meg\u00e1lla az \u00f5 h\u00e1z\u00e1ban \u00e9s ezt mond\u00e1 n\u00e9ki: K\u00fcldj embereket Jopp\u00e9ba, \u00e9s h\u00edvasd magadhoz Simont, ki P\u00e9ternek neveztetik;\n11:14 \u00d5 sz\u00f3lni fog hozz\u00e1d olyan \u00edg\u00e9ket, melyek \u00e1ltal megtartatol te \u00e9s a te eg\u00e9sz h\u00e1zadn\u00e9pe.\n11:15 Mikor pedig \u00e9n elkezdtem sz\u00f3lni, lesz\u00e1lla a Szent L\u00e9lek \u00f5 re\u00e1jok, mik\u00e9pen mi re\u00e1nk is kezdetben.\n11:16 Megeml\u00e9kez\u00e9m pedig az \u00darnak ama mond\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a mint mond\u00e1: J\u00e1nos ugyan v\u00edzzel keresztelt, ti azonban Szent L\u00e9lekkel fogtok megkereszteltetni.\n11:17 Ha teh\u00e1t az Isten hasonl\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t adta n\u00e9kik, mint n\u00e9k\u00fcnk is, kik hitt\u00fcnk az \u00dar J\u00e9zus Krisztusban, kicsoda voltam \u00e9n, hogy az Istent eltilthattam volna?\n11:18 Ezeknek hallat\u00e1ra azt\u00e1n megnyugov\u00e1nak, \u00e9s dics\u00f5\u00edt\u00e9k az Istent, mondv\u00e1n: Eszerint h\u00e1t a pog\u00e1nyoknak is adott az Isten megt\u00e9r\u00e9st az \u00e9letre!\n11:19 Azok teh\u00e1t, a kik eloszlottak az \u00fcld\u00f6z\u00e9s miatt, mely Istv\u00e1n\u00e9rt t\u00e1madott, eljut\u00e1nak Feniczi\u00e1ig, Cziprusig \u00e9s Anti\u00f3khi\u00e1ig, senkinek nem pr\u00e9dik\u00e1lv\u00e1n az \u00edg\u00e9t, hanem csak a zsid\u00f3knak.\n11:20 Voltak azonban k\u00f6z\u00f6tt\u00fck n\u00e9mely cziprusi \u00e9s czir\u00e9nei f\u00e9rfiak, kik mikor Anti\u00f3khi\u00e1ba bementek, sz\u00f3l\u00e1nak a g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek, hirdetve az \u00dar J\u00e9zust.\n11:21 \u00c9s az \u00darnak keze vala vel\u00f6k; \u00e9s nagy sokas\u00e1g t\u00e9re meg az \u00darhoz, h\u00edv\u00f5v\u00e9 l\u00e9v\u00e9n.\n11:22 Elhatott pedig a h\u00edr \u00f5 fel\u00f5l\u00fck a jeruzs\u00e1lemi gy\u00fclekezet f\u00fcl\u00e9be; \u00e9s kik\u00fcld\u00e9k Barnab\u00e1st, hogy menjen el eg\u00e9sz Anti\u00f3khi\u00e1ig.\n11:23 Ki mikor oda jutott \u00e9s l\u00e1tta az Isten kegyelm\u00e9t, \u00f6rvendeze; \u00e9s int\u00e9 mindny\u00e1jukat, hogy \u00e1llhatatos sz\u00edvvel maradjanak meg az \u00darban.\n11:24 Mert j\u00e1mbor \u00e9s Szent L\u00e9lekkel \u00e9s hittel teljes f\u00e9rfi\u00fa vala \u00f5. \u00c9s nagy sokas\u00e1g csatlakoz\u00e9k az \u00darhoz.\n11:25 Elm\u00e9ne pedig Barnab\u00e1s T\u00e1rzusba, hogy felkeresse Saulust, \u00e9s r\u00e1tal\u00e1lv\u00e1n, elviv\u00e9 \u00f5t Anti\u00f3khi\u00e1ba.\n11:26 \u00c9s l\u00f5n, hogy \u00f5k egy eg\u00e9sz esztendeig forgol\u00f3dtak a gy\u00fclekezetben, \u00e9s tan\u00edtottak nagy sokas\u00e1got; \u00e9s a tan\u00edtv\u00e1nyokat el\u00f5sz\u00f6r Anti\u00f3khi\u00e1ban nevezt\u00e9k kereszty\u00e9neknek.\n11:27 Ez id\u00f5t\u00e1jban pedig men\u00e9nek Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l Anti\u00f3khi\u00e1ba pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k.\n11:28 Felkelv\u00e9n pedig egy azok k\u00f6z\u00fcl, n\u00e9vszerint Agabus, megjelent\u00e9 a L\u00e9lek \u00e1ltal, hogy az eg\u00e9sz f\u00f6ld kereks\u00e9g\u00e9n nagy \u00e9hs\u00e9g lesz; a mely meg is l\u00f5n Klaudius cs\u00e1sz\u00e1r idej\u00e9ben.\n11:29 A tan\u00edtv\u00e1nyok pedig elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy a szerint, a mint kinek-kinek k\u00f6z\u00f6tt\u00fck m\u00f3dj\u00e1ban \u00e1ll, k\u00fcldenek valamit seg\u00edts\u00e9g\u00fcl a J\u00fade\u00e1ban lakoz\u00f3 atyafiaknak:\n11:30 A mit meg is cseleked\u00e9nek, elk\u00fcldv\u00e9n a v\u00e9nekhez Barnab\u00e1s \u00e9s Saulus keze \u00e1ltal.\n12:1 Abban az id\u00f5ben pedig Her\u00f3des kir\u00e1ly elkezde kegyetlenkedni n\u00e9melyekkel, a gy\u00fclekezetb\u00f5l val\u00f3k k\u00f6z\u00fcl.\n12:2 Meg\u00f6let\u00e9 pedig Jakabot, J\u00e1nosnak testv\u00e9r\u00e9t, fegyverrel.\n12:3 \u00c9s l\u00e1tv\u00e1n, hogy ez tetszik a zsid\u00f3knak, f\u00f6ltette mag\u00e1ban, hogy elfogatja P\u00e9tert is. (Val\u00e1nak pedig a kov\u00e1sztalan kenyerek napjai.)\n12:4 Kit el is fogatv\u00e1n, t\u00f6ml\u00f6czbe vet\u00e9, \u00e1tadv\u00e1n n\u00e9gy n\u00e9gyes katonai szakasznak, hogy \u00f5rizz\u00e9k \u00f5t; husv\u00e9t ut\u00e1n akarv\u00e1n \u00f5t a n\u00e9p el\u00e9 vezettetni.\n12:5 P\u00e9ter az\u00e9rt \u00f5riztet\u00e9k a fogs\u00e1gban; a gy\u00fclekezet pedig sz\u00fcntelen k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g vala az Istennek \u00f5 \u00e9rette.\n12:6 Mikor pedig Her\u00f3des \u00f5t el\u00f5 akar\u00e1 vezettetni, azon az \u00e9jszak\u00e1n aluszik vala P\u00e9ter k\u00e9t vit\u00e9z k\u00f6z\u00f6tt, megk\u00f6t\u00f6zve k\u00e9t l\u00e1nczczal; \u00e9s \u00f5r\u00f6k \u00f5riz\u00e9k az ajt\u00f3 el\u00f5tt a t\u00f6ml\u00f6cz\u00f6t.\n12:7 \u00c9s \u00edm\u00e9 az \u00darnak angyala elj\u00f6ve, \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1g f\u00e9nyl\u00e9k a t\u00f6ml\u00f6czben: \u00e9s megl\u00f6kv\u00e9n P\u00e9ter oldal\u00e1t, felk\u00f6lt\u00e9 \u00f5t, mondv\u00e1n: Kelj f\u00f6l hamar! \u00c9s lees\u00e9nek a l\u00e1nczok kezeir\u00f5l.\n12:8 \u00c9s monda n\u00e9ki az angyal: \u00d6vezd fel magadat, \u00e9s k\u00f6sd fel saruidat. \u00c9s \u00fagy cseleked\u00e9k. \u00c9s monda n\u00e9ki: Vedd r\u00e1d fels\u00f5ruh\u00e1dat \u00e9s k\u00f6vess engem!\n12:9 \u00c9s kimenv\u00e9n, k\u00f6vet\u00e9 \u00f5t; \u00e9s nem tudta, hogy val\u00f3s\u00e1g az, a mi t\u00f6rt\u00e9nik az angyal \u00e1ltal, hanem azt hitte, hogy l\u00e1t\u00e1st l\u00e1t.\n12:10 Mikor pedig \u00e1ltalmentek az els\u00f5 \u00f5rs\u00f6n \u00e9s a m\u00e1sodikon, jut\u00e1nak a vaskapuhoz, mely a v\u00e1rosba visz; mely mag\u00e1t\u00f3l megny\u00edl\u00e9k el\u00f5tt\u00fck: \u00e9s kimenv\u00e9n, egy utcz\u00e1n el\u00f5remen\u00e9nek; \u00e9s azonnal elt\u00e1voz\u00e9k az angyal \u00f5 t\u00f5le.\n12:11 \u00c9s P\u00e9ter mag\u00e1hoz t\u00e9rve monda: Most tudom igaz\u00e1n, hogy az \u00dar elbocs\u00e1totta az \u00f5 angyal\u00e1t, \u00e9s megszabad\u00edtott engem Her\u00f3des kez\u00e9b\u00f5l \u00e9s a zsid\u00f3k n\u00e9p\u00e9nek eg\u00e9sz v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l.\n12:12 \u00c9s miut\u00e1n ezt meg\u00e9rtette, elm\u00e9ne M\u00e1ri\u00e1nak, a J\u00e1nos anyj\u00e1nak h\u00e1z\u00e1hoz, ki M\u00e1rknak neveztetik; hol sokan val\u00e1nak egybegy\u00fblve \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gnek vala.\n12:13 \u00c9s mikor P\u00e9ter z\u00f6rgetett a torn\u00e1cz ajtaj\u00e1n, egy Rhod\u00e9 nev\u00fb szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1ny m\u00e9ne oda, hogy hallgat\u00f3zz\u00e9k:\n12:14 \u00c9s megismerv\u00e9n a P\u00e9ter szav\u00e1t, \u00f6r\u00f6m\u00e9ben nem nyit\u00e1 meg a kaput, hanem befutv\u00e1n, h\u00edr\u00fcl ad\u00e1, hogy P\u00e9ter \u00e1ll a kapu el\u00f5tt.\n12:15 Azok pedig mond\u00e1nak n\u00e9ki: Elment az eszed. \u00d5 azonban er\u00f5s\u00edt\u00e9, hogy \u00fagy van. Azok pedig mond\u00e1nak: Az \u00f5 angyala az.\n12:16 P\u00e9ter pedig sz\u00fcntelen z\u00f6rget vala: mikor az\u00e9rt felnyitott\u00e1k, megl\u00e1t\u00e1k \u00f5t \u00e9s el\u00e1lm\u00e9lkod\u00e1nak.\n12:17 Miut\u00e1n pedig kez\u00e9vel hallgat\u00e1st intett n\u00e9kik, elbesz\u00e9l\u00e9 n\u00e9kik, mim\u00f3don hozta ki \u00f5t az \u00dar a t\u00f6ml\u00f6czb\u00f5l. \u00c9s monda: Adj\u00e1tok tudt\u00e1ra ezeket Jakabnak \u00e9s az atyafiaknak. \u00c9s kimenv\u00e9n elm\u00e9ne m\u00e1s helyre.\n12:18 Mikor pedig megvirradt, nem csek\u00e9ly h\u00e1bor\u00fas\u00e1g t\u00e1mada a vit\u00e9zek k\u00f6z\u00f6tt, mi t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1t P\u00e9terrel.\n12:19 Her\u00f3des pedig mikor el\u00f5k\u00e9rte \u00f5t \u00e9s nem tal\u00e1lta, kivallatv\u00e1n az \u00f5r\u00f6ket, parancsol\u00e1, hogy kiv\u00e9geztessenek. \u00c9s lemenv\u00e9n J\u00fade\u00e1b\u00f3l Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba, [ott] id\u00f5z\u00f6tt.\n12:20 Her\u00f3des pedig ellens\u00e9ges indulattal vala a tirusiak \u00e9s sidoniak ir\u00e1nt; de azok egyakarattal elj\u00f6v\u00e9nek \u00f5 hozz\u00e1, \u00e9s Bl\u00e1stust, a kir\u00e1ly kamar\u00e1s\u00e1t megnyerv\u00e9n, b\u00e9kess\u00e9get k\u00e9r\u00e9nek, mivelhogy az \u00f5 tartom\u00e1nyuk a kir\u00e1ly\u00e9b\u00f3l \u00e9lelmeztetik vala.\n12:21 Egy kit\u00fbz\u00f6tt napon pedig Her\u00f3des kir\u00e1lyi ruh\u00e1j\u00e1ba fel\u00f6lt\u00f6zve \u00e9s sz\u00e9kibe \u00fclve nyilv\u00e1nosan sz\u00f3la hozz\u00e1juk.\n12:22 A n\u00e9p pedig felki\u00e1lta: Isten szava ez \u00e9s nem ember\u00e9.\n12:23 \u00c9s azonnal megver\u00e9 \u00f5t az \u00darnak angyala, az\u00e9rt, hogy nem az Istennek ad\u00e1 a dics\u00f5s\u00e9get; \u00e9s a f\u00e9rgekt\u00f5l megem\u00e9sztetv\u00e9n, meghala.\n12:24 Az Istennek \u00edg\u00e9je pedig n\u00f6vekedik \u00e9s terjed vala,\n12:25 Barnab\u00e1s \u00e9s Saulus pedig visszat\u00e9r\u00e9nek Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l, bet\u00f6ltv\u00e9n szolg\u00e1latukat, maguk mell\u00e9 v\u00e9ve J\u00e1nost is, kinek mell\u00e9kneve M\u00e1rk vala.\n13:1 Val\u00e1nak pedig Anti\u00f3khi\u00e1ban az [ott] lev\u00f5 gy\u00fclekezetben n\u00e9mely pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00e9s tan\u00edt\u00f3k: Barnab\u00e1s \u00e9s Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, \u00e9s a Czir\u00e9nei Luczius \u00e9s Manaen, ki Her\u00f3dessel, a negyedes fejedelemmel egy\u00fctt neveltetett vala, \u00e9s Saulus.\n13:2 Mikor az\u00e9rt azok szolg\u00e1l\u00e1nak az \u00darnak \u00e9s b\u00f5jt\u00f6l\u00e9nek, monda a Szent L\u00e9lek: V\u00e1laszsz\u00e1tok el n\u00e9kem Barnab\u00e1st \u00e9s Saulust a munk\u00e1ra, a melyre \u00e9n \u00f5ket elh\u00edvtam.\n13:3 Akkor, miut\u00e1n b\u00f5jt\u00f6ltek \u00e9s im\u00e1dkoztak, \u00e9s kezeiket re\u00e1jok vetett\u00e9k, elbocs\u00e1t\u00e1k [\u00f5ket.]\n13:4 \u00d5k annakok\u00e1\u00e9rt, miut\u00e1n kibocs\u00e1ttattak a Szent L\u00e9lekt\u00f5l, lemen\u00e9nek Szeleuczi\u00e1ba; \u00e9s onn\u00e9t elevez\u00e9nek Cziprusba.\n13:5 \u00c9s mikor Salamisba jutottak, hirdet\u00e9k az Isten besz\u00e9d\u00e9t a zsid\u00f3knak zsinag\u00f3g\u00e1iban: \u00e9s J\u00e1nos is vel\u00fck vala, mint seg\u00edt\u00f5t\u00e1rs.\n13:6 \u00c9s elj\u00e1rv\u00e1n a szigetet mind P\u00e1fusig, tal\u00e1lkoz\u00e1nak egy \u00f6rd\u00f6ng\u00f5s hamispr\u00f3f\u00e9ta zsid\u00f3ra, kinek neve [vala] Barj\u00e9zus;\n13:7 Ki Sergius Paulus tiszttart\u00f3val, ez okos emberrel vala. Ez mag\u00e1hoz hivatv\u00e1n Barnab\u00e1st \u00e9s Saulust, k\u00edv\u00e1n\u00e1 hallani az Isten besz\u00e9d\u00e9t.\n13:8 Elim\u00e1s, az \u00f6rd\u00f6ng\u00f5s azonban (mert \u00edgy magyar\u00e1ztatik az \u00f5 neve) ellenkezik vala vel\u00f6k, igyekezv\u00e9n a tiszttart\u00f3t elford\u00edtani a hitt\u00f5l.\n13:9 De Saulus, ki P\u00e1l is, megtelv\u00e9n Szent L\u00e9lekkel, szemeit re\u00e1 vetve,\n13:10 Monda: \u00d3 minden \u00e1lnoks\u00e1ggal \u00e9s minden gonoszs\u00e1ggal teljes \u00f6rd\u00f6gfi, minden igazs\u00e1gnak ellens\u00e9ge, nem sz\u00fbn\u00f6l-\u00e9 meg az \u00darnak igaz \u00fatait elford\u00edtani?\n13:11 Most az\u00e9rt \u00edm\u00e9 az \u00darnak keze van ellened, \u00e9s vak leszel \u00e9s nem l\u00e1tod a napot egy ideig. \u00c9s azonnal hom\u00e1ly \u00e9s s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g sz\u00e1lla re\u00e1; \u00e9s kerengve keres vala vezet\u00f5ket.\n13:12 Akkor a tiszttart\u00f3, mikor l\u00e1tta a t\u00f6rt\u00e9nt dolgot, h\u00fbn, el\u00e1lm\u00e9lkodv\u00e1n az \u00darnak tudom\u00e1ny\u00e1n.\n13:13 Elhaj\u00f3zv\u00e1n pedig P\u00e1fusb\u00f3l P\u00e1l \u00e9s kis\u00e9r\u00f5i, Perg\u00e1ba, P\u00e1mfili\u00e1nak v\u00e1ros\u00e1ba men\u00e9nek. J\u00e1nos azonban elv\u00e1lv\u00e1n t\u00f5l\u00fck, megt\u00e9re Jeruzs\u00e1lembe.\n13:14 \u00d5k pedig Perg\u00e1b\u00f3l tov\u00e1bb menve, eljut\u00e1nak Anti\u00f3khi\u00e1ba, Pisidi\u00e1nak [v\u00e1ros\u00e1ba,] \u00e9s bemenv\u00e9n szombatnapon a zsinag\u00f3g\u00e1ba; le\u00fcl\u00e9nek.\n13:15 \u00c9s a t\u00f6rv\u00e9nynek \u00e9s a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1knak felolvas\u00e1sa ut\u00e1n k\u00fcld\u00e9nek a zsinag\u00f3g\u00e1nak el\u00f5lj\u00e1r\u00f3i \u00f5 hozz\u00e1jok, mondv\u00e1n: Aty\u00e1nkfiai, f\u00e9rfiak, ha van valami int\u00f5besz\u00e9detek a n\u00e9phez, sz\u00f3ljatok.\n13:16 P\u00e1l az\u00e9rt felkelv\u00e9n \u00e9s kez\u00e9vel intv\u00e9n, monda: Izr\u00e1elnek f\u00e9rfiai, \u00e9s ti, kik f\u00e9litek az Istent, hallj\u00e1tok meg.\n13:17 Ennek a n\u00e9pnek, Izr\u00e1elnek Istene kiv\u00e1lasztotta a mi aty\u00e1inkat, \u00e9s e n\u00e9pet f\u00f6lemelte, mikor \u00c9gyiptomnak f\u00f6ld\u00e9ben j\u00f6vev\u00e9nyek val\u00e1nak, \u00e9s onn\u00e9t kihoz\u00e1 \u00f5ket hatalmas karja \u00e1ltal.\n13:18 \u00c9s k\u00f6zel negyven esztend\u00f5nek idej\u00e9ig t\u00fbrte az \u00f5 erk\u00f6lcs\u00f6ket a puszt\u00e1ban.\n13:19 \u00c9s minekut\u00e1na elt\u00f6r\u00f6lt h\u00e9t n\u00e9pet a Kana\u00e1n f\u00f6ld\u00e9n, azoknak f\u00f6ld\u00f6ket sorsvet\u00e9s \u00e1ltal eloszt\u00e1 n\u00e9kik.\n13:20 \u00c9s azut\u00e1n mintegy n\u00e9gysz\u00e1z\u00f6tven esztendeig adott bir\u00e1kat mind S\u00e1muel pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ig;\n13:21 Annakut\u00e1na pedig kir\u00e1lyt k\u00e9r\u00e9nek maguknak, \u00e9s ad\u00e1 n\u00e9kik az Isten Sault, a Kis fi\u00e1t, a Benjamin nemzets\u00e9g\u00e9b\u00f5l val\u00f3 f\u00e9rfi\u00fat negyven esztendeig.\n13:22 \u00c9s mikor \u00f5t elvet\u00e9, t\u00e1maszt\u00e1 n\u00e9kik D\u00e1vidot kir\u00e1lyul; kir\u00f5l bizonys\u00e1got is t\u00f5n \u00e9s monda: Tal\u00e1ltam sz\u00edvem szerint val\u00f3 f\u00e9rfi\u00fat, D\u00e1vidot, a Jesse fi\u00e1t, ki minden akaratomat v\u00e9ghez viszi.\n13:23 Ennek magv\u00e1b\u00f3l t\u00e1masztott Isten, \u00edg\u00e9rete szerint, Izr\u00e1elnek szabad\u00edt\u00f3t, J\u00e9zust;\n13:24 Minekut\u00e1na el\u00f5bb J\u00e1nos az \u00f5 elj\u00f6vetele el\u00f5tt a megt\u00e9r\u00e9snek kereszts\u00e9g\u00e9t pr\u00e9dik\u00e1lta Izr\u00e1el eg\u00e9sz n\u00e9p\u00e9nek.\n13:25 \u00c9s mikor be akar\u00e1 v\u00e9gezni J\u00e1nos az \u00f5 tiszt\u00e9t, monda: Kinek gondoltok engem? Nem \u00e9n vagyok [az], hanem \u00edm\u00e9 \u00e9n ut\u00e1nam j\u00f5, kinek nem vagyok m\u00e9lt\u00f3 megoldani l\u00e1bainak saruj\u00e1t.\n13:26 Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, \u00c1brah\u00e1m nemzet\u00e9nek fiai, \u00e9s kik ti k\u00f6ztetek f\u00e9lik az Istent, ez idvess\u00e9gnek besz\u00e9de n\u00e9ktek k\u00fcldetett.\n13:27 Mert a kik lakoznak Jeruzs\u00e1lemben \u00e9s azoknak fejei, mivelhogy \u00f5t fel nem ismer\u00e9k, a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1knak szavait is, melyeket minden szombaton felolvasnak, \u00edt\u00e9let\u00fckkel bet\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k.\n13:28 \u00c9s b\u00e1r semmi hal\u00e1lra val\u00f3 okot nem tal\u00e1ltak, k\u00e9r\u00e9k Pil\u00e1tust\u00f3l, hogy \u00f6lettess\u00e9k meg.\n13:29 \u00c9s mikor mindazokat elv\u00e9gezt\u00e9k, a mik \u00f5 fel\u00f5le megirattak, a f\u00e1r\u00f3l lev\u00e9ve s\u00edrba helyheztet\u00e9k.\n13:30 De az Isten felt\u00e1maszt\u00e1 \u00f5t halottaib\u00f3l:\n13:31 \u00c9s \u00f5 megjelent t\u00f6bb napon \u00e1t azoknak, kik egy\u00fctt j\u00f6ttek fel \u00f5 vele Galile\u00e1b\u00f3l Jeruzs\u00e1lembe, kik n\u00e9ki bizonys\u00e1gai a n\u00e9p el\u00f5tt.\n13:32 \u00c9s mi hirdetj\u00fck n\u00e9ktek az aty\u00e1knak tett \u00edg\u00e9retet, hogy azt az Isten bet\u00f6lt\u00f6tte n\u00e9k\u00fcnk, az \u00f5 fiaiknak felt\u00e1masztv\u00e1n J\u00e9zust:\n13:33 Mint a m\u00e1sodik zsolt\u00e1rban is meg van \u00edrva: \u00c9n Fiam vagy te; ma nemzettelek \u00e9n t\u00e9ged.\n13:34 Hogy pedig felt\u00e1masztotta \u00f5t halottaib\u00f3l, \u00fagy hogy nem is fog t\u00f6bb\u00e9 az eny\u00e9szetbe visszat\u00e9rni, azt \u00edgy mondotta: N\u00e9ktek adom a D\u00e1vid biztos szent [javait.]\n13:35 Az\u00e9rt mondja m\u00e1sutt is: Nem engeded, hogy a te Szented rothad\u00e1st l\u00e1sson.\n13:36 Mert D\u00e1vid, minekut\u00e1na a saj\u00e1t idej\u00e9ben szolg\u00e1lt az Isten akarat\u00e1nak, elaludt, \u00e9s helyheztet\u00e9k az \u00f5 aty\u00e1ihoz, \u00e9s rothad\u00e1st l\u00e1tott.\n13:37 De a kit Isten felt\u00e1masztott, az nem l\u00e1tott rothad\u00e1st.\n13:38 Az\u00e9rt legyen n\u00e9ktek tudtotokra, aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, hogy ez \u00e1ltal hirdettetik n\u00e9ktek a b\u00fbn\u00f6knek bocs\u00e1nata:\n13:39 \u00c9s mindenekb\u00f5l, a mikb\u00f5l a M\u00f3zes t\u00f6rv\u00e9nye \u00e1ltal meg nem igaz\u00edttathattatok, ez \u00e1ltal mindenki, a ki hisz, megigazul.\n13:40 Megl\u00e1ss\u00e1tok az\u00e9rt, hogy rajtatok ne ess\u00e9k, a mit a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k megmondottak:\n13:41 L\u00e1ss\u00e1tok meg, ti megvet\u00f5k, \u00e9s csod\u00e1lkozzatok \u00e9s semmis\u00fcljetek meg; mert \u00e9n [oly] dolgot cselekszem a ti id\u00f5t\u00f6kben, [oly] dolgot, melyet nem hinn\u00e9tek, ha valaki elmondan\u00e1 n\u00e9ktek.\n13:42 Mikor pedig kimentek a zsid\u00f3k zsinag\u00f3g\u00e1j\u00e1b\u00f3l, k\u00e9r\u00e9k a pog\u00e1nyok, hogy a k\u00f6vetkez\u00f5 szombaton pr\u00e9dik\u00e1lj\u00e1k n\u00e9kik ezen besz\u00e9deket.\n13:43 Mikor pedig eloszlott a gy\u00fclekezet, sokan a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl \u00e9s az istenf\u00e9l\u00f5 prozelitusok k\u00f6z\u00fcl k\u00f6vet\u00e9k P\u00e1lt \u00e9s Barnab\u00e1st; a kik sz\u00f3lv\u00e1n hozz\u00e1juk, biztat\u00e1k \u00f5ket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelm\u00e9ben.\n13:44 A k\u00f6vetkez\u00f5 szombaton azt\u00e1n majdnem az eg\u00e9sz v\u00e1ros egybegy\u00fble az Isten \u00edg\u00e9j\u00e9nek hallgat\u00e1s\u00e1ra,\n13:45 Mikor pedig l\u00e1tt\u00e1k a zsid\u00f3k a sokas\u00e1got, betel\u00e9nek irigys\u00e9ggel, \u00e9s ellene mond\u00e1nak azoknak, miket P\u00e1l mond vala, ellenkezve \u00e9s k\u00e1roml\u00e1st sz\u00f3lva.\n13:46 Akkor P\u00e1l \u00e9s Barnab\u00e1s nagy b\u00e1tors\u00e1ggal sz\u00f3lva mond\u00e1nak: Sz\u00fcks\u00e9ges volt, hogy el\u00f5sz\u00f6r n\u00e9ktek hirdettess\u00e9k az Isten \u00edg\u00e9je; de mivelhogy ti megvetitek azt, \u00e9s nem tartj\u00e1tok m\u00e9lt\u00f3knak magatokat az \u00f6r\u00f6k \u00e9letre, \u00edm\u00e9 a pog\u00e1nyokhoz fordulunk.\n13:47 Mert \u00edgy parancsolta n\u00e9k\u00fcnk az \u00dar: Rendeltelek t\u00e9ged vil\u00e1goss\u00e1gul a pog\u00e1nyoknak, hogy l\u00e9gy \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00fckre a f\u00f6ldnek sz\u00e9l\u00e9ig.\n13:48 A pog\u00e1nyok pedig ezeket hallv\u00e1n, \u00f6rvendez\u00e9nek, \u00e9s magasztalj\u00e1k vala az \u00darnak \u00edg\u00e9j\u00e9t; \u00e9s a kik csak \u00f6r\u00f6k \u00e9letre v\u00e1lasztattak vala, hiv\u00e9nek.\n13:49 Terjede pedig az \u00darnak \u00edg\u00e9je az eg\u00e9sz tartom\u00e1nyban.\n13:50 A zsid\u00f3k azonban felind\u00edt\u00e1k az istenf\u00e9l\u00f5 \u00e9s tisztess\u00e9gbeli asszonyokat \u00e9s a v\u00e1rosnak eleit, \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00e9st t\u00e1maszt\u00e1nak P\u00e1l \u00e9s Barnab\u00e1s ellen, \u00e9s ki\u00fbz\u00e9k \u00f5ket hat\u00e1rukb\u00f3l.\n13:51 Azok pedig l\u00e1buknak por\u00e1t ler\u00e1zv\u00e1n ellen\u00fck, elmen\u00e9nek Ik\u00f3niumba.\n13:52 A tan\u00edtv\u00e1nyok pedig betelnek vala \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s Szent L\u00e9lekkel.\n14:1 L\u00f5n pedig Ik\u00f3niumban, hogy \u00f5k egy\u00fctt men\u00e9nek be a zsid\u00f3k zsinag\u00f3g\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s pr\u00e9dik\u00e1l\u00e1nak, \u00fagyannyira, hogy mind zsid\u00f3knak, mind g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek nagy sokas\u00e1ga l\u00f5n h\u00edv\u00f5v\u00e9.\n14:2 A kik azonban a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl nem hiv\u00e9nek, felind\u00edt\u00e1k \u00e9s megharag\u00edt\u00e1k a pog\u00e1nyoknak lelk\u00e9t az atyafiak ellen.\n14:3 Az\u00e9rt sok id\u00f5t t\u00f6lt\u00f6ttek [ott], b\u00e1tran pr\u00e9dik\u00e1lva az \u00darban, ki bizonys\u00e1got tesz vala az \u00f5 kegyelm\u00e9nek besz\u00e9de mellett, \u00e9s adja vala, hogy jelek \u00e9s csod\u00e1k t\u00f6rt\u00e9njenek az \u00f5 kezeik \u00e1ltal.\n14:4 De a v\u00e1rosnak sokas\u00e1ga meghasonl\u00e9k; \u00e9s n\u00e9melyek a zsid\u00f3k mellett, m\u00e1sok pedig az apostolok mellett val\u00e1nak.\n14:5 \u00c9s mikor a pog\u00e1nyok \u00e9s zsid\u00f3k az \u00f5 f\u00f5embereikkel egybe t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edt\u00e1nak, hogy bossz\u00fas\u00e1ggal illess\u00e9k \u00e9s megk\u00f6vezz\u00e9k \u00f5ket,\n14:6 \u00d5k megtudt\u00e1k, \u00e9s elfut\u00e1nak Lika\u00f3ni\u00e1nak v\u00e1rosaiba, Listr\u00e1ba \u00e9s Derb\u00e9be, \u00e9s a k\u00f6r\u00fclval\u00f3 tartom\u00e1nyba,\n14:7 \u00c9s ott pr\u00e9dik\u00e1lj\u00e1k vala az evangy\u00e9liomot.\n14:8 \u00c9s Listr\u00e1ban \u00fcl vala egy l\u00e1baival tehetetlen ember, ki az \u00f5 anyj\u00e1nak m\u00e9h\u00e9t\u00f5l fogva s\u00e1nta volt, \u00e9s soha nem j\u00e1rt.\n14:9 Ez hall\u00e1 P\u00e1lt besz\u00e9lni: a ki szemeit re\u00e1 f\u00fcggesztv\u00e9n, \u00e9s l\u00e1tv\u00e1n, hogy van hite, hogy meggy\u00f3gyul,\n14:10 Monda nagy fensz\u00f3val: \u00c1llj fel l\u00e1baidra egyenesen! \u00c9s felsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s j\u00e1rt.\n14:11 A sokas\u00e1g pedig mikor l\u00e1tta, a mit P\u00e1l cselekedett, felki\u00e1lta, lika\u00f3niai nyelven mondv\u00e1n: Az istenek j\u00f6ttek le mihozz\u00e1nk emberi \u00e1br\u00e1zatban!\n14:12 \u00c9s h\u00edvj\u00e1k vala Barnab\u00e1st Jupiternek, P\u00e1lt pedig Merk\u00fariusnak, minthogy \u00f5 volt a sz\u00f3viv\u00f5.\n14:13 Jupiter papja pedig, a kinek [temploma] az \u00f5 v\u00e1rosuk el\u00f5tt vala, felkoszor\u00fazott bik\u00e1kat hajtva a kapukhoz, a sokas\u00e1ggal egy\u00fctt \u00e1ldozni akar vala.\n14:14 Mikor azonban [ezt] meghallott\u00e1k az apostolok, Barnab\u00e1s \u00e9s P\u00e1l, k\u00f6nt\u00f6s\u00fcket megszaggatv\u00e1n, a sokas\u00e1g k\u00f6z\u00e9 futamod\u00e1nak, ki\u00e1ltv\u00e1n\n14:15 \u00c9s [ezt] mondv\u00e1n: F\u00e9rfiak, mi\u00e9rt m\u00edvelitek ezeket? Mi is hozz\u00e1tok hasonl\u00f3 term\u00e9szet\u00fb emberek vagyunk, \u00e9s azt az \u00f6rvendetes izenetet hirdetj\u00fck n\u00e9ktek, hogy e hi\u00e1baval\u00f3kt\u00f3l az \u00e9l\u00f5 Istenhez t\u00e9rjetek, ki teremtette a mennyet, a f\u00f6ldet, a tengert \u00e9s minden azokban val\u00f3kat:\n14:16 Ki az elm\u00falt id\u00f5kben hagyta a pog\u00e1nyokat mind a maguk \u00fatj\u00e1n haladni:\n14:17 J\u00f3llehet nem hagyta mag\u00e1t tan\u00fabizonys\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl, mert j\u00f3ltev\u00f5nk volt, adv\u00e1n mennyb\u00f5l es\u00f5ket \u00e9s term\u00f5 id\u00f5ket n\u00e9k\u00fcnk, \u00e9s bet\u00f6ltv\u00e9n eledellel \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel a mi sz\u00edv\u00fcnket.\n14:18 \u00c9s ezeket mondv\u00e1n, nagynehezen lecsendes\u00edt\u00e9k a sokas\u00e1got, hogy n\u00e9kik ne \u00e1ldozz\u00e9k.\n14:19 J\u00f6v\u00e9nek azonban Anti\u00f3khi\u00e1b\u00f3l \u00e9s Ik\u00f3niumb\u00f3l zsid\u00f3k, \u00e9s a sokas\u00e1got el\u00e1ltatv\u00e1n, megk\u00f6vez\u00e9k P\u00e1lt, \u00e9s kivonszol\u00e1k a v\u00e1rosb\u00f3l, azt gondolv\u00e1n, hogy meghalt.\n14:20 De mikor k\u00f6r\u00fclvett\u00e9k \u00f5t a tan\u00edtv\u00e1nyok, felkelv\u00e9n, bem\u00e9ne a v\u00e1rosba; \u00e9s m\u00e1snap Barnab\u00e1ssal elm\u00e9ne Derb\u00e9be.\n14:21 \u00c9s miut\u00e1n hirdett\u00e9k az evangy\u00e9liomot annak a v\u00e1rosnak, \u00e9s sokakat tan\u00edtv\u00e1nyokk\u00e1 tettek, megt\u00e9r\u00e9nek Listr\u00e1ba, Ikoniumba \u00e9s Anti\u00f3khi\u00e1ba.\n14:22 Er\u00f5s\u00edtve a tan\u00edtv\u00e1nyok lelk\u00e9t, intv\u00e9n, hogy maradjanak meg a hitben, \u00e9s hogy sok h\u00e1bor\u00fas\u00e1gon \u00e1ltal kell n\u00e9k\u00fcnk az Isten orsz\u00e1g\u00e1ba bemenn\u00fcnk.\n14:23 Miut\u00e1n pedig v\u00e1lasztottak n\u00e9kik gy\u00fclekezetenk\u00e9nt v\u00e9neket, im\u00e1dkozv\u00e1n b\u00f5jt\u00f6l\u00e9sekkel egybe, aj\u00e1nl\u00e1k \u00f5ket az \u00darnak, kiben hittek vala.\n14:24 \u00c9s Pisidi\u00e1n \u00e1ltalmenv\u00e9n, men\u00e9nek Pamfili\u00e1ba.\n14:25 \u00c9s miut\u00e1n Perg\u00e1ban hirdett\u00e9k az \u00edg\u00e9t, lemen\u00e9nek Att\u00e1li\u00e1ba;\n14:26 \u00c9s onn\u00e9t elhaj\u00f3z\u00e1nak Anti\u00f3khi\u00e1ba, a honn\u00e9t az Isten kegyelm\u00e9re b\u00edzt\u00e1k volt \u00f5ket arra a munk\u00e1ra, melyet elv\u00e9geztek.\n14:27 Mikor pedig meg\u00e9rkeztek \u00e9s a gy\u00fclekezetet egybeh\u00edvt\u00e1k, elbesz\u00e9l\u00e9k, mily nagy dolgokat cselekedett az Isten \u00f5 vel\u00f6k, \u00e9s hogy a pog\u00e1nyoknak kaput nyitott a hitre.\n14:28 Ott azt\u00e1n nem kev\u00e9s id\u00f5t t\u00f6lt\u00f6ttek a tan\u00edtv\u00e1nyokkal.\n15:1 N\u00e9melyek pedig, kik J\u00fade\u00e1b\u00f3l j\u00f6ttek al\u00e1, \u00edgy tan\u00edtj\u00e1k vala az atyafiakat: Ha k\u00f6r\u00fcl nem met\u00e9lkedtek M\u00f3zes rendtart\u00e1sa szerint, nem idvez\u00fclhettek.\n15:2 Mikor az\u00e9rt P\u00e1lnak \u00e9s Barnab\u00e1snak nagy h\u00e1bor\u00fas\u00e1ga \u00e9s veteked\u00e9se l\u00f5n azok ellen, azt v\u00e9gez\u00e9k, hogy P\u00e1l \u00e9s Barnab\u00e1s \u00e9s n\u00e9mely m\u00e1sok \u00f5 k\u00f6z\u00fcl\u00f6k menjenek fel az apostolokhoz \u00e9s a v\u00e9nekhez Jeruzs\u00e1lembe e k\u00e9rd\u00e9s \u00fcgy\u00e9ben.\n15:3 \u00d5k teh\u00e1t kik\u00eds\u00e9rtetv\u00e9n a gy\u00fclekezett\u00f5l, \u00e1ltalmentek Fenici\u00e1n \u00e9s Sam\u00e1ri\u00e1n, elbesz\u00e9lve a pog\u00e1nyok megt\u00e9r\u00e9s\u00e9t; \u00e9s nagy \u00f6r\u00f6met szerz\u00e9nek az \u00f6sszes atyafiaknak.\n15:4 Mikor pedig meg\u00e9rkeztek Jeruzs\u00e1lembe, a gy\u00fclekezet \u00e9s az apostolok \u00e9s a v\u00e9nek fogad\u00e1k \u00f5ket, \u00e9s [\u00f5k] elbesz\u00e9l\u00e9k, mily nagy dolgokat cseleked\u00e9k az Isten \u00f5 vel\u00f6k.\n15:5 El\u00f5\u00e1ll\u00e1nak azonban n\u00e9mely hiv\u00f5k a farizeusok szerzet\u00e9b\u00f5l val\u00f3k k\u00f6z\u00fcl, mondv\u00e1n, hogy k\u00f6r\u00fcl kell met\u00e9lni \u00f5ket, \u00e9s megparancsolni, hogy a M\u00f3zes t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t megtarts\u00e1k.\n15:6 Egybegy\u00fcl\u00e9nek az\u00e9rt az apostolok \u00e9s a v\u00e9nek, hogy e dolog fel\u00f5l v\u00e9gezzenek.\n15:7 \u00c9s mikor nagy veteked\u00e9s t\u00e1madt, felkelv\u00e9n P\u00e9ter, monda n\u00e9kik: Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, ti tudj\u00e1tok, hogy az Isten r\u00e9gebbi id\u00f5 \u00f3ta kiv\u00e1lasztott [engem] mi k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk, hogy a pog\u00e1nyok az \u00e9n sz\u00e1mb\u00f3l hallj\u00e1k az evangy\u00e9liomnak besz\u00e9d\u00e9t, \u00e9s higyjenek.\n15:8 \u00c9s a sz\u00edveket ismer\u00f5 Isten bizonys\u00e1got tett mellett\u00fck, mert adta n\u00e9kik a Szent Lelket, mik\u00e9nt n\u00e9k\u00fcnk is;\n15:9 \u00c9s semmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get sem tett mi k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s azok k\u00f6z\u00f6tt, a hit \u00e1ltal tiszt\u00edtv\u00e1n meg azoknak sz\u00edv\u00e9t.\n15:10 Most az\u00e9rt mit k\u00eds\u00e9rtitek az Istent, hogy a tan\u00edtv\u00e1nyok nyak\u00e1ba oly ig\u00e1t tegyetek, melyet sem a mi aty\u00e1ink, sem mi el nem hordozhattunk?\n15:11 S\u00f5t ink\u00e1bb az \u00dar J\u00e9zus Krisztus kegyelme \u00e1ltal hiszsz\u00fck, hogy megtartatunk, mik\u00e9pen azok is.\n15:12 Elhallgatott az\u00e9rt az eg\u00e9sz sokas\u00e1g; \u00e9s hallgatj\u00e1k vala Barnab\u00e1st \u00e9s P\u00e1lt, a mint elbesz\u00e9l\u00e9k, mennyi jelt \u00e9s csud\u00e1t tett az Isten \u00f5 \u00e1ltalok a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt.\n15:13 Miut\u00e1n pedig \u00f5k elhallgattak, felele Jakab, mondv\u00e1n: Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, hallgassatok meg engem!\n15:14 Simeon elbesz\u00e9l\u00e9, mim\u00f3don gondoskodott el\u00f5sz\u00f6r az Isten, hogy a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl vegyen n\u00e9pet az \u00f5 nev\u00e9nek,\n15:15 \u00c9s ezzel egyeznek a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k mond\u00e1sai, mint meg van \u00edrva:\n15:16 Ezek ut\u00e1n megt\u00e9rek \u00e9s fel\u00e9p\u00edtem a D\u00e1vidnak leomlott s\u00e1tor\u00e1t; \u00e9s annak omlad\u00e9kait helyre\u00e1ll\u00edtom, \u00e9s ism\u00e9t fel\u00e1llatom azt:\n15:17 Hogy megkeresse az embereknek t\u00f6bbi r\u00e9sze az Urat, \u00e9s a pog\u00e1nyok mindny\u00e1jan, a kik az \u00e9n nevemr\u00f5l neveztetnek. Ezt mondja az \u00dar, ki mindezeket megcselekszi.\n15:18 Tudja az Isten \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva minden \u00f5 cselekedeteit.\n15:19 Azok\u00e1\u00e9rt \u00e9n azt mondom, hogy nem kell h\u00e1borgatni azokat, kik a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl t\u00e9rnek meg az Istenhez;\n15:20 Hanem \u00edrjuk meg n\u00e9kik, hogy tart\u00f3zkodjanak a b\u00e1lv\u00e1nyok fertelmess\u00e9geit\u00f5l, a par\u00e1znas\u00e1gt\u00f3l, a f\u00falvaholt \u00e1llatt\u00f3l \u00e9s a v\u00e9rt\u00f5l.\n15:21 Mert M\u00f3zesnek r\u00e9gi nemzed\u00e9kek \u00f3ta v\u00e1rosonk\u00e9nt megvannak a hirdet\u00f5i, mivelhogy a zsinag\u00f3g\u00e1kban minden szombaton olvass\u00e1k.\n15:22 Akkor tetsz\u00e9k az apostoloknak \u00e9s a v\u00e9neknek az eg\u00e9sz gy\u00fclekezettel egybe, hogy f\u00e9rfiakat v\u00e1laszszanak ki magok k\u00f6z\u00fcl \u00e9s elk\u00fcldj\u00e9k Anti\u00f3khi\u00e1ba P\u00e1llal \u00e9s Barnab\u00e1ssal, J\u00fad\u00e1st, kinek mell\u00e9kneve Barsab\u00e1s, \u00e9s Sil\u00e1st, kik az atyafiak k\u00f6z\u00f6tt f\u00f5emberek val\u00e1nak.\n15:23 Meg\u00edrv\u00e1n azok keze \u00e1ltal ezeket: Az apostolok, a v\u00e9nek, \u00e9s az atyafiak az Anti\u00f3khi\u00e1ban, Siri\u00e1ban \u00e9s Cziliczi\u00e1ban lev\u00f5, a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 atyafiaknak \u00fcdv\u00f6zlet\u00fcket!\n15:24 Mivelhogy meghallottuk, hogy n\u00e9melyek mi k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk kimenv\u00e9n, megh\u00e1bor\u00edtottak titeket besz\u00e9deikkel, feld\u00falva a ti lelketeket, azt mondv\u00e1n, hogy k\u00f6r\u00fclmet\u00e9lkedjetek \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyt megtarts\u00e1tok; kiknek mi parancsot nem adtunk:\n15:25 Tetsz\u00e9k n\u00e9k\u00fcnk, miut\u00e1n egy\u00e9rtelemre jutottunk, hogy f\u00e9rfiakat v\u00e1laszszunk ki \u00e9s elk\u00fcldj\u00fck ti hozz\u00e1tok a mi szeretteinkkel, Barnab\u00e1ssal \u00e9s P\u00e1llal,\n15:26 Oly emberekkel, kik \u00e9let\u00fcket tett\u00e9k koczk\u00e1ra a mi Urunk J\u00e9zus Krisztus nev\u00e9\u00e9rt.\n15:27 K\u00fcld\u00f6tt\u00fck az\u00e9rt J\u00fad\u00e1st \u00e9s Sil\u00e1st, kik \u00e9l\u00f5sz\u00f3val szint\u00e9n tudtotokra adj\u00e1k ugyanezeket.\n15:28 Mert tetsz\u00e9k a Szent L\u00e9leknek \u00e9s n\u00e9k\u00fcnk, hogy semmi t\u00f6bb teher ne vettess\u00e9k ti re\u00e1tok ezeken a sz\u00fcks\u00e9ges dolgokon k\u00edv\u00fcl,\n15:29 Hogy tart\u00f3zkodjatok a b\u00e1lv\u00e1nyoknak \u00e1ldozott dolgokt\u00f3l, a v\u00e9rt\u00f5l, a f\u00falvaholt \u00e1llatt\u00f3l, \u00e9s a par\u00e1znas\u00e1gt\u00f3l; melyekt\u00f5l ha meg\u00f3vj\u00e1tok magatokat, j\u00f3l lesz dolgotok. Legyetek eg\u00e9szs\u00e9gben!\n15:30 Azok annakok\u00e1\u00e9rt elbocs\u00e1ttatv\u00e1n, elmen\u00e9nek Anti\u00f3khi\u00e1ba; \u00e9s egybegy\u00fbjtv\u00e9n a sokas\u00e1got, \u00e1tad\u00e1k a levelet.\n15:31 \u00c9s mikor elolvast\u00e1k, \u00f6rvendez\u00e9nek az int\u00e9sen.\n15:32 J\u00fad\u00e1s \u00e9s Sil\u00e1s pedig maguk is pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k l\u00e9v\u00e9n, sok besz\u00e9ddel int\u00e9k az atyafiakat, \u00e9s meger\u00f5s\u00edt\u00e9k.\n15:33 Miut\u00e1n pedig bizonyos id\u00f5t elt\u00f6lt\u00f6ttek, elbocs\u00e1t\u00e1k \u00f5ket az atyafiak b\u00e9kess\u00e9ggel az apostolokhoz.\n15:34 De Sil\u00e1snak tetsz\u00e9k ott maradni.\n15:35 P\u00e1l \u00e9s Barnab\u00e1s is Anti\u00f3khi\u00e1ban id\u00f5z\u00e9nek, tan\u00edtva \u00e9s pr\u00e9dik\u00e1lva m\u00e1sokkal is t\u00f6bbekkel az \u00darnak \u00edg\u00e9j\u00e9t.\n15:36 Egyn\u00e9h\u00e1ny nap mulva pedig monda P\u00e1l Barnab\u00e1snak: Visszat\u00e9rve most, l\u00e1togassuk meg a mi aty\u00e1nkfiait minden v\u00e1rosban, melyben h\u00edrdett\u00fck az \u00darnak \u00edg\u00e9j\u00e9t, hogyan vannak.\n15:37 \u00c9s Barnab\u00e1s azt tan\u00e1csol\u00e1, hogy vegy\u00e9k maguk mell\u00e9 J\u00e1nost, ki M\u00e1rknak h\u00edvatik.\n15:38 P\u00e1l azonban azt tart\u00e1 m\u00e9lt\u00f3nak, hogy a ki elszakadt t\u00f5l\u00fck Pamfili\u00e1t\u00f3l fogva, \u00e9s nem ment vel\u00f6k a munk\u00e1ra, ne vegy\u00e9k maguk mell\u00e9 azt.\n15:39 Meghasonl\u00e1s t\u00e1mada az\u00e9rt, \u00fagyhogy elszakad\u00e1nak egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s Barnab\u00e1s maga mell\u00e9 v\u00e9ve M\u00e1rkot, elhaj\u00f3z\u00e9k Cziprusba;\n15:40 P\u00e1l pedig Sil\u00e1st v\u00e1lasztv\u00e1n maga mell\u00e9, elm\u00e9ne, az Isten kegyelm\u00e9re b\u00edzatv\u00e1n az atyafiakt\u00f3l.\n15:41 \u00c9s elj\u00e1r\u00e1 Siri\u00e1t \u00e9s Cziliczi\u00e1t, er\u00f5s\u00edtve a gy\u00fclekezeteket.\n16:1 Juta pedig Derb\u00e9be \u00e9s Listr\u00e1ba: \u00c9s \u00edm\u00e9 vala ott egy Tim\u00f3theus nev\u00fb tan\u00edtv\u00e1ny, egy h\u00edv\u00f5 zsid\u00f3 asszonynak, de g\u00f6r\u00f6g aty\u00e1nak fia;\n16:2 Kir\u00f5l j\u00f3 bizonys\u00e1got tesznek vala a Listr\u00e1ban \u00e9s Ik\u00f3niumban lev\u00f5 atyafiak.\n16:3 Ezt P\u00e1l mag\u00e1val akar\u00e1 vinni; \u00e9s v\u00e9v\u00e9n, k\u00f6r\u00fclmet\u00e9l\u00e9 \u00f5t a zsid\u00f3k\u00e9rt, kik azokon a helyeken val\u00e1nak: mert ismert\u00e9k mindny\u00e1jan az \u00f5 atyj\u00e1t, hogy g\u00f6r\u00f6g volt.\n16:4 \u00c9s a mint \u00e1ltalmentek a v\u00e1rosokon, meghagy\u00e1k n\u00e9kik, hogy tarts\u00e1k meg a rendel\u00e9seket, melyeket v\u00e9geztek a Jeruzs\u00e1lemben lev\u00f5 apostolok \u00e9s v\u00e9nek.\n16:5 A gy\u00fclekezetek az\u00e9rt er\u00f5s\u00f6d\u00e9nek a hitben, \u00e9s gyarapod\u00e1nak sz\u00e1mban naponk\u00e9nt.\n16:6 Elj\u00e1rv\u00e1n pedig Frigi\u00e1t \u00e9s Gal\u00e1cia tartom\u00e1ny\u00e1t, mivelhogy eltiltat\u00e1nak a Szent L\u00e9lekt\u00f5l, hogy az \u00edg\u00e9t \u00c1zsi\u00e1ban hirdess\u00e9k,\n16:7 Misia fel\u00e9 menv\u00e9n, igyekeznek vala Bithini\u00e1ba jutni; de nem ereszt\u00e9 \u00f5ket a L\u00e9lek.\n16:8 \u00c1thaladv\u00e1n az\u00e9rt Misi\u00e1n, lemen\u00e9nek Tr\u00f3\u00e1sba.\n16:9 \u00c9s azon az \u00e9jszak\u00e1n l\u00e1t\u00e1s jelen\u00e9k meg P\u00e1lnak: egy maced\u00f3n f\u00e9rfi\u00fa \u00e1llt [el\u00f5tte,] k\u00e9rve \u00f5t \u00e9s ezt mondva: Jer \u00e1ltal Maced\u00f3ni\u00e1ba, \u00e9s l\u00e9gy seg\u00edts\u00e9g\u00fcl n\u00e9k\u00fcnk!\n16:10 Mihelyt pedig a l\u00e1t\u00e1st l\u00e1tta, azonnal igyekez\u00e9nk elmenni Maced\u00f3ni\u00e1ba, meg\u00e9rtv\u00e9n, hogy oda h\u00edvott minket az \u00dar, hogy azoknak pr\u00e9dik\u00e1ljuk az evangy\u00e9liomot.\n16:11 Elhaj\u00f3zv\u00e1n az\u00e9rt Tr\u00f3\u00e1sb\u00f3l, egyenesen S\u00e1mothr\u00e1k\u00e9ba ment\u00fcnk, \u00e9s m\u00e1snap Ne\u00e1polisba;\n16:12 Onn\u00e9t pedig Filippibe, mely Maced\u00f3nia azon r\u00e9sz\u00e9nek els\u00f5 gyarmatv\u00e1rosa. \u00c9s ebben a v\u00e1rosban t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny napot.\n16:13 \u00c9s szombatnapon kimen\u00e9nk a v\u00e1roson k\u00edv\u00fcl egy foly\u00f3v\u00edz mell\u00e9, hol az im\u00e1dkoz\u00e1s szokott lenni; \u00e9s le\u00fclv\u00e9n, besz\u00e9lget\u00e9nk az egybegy\u00fblt asszonyokkal.\n16:14 \u00c9s egy Lidia nev\u00fb, Thiatira v\u00e1rosbeli b\u00edbor\u00e1r\u00fas asszony, ki f\u00e9li vala az Istent, hallgata [re\u00e1nk.] Ennek az \u00dar megnyit\u00e1 sz\u00edv\u00e9t, hogy figyelmezzen azokra, a miket P\u00e1l mond vala.\n16:15 Mikor pedig megkeresztelked\u00e9k mind h\u00e1zan\u00e9p\u00e9vel egybe, k\u00e9re minket, mondv\u00e1n: Ha az \u00dar h\u00edv\u00e9nek \u00edt\u00e9ltetek engem, jertek az \u00e9n h\u00e1zamhoz, \u00e9s maradjatok [ott.] \u00c9s unszola minket.\n16:16 L\u00f5n pedig, hogy mikor ment\u00fcnk a k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sre, egy szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1nyka j\u00f6ve el\u00f5nkbe, kiben j\u00f6vend\u00f5mond\u00e1snak lelke vala, ki az \u00f5 urainak nagy hasznot hajta j\u00f6vend\u00f5mond\u00e1s\u00e1val.\n16:17 Ez k\u00f6vetv\u00e9n P\u00e1lt \u00e9s minket, ki\u00e1lt vala, mondv\u00e1n: Ezek az emberek a magass\u00e1gos Istennek szolg\u00e1i, kik n\u00e9ktek az idvess\u00e9gnek \u00fatj\u00e1t hirdetik.\n16:18 Ezt pedig t\u00f6bb napon \u00e1t m\u00edvelte. P\u00e1l azonban megbosszankodv\u00e1n, \u00e9s h\u00e1trafordulv\u00e1n, mond\u00e1 a l\u00e9leknek: Parancsolom n\u00e9ked a J\u00e9zus Krisztus nev\u00e9ben, hogy menj ki bel\u00f5le. \u00c9s kim\u00e9ne abban az \u00f3r\u00e1ban.\n16:19 L\u00e1tv\u00e1n pedig annak az urai, hogy kereset\u00fcknek a rem\u00e9nys\u00e9ge elveszett, megfogva P\u00e1lt \u00e9s Sil\u00e1st, von\u00e1k a piaczra a hat\u00f3s\u00e1gok el\u00e9.\n16:20 \u00c9s odavezetv\u00e9n \u00f5ket a b\u00edr\u00e1khoz, mond\u00e1nak: Ezek az emberek zsid\u00f3 l\u00e9t\u00fckre megh\u00e1bor\u00edtj\u00e1k a mi v\u00e1rosunkat,\n16:21 \u00c9s olyan szertart\u00e1sokat hirdetnek, melyeket nem szabad n\u00e9k\u00fcnk bevenn\u00fcnk, sem cselekedn\u00fcnk, mivelhogy r\u00f3maiak vagyunk.\n16:22 \u00c9s [vel\u00f6k] egyben felt\u00e1mada a sokas\u00e1g \u00f5 ellen\u00f6k. A b\u00edr\u00e1k pedig let\u00e9petv\u00e9n ruh\u00e1ikat, megvessz\u00f5ztet\u00e9k [\u00f5ket.]\n16:23 \u00c9s miut\u00e1n sok \u00fct\u00e9st m\u00e9rtek r\u00e1jok, t\u00f6ml\u00f6czbe vet\u00e9k [\u00f5ket,] megparancsolva a t\u00f6ml\u00f6cztart\u00f3nak, hogy gondosan \u00f5rizze \u00f5ket.\n16:24 Ki ilyen parancsolatot v\u00e9v\u00e9n, vet\u00e9 \u00f5ket a bels\u00f5 t\u00f6ml\u00f6czbe, \u00e9s l\u00e1baikat kalod\u00e1ba szor\u00edt\u00e1.\n16:25 \u00c9jf\u00e9lt\u00e1jban pedig P\u00e1l \u00e9s Sil\u00e1s im\u00e1dkozv\u00e1n, \u00e9nekkel dics\u00f5\u00edt\u00e9k az Istent. A foglyok pedig hallgatj\u00e1k vala \u00f5ket.\n16:26 \u00c9s hirtelen nagy f\u00f6ldindul\u00e1s l\u00f5n, \u00fagyannyira, hogy megrend\u00fcl\u00e9nek a t\u00f6ml\u00f6cz fundamentomai; \u00e9s azonnal megny\u00edl\u00e1nak az ajt\u00f3k mind, \u00e9s mindny\u00e1joknak a bilincsei felold\u00f3dnak.\n16:27 F\u00f6lserkenv\u00e9n pedig a t\u00f6ml\u00f6cztart\u00f3, \u00e9s l\u00e1tv\u00e1n, hogy nyitva vannak a t\u00f6ml\u00f6cznek ajtai, kivonva fegyver\u00e9t, meg akar\u00e1 mag\u00e1t \u00f6lni, azt gondolv\u00e1n, hogy elsz\u00f6ktek a foglyok.\n16:28 P\u00e1l azonban nagy fensz\u00f3val ki\u00e1lt\u00e1, mondv\u00e1n: Semmi k\u00e1rt ne t\u00e9gy magadban; mert mindny\u00e1jan itt vagyunk!\n16:29 Az pedig vil\u00e1got k\u00e9rve beugrott, \u00e9s remegve borult P\u00e1l \u00e9s Sil\u00e1s el\u00e9,\n16:30 \u00c9s kihozv\u00e1n \u00f5ket, monda: Uraim, mit kell n\u00e9kem cselekednem, hogy idvez\u00fcljek?\n16:31 Azok pedig mond\u00e1nak: Higyj az \u00dar J\u00e9zus Krisztusban, \u00e9s idvez\u00fclsz mind te, mind a te h\u00e1zadn\u00e9pe!\n16:32 \u00c9s hirdet\u00e9k n\u00e9ki az \u00darnak \u00edg\u00e9j\u00e9t, \u00e9s mindazoknak, kik az \u00f5 h\u00e1z\u00e1n\u00e1l val\u00e1nak.\n16:33 \u00c9s az mag\u00e1hoz v\u00e9v\u00e9n \u00f5ket az \u00e9jszak\u00e1nak azon \u00f3r\u00e1j\u00e1ban, megmos\u00e1 az \u00fct\u00e9sekt\u00f5l; \u00e9s megkeresztelked\u00e9k azonnal \u00f5 \u00e9s az \u00f6v\u00e9i mindny\u00e1jan.\n16:34 \u00c9s beviv\u00e9n \u00f5ket h\u00e1z\u00e1ba, asztalt ter\u00edte n\u00e9kik, \u00e9s eg\u00e9sz h\u00e1zn\u00e9p\u00e9vel egyben \u00f6rvendeze, hogy hitt az Istennek.\n16:35 Mikor pedig megvirradt, a b\u00edr\u00e1k elk\u00fcld\u00e9k a poroszl\u00f3kat, mondv\u00e1n: Bocs\u00e1sd el azokat az embereket.\n16:36 A t\u00f6ml\u00f6cztart\u00f3 pedig tudt\u00e1ra ad\u00e1 e szavakat P\u00e1lnak: A b\u00edr\u00e1k ide k\u00fcld\u00f6ttek, hogy bocs\u00e1ssalak el titeket: most az\u00e9rt kimenv\u00e9n, menjetek el b\u00e9kess\u00e9ggel!\n16:37 P\u00e1l pedig monda n\u00e9kik: Megvessz\u00f5ztek minket nyilv\u00e1nosan, \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl, holott r\u00f3mai emberek vagyunk, \u00e9s t\u00f6ml\u00f6czbe vetettek: \u00e9s most alattomban akarnak benn\u00fcnket kik\u00fcldeni? Nem \u00fagy; hanem j\u00f5jjenek \u00f5k maguk \u00e9s vezessenek ki minket.\n16:38 A poroszl\u00f3k pedig megmond\u00e1k a b\u00edr\u00e1knak e besz\u00e9deket; \u00e9s azok megf\u00e9leml\u00e9nek, mikor meghallott\u00e1k, hogy r\u00f3maiak,\n16:39 \u00c9s odamenv\u00e9n, megk\u00e9rlel\u00e9k \u00f5ket: \u00e9s kivezetv\u00e9n, k\u00e9r\u00e9k, hogy menjenek ki a v\u00e1rosb\u00f3l.\n16:40 Kij\u00f6v\u00e9n pedig a t\u00f6ml\u00f6czb\u00f5l, bemen\u00e9nek Lidi\u00e1hoz; \u00e9s mikor l\u00e1tt\u00e1k az atyafiakat, v\u00edgasztal\u00e1k \u00f5ket, \u00e9s elt\u00e1voz\u00e1nak.\n17:1 Miut\u00e1n pedig \u00e1ltalmentek \u00c1mfipolison \u00e9s Apoll\u00f3ni\u00e1n, Thessalonik\u00e1ba \u00e9rkeztek, a hol volt a zsid\u00f3knak zsinag\u00f3g\u00e1jok.\n17:2 P\u00e1l pedig, a mint szok\u00e1sa vala, bem\u00e9ne hozz\u00e1jok, \u00e9s h\u00e1rom szombaton \u00e1t veteked\u00e9k vel\u00f6k az \u00edr\u00e1sokb\u00f3l,\n17:3 Megmagyar\u00e1zva \u00e9s kimutatva, hogy a Krisztusnak sz\u00fcks\u00e9g volt szenvedni \u00e9s felt\u00e1madni a hal\u00e1lb\u00f3l; \u00e9s hogy ez a J\u00e9zus a Krisztus, a kit \u00e9n hirdetek n\u00e9ktek.\n17:4 \u00c9s n\u00e9melyek azok k\u00f6z\u00fcl hiv\u00e9nek \u00e9s csatlakoz\u00e1nak P\u00e1lhoz \u00e9s Sil\u00e1shoz; \u00fagyszint\u00e9n az istenf\u00e9l\u00f5 g\u00f6r\u00f6g\u00f6k k\u00f6z\u00fcl nagy sokas\u00e1g, \u00e9s az el\u00f5kel\u00f5 asszonyok k\u00f6z\u00fcl nem kevesen.\n17:5 De a zsid\u00f3k, kik nem hisznek vala, \u00edrigys\u00e9gt\u00f5l felind\u00edttatv\u00e1n, \u00e9s magok mell\u00e9 v\u00e9v\u00e9n a piaczi n\u00e9ps\u00e9gb\u00f5l n\u00e9mely gonosz f\u00e9rfiakat, \u00e9s cs\u00f5d\u00fcletet t\u00e1masztv\u00e1n, felh\u00e1bor\u00edt\u00e1k a v\u00e1rost; \u00e9s a J\u00e1son h\u00e1z\u00e1t megostromolv\u00e1n, igyekeztek \u00f5ket kihozni a n\u00e9p k\u00f6z\u00e9.\n17:6 Mikor pedig \u00f5ket nem tal\u00e1l\u00e1k, J\u00e1sont \u00e9s n\u00e9mely atyafiakat vonszol\u00e1k a v\u00e1ros el\u00f5lj\u00e1r\u00f3i el\u00e9, ki\u00e1ltozva, hogy ezek az orsz\u00e1gh\u00e1bor\u00edt\u00f3k itt is megjelentek;\n17:7 Kiket J\u00e1son h\u00e1z\u00e1ba fogadott: pedig ezek mindny\u00e1jan a cs\u00e1sz\u00e1r parancsolatai ellen cselekesznek, mivelhogy m\u00e1st tartanak kir\u00e1lynak, J\u00e9zust.\n17:8 Fel is ind\u00edt\u00e1k a sokas\u00e1got \u00e9s a v\u00e1ros el\u00f5lj\u00e1r\u00f3it, kik hallj\u00e1k vala ezeket.\n17:9 De mikor kezess\u00e9get nyertek J\u00e1son \u00e9s a t\u00f6bbiek r\u00e9sz\u00e9r\u00f5l, elbocs\u00e1t\u00e1k \u00f5ket.\n17:10 Az atyafiak pedig azonnal, azon \u00e9jszak\u00e1n elk\u00fcld\u00e9k P\u00e1lt Sil\u00e1ssal egyetemben B\u00e9re\u00e1ba; kik mikor odamentek, elmen\u00e9nek a zsid\u00f3knak zsinag\u00f3g\u00e1j\u00e1ba.\n17:11 Ezek pedig nemesb lelk\u00fbek val\u00e1nak a Thessalonikabeliekn\u00e9l, \u00fagymint kik bevev\u00e9k az \u00edg\u00e9t teljes k\u00e9szs\u00e9ggel, naponk\u00e9nt tudakozva az \u00edr\u00e1sokat, ha \u00fagy vannak-\u00e9 ezek.\n17:12 Sokan hiv\u00e9nek az\u00e9rt \u00f5 k\u00f6z\u00fcl\u00f6k; s\u00f5t az el\u00f5kel\u00f5 g\u00f6r\u00f6g asszonyok \u00e9s f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00fcl is nem kevesen.\n17:13 Mikor azonban tudtokra esett a Thessalonik\u00e1b\u00f3l val\u00f3 zsid\u00f3knak, hogy B\u00e9re\u00e1ban is pr\u00e9dik\u00e1lta P\u00e1l az Istennek \u00edg\u00e9j\u00e9t, elmen\u00e9nek, \u00e9s a sokas\u00e1got ott is felh\u00e1bor\u00edt\u00e1k.\n17:14 De akkor mindj\u00e1rt kibocs\u00e1t\u00e1k az atyafiak P\u00e1lt, hogy utazz\u00e9k a tenger fel\u00e9; Sil\u00e1s \u00e9s Tim\u00f3theus azonban ott marad\u00e1nak.\n17:15 A kik pedig elk\u00eds\u00e9rt\u00e9k P\u00e1lt, elviv\u00e9k \u00f5t eg\u00e9sz Ath\u00e9nig; \u00e9s parancs\u00e1t v\u00e9v\u00e9n Sil\u00e1shoz \u00e9s Tim\u00f3theushoz, hogy min\u00e9l hamar\u00e1bb menjenek \u00f5 hozz\u00e1, elmen\u00e9nek.\n17:16 Ath\u00e9nben pedig, mikor azokat v\u00e1r\u00e1 P\u00e1l, lelke h\u00e1borog vala \u00f5 benne, l\u00e1tv\u00e1n, hogy a v\u00e1ros b\u00e1lv\u00e1nyokkal van tele.\n17:17 Vetekedik vala az\u00e9rt a zsinag\u00f3g\u00e1ban a zsid\u00f3kkal \u00e9s az istenf\u00e9l\u00f5 emberekkel, \u00e9s a piaczon mindennap azokkal, a kiket el\u00f5tal\u00e1lt.\n17:18 N\u00e9melyek pedig az epikureus \u00e9s stoikus filoz\u00f3fusok k\u00f6z\u00fcl \u00f6sszeakadtak \u00f5 vele. \u00c9s n\u00e9melyek mond\u00e1nak: Mit akarhat ez a csacsog\u00f3 mondani? M\u00e1sok meg: Idegen istens\u00e9gek hirdet\u00f5j\u00e9nek l\u00e1tszik. Mivelhogy a J\u00e9zust \u00e9s a felt\u00e1mad\u00e1st hirdeti vala n\u00e9kik.\n17:19 \u00c9s megragadv\u00e1n \u00f5t, az Areop\u00e1gusra viv\u00e9k, ezt mondv\u00e1n: Vajjon meg\u00e9rthetj\u00fck-\u00e9 mi az az \u00faj tudom\u00e1ny, melyet te hirdetsz?\n17:20 Mert valami idegen dolgokat besz\u00e9lsz a mi f\u00fcleinknek: meg akarjuk az\u00e9rt \u00e9rteni, mik lehetnek ezek.\n17:21 Az ath\u00e9niek pedig mindny\u00e1jan \u00e9s az ott lak\u00f3 j\u00f6vev\u00e9nyek semmi m\u00e1sban nem val\u00e1nak foglalatosok, mint valami \u00fajs\u00e1gnak besz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben \u00e9s hallgat\u00e1s\u00e1ban.\n17:22 El\u00f5\u00e1llv\u00e1n pedig P\u00e1l az Areop\u00e1gusnak k\u00f6zepette, monda: Ath\u00e9ni f\u00e9rfiak, minden tekintetben nagyon istenf\u00e9l\u00f5knek l\u00e1tlak titeket.\n17:23 Mert mikor bej\u00e1r\u00e1m \u00e9s szeml\u00e9l\u00e9m a ti szent\u00e9lyeiteket, tal\u00e1lkoz\u00e1m egy olt\u00e1rral is, melyre ez vala r\u00e1\u00edrva: Ismeretlen Istennek. A kit az\u00e9rt ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem \u00e9n n\u00e9ktek.\n17:24 Az Isten, a ki teremtette a vil\u00e1got \u00e9s mindazt, a mi abban van, mivelhogy \u00f5 mennynek \u00e9s f\u00f6ldnek ura, k\u00e9zzel csin\u00e1lt templomokban nem lakik.\n17:25 Sem embereknek kezeit\u00f5l nem tiszteltetik, mintha valami n\u00e9lk\u00fcl sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6dn\u00e9k, holott \u00f5 \u00e1d mindeneknek \u00e9letet, leheletet \u00e9s mindent;\n17:26 \u00c9s az eg\u00e9sz emberi nemzets\u00e9get egy v\u00e9rb\u00f5l teremtette, hogy lakozzanak a f\u00f6ldnek eg\u00e9sz sz\u00edn\u00e9n, meghat\u00e1rozv\u00e1n eleve rendelt idej\u00f6ket \u00e9s lak\u00e1suknak hat\u00e1rait;\n17:27 Hogy keress\u00e9k az Urat, ha tal\u00e1n kitapogathatn\u00e1k \u00f5t \u00e9s megtal\u00e1lhatn\u00e1k, j\u00f3llehet bizony nincs messze egyik\u00f5nkt\u00f5l sem:\n17:28 Mert \u00f5 benne \u00e9l\u00fcnk, mozgunk \u00e9s vagyunk; mik\u00e9pen a k\u00f6lt\u00f5itek k\u00f6z\u00fcl is mondott\u00e1k n\u00e9melyek: Mert az \u00f5 nemzets\u00e9ge is vagyunk.\n17:29 Mivelhogy az\u00e9rt az Istennek nemzets\u00e9ge vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ez\u00fcsth\u00f6z, vagy k\u00f5h\u00f6z, emberi mesters\u00e9g \u00e9s kital\u00e1l\u00e1s faragv\u00e1ny\u00e1hoz hasonlatos az istens\u00e9g.\n17:30 E tudatlans\u00e1gnak idej\u00e9t az\u00e9rt eln\u00e9zv\u00e9n az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek minden\u00fctt, hogy megt\u00e9rjenek:\n17:31 Mivelhogy rendelt egy napot, melyen meg\u00edt\u00e9li majd a f\u00f6ld kereks\u00e9g\u00e9t igazs\u00e1gban egy f\u00e9rfi\u00fa \u00e1ltal, kit arra rendelt; bizonys\u00e1got t\u00e9v\u00e9n mindenkinek, az \u00e1ltal, hogy felt\u00e1maszt\u00e1 \u00f5t halottaib\u00f3l.\n17:32 Mikor pedig a halottak felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1r\u00f3l hallottak, n\u00e9melyek g\u00fanyol\u00f3dtak; m\u00e1sok pedig mond\u00e1nak: Majd m\u00e9g meghallgatunk t\u00e9ged e fel\u00f5l.\n17:33 \u00c9s ilyen m\u00f3don P\u00e1l kim\u00e9ne azok k\u00f6z\u00fcl.\n17:34 N\u00e9mely f\u00e9rfiak azonban csatlakozv\u00e1n \u00f5 hozz\u00e1, hiv\u00e9nek; ezek k\u00f6z\u00f6tt az areop\u00e1gita Dienes is, \u00e9s egy Damaris nev\u00fb asszony, \u00e9s m\u00e1sok \u00f5 vel\u00f6k.\n18:1 Ezekut\u00e1n P\u00e1l Ath\u00e9nb\u00f5l elt\u00e1vozv\u00e1n, m\u00e9ne Korinthusba.\n18:2 \u00c9s mikor egy Akvila nev\u00fb, pontusi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa zsid\u00f3ra tal\u00e1lt, ki nem r\u00e9gen j\u00f6tt It\u00e1li\u00e1b\u00f3l, \u00e9s feles\u00e9g\u00e9re Prisczill\u00e1ra (mivelhogy Klaudius megparancsolta vala, hogy a zsid\u00f3k mind t\u00e1vozzanak R\u00f3m\u00e1b\u00f3l): hozz\u00e1juk csatlakoz\u00e9k.\n18:3 \u00c9s mivelhogy azonf\u00e9le m\u00edves vala, n\u00e1luk marada \u00e9s dolgozik vala. Mesters\u00e9g\u00f6kre n\u00e9zve ugyanis s\u00e1torcsin\u00e1l\u00f3k val\u00e1nak.\n18:4 Veteked\u00e9k pedig minden szombaton a zsinag\u00f3g\u00e1ban, \u00e9s igyekez\u00e9k mind zsid\u00f3kat, mind g\u00f6r\u00f6g\u00f6ket meggy\u00f5zni.\n18:5 Mikor pedig meg\u00e9rkeztek Maczed\u00f3ni\u00e1b\u00f3l Sil\u00e1s \u00e9s Tim\u00f3theus, szorongat\u00e1 a l\u00e9lek P\u00e1lt, \u00e9s bizonys\u00e1got t\u00f5n a zsid\u00f3knak, hogy J\u00e9zus a Krisztus.\n18:6 Mikor pedig azok ellenszeg\u00fcl\u00e9nek \u00e9s k\u00e1roml\u00e1sokat sz\u00f3l\u00e1nak, ruh\u00e1it megr\u00e1zva monda n\u00e9kik: V\u00e9retek a fejetekre; \u00e9n tiszta vagyok: mostant\u00f3l fogva a pog\u00e1nyokhoz megyek.\n18:7 \u00c9s \u00e1ltalmenv\u00e9n onn\u00e9t, m\u00e9ne egy Justus nev\u00fb, istenf\u00e9l\u00f5 ember h\u00e1z\u00e1hoz, kinek h\u00e1za szomsz\u00e9dos vala a zsinag\u00f3g\u00e1val.\n18:8 Krispus pedig, a zsinag\u00f3g\u00e1nak feje h\u00fbn az \u00darban eg\u00e9sz h\u00e1zan\u00e9p\u00e9vel egybe; a Korinthusbeliek k\u00f6z\u00fcl is sokan hallv\u00e1n, hisznek vala, \u00e9s megkeresztelkednek vala.\n18:9 Monda pedig az \u00dar l\u00e1t\u00e1s \u00e1ltal \u00e9jszaka P\u00e1lnak: Ne f\u00e9lj, hanem sz\u00f3lj \u00e9s ne hallgass:\n18:10 Mert \u00e9n veled vagyok \u00e9s senki sem t\u00e1mad re\u00e1d, hogy n\u00e9ked \u00e1rtson; mert n\u00e9kem sok n\u00e9pem van ebben a v\u00e1rosban.\n18:11 \u00c9s ott lakoz\u00e9k egy esztendeig \u00e9s hat h\u00f3napig, tan\u00edtva k\u00f6zt\u00fck az Isten \u00edg\u00e9j\u00e9t.\n18:12 Mikor pedig Galli\u00f3 volt Akh\u00e1ja tiszttart\u00f3ja, re\u00e1t\u00e1mad\u00e1nak a zsid\u00f3k egyakarattal P\u00e1lra, \u00e9s viv\u00e9k \u00f5t a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k el\u00e9be,\n18:13 Mondv\u00e1n: Ez a t\u00f6rv\u00e9ny ellen val\u00f3 istentiszteletre cs\u00e1b\u00edtja az embereket.\n18:14 Mikor pedig P\u00e1l meg akar\u00e1 nyitni sz\u00e1j\u00e1t, monda Galli\u00f3 a zsid\u00f3knak: Ha val\u00f3ban valami bossz\u00fat\u00e9telr\u00f5l, vagy gonosz cselekedetr\u00f5l volna sz\u00f3, zsid\u00f3k, igazs\u00e1g szerint meghallgatn\u00e1lak benneteket:\n18:15 De ha tan\u00edt\u00e1sr\u00f3l, nevekr\u00f5l \u00e9s a ti t\u00f6rv\u00e9nytekr\u00f5l van k\u00e9rd\u00e9s, ti magatok l\u00e1ss\u00e1tok; mert \u00e9n ezekben b\u00edr\u00f3 nem akarok lenni.\n18:16 \u00c9s el\u00fbz\u00e9 \u00f5ket a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k el\u00f5l.\n18:17 A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k pedig mindny\u00e1jan Sosthenest, a zsinag\u00f3g\u00e1nak fej\u00e9t megragadv\u00e1n, verik vala a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k el\u00f5tt; de Galli\u00f3 vel\u00f6k semmit sem gondola.\n18:18 P\u00e1l pedig, miut\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bb napig ott marada, az atyafiakt\u00f3l elb\u00facs\u00fazv\u00e1n, Siri\u00e1ba haj\u00f3z\u00e9k, \u00e9s vele egy\u00fctt Prisczilla \u00e9s Akvila, minekut\u00e1na fej\u00e9t megny\u00edrta Kenkre\u00e1ban; mert fogad\u00e1sa vala.\n18:19 Juta pedig Ef\u00e9zusba, \u00e9s azokat ott hagy\u00e1; \u00f5 maga pedig bemenv\u00e9n a zsinag\u00f3g\u00e1ba, veteked\u00e9k a zsid\u00f3kkal.\n18:20 Mikor pedig azok k\u00e9r\u00e9k, hogy t\u00f6bb ideig maradjon n\u00e1lok, nem \u00e1lla re\u00e1;\n18:21 Hanem b\u00facs\u00fat v\u00f5n t\u00f5l\u00fck, mondv\u00e1n: Mindenesetre Jeruzs\u00e1lemben kell n\u00e9kem a k\u00f6vetkez\u00f5 \u00fcnnepet t\u00f6ltenem; de ism\u00e9t megj\u00f6v\u00f6k hozz\u00e1tok, ha Isten akarja. \u00c9s elhaj\u00f3z\u00e9k Ef\u00e9zusb\u00f3l.\n18:22 \u00c9s miut\u00e1n Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba \u00e9rkez\u00e9k, felmenv\u00e9n [Jeruzs\u00e1lembe] \u00e9s k\u00f6sz\u00f6ntv\u00e9n a gy\u00fclekezetet, lem\u00e9ne Anti\u00f3khi\u00e1ba.\n18:23 \u00c9s miut\u00e1n [ott] bizonyos id\u00f5t elt\u00f6lt\u00f6tt, elm\u00e9ne, elj\u00e1rv\u00e1n renddel Gal\u00e1cia tartom\u00e1ny\u00e1t \u00e9s Frigi\u00e1t, er\u00f5s\u00edtve a tan\u00edtv\u00e1nyokat mind.\n18:24 \u00c9rkez\u00e9k pedig Ef\u00e9zusba egy Apoll\u00f3s nev\u00fb zsid\u00f3, alekszandriai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, \u00e9kesensz\u00f3l\u00f3 f\u00e9rfi\u00fa, ki az \u00edr\u00e1sokban tud\u00f3s vala.\n18:25 Ez meg volt tan\u00edtva az \u00darnak \u00fat\u00e1ra; \u00e9s l\u00e9lekben buzg\u00f3 l\u00e9v\u00e9n, sz\u00f3lja \u00e9s tan\u00edtja vala nagy szorgalmatosan az \u00darra tartoz\u00f3 dolgokat, j\u00f3llehet csak a J\u00e1nos kereszts\u00e9g\u00e9t tudja vala.\n18:26 \u00c9s ez kezde nagy b\u00e1tors\u00e1ggal sz\u00f3lni a zsinag\u00f3g\u00e1ban. Mikor pedig meghallgatta \u00f5t Akvila \u00e9s Prisczilla, magok mell\u00e9 vev\u00e9k []\u00f5t, \u00e9s nyilv\u00e1bban kifejtett\u00e9k el\u00f5tte az Istennek \u00fat\u00e1t.\n18:27 Mikor pedig Akh\u00e1j\u00e1ba akara \u00e1tmenni, buzd\u00edtv\u00e1n [\u00f5t] az atyafiak, \u00edr\u00e1nak a tan\u00edtv\u00e1nyoknak, hogy fogadj\u00e1k be \u00f5t. Ki mikor odajutott, sokat haszn\u00e1la azoknak, kik hittek vala a kegyelem \u00e1ltal:\n18:28 Mert hatalmasan meggy\u00f5zi vala a zsid\u00f3kat nyilv\u00e1nosan, bebizony\u00edtva az \u00edr\u00e1sokb\u00f3l, hogy J\u00e9zus a Krisztus.\n19:1 L\u00f5n pedig azonk\u00f6zben, m\u00edg Apoll\u00f3s Korinthusban volt, hogy P\u00e1l, elj\u00e1rv\u00e1n a fels\u00f5bb tartom\u00e1nyokat, Ef\u00e9zusba \u00e9rkez\u00e9k: \u00e9s mikor n\u00e9mely tan\u00edtv\u00e1nyokra tal\u00e1lt,\n19:2 Monda n\u00e9kik: Vajjon vettetek-\u00e9 Szent Lelket, minekut\u00e1na hiv\u00f5kk\u00e9 lettetek? Azok pedig mond\u00e1nak n\u00e9ki: S\u00f5t ink\u00e1bb azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-\u00e9 Szent L\u00e9lek.\n19:3 \u00c9s monda n\u00e9kik: Mire keresztelkedtetek meg teh\u00e1t? Azok pedig mond\u00e1nak: A J\u00e1nos kereszts\u00e9g\u00e9re.\n19:4 Monda pedig P\u00e1l: J\u00e1nos megt\u00e9r\u00e9snek kereszts\u00e9g\u00e9vel keresztelt, azt mondv\u00e1n a n\u00e9pnek, hogy a ki \u00f5 ut\u00e1na j\u00f6vend\u00f5, abban higyjenek, tudniillik a Krisztus J\u00e9zusban.\n19:5 Mikor pedig [ezt] hall\u00e1k, megkeresztelked\u00e9nek az \u00dar J\u00e9zusnak nev\u00e9re.\n19:6 \u00c9s mikor P\u00e1l re\u00e1jok vetette kez\u00e9t, sz\u00e1lla a Szent L\u00e9lek \u00f5 re\u00e1jok; \u00e9s sz\u00f3lnak vala nyelveken, \u00e9s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1lnak vala.\n19:7 Val\u00e1nak pedig a f\u00e9rfiak \u00f6sszesen mintegy tizenketten.\n19:8 Bemenv\u00e9n pedig a zsinag\u00f3g\u00e1ba, b\u00e1tors\u00e1ggal sz\u00f3l vala, h\u00e1rom h\u00f3napon \u00e1t vetekedv\u00e9n \u00e9s igyekezv\u00e9n meggy\u00f5zni az Isten orsz\u00e1g\u00e1ra tartoz\u00f3 dolgokr\u00f3l.\n19:9 Mikor pedig n\u00e9melyek megkem\u00e9ny\u00edt\u00e9k magokat \u00e9s nem hiv\u00e9nek, gonoszul sz\u00f3lv\u00e1n az [\u00darnak] \u00fat\u00e1r\u00f3l a sokas\u00e1g el\u00f5tt, azokt\u00f3l elt\u00e1vozv\u00e1n, elszakaszt\u00e1 a tan\u00edtv\u00e1nyokat, mindennap egy bizonyos Tirannus oskol\u00e1j\u00e1ban pr\u00e9dik\u00e1lv\u00e1n.\n19:10 Ez pedig l\u00f5n k\u00e9t esztendeig; \u00fagyannyira, hogy mindazok, kik lakoznak vala \u00c1zsi\u00e1ban, mind zsid\u00f3k, mind g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, hallgat\u00e1k az \u00dar J\u00e9zusnak \u00edg\u00e9j\u00e9t.\n19:11 \u00c9s nem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges csod\u00e1kat cselekszik vala az Isten P\u00e1l keze \u00e1ltal:\n19:12 Annyira, hogy a betegekhez is elviv\u00e9k az \u00f5 test\u00e9r\u00f5l a keszken\u00f5ket, vagy k\u00f6t\u00e9nyeket, \u00e9s elt\u00e1voz\u00e1nak azokt\u00f3l a betegs\u00e9gek, \u00e9s a gonosz lelkek kimen\u00e9nek bel\u00f5l\u00f6k.\n19:13 Elkezdt\u00e9k pedig n\u00e9melyek a l\u00e9zeng\u00f5 zsid\u00f3 \u00f6rd\u00f6g\u00fbz\u00f5k k\u00f6z\u00fcl az \u00dar J\u00e9zus nev\u00e9t h\u00edvni azokra, a kikben gonosz lelkek val\u00e1nak, mondv\u00e1n: K\u00e9nyszer\u00edt\u00fcnk titeket a J\u00e9zusra, kit P\u00e1l pr\u00e9dik\u00e1l.\n19:14 Val\u00e1nak pedig n\u00e9melyek Sk\u00e9v\u00e1nak, egy zsid\u00f3 f\u00f5papnak fiai heten, a kik ezt m\u00edvelik vala.\n19:15 Felelv\u00e9n pedig a gonosz l\u00e9lek, monda: A J\u00e9zust ismerem, P\u00e1lr\u00f3l is tudok; de ti kicsod\u00e1k vagytok?\n19:16 \u00c9s re\u00e1jok ugorv\u00e1n az az ember, a kiben a gonosz l\u00e9lek vala, \u00e9s legy\u00f5zv\u00e9n \u00f5ket, hatalmat v\u00f5n rajtuk annyira, hogy mez\u00edtelenen \u00e9s megsebes\u00fclve szalad\u00e1nak ki abb\u00f3l a h\u00e1zb\u00f3l.\n19:17 Ez pedig tudtokra l\u00f5n mindeneknek, mind zsid\u00f3knak, mind g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek, kik Ef\u00e9zusban laknak vala, \u00e9s f\u00e9lelem sz\u00e1lla mindny\u00e1jokra, \u00e9s magasztaltatik vala az \u00dar J\u00e9zusnak neve.\n19:18 \u00c9s sokan a h\u00edv\u00f5k k\u00f6z\u00fcl elj\u00f5nek vala, megvallv\u00e1n \u00e9s megjelentv\u00e9n cselekedeteiket.\n19:19 Sokan pedig azok k\u00f6z\u00fcl, kik \u00f6rd\u00f6gi mesters\u00e9geket gyakoroltak, k\u00f6nyveiket \u00f6sszehordva, mindeneknek l\u00e1tt\u00e1ra meg\u00e9getik vala. \u00c9s \u00f6sszesz\u00e1ml\u00e1l\u00e1k azoknak \u00e1r\u00e1t, \u00e9s tal\u00e1l\u00e1k \u00f6tvenezer ez\u00fcstp\u00e9nznek.\n19:20 Ekk\u00e9pen az \u00darnak \u00edg\u00e9je er\u00f5sen nevekedik \u00e9s hatalmat vesz vala.\n19:21 Mid\u00f5n pedig ezek elteltek, elv\u00e9gez\u00e9 P\u00e1l mag\u00e1ban, hogy Maczed\u00f3ni\u00e1t \u00e9s Akh\u00e1j\u00e1t elj\u00e1rv\u00e1n, Jeruzs\u00e1lembe megy, mondv\u00e1n: Ott l\u00e9tem ut\u00e1n R\u00f3m\u00e1t is meg kell n\u00e9kem l\u00e1tnom.\n19:22 Elk\u00fcldv\u00e9n pedig Maczed\u00f3ni\u00e1ba kett\u00f5t azok k\u00f6z\u00fcl, kik n\u00e9ki szolg\u00e1lnak vala, Tim\u00f3theust \u00e9s Er\u00e1stust, \u00f5 maga egy ideig \u00c1zsi\u00e1ban marada.\n19:23 T\u00e1mada azonban azon id\u00f5t\u00e1jban nem csek\u00e9ly h\u00e1bor\u00fas\u00e1g az [\u00darnak] \u00fat\u00e1rt.\n19:24 Mert egy Demeter nev\u00fb \u00f6tv\u00f6s, ez\u00fcstb\u00f5l Di\u00e1na templomokat csin\u00e1lv\u00e1n, a mesterembereknek nem csek\u00e9ly nyeres\u00e9get \u00e1d vala;\n19:25 Kiket egybegy\u00fbjtv\u00e9n az ilyenf\u00e9l\u00e9kkel foglalkoz\u00f3 m\u00edvesekkel egybe, monda: F\u00e9rfiak, tudj\u00e1tok, hogy ebb\u00f5l a mesters\u00e9gb\u00f5l van a mi j\u00f3ll\u00e9t\u00fcnk.\n19:26 L\u00e1tj\u00e1tok pedig \u00e9s hallj\u00e1tok, hogy ez a P\u00e1l nemcsak Ef\u00e9zusnak, hanem k\u00f6zel az eg\u00e9sz \u00c1zsi\u00e1nak sok n\u00e9p\u00e9t el\u00e1ltatv\u00e1n, elford\u00edtotta, mivelhogy azt mondja, hogy nem istenek azok, a melyek k\u00e9zzel csin\u00e1ltatnak.\n19:27 Nemcsak az a vesz\u00e9ly fenyeget pedig benn\u00fcnket, hogy ez a mesters\u00e9g t\u00f6nkre jut, hanem hogy a nagy istenasszonynak, Di\u00e1n\u00e1nak temploma is semmibe v\u00e9tetik, \u00e9s el is v\u00e9sz az \u00f5 nagys\u00e1ga, kit az eg\u00e9sz \u00c1zsia \u00e9s a vil\u00e1g tisztel.\n19:28 Mikor pedig [ezeket] hallott\u00e1k \u00e9s haraggal megtel\u00e9nek, ki\u00e1ltnak vala, mondv\u00e1n: Nagy az ef\u00e9zusi Di\u00e1na!\n19:29 \u00c9s betel\u00e9k az eg\u00e9sz v\u00e1ros h\u00e1bor\u00fas\u00e1ggal; \u00e9s egyakarattal a sz\u00ednh\u00e1zba rohan\u00e1nak, megfogv\u00e1n G\u00e1just \u00e9s Arist\u00e1rkhust, kik Maczed\u00f3ni\u00e1b\u00f3l val\u00f3k \u00e9s P\u00e1lnak \u00fatit\u00e1rsai val\u00e1nak.\n19:30 P\u00e1l pedig mikor a n\u00e9p k\u00f6z\u00e9 akara menni, nem ereszt\u00e9k \u00f5t a tan\u00edtv\u00e1nyok.\n19:31 \u00c9s az \u00e1zsiai f\u00f5papok k\u00f6z\u00fcl is n\u00e9melyek, kik bar\u00e1tai val\u00e1nak n\u00e9ki, k\u00fcldv\u00e9n \u00f5 hozz\u00e1, k\u00e9r\u00e9k, hogy ne menjen a sz\u00ednh\u00e1zba.\n19:32 M\u00e1r most ki egyet, ki m\u00e1st ki\u00e1ltoz vala, mert a n\u00e9pgy\u00fbl\u00e9s \u00f6sszezavarodott volt, \u00e9s a t\u00f6bbs\u00e9g nem tudta, mi\u00e9rt gy\u00fbltek \u00f6ssze.\n19:33 A sokas\u00e1g k\u00f6z\u00fcl pedig el\u00f5\u00e1llat\u00e1k Aleksz\u00e1ndert, minthogy el\u00f5re tuszkolt\u00e1k \u00f5t a zsid\u00f3k. Aleksz\u00e1nder pedig kez\u00e9vel intv\u00e9n, v\u00e9dekezni akara a n\u00e9p el\u00f5tt.\n19:34 Megismerv\u00e9n azonban, hogy zsid\u00f3, egy ki\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt ki mindny\u00e1jokb\u00f3l, mintegy k\u00e9t \u00f3ra hossz\u00e1ig ki\u00e1ltozv\u00e1n: Nagy az ef\u00e9zusi Di\u00e1na!\n19:35 Miut\u00e1n pedig a v\u00e1rosi jegyz\u00f5 lecsendes\u00edtette a sokas\u00e1got, monda: Ef\u00e9zusbeli f\u00e9rfiak, ugyan kicsoda az az ember, a ki ne tudn\u00e1, hogy Ef\u00e9zus v\u00e1rosa a nagy Di\u00e1na istenasszonynak \u00e9s a Jupitert\u00f5l esett k\u00e9pnek templom\u00f5rz\u00f5je?\n19:36 Mivelhogy az\u00e9rt ezeknek senki ellene nem sz\u00f3lhat, sz\u00fcks\u00e9g, hogy megcsendesedjetek, \u00e9s semmi vakmer\u00f5 dolgot ne cselekedjetek.\n19:37 Mert ide hozt\u00e1tok ez embereket, kik sem nem szents\u00e9gront\u00f3k, sem a ti istenasszonyotok ellen k\u00e1roml\u00e1st nem sz\u00f3ltak.\n19:38 Ha teh\u00e1t Demeternek \u00e9s a hozz\u00e1tartoz\u00f3 mesterembereknek valaki ellen panaszuk van, t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9kek vannak, \u00e9s tiszttart\u00f3k vannak: pereljenek egym\u00e1ssal.\n19:39 Ha pedig egy\u00e9b dolgok fel\u00f5l van valami panasztok, a t\u00f6rv\u00e9nyes n\u00e9pgy\u00fbl\u00e9sen majd elint\u00e9ztetik.\n19:40 Mert f\u00e9l\u00f5, hogy l\u00e1zad\u00e1ssal v\u00e1doltatunk a mai nap\u00e9rt, mivelhogy semmi ok sincs, a melylyel sz\u00e1mot tudn\u00e1nk adni ez\u00e9rt a cs\u00f5d\u00fclet\u00e9rt. \u00c9s ezeket mondv\u00e1n, feloszlat\u00e1 a gy\u00fbl\u00e9st.\n20:1 Minekut\u00e1na pedig megsz\u00fbnt a h\u00e1bor\u00fas\u00e1g, mag\u00e1hoz h\u00edv\u00e1n P\u00e1l a tan\u00edtv\u00e1nyokat \u00e9s t\u00f5l\u00fck b\u00facs\u00fat v\u00e9v\u00e9n, elindula, hogy Maczed\u00f3ni\u00e1ba menjen.\n20:2 Miut\u00e1n pedig azokat a tartom\u00e1nyokat elj\u00e1rta, \u00e9s intette \u00f5ket b\u00f5 besz\u00e9ddel, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gba m\u00e9ne.\n20:3 \u00c9s ott t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e1rom h\u00f3napot. \u00c9s mivelhogy a zsid\u00f3k lest h\u00e1nytak n\u00e9ki, a mint Siri\u00e1ba k\u00e9sz\u00fclt haj\u00f3zni, \u00fagy v\u00e9gez\u00e9, hogy Maczed\u00f3ni\u00e1n \u00e1t t\u00e9r vissza.\n20:4 K\u00eds\u00e9r\u00e9 pedig \u00f5t \u00c1zsi\u00e1ig a b\u00e9reai Sopater, a Thessalonikabeliek k\u00f6z\u00fcl pedig Arist\u00e1rkhus \u00e9s Sekundus, \u00e9s a derbei G\u00e1jus \u00e9s Tim\u00f3theus; \u00c1zsiabeliek pedig Tikhikus \u00e9s Trofimus.\n20:5 Ezek el\u00f5remenv\u00e9n, megv\u00e1r\u00e1nak minket Tro\u00e1sban.\n20:6 Mi pedig a kov\u00e1sztalan kenyerek napjai ut\u00e1n kievez\u00e9nk Filippib\u00f5l, \u00e9s men\u00e9nk \u00f5 hozz\u00e1jok Tro\u00e1sba \u00f6t nap alatt; hol h\u00e9t napot t\u00f6lt\u00e9nk.\n20:7 A h\u00e9tnek els\u00f5 napj\u00e1n pedig a tan\u00edtv\u00e1nyok egybegy\u00fblv\u00e9n a keny\u00e9r megszeg\u00e9s\u00e9re, P\u00e1l pr\u00e9dik\u00e1l vala n\u00e9kik, mivelhogy m\u00e1snap el akara menni; \u00e9s a tan\u00edt\u00e1st megny\u00fajt\u00e1 \u00e9jf\u00e9lig.\n20:8 Vala pedig elegend\u00f5 sz\u00f6v\u00e9tnek abban a felh\u00e1zban, a hol egybe val\u00e1nak gy\u00fclekezve.\n20:9 Egy Eutikhus nev\u00fb ifj\u00fa pedig \u00fcl vala az ablakban, m\u00e9ly \u00e1lomba mer\u00fclve: \u00e9s mivelhogy P\u00e1l sok ideig pr\u00e9dik\u00e1la, elnyomatv\u00e1n az \u00e1lom \u00e1ltal, al\u00e1es\u00e9k a harmadik rend h\u00e1zb\u00f3l, \u00e9s halva v\u00e9tet\u00e9k f\u00f6l.\n20:10 P\u00e1l pedig al\u00e1menv\u00e9n, re\u00e1 borula, \u00e9s mag\u00e1hoz \u00f6lelve monda: Ne h\u00e1borogjatok; mert a lelke benne van.\n20:11 Azut\u00e1n f\u00f6lm\u00e9ne, \u00e9s megszeg\u00e9 a kenyeret \u00e9s ev\u00e9k, \u00e9s sok\u00e1ig, mind virradatig besz\u00e9lgetv\u00e9n, \u00fagy indula el.\n20:12 Felhoz\u00e1k pedig az ifjat elevenen, \u00e9s felette igen megvigasztal\u00f3d\u00e1nak.\n20:13 Mi pedig el\u00f5remenv\u00e9n a haj\u00f3ra, Assusba evez\u00e9nk, ott akarv\u00e1n f\u00f6lvenni P\u00e1lt; mert \u00edgy rendelkezett, \u00f5 maga gyalog akarv\u00e1n j\u00f5ni.\n20:14 Mikor pedig Assusban \u00f6sszetal\u00e1lkozott vel\u00fcnk, felv\u00e9v\u00e9n \u00f5t, men\u00e9nk Mitil\u00e9n\u00e9be.\n20:15 \u00c9s onn\u00e9t elevezv\u00e9n, m\u00e1snap eljut\u00e1nk Khius ellen\u00e9be; a k\u00f6vetkez\u00f5n pedig \u00e1thaj\u00f3z\u00e1nk S\u00e1musba; \u00e9s Trogilliumban megsz\u00e1llv\u00e1n, m\u00e1snap ment\u00fcnk Mil\u00e9tusba.\n20:16 Mert elv\u00e9gez\u00e9 P\u00e1l, hogy Ef\u00e9zus mellett elhaj\u00f3zik, hogy ne kelljen n\u00e9ki id\u00f5t m\u00falatni \u00c1zsi\u00e1ban; mert siet vala, hogy ha lehetne n\u00e9ki, p\u00fcnk\u00f6sd napj\u00e1ra Jeruzs\u00e1lemben legyen.\n20:17 Mil\u00e9tusb\u00f3l azonban k\u00fcldv\u00e9n Ef\u00e9zusba, mag\u00e1hoz h\u00edvat\u00e1 a gy\u00fclekezet v\u00e9neit.\n20:18 Mikor pedig hozz\u00e1 mentek, monda n\u00e9kik: Ti tudj\u00e1tok, hogy az els\u00f5 napt\u00f3l fogva, melyen \u00c1zsi\u00e1ba j\u00f6ttem, mint viseltem magamat ti k\u00f6ztetek az eg\u00e9sz id\u00f5 alatt,\n20:19 Szolg\u00e1lv\u00e1n az \u00darnak teljes al\u00e1zatoss\u00e1ggal \u00e9s sok k\u00f6nnyhullat\u00e1s \u00e9s kis\u00e9rtetek k\u00f6zt, melyek \u00e9n rajtam a zsid\u00f3knak ut\u00e1nam val\u00f3 leselked\u00e9se miatt estek;\n20:20 Hogy semmit\u00f5l sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem n\u00e9ktek, \u00e9s tan\u00edtsalak titeket nyilv\u00e1nosan \u00e9s h\u00e1zank\u00e9nt,\n20:21 Bizonys\u00e1got t\u00e9v\u00e9n mind zsid\u00f3knak, mind g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek az Istenhez val\u00f3 megt\u00e9r\u00e9s, \u00e9s a mi Urunk J\u00e9zus Krisztusban val\u00f3 hit fel\u00f5l.\n20:22 \u00c9s most \u00edm\u00e9 \u00e9n a L\u00e9lekt\u00f5l k\u00e9nyszer\u00edtve megyek Jeruzs\u00e1lembe, nem tudv\u00e1n, mik k\u00f6vetkeznek ott \u00e9n re\u00e1m.\n20:23 Kiv\u00e9ve, hogy a Szent L\u00e9lek v\u00e1rosonk\u00e9nt bizonys\u00e1got tesz, mondv\u00e1n, hogy \u00e9n re\u00e1m fogs\u00e1g \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1g k\u00f6vetkezik.\n20:24 De semmivel sem gondolok, m\u00e9g az \u00e9n \u00e9letem sem dr\u00e1ga n\u00e9kem, csakhogy elv\u00e9gezhessem az \u00e9n fut\u00e1somat \u00f6r\u00f6mmel, \u00e9s azt a szolg\u00e1latot, melyet vettem az \u00dar J\u00e9zust\u00f3l, hogy bizonys\u00e1got tegyek az Isten kegyelm\u00e9nek evangy\u00e9liom\u00e1r\u00f3l.\n20:25 \u00c9s most \u00edme \u00e9n tudom, hogy nem l\u00e1tj\u00e1tok t\u00f6bb\u00e9 az \u00e9n orcz\u00e1mat ti mindny\u00e1jan, kik k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ltalmentem, pr\u00e9dik\u00e1lv\u00e1n az Istennek orsz\u00e1g\u00e1t.\n20:26 Az\u00e9rt bizonys\u00e1got teszek el\u00f5ttetek a mai napon, hogy \u00e9n mindeneknek v\u00e9r\u00e9t\u00f5l tiszta vagyok.\n20:27 Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem n\u00e9ktek az Istennek teljes akarat\u00e1t.\n20:28 Viseljetek gondot az\u00e9rt magatokra \u00e9s az eg\u00e9sz ny\u00e1jra, melyben a Szent L\u00e9lek titeket vigy\u00e1z\u00f3kk\u00e1 tett, az Isten anyaszentegyh\u00e1z\u00e1nak legeltet\u00e9s\u00e9re, melyet tulajdon v\u00e9r\u00e9vel szerzett.\n20:29 Mert \u00e9n tudom azt, hogy az \u00e9n elt\u00e1voz\u00e1som ut\u00e1n j\u00f5nek ti k\u00f6z\u00e9tek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a ny\u00e1jnak.\n20:30 S\u00f5t ti magatok k\u00f6z\u00fcl is t\u00e1madnak f\u00e9rfiak, kik fon\u00e1k dolgokat besz\u00e9lnek, hogy a tan\u00edtv\u00e1nyokat magok ut\u00e1n vonj\u00e1k.\n20:31 Az\u00e9rt vigy\u00e1zzatok, megeml\u00e9kezv\u00e9n arr\u00f3l, hogy \u00e9n h\u00e1rom esztendeig \u00e9jjel \u00e9s nappal meg nem sz\u00fcntem k\u00f6nnyhullat\u00e1ssal inteni mindenkit.\n20:32 \u00c9s most, aty\u00e1mfiai, aj\u00e1nlak titeket az Istennek \u00e9s az \u00f5 kegyelmess\u00e9ge \u00edg\u00e9j\u00e9nek, a ki fel\u00e9p\u00edthet \u00e9s adhat n\u00e9ktek \u00f6r\u00f6ks\u00e9get minden megszenteltek k\u00f6zt.\n20:33 Senkinek ez\u00fcstj\u00e9t, vagy arany\u00e1t, vagy ruh\u00e1j\u00e1t nem k\u00edv\u00e1ntam:\n20:34 S\u00f5t magatok tudj\u00e1tok, hogy a magam sz\u00fcks\u00e9geir\u00f5l \u00e9s a velem val\u00f3kr\u00f3l ezek a kezek gondoskodtak.\n20:35 Mindenest\u00f5l megmutattam n\u00e9ktek, hogy ily m\u00f3don munk\u00e1lkodva kell az er\u00f5tlenekr\u00f5l gondot viselni, \u00e9s megeml\u00e9kezni az \u00dar J\u00e9zus szavair\u00f3l, mert \u00f5 mond\u00e1: Jobb adni, mint venni.\n20:36 \u00c9s mikor ezeket mondotta, t\u00e9rdre esve im\u00e1dkoz\u00e9k mindazokkal egybe.\n20:37 Mindny\u00e1jan pedig nagy s\u00edr\u00e1sra fakadtak; \u00e9s P\u00e1lnak nyak\u00e1ba borulva cs\u00f3kolgat\u00e1k \u00f5t.\n20:38 Keseregve kiv\u00e1ltk\u00e9pen azon a szav\u00e1n, a melyet mondott, hogy t\u00f6bb\u00e9 az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1t nem fogj\u00e1k l\u00e1tni. Azt\u00e1n elk\u00eds\u00e9rt\u00e9k \u00f5t a haj\u00f3ra.\n21:1 A mint pedig, \u00f5 t\u00f5l\u00fck elszakadv\u00e1n, elindultunk, egyenesen haladva K\u00f3usba \u00e9rkez\u00e9nk, m\u00e1snap pedig Rhodusba, \u00e9s onn\u00e9t Patar\u00e1ba.\n21:2 \u00c9s mikor tal\u00e1ltunk egy haj\u00f3t, mely Feniczi\u00e1ba m\u00e9ne \u00e1ltal, abba be\u00fclv\u00e9n, elhaj\u00f3z\u00e1nk.\n21:3 \u00c9s miut\u00e1n megl\u00e1ttuk Cziprust \u00e9s elhagytuk azt balk\u00e9zre, evez\u00e9nk Siri\u00e1ba, \u00e9s Tirusban k\u00f6t\u00e9nk ki: mert a haj\u00f3 ott rakja vala ki a terh\u00e9t.\n21:4 \u00c9s ott marad\u00e1nk h\u00e9t napig, miut\u00e1n feltal\u00e1ltuk a tan\u00edtv\u00e1nyokat, kik P\u00e1lnak mondj\u00e1k vala a L\u00e9lek \u00e1ltal, hogy ne menjen fel Jeruzs\u00e1lembe.\n21:5 Mikor pedig elt\u00f6lt\u00f6tt\u00fck azokat a napokat, kimenv\u00e9n, elutaz\u00e1nk; kik\u00eds\u00e9rv\u00e9n benn\u00fcnket mindny\u00e1jan feles\u00e9gest\u00f5l, gyermekest\u00f5l eg\u00e9szen a v\u00e1roson k\u00edv\u00fclre. \u00c9s a tenger partj\u00e1n t\u00e9rdre esve im\u00e1dkoz\u00e1nk.\n21:6 \u00c9s egym\u00e1st\u00f3l elb\u00facs\u00fazv\u00e1n, be\u00fcl\u00e9nk a haj\u00f3ba, azok pedig megt\u00e9r\u00e9nek az \u00f6v\u00e9ikhez.\n21:7 Mi pedig a haj\u00f3z\u00e1st bev\u00e9gezv\u00e9n, Tirusb\u00f3l eljut\u00e1nk Ptolemaisba; \u00e9s k\u00f6sz\u00f6ntv\u00e9n az atyafiakat, n\u00e1lok marad\u00e1nk egy napig.\n21:8 M\u00e1snap pedig elmenv\u00e9n P\u00e1l \u00e9s mi, kik \u00f5 vele val\u00e1nk, \u00e9rkez\u00e9nk Czez\u00e1re\u00e1ba; \u00e9s bemenv\u00e9n a Filep evangy\u00e9lista h\u00e1z\u00e1ba, ki ama h\u00e9t k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 vala, \u00f5 n\u00e1la marad\u00e1nk.\n21:9 Ennek pedig vala n\u00e9gy sz\u00fbz le\u00e1nya, a kik pr\u00f3f\u00e9t\u00e1lnak vala.\n21:10 Mialatt pedig mi t\u00f6bb napig ott marad\u00e1nk, al\u00e1j\u00f6ve egy J\u00fade\u00e1b\u00f3l val\u00f3 pr\u00f3f\u00e9ta, n\u00e9vszerint Agabus.\n21:11 \u00c9s mikor hozz\u00e1nk j\u00f6tt, vev\u00e9 P\u00e1lnak az \u00f6v\u00e9t, \u00e9s megk\u00f6t\u00f6zv\u00e9n a maga kezeit \u00e9s l\u00e1bait, monda: Ezt mondja a Szent L\u00e9lek: A f\u00e9rfi\u00fat, a ki\u00e9 ez az \u00f6v, ekk\u00e9pen k\u00f6t\u00f6zik meg a zsid\u00f3k Jeruzs\u00e1lemben, \u00e9s adj\u00e1k a pog\u00e1nyoknak kez\u00e9be.\n21:12 Mikor pedig ezeket hallottuk, k\u00e9r\u00f5k, mind mi, mind az oda val\u00f3k, hogy ne menjen fel Jeruzs\u00e1lembe.\n21:13 De P\u00e1l felele: Mit m\u00edveltek s\u00edrv\u00e1n \u00e9s az \u00e9n sz\u00edvemet kesergetv\u00e9n? mert \u00e9n nemcsak megk\u00f6t\u00f6ztetni, hanem meghalni is k\u00e9sz vagyok Jeruzs\u00e1lemben az \u00dar J\u00e9zusnak nev\u00e9\u00e9rt.\n21:14 Mikor az\u00e9rt nem engedett, megnyugodtunk, mondv\u00e1n: Legyen meg az \u00darnak akaratja.\n21:15 E napok ut\u00e1n pedig felk\u00e9sz\u00fcl\u00f5dv\u00e9n, felmen\u00e9nk Jeruzs\u00e1lembe.\n21:16 J\u00f6v\u00e9nek pedig mi vel\u00fcnk egy\u00fctt a tan\u00edtv\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl is Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1b\u00f3l, kik elvezet\u00e9nek bizonyos cziprusi Mn\u00e1sonhoz, egy r\u00e9gi tan\u00edtv\u00e1nyhoz, hogy ott legyen sz\u00e1ll\u00e1sunk.\n21:17 Mikor az\u00e9rt Jeruzs\u00e1lembe jutottunk, \u00f6r\u00f6mmel fogad\u00e1nak minket az atyafiak.\n21:18 M\u00e1snap pedig bem\u00e9ne P\u00e1l vel\u00fcnk egy\u00fctt Jakabhoz; \u00e9s a v\u00e9nek mindny\u00e1jan ott val\u00e1nak.\n21:19 \u00c9s k\u00f6sz\u00f6ntv\u00e9n \u00f5ket, elbesz\u00e9l\u00e9 egyenk\u00e9nt, a miket az Isten a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt az \u00f5 szolg\u00e1lata \u00e1ltal cselekedett.\n21:20 Azok pedig [ezt] hallv\u00e1n, dics\u00f5\u00edt\u00e9k az Urat; \u00e9s mond\u00e1nak n\u00e9ki: L\u00e1tod, aty\u00e1mfia, mely sok ezeren vannak zsid\u00f3k, kik h\u00edv\u00f5kk\u00e9 lettek; \u00e9s mindny\u00e1jan buzognak a t\u00f6rv\u00e9ny mellett:\n21:21 Fel\u00f5led pedig azt hallott\u00e1k, hogy te mindazokat a zsid\u00f3kat, kik a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt vannak, M\u00f3zest\u00f5l val\u00f3 elszakad\u00e1sra tan\u00edtod, azt mondv\u00e1n, hogy ne met\u00e9lj\u00e9k k\u00f6r\u00fcl fiaikat, se a [zsid\u00f3] szok\u00e1sok szerint ne j\u00e1rjanak.\n21:22 Micsoda annakok\u00e1\u00e9rt? Mindenesetre \u00f6ssze kell gy\u00fclekezni a sokas\u00e1gnak; mert meghallj\u00e1k, hogy ide j\u00f6tt\u00e9l.\n21:23 Ezt m\u00edveld az\u00e9rt, a mit n\u00e9ked mondunk: Van mi k\u00f6zt\u00fcnk n\u00e9gy f\u00e9rfi\u00fa, kik fogadalmat vettek magokra;\n21:24 Ezeket magad mell\u00e9 v\u00e9v\u00e9n, tisztulj meg vel\u00f6k, \u00e9s k\u00f6lts r\u00e1jok, hogy megny\u00edress\u00e9k fej\u00f6ket: \u00e9s megtudj\u00e1k mindenek, hogy semmi sincs azokban, a miket te fel\u00f5led hallottak; hanem te magad is \u00fagy j\u00e1rsz, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyt megtartod.\n21:25 A pog\u00e1nyokb\u00f3l lett h\u00edv\u00f5k fel\u00f5l pedig mi \u00edrtunk, azt v\u00e9gezv\u00e9n, hogy \u00f5k semmi ilyenf\u00e9l\u00e9t ne tartsanak meg, hanem csak oltalmazz\u00e1k meg magokat mind a b\u00e1lv\u00e1nyoknak \u00e1ldozott h\u00fast\u00f3l, mind a v\u00e9rt\u00f5l, mind a f\u00falvaholt \u00e1llatt\u00f3l, mind a par\u00e1znas\u00e1gt\u00f3l.\n21:26 Akkor P\u00e1l maga mell\u00e9 v\u00e9ve azokat a f\u00e9rfiakat, m\u00e1snap \u00f5 vel\u00f6k megtisztulv\u00e1n, bem\u00e9ne a templomba, bejelentv\u00e9n a tisztul\u00e1s napjainak eltel\u00e9s\u00e9t, a m\u00edg mindegyik\u00f6k\u00e9rt elv\u00e9geztetik az \u00e1ldozat.\n21:27 Mikor pedig a h\u00e9t nap imm\u00e1r eltel\u00f5ben volt, az \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l val\u00f3 zsid\u00f3k, megl\u00e1tv\u00e1n \u00f5t a templomban, felind\u00edt\u00e1k az eg\u00e9sz sokas\u00e1got, \u00e9s re\u00e1 vet\u00e9k kez\u00f6ket,\n21:28 Ki\u00e1ltv\u00e1n: Izraelita f\u00e9rfiak, legyetek seg\u00edts\u00e9g\u00fcl: ez az az ember, ki e n\u00e9p ellen, a t\u00f6rv\u00e9ny ellen \u00e9s e hely ellen tan\u00edt mindenkit minden\u00fctt; ezen fel\u00fcl m\u00e9g g\u00f6r\u00f6g\u00f6ket is hozott be a templomba, \u00e9s megfert\u00e9ztette ezt a szent helyet.\n21:29 Mert l\u00e1tt\u00e1k vala annakel\u00f5tte az ef\u00e9zusi Trofimust \u00f5 vele a v\u00e1rosban, kir\u00f5l azt v\u00e9l\u00e9k, hogy P\u00e1l bevitte a templomba.\n21:30 Megmozdula az\u00e9rt az eg\u00e9sz v\u00e1ros, \u00e9s a n\u00e9p \u00f6sszecs\u00f5d\u00fcle: \u00e9s P\u00e1lt megragadv\u00e1n, vonszolj\u00e1k vala ki \u00f5t a templomb\u00f3l: \u00e9s mindj\u00e1rt bez\u00e1rat\u00e1nak az ajt\u00f3k.\n21:31 Mikor pedig meg akar\u00e1k \u00f5t \u00f6lni, feljuta a h\u00edr a sereg ezredes\u00e9hez, hogy az eg\u00e9sz Jeruzs\u00e1lem felzend\u00fclt.\n21:32 Ki azonnal vit\u00e9zeket \u00e9s sz\u00e1zadosokat v\u00e9v\u00e9n maga mell\u00e9, lefutott hozz\u00e1jok. Azok pedig mikor megl\u00e1tt\u00e1k az ezredest \u00e9s a vit\u00e9zeket, megsz\u00fbn\u00e9nek P\u00e1lt verni.\n21:33 Akkor oda\u00e9rv\u00e9n az ezredes, elfogat\u00e1 \u00f5t, \u00e9s parancsol\u00e1, hogy k\u00f6t\u00f6zz\u00e9k meg k\u00e9t l\u00e1nczczal; \u00e9s tudakoz\u00e1, hogy kicsoda \u00e9s mit cselekedett.\n21:34 De ki egyet, ki m\u00e1st ki\u00e1lt vala a sokas\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt; \u00e9s mikor nem \u00e9rthet\u00e9 meg a bizonyos val\u00f3s\u00e1got a zajong\u00e1s miatt, parancsol\u00e1, hogy vigy\u00e9k el \u00f5t a v\u00e1rba.\n21:35 Mikor pedig a l\u00e9pcs\u00f5kh\u00f6z jutott, l\u00f5n, hogy \u00fagy viv\u00e9k \u00f5t a vit\u00e9zek a n\u00e9pt\u00f6meg er\u00f5szakt\u00e9tele miatt;\n21:36 Mert k\u00f6veti vala a n\u00e9pnek sokas\u00e1ga, ki\u00e1ltozva: \u00d6ld meg \u00f5t!\n21:37 \u00c9s mikor imm\u00e1r a v\u00e1rba akar\u00e1k bevinni P\u00e1lt, monda az ezredesnek: Vajjon szabad-e n\u00e9kem valamit sz\u00f3lanom te hozz\u00e1d? Az pedig monda: Tudsz g\u00f6r\u00f6g\u00fcl?\n21:38 H\u00e1t nem te vagy az az egyiptomi, ki e napoknak el\u00f5tte fell\u00e1z\u00edtotta \u00e9s kivitte a puszt\u00e1ba azt a n\u00e9gyezer orgyilkos f\u00e9rfi\u00fat?\n21:39 Monda pedig P\u00e1l: \u00c9n ugyan t\u00e1rzusi zsid\u00f3 ember vagyok, Cziliczia nem ismeretlen v\u00e1ros\u00e1nak polg\u00e1ra; de k\u00e9rlek t\u00e9ged, engedd meg n\u00e9kem, hogy sz\u00f3ljak a n\u00e9phez.\n21:40 Mikor azt\u00e1n az megengedte, P\u00e1l a l\u00e9pcs\u00f5k\u00f6n \u00e1llva intett kez\u00e9vel a n\u00e9pnek: \u00e9s mikor nagy csendess\u00e9g l\u00f5n, megsz\u00f3lala zsid\u00f3 nyelven, mondv\u00e1n:\n22:1 Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak \u00e9s aty\u00e1k, hallgass\u00e1tok meg az \u00e9n besz\u00e9demet, a melylyel most magamat el\u00f5ttetek mentem.\n22:2 Mikor pedig hallott\u00e1k, hogy zsid\u00f3 nyelven sz\u00f3l hozz\u00e1jok, m\u00e9g ink\u00e1bb nyugalmat tanus\u00edtottak. \u00c9s monda:\n22:3 \u00c9n zsid\u00f3 ember vagyok, sz\u00fclettem a czilicziai T\u00e1rzusban, f\u00f6lneveltettem pedig ebben a v\u00e1rosban a Gam\u00e1liel l\u00e1bain\u00e1l, tan\u00edttattam az aty\u00e1k t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek pontoss\u00e1ga szerint, buzg\u00f3 l\u00e9v\u00e9n az Istenhez, mik\u00e9nt ti mindny\u00e1jan vagytok ma:\n22:4 \u00c9s ezt a tudom\u00e1nyt \u00fcld\u00f6ztem mind hal\u00e1lig, megk\u00f6t\u00f6zv\u00e9n \u00e9s t\u00f6ml\u00f6czbe vetv\u00e9n mind f\u00e9rfiakat, mind asszonyokat.\n22:5 Mik\u00e9pen a f\u00f5pap is bizonys\u00e1gom n\u00e9kem, \u00e9s a v\u00e9neknek eg\u00e9sz tan\u00e1csa; kikt\u00f5l leveleket is v\u00e9v\u00e9n az atyafiakhoz, Damaskusba men\u00e9k, hogy az odaval\u00f3kat is fogva hozzam Jeruzs\u00e1lembe, hogy b\u00fbnh\u00f5djenek.\n22:6 L\u00f5n pedig, hogy a mint men\u00e9k \u00e9s k\u00f6zelget\u00e9k Damaskushoz, d\u00e9lt\u00e1jban nagy hirtelens\u00e9ggel az \u00e9gb\u00f5l nagy vil\u00e1goss\u00e1g sug\u00e1rzott k\u00f6r\u00fcl engem.\n22:7 \u00c9s lees\u00e9m a f\u00f6ldre, \u00e9s hall\u00e9k sz\u00f3t, mely monda n\u00e9kem: Saul, Saul, mit kergetsz engem?\n22:8 \u00c9n pedig felel\u00e9k: Kicsoda vagy, Uram? \u00c9s monda n\u00e9kem: \u00c9n vagyok a n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus, a kit te kergetsz.\n22:9 A kik pedig velem val\u00e1nak, a vil\u00e1goss\u00e1got ugyan l\u00e1tt\u00e1k, \u00e9s megr\u00e9m\u00fcltek; de annak szav\u00e1t, a ki velem sz\u00f3l vala, nem hallott\u00e1k.\n22:10 \u00c9n pedig mond\u00e9k: Mit cselekedjem, Uram? Az \u00dar pedig monda n\u00e9kem: Kelj fel \u00e9s menj el Damaskusba; \u00e9s ott megmondj\u00e1k n\u00e9ked mindazokat, a mik elrendelv\u00e9k n\u00e9ked, hogy v\u00e9ghez vigyed.\n22:11 Mikor pedig nem l\u00e1t\u00e9k annak a vil\u00e1goss\u00e1gnak dics\u00f5s\u00e9ge miatt, a velem val\u00f3kt\u00f3l k\u00e9zenfogva vezettetve men\u00e9k Damaskusba.\n22:12 Egy bizonyos Anani\u00e1s pedig, ki a t\u00f6rv\u00e9ny szerint istenf\u00e9l\u00f5 f\u00e9rfi\u00fa, kir\u00f5l az ott lak\u00f3 zsid\u00f3k mind j\u00f3 bizonys\u00e1got tesznek,\n22:13 Hozz\u00e1m j\u00f6ve \u00e9s mell\u00e9m \u00e1llva monda n\u00e9kem: Saul aty\u00e1mfia, nyerd vissza szemed vil\u00e1g\u00e1t. \u00c9s \u00e9n azon szempillant\u00e1sban re\u00e1 tekintettem.\n22:14 \u00d5 pedig monda: A mi aty\u00e1inknak Istene v\u00e1lasztott t\u00e9ged, hogy megismerd az \u00f5 akarat\u00e1t, \u00e9s megl\u00e1sd amaz Igazat, \u00e9s sz\u00f3t hallj az \u00f5 sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l.\n22:15 Mert leszel n\u00e9ki tan\u00fabizonys\u00e1ga minden embern\u00e9l azok fel\u00f5l, a miket l\u00e1tt\u00e1l \u00e9s hallott\u00e1l.\n22:16 Most annakok\u00e1\u00e9rt mit k\u00e9sedelmezel? Kelj fel \u00e9s keresztelkedj\u00e9l meg \u00e9s mosd le a te b\u00fbneidet, seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv\u00e1n az \u00darnak nev\u00e9t.\n22:17 L\u00f5n pedig, hogy mikor Jeruzs\u00e1lembe megt\u00e9rtem \u00e9s im\u00e1dkoz\u00e1m a templomban, elragadtat\u00e1m lelkemben,\n22:18 \u00c9s l\u00e1t\u00e1m \u00f5t, ki ezt mond\u00e1 n\u00e9kem: Siess \u00e9s menj ki hamar Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l: mert nem veszik be a te tan\u00fabizonys\u00e1gt\u00e9teledet \u00e9n fel\u00f5lem.\n22:19 \u00c9s \u00e9n mond\u00e9k: Uram, \u00f5k magok tudj\u00e1k, hogy \u00e9n t\u00f6ml\u00f6czbe vetettem \u00e9s vertem zsinag\u00f3g\u00e1nk\u00e9nt azokat, a kik hisznek vala te benned:\n22:20 \u00c9s mikor ama te m\u00e1rt\u00edrodnak, Istv\u00e1nnak v\u00e9re kiontat\u00e9k, \u00e9n is ott \u00e1ll\u00e9k \u00e9s helyesl\u00e9m az \u00f5 meg\u00f6let\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00f5riz\u00e9m azoknak k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t, a kik \u00f5t meg\u00f6lt\u00e9k.\n22:21 \u00c9s monda n\u00e9kem: Eredj el, mert \u00e9n t\u00e9ged messze k\u00fcldelek a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00e9.\n22:22 Hallgatj\u00e1k vala pedig \u00f5t e sz\u00f3ig; de most felemel\u00e9k szavokat, mondv\u00e1n: T\u00f6r\u00f6ld el a f\u00f6ldsz\u00edn\u00e9r\u00f5l az ilyent, mert nem illik n\u00e9ki \u00e9lni.\n22:23 Mikor pedig azok kiab\u00e1ltak, \u00e9s k\u00f6nt\u00f6s\u00fcket elh\u00e1ny\u00e1k, \u00e9s port sz\u00f3r\u00e1nak a leveg\u00f5be,\n22:24 Parancsol\u00e1 az ezredes, hogy vigy\u00e9k \u00f5t a v\u00e1rba, mondv\u00e1n, hogy korb\u00e1cs\u00fct\u00e9sekkel vallass\u00e1k ki \u00f5t, hogy megtudhassa, mi ok\u00e9rt kiab\u00e1ltak \u00fagy re\u00e1.\n22:25 A mint azonban lek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k \u00f5t a sz\u00edjakkal, monda P\u00e1l az ott \u00e1ll\u00f3 sz\u00e1zadosnak: Vajjon szabad-\u00e9 n\u00e9ktek r\u00f3mai embert, kit el nem \u00edt\u00e9ltek, megostorozni?\n22:26 Miut\u00e1n pedig ezt meghall\u00e1 a sz\u00e1zados, elmenv\u00e9n, megjelent\u00e9 az ezredesnek, mondv\u00e1n: Megl\u00e1sd, mit akarsz cselekedni; mert ez az ember r\u00f3mai.\n22:27 Hozz\u00e1menv\u00e9n az\u00e9rt az ezredes, monda n\u00e9ki: Mondd meg n\u00e9kem, te r\u00f3mai vagy-\u00e9? \u00d5 pedig monda: Az.\n22:28 \u00c9s felele az ezredes: \u00c9n nagy \u00f6sszeg\u00e9rt vettem meg ezt a polg\u00e1rjogot. P\u00e1l pedig monda: \u00c9n pedig [benne] is sz\u00fclettem.\n22:29 Mindj\u00e1rt elt\u00e1voz\u00e1nak az\u00e9rt \u00f5 t\u00f5le, a kik \u00f5t vallatni akar\u00e1k. S\u00f5t az ezredes is megijede, mikor meg\u00e9rtette, hogy r\u00f3mai, \u00e9s hogy \u00f5t megk\u00f6t\u00f6ztette.\n22:30 M\u00e1snap pedig meg akarv\u00e1n tudni a bizonyos val\u00f3s\u00e1got, miben v\u00e1doltatik a zsid\u00f3kt\u00f3l, feloldat\u00e1 \u00f5t bilincseib\u00f5l, \u00e9s megparancsol\u00e1, hogy a f\u00f5papok az \u00f5 eg\u00e9sz tan\u00e1csokkal egyben hozz\u00e1 menjenek; \u00e9s levezetv\u00e9n P\u00e1lt, eleikbe \u00e1llat\u00e1.\n23:1 Mikor pedig a tan\u00e1csra vetette szem\u00e9t P\u00e1l, monda: Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, \u00e9n teljes j\u00f3 lelkiismerettel szolg\u00e1ltam az Istennek mind e mai napig.\n23:2 Anani\u00e1s f\u00f5pap pedig megparancsol\u00e1 azoknak, kik \u00f5 mellette \u00e1llanak vala, hogy \u00fcss\u00e9k \u00f5t sz\u00e1jon.\n23:3 Akkor P\u00e1l monda n\u00e9ki: Megver az Isten t\u00e9ged, te kimeszelt fal! \u00c9s te le\u00fclsz engem a t\u00f6rv\u00e9ny szerint meg\u00edt\u00e9lni, \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyellenesen cselekedve parancsolod, hogy engem verjenek?\n23:4 Az ott \u00e1ll\u00f3k pedig mond\u00e1nak: Az Istennek f\u00f5papj\u00e1t szidalmazod-\u00e9?\n23:5 P\u00e1l pedig monda: Nem tudtam, aty\u00e1mfiai, hogy f\u00f5pap. Mert meg van \u00edrva: A te n\u00e9ped fejedelm\u00e9t ne \u00e1tkozd!\n23:6 Mikor pedig P\u00e1l esz\u00e9be vette, hogy az egyik r\u00e9sz\u00f6k a sadduczeusok, a m\u00e1sik pedig a farizeusok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3, felki\u00e1lta a tan\u00e1cs el\u00f5tt: Aty\u00e1mfiai, f\u00e9rfiak, \u00e9n farizeus vagyok, farizeus fia, a halottak rem\u00e9nys\u00e9ge \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1sa miatt v\u00e1doltatom \u00e9n.\n23:7 A mint pedig \u00f5 ezt mondta, meghasonl\u00e1s t\u00e1mada a farizeusok \u00e9s a sadduczeusok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a sokas\u00e1g megoszlott.\n23:8 Mert a sadduczeusok azt mondj\u00e1k, hogy nincs felt\u00e1mad\u00e1s, sem angyal, sem l\u00e9lek; a farizeusok pedig mind a kett\u00f5t vallj\u00e1k.\n23:9 T\u00e1mada az\u00e9rt nagy ki\u00e1ltoz\u00e1s: \u00e9s felkelv\u00e9n az \u00edr\u00e1stud\u00f3k a farizeusok p\u00e1rtj\u00e1b\u00f3l, tusakodnak vala, mondv\u00e1n: Semmi rosszat sem tal\u00e1lunk ez emberben; ha pedig l\u00e9lek sz\u00f3lott n\u00e9ki, vagy angyal, ne tusakodjunk Isten ellen.\n23:10 Mikor pedig nagy hasonl\u00e1s t\u00e1madt, f\u00e9lv\u00e9n az ezredes, hogy P\u00e1l sz\u00e9tszaggattatik azokt\u00f3l, parancsol\u00e1, hogy a sereg al\u00e1j\u00f5v\u00e9n, ragadja ki \u00f5t k\u00f6z\u00fcl\u00f6k, \u00e9s vigye el a v\u00e1rba.\n23:11 A k\u00f6vetkez\u00f5 \u00e9jszak\u00e1n pedig mell\u00e9\u00e1llv\u00e1n n\u00e9ki az \u00dar, monda: B\u00edzz\u00e1l P\u00e1l! Mert mik\u00e9pen bizonys\u00e1got tett\u00e9l az \u00e9n fel\u00f5lem val\u00f3 dolgokr\u00f3l Jeruzs\u00e1lemben, azonk\u00e9pen kell n\u00e9ked R\u00f3m\u00e1ban is bizonys\u00e1got tenned.\n23:12 Mid\u00f5n pedig nappal l\u00f5n, a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9melyek \u00f6sszesz\u00f6vetkezv\u00e9n, \u00e1tok alatt k\u00f6telez\u00e9k el magokat, mondv\u00e1n, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, m\u00edg meg nem \u00f6lik P\u00e1lt.\n23:13 T\u00f6bben val\u00e1nak pedig negyvenn\u00e9l, kik ezt az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u00f5tt\u00e9k.\n23:14 Ezek elmenv\u00e9n a f\u00f5papokhoz \u00e9s a v\u00e9nekhez, mond\u00e1nak: \u00c1tok alatt megesk\u00fcdt\u00fcnk, hogy semmit nem \u00edzlel\u00fcnk addig, m\u00edg meg nem \u00f6lj\u00fck P\u00e1lt.\n23:15 Most az\u00e9rt ti jelents\u00e9tek be az ezredesnek a tan\u00e1cscsal egybe, hogy holnap hozza le \u00f5t ti hozz\u00e1tok, mintha az \u00f5 dolg\u00e1nak t\u00fczetesebben v\u00e9g\u00e9re akarn\u00e1tok j\u00e1rni. Mi pedig, minekel\u00f5tte \u00f5 ide \u00e9rne, k\u00e9szek vagyunk \u00f5t meg\u00f6lni.\n23:16 Meghallv\u00e1n azonban a P\u00e1l n\u00f5testv\u00e9r\u00e9nek fia e cselvet\u00e9st, megjelenv\u00e9n \u00e9s bemenv\u00e9n a v\u00e1rba, tudt\u00e1ra ad\u00e1 P\u00e1lnak.\n23:17 P\u00e1l pedig egyet a sz\u00e1zadosok k\u00f6z\u00fcl mag\u00e1hoz h\u00edvatv\u00e1n, monda: Ezt az ifjat vezesd az ezredeshez; mert valamit akar n\u00e9ki jelenteni.\n23:18 Az annakok\u00e1\u00e9rt maga mell\u00e9 v\u00e9v\u00e9n \u00f5t, viv\u00e9 az ezredeshez, \u00e9s monda: A fogoly P\u00e1l mag\u00e1hoz hivatv\u00e1n engem, k\u00e9r\u00e9, hogy ez ifjat hozz\u00e1d vezessem, mert valamit akar n\u00e9ked mondani.\n23:19 Az ezredes pedig \u00f5t k\u00e9zen fogv\u00e1n, \u00e9s f\u00e9lrevonulv\u00e1n k\u00fcl\u00f6n, tudakol\u00e1: Micsoda az, a mit n\u00e9kem jelenteni akarsz?\n23:20 Az pedig monda: A zsid\u00f3k elv\u00e9gezt\u00e9k, hogy megk\u00e9rnek t\u00e9ged, hogy P\u00e1lt holnap vidd le a tan\u00e1cs el\u00e9, mintha valamit t\u00fczetesebben meg akarn\u00e1nak tudakozni \u00f5 fel\u00f5le.\n23:21 Te az\u00e9rt ne engedj n\u00e9kik: mert k\u00f6z\u00fcl\u00f6k negyvenn\u00e9l t\u00f6bb f\u00e9rfi\u00fa leselkedik \u00f5 ut\u00e1na, kik \u00e1tok alatt k\u00f6telezt\u00e9k el magukat, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, m\u00edg meg nem \u00f6lik \u00f5t. \u00c9s imm\u00e1r k\u00e9szen vannak, v\u00e1rakozva a te izenetedre.\n23:22 Az ezredes teh\u00e1t elbocs\u00e1t\u00e1 az ifjat, meghagyv\u00e1n n\u00e9ki, hogy el ne mondd senkinek, hogy ezeket megjelentetted n\u00e9kem.\n23:23 \u00c9s mag\u00e1hoz hivatv\u00e1n kett\u00f5t a sz\u00e1zadosok k\u00f6z\u00fcl, monda: K\u00e9sz\u00edtsetek f\u00f6l k\u00e9tsz\u00e1z vit\u00e9zt, hogy induljanak Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba, \u00e9s hetven lovast, \u00e9s k\u00e9tsz\u00e1z paritty\u00e1st, az \u00e9jszak\u00e1nak harmadik \u00f3r\u00e1j\u00e1t\u00f3l fogva.\n23:24 \u00c9s hogy barmokat is adjanak mell\u00e9j\u00fck, hogy P\u00e1lt fel\u00fcltetve b\u00e9kess\u00e9ggel vigy\u00e9k F\u00e9lix tiszttart\u00f3hoz.\n23:25 Levelet is \u00edrt, melynek tartalma ez vala:\n23:26 Klaudius Lisi\u00e1s a nemes F\u00e9lix tiszttart\u00f3nak \u00fcdv\u00f6t!\n23:27 Ezt a f\u00e9rfi\u00fat, kit a zsid\u00f3k megfogtak \u00e9s meg akartak \u00f6lni, oda menv\u00e9n a sereggel, kiszabad\u00edt\u00e1m, meg\u00e9rtv\u00e9n, hogy r\u00f3mai.\n23:28 Meg akarv\u00e1n pedig tudni az ok\u00e1t, mi\u00e9rt v\u00e1dolj\u00e1k \u00f5t, leviv\u00e9m \u00f5t az \u00f5 tan\u00e1csuk el\u00e9be.\n23:29 \u00c9s \u00fagy tal\u00e1ltam, hogy \u00f5 az \u00f5 t\u00f6rv\u00e9ny\u00fcknek k\u00e9rd\u00e9sei fel\u00f5l v\u00e1doltatik, de semmi hal\u00e1lra vagy fogs\u00e1gra m\u00e9lt\u00f3 v\u00e9tke nincs.\n23:30 Minthogy pedig n\u00e9kem megjelentett\u00e9k, hogy a zsid\u00f3k e f\u00e9rfi\u00fa ut\u00e1n \u00f3l\u00e1lkodni akarnak, azonnal hozz\u00e1d k\u00fcld\u00e9m, meghagyva v\u00e1dol\u00f3inak is, hogy a mi dolguk van \u00f5 ellene, te el\u00f5tted mondj\u00e1k meg. L\u00e9gy j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gben!\n23:31 A vit\u00e9zek teh\u00e1t, a mint n\u00e9kik megparancsolt\u00e1k, P\u00e1lt felv\u00e9v\u00e9n, elviv\u00e9k azon \u00e9jszak\u00e1n Antipatrisba.\n23:32 M\u00e1snap pedig hagyv\u00e1n a lovagokat tov\u00e1bb menni \u00f5 vele, visszat\u00e9r\u00e9nek a v\u00e1rba.\n23:33 Azok pedig eljutv\u00e1n Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba, \u00e9s \u00e1tadv\u00e1n a levelet a tiszttart\u00f3nak, P\u00e1lt is el\u00e9be \u00e1llat\u00e1k.\n23:34 Mikor pedig elolvasta a tiszttart\u00f3, \u00e9s megk\u00e9rdezte, melyik tartom\u00e1nyb\u00f3l val\u00f3, \u00e9s meg\u00e9rtette, hogy Cziliczi\u00e1b\u00f3l,\n23:35 Monda: Majd kihallgatlak, mikor v\u00e1dl\u00f3id is elj\u00f5nek. \u00c9s parancsol\u00e1, hogy a H\u00e9r\u00f3des palot\u00e1j\u00e1ban \u00f5rizz\u00e9k \u00f5t.\n24:1 \u00d6t nap mulva azt\u00e1n al\u00e1m\u00e9ne Anani\u00e1s f\u00f5pap a v\u00e9nekkel \u00e9s egy Tertullus nev\u00fb pr\u00f3k\u00e1torral, kik panaszt tettek a tiszttart\u00f3n\u00e1l P\u00e1l ellen.\n24:2 Mikor pedig \u00f5 el\u00f5sz\u00f3l\u00edttatott, Tertullus v\u00e1dolni kezd\u00e9, mondv\u00e1n:\n24:3 Nagys\u00e1gos F\u00e9lix, teljes h\u00e1l\u00e1datoss\u00e1ggal ismerj\u00fck el, hogy te \u00e1ltalad nagy b\u00e9kess\u00e9get nyer\u00fcnk, \u00e9s a te gondoskod\u00e1sod folyt\u00e1n igen j\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9nnek e n\u00e9pre n\u00e9zve, minden tekintetben \u00e9s minden\u00fctt.\n24:4 De hogy t\u00e9ged sok ideig ne tart\u00f3ztassalak, k\u00e9rlek hallgass meg minket r\u00f6viden a te kegyelmess\u00e9ged szerint.\n24:5 Mi ugyanis \u00fagy tal\u00e1ltuk, hogy ez veszedelmes ember, \u00e9s hasonl\u00e1st t\u00e1maszt a f\u00f6ld kereks\u00e9g\u00e9n lev\u00f5 valamennyi zsid\u00f3 k\u00f6zt, \u00e9s a nazar\u00e9nusok felekezet\u00e9nek feje,\n24:6 Ki a templomot is meg akarta fert\u00f5ztetni. Meg is fogtuk \u00f5t, \u00e9s a mi t\u00f6rv\u00e9ny\u00fcnk szerint akartuk meg\u00edt\u00e9lni.\n24:7 De Lisi\u00e1s, az ezredes, nagy karhatalommal oda j\u00f6v\u00e9n, kivev\u00e9 \u00f5t kez\u00fcnkb\u00f5l.\n24:8 \u00c9s azt parancsol\u00e1, hogy az \u00f5 v\u00e1dol\u00f3i hozz\u00e1d j\u00f5jjenek. T\u00f5le te magad, ha kihallgatod, \u00e9rtes\u00fclhetsz mindezekr\u00f5l, melyekkel mi \u00f5t v\u00e1doljuk.\n24:9 Helybenhagy\u00e1k pedig a zsid\u00f3k is, mondogatv\u00e1n, hogy \u00fagy vannak ezek.\n24:10 Felele pedig P\u00e1l, miut\u00e1n intett n\u00e9ki a tiszttart\u00f3 a sz\u00f3l\u00e1sra: Mivelhogy tudom, hogy te sok esztend\u00f5 \u00f3ta vagy e n\u00e9pnek b\u00edr\u00e1ja, b\u00e1tors\u00e1gosabban v\u00e9dekezem a magam \u00fcgy\u00e9ben,\n24:11 Mert megtudhatod, hogy nincsen tizenk\u00e9t napj\u00e1n\u00e1l t\u00f6bb, mi\u00f3ta felj\u00f6ttem im\u00e1dkozni Jeruzs\u00e1lembe.\n24:12 \u00c9s a templomban sem tal\u00e1ltak engem, hogy valakivel vetekedtem volna, vagy hogy a n\u00e9pet egybezend\u00edtettem volna, sem a zsinag\u00f3g\u00e1kban, sem a v\u00e1rosban.\n24:13 R\u00e1m sem bizony\u00edthatj\u00e1k azokat, a mikkel most engem v\u00e1dolnak.\n24:14 Err\u00f5l pedig vall\u00e1st teszek n\u00e9ked, hogy \u00e9n a szerint az \u00fat szerint, melyet felekezetnek mondanak, \u00fagy szolg\u00e1lok az \u00e9n aty\u00e1im Isten\u00e9nek, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a t\u00f6rv\u00e9nyben \u00e9s a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kban meg vannak \u00edrva.\n24:15 Rem\u00e9nys\u00e9gem l\u00e9v\u00e9n az Istenben, hogy a mit ezek maguk is v\u00e1rnak, lesz felt\u00e1mad\u00e1suk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.\n24:16 Ebben gyakorlom pedig magamat, hogy botr\u00e1nkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 lelkiismeretem legyen az Isten \u00e9s emberek el\u00f5tt mindenkor.\n24:17 Sok esztend\u00f5 m\u00falva pedig elj\u00f6v\u00e9k, hogy az \u00e9n n\u00e9pemnek alamizsn\u00e1t hozzak \u00e9s \u00e1ldozatokat.\n24:18 Ezek k\u00f6zben tal\u00e1l\u00e1nak engem megtisztulva a templomban, nem sokas\u00e1ggal, sem pedig h\u00e1bor\u00fas\u00e1gt\u00e1maszt\u00e1sban, n\u00e9mely \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l val\u00f3 zsid\u00f3k,\n24:19 Kiknek ide kellett volna te el\u00f5dbe j\u00f5ni \u00e9s v\u00e1dolni, ha valami panaszuk volna ellenem.\n24:20 Avagy ezek magok mondj\u00e1k meg, vajjon tal\u00e1ltak-\u00e9 bennem valami hamis cselekedetet, mikor \u00e9n a tan\u00e1cs el\u00f5tt \u00e1lltam;\n24:21 Hacsak ez egy sz\u00f3 tekintet\u00e9ben nem, melyet k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00e1llva ki\u00e1ltottam, hogy: A halottak felt\u00e1mad\u00e1sa fel\u00f5l v\u00e1doltatom \u00e9n t\u00f5letek e mai napon.\n24:22 Mikor pedig ezeket hallotta F\u00e9lix, elhalaszt\u00e1 dolgukat, mivelhogy t\u00fczetesebb tudom\u00e1sa volt e szerzet dolgai fel\u00f5l, \u00e9s monda: Mikor Lisias ezredes al\u00e1j\u00f5, d\u00f6nteni fogok \u00fcgyetekben.\n24:23 \u00c9s megparancsol\u00e1 a sz\u00e1zadosnak, hogy P\u00e1lt \u00f5rizz\u00e9k, de enyh\u00e9bb fogs\u00e1gban legyen, \u00e9s senkit ne tiltsanak el az \u00f6v\u00e9i k\u00f6z\u00fcl att\u00f3l, hogy szolg\u00e1ljon n\u00e9ki, vagy hozz\u00e1 menjen.\n24:24 Egyn\u00e9h\u00e1ny nap mulva pedig F\u00e9lix megjelenv\u00e9n feles\u00e9g\u00e9vel Drusill\u00e1val egybe, ki zsid\u00f3 asszony vala, maga el\u00e9 h\u00edvat\u00e1 P\u00e1lt, \u00e9s hallgat\u00e1 \u00f5t a Krisztusban val\u00f3 hit fel\u00f5l.\n24:25 Mikor pedig \u00f5 igazs\u00e1gr\u00f3l, \u00f6nmegtart\u00f3ztat\u00e1sr\u00f3l \u00e9s az elj\u00f6vend\u00f5 \u00edt\u00e9letr\u00f5l sz\u00f3lt, megr\u00e9m\u00fclve monda F\u00e9lix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatoss\u00e1gom lesz, magamhoz hivatlak t\u00e9ged.\n24:26 Egyszersmind pedig azt is rem\u00e9nyli vala, hogy P\u00e1l p\u00e9nzt ad n\u00e9ki, hogy \u00f5t szabadon bocs\u00e1ssa: ez\u00e9rt gyakrabban is mag\u00e1hoz hivatv\u00e1n \u00f5t, besz\u00e9lget vala v\u00e9le.\n24:27 Mikor pedig k\u00e9t esztend\u00f5 elm\u00falt, F\u00e9lix ut\u00f3da Porcius Festus l\u00f5n; \u00e9s a zsid\u00f3knak kedveskedni akarv\u00e1n F\u00e9lix, P\u00e1lt fogs\u00e1gban hagy\u00e1.\n25:1 Festus teh\u00e1t, miut\u00e1n bement a tartom\u00e1nyba, h\u00e1rom nap mulva felm\u00e9ne Jeruzs\u00e1lembe Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1b\u00f3l.\n25:2 Panaszt t\u00f5nek pedig n\u00e9ki a f\u00f5pap \u00e9s a zsid\u00f3k f\u00f5emberei P\u00e1l ellen, \u00e9s k\u00e9r\u00e9k \u00f5t,\n25:3 K\u00e9rv\u00e9n magok sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3indulat\u00e1t \u00f5 ellene, hogy hozassa \u00e1t \u00f5t Jeruzs\u00e1lembe, lest vetv\u00e9n, hogy meg\u00f6lhess\u00e9k \u00f5t az \u00faton.\n25:4 Festus azonban azt felel\u00e9, hogy P\u00e1lt Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ban \u00f5rzik, \u00f5 maga pedig csakhamar ki fog menni:\n25:5 A kik az\u00e9rt k\u00f6ztetek, \u00fagymond, f\u00f5emberek, velem al\u00e1j\u00f5v\u00e9n, ha valami gonoszs\u00e1g van abban a f\u00e9rfi\u00faban, emeljenek v\u00e1dat ellene.\n25:6 Miut\u00e1n pedig t\u00edz napn\u00e1l tov\u00e1bb id\u00f5z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, lemenv\u00e9n Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba, m\u00e1snap \u00edt\u00e9l\u00f5sz\u00e9kibe \u00fcle, \u00e9s P\u00e1lt el\u00f5hozat\u00e1.\n25:7 Mikor pedig az megjelent, k\u00f6r\u00fcl\u00e1ll\u00e1k a zsid\u00f3k, kik al\u00e1mentek vala Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l, sok \u00e9s s\u00falyos v\u00e1dat hozv\u00e1n fel P\u00e1l ellen, melyeket nem b\u00edrtak bebizony\u00edtani;\n25:8 Mivelhogy \u00f5 a maga ments\u00e9g\u00e9re ezt feleli vala: Sem a zsid\u00f3k t\u00f6rv\u00e9nye ellen, sem a templom ellen, sem a cs\u00e1sz\u00e1r ellen semmit sem v\u00e9tettem.\n25:9 Festus pedig a zsid\u00f3knak kedveskedni akarv\u00e1n, felelv\u00e9n P\u00e1lnak, monda: Akarsz-\u00e9 Jeruzs\u00e1lembe felmenni \u00e9s ott \u00edt\u00e9ltetni meg ezekr\u00f5l \u00e9n el\u00f5ttem?\n25:10 P\u00e1l azonban monda: A cs\u00e1sz\u00e1r \u00edt\u00e9l\u00f5sz\u00e9ke el\u00f5tt \u00e1llok, itt kell n\u00e9kem meg\u00edt\u00e9ltetnem. A zsid\u00f3knak semmit sem v\u00e9tettem, mik\u00e9nt te is j\u00f3l tudod.\n25:11 Mert ha v\u00e9tkes vagyok \u00e9s valami hal\u00e1lra m\u00e9lt\u00f3t cselekedtem, nem vonakodom a hal\u00e1lt\u00f3l; ha azonban semmi sincs azokban, a mikkel ezek v\u00e1dolnak engem, senki sem aj\u00e1nd\u00e9kozhat oda engem azoknak. A cs\u00e1sz\u00e1rra appell\u00e1lok!\n25:12 Akkor Festus tan\u00e1cs\u00e1val \u00e9rtekezv\u00e9n, felele: A cs\u00e1sz\u00e1rra appell\u00e1lt\u00e1l, a cs\u00e1sz\u00e1r el\u00e9 fogsz menni!\n25:13 N\u00e9h\u00e1ny nap elm\u00falt\u00e1val pedig Agrippa kir\u00e1ly \u00e9s Bernic\u00e9 \u00e9rkez\u00e9k Cz\u00e9z\u00e1re\u00e1ba, hogy k\u00f6sz\u00f6nts\u00e9k Festust.\n25:14 Mikor pedig t\u00f6bb napig id\u00f5ztek ott, Festus el\u00e9be ad\u00e1 a kir\u00e1lynak a P\u00e1l dolg\u00e1t, mondv\u00e1n: Van itt egy f\u00e9rfi\u00fa, kit F\u00e9lix hagyott fogva.\n25:15 Ki fel\u00f5l, mikor Jeruzs\u00e1lembe mentem, jelent\u00e9st t\u00f5nek a f\u00f5papok \u00e9s a zsid\u00f3knak v\u00e9nei, k\u00e9rve \u00f5 ellene \u00edt\u00e9letet.\n25:16 Kiknek azt felel\u00e9m, hogy nem szok\u00e1suk a r\u00f3maiaknak, hogy valamely embert hal\u00e1lra adjanak, miel\u00f5tt a v\u00e1dlott szembe nem \u00e1ll\u00edttatik v\u00e1dl\u00f3ival, \u00e9s alkalmat nem nyer a v\u00e1d fel\u00f5l val\u00f3 ments\u00e9g\u00e9re.\n25:17 Mikor az\u00e9rt \u00f5k ide gy\u00fbltek, minden halad\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1snap az \u00edt\u00e9l\u00f5sz\u00e9kbe \u00fclv\u00e9n, el\u00f5hozat\u00e1m azt a f\u00e9rfi\u00fat,\n25:18 Ki ellen, mikor v\u00e1dl\u00f3i el\u00f5\u00e1lltak, semmi b\u00fbnt nem hoztak fel azok k\u00f6z\u00fcl, a miket \u00e9n sejtettem:\n25:19 Hanem valami vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seik val\u00e1nak \u00f5 vele az \u00f5 tulajdon babonas\u00e1guk fel\u00f5l, \u00e9s bizonyos megholt J\u00e9zus fel\u00f5l, kir\u00f5l P\u00e1l azt \u00e1ll\u00edtja vala, hogy \u00e9l.\n25:20 \u00c9n pedig bizonytalans\u00e1gban l\u00e9v\u00e9n az e fel\u00f5l val\u00f3 vit\u00e1ra n\u00e9zve, k\u00e9rd\u00e9m, vajjon akar-\u00e9 Jeruzs\u00e1lembe menni, \u00e9s ott \u00edt\u00e9ltetni meg ezek fel\u00f5l.\n25:21 P\u00e1l azonban appell\u00e1lv\u00e1n, hogy \u00f5 Augustus d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re tartass\u00e9k fenn, parancsol\u00e1m, hogy tartass\u00e9k fogva, m\u00edg \u00f5t a cs\u00e1sz\u00e1rhoz nem k\u00fcldhetem.\n25:22 Agrippa pedig monda Festusnak: Szeretn\u00e9m magam is azt az embert hallani. \u00d5 pedig monda: Holnap meg fogod \u00f5t hallani.\n25:23 M\u00e1snap teh\u00e1t elj\u00f5v\u00e9n Agrippa \u00e9s Bernic\u00e9 nagy pomp\u00e1val, \u00e9s bemenv\u00e9n a kihallgat\u00e1si terembe az ezredesekkel \u00e9s a v\u00e1ros f\u00f5f\u00f5polg\u00e1raival egy\u00fctt, Festus parancsolatj\u00e1ra el\u00f5hoz\u00e1k P\u00e1lt.\n25:24 \u00c9s monda Festus: Agrippa kir\u00e1ly, \u00e9s ti f\u00e9rfiak mindny\u00e1jan, kik vel\u00fcnk egybe itt vagytok! L\u00e1tj\u00e1tok \u00f5t, ki fel\u00f5l a zsid\u00f3knak eg\u00e9sz sokas\u00e1ga megkeresett engem, mind Jeruzs\u00e1lemben, mind itt, azt ki\u00e1ltva, hogy nem kell n\u00e9ki tov\u00e1bb \u00e9lnie.\n25:25 \u00c9n pedig, \u00e1mb\u00e1r meg\u00e9rt\u00e9m, hogy semmi hal\u00e1lra m\u00e9lt\u00f3 dolgot sem cselekedett, de mivel \u00e9ppen \u00f5 maga appell\u00e1lt Augustusra, elv\u00e9geztem, hogy elk\u00fcld\u00f6m \u00f5t.\n25:26 Ki fel\u00f5l nem tudok valami bizonyost \u00edrni az \u00e9n uramnak. Ez\u00e9rt hoztam \u00f5t el\u00f5t\u00f6kbe, \u00e9s kiv\u00e1ltk\u00e9pen te el\u00f5dbe, Agrippa kir\u00e1ly, hogy a kihallgat\u00e1s megt\u00f6rt\u00e9nt\u00e9vel tudjak mit \u00edrni.\n25:27 Mert esztelen dolognak l\u00e1tszik n\u00e9kem, hogy a ki foglyot k\u00fcld, az ellene val\u00f3 v\u00e1dakat is meg ne jelentse.\n26:1 Agrippa pedig monda P\u00e1lnak: Megengedtetik n\u00e9ked, hogy sz\u00f3lj a magad ments\u00e9g\u00e9re. Akkor P\u00e1l kiny\u00fajtv\u00e1n kez\u00e9t, v\u00e9d\u00f5besz\u00e9det tartott:\n26:2 Agrippa kir\u00e1ly! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok fel\u00f5l, a mikkel a zsid\u00f3kt\u00f3l v\u00e1doltatom, te el\u00f5tted fogok v\u00e9dekezni e mai napon;\n26:3 Mivel te nagyon j\u00f3l ismered a zsid\u00f3k minden szok\u00e1s\u00e1t \u00e9s vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Az\u00e9rt k\u00e9rlek, hallgass meg engem t\u00fcrelmesen!\n26:4 Az \u00e9n ifj\u00fas\u00e1gomt\u00f3l fogva val\u00f3 \u00e9letemet teh\u00e1t, mely kezdet\u00e9t\u00f5l az \u00e9n n\u00e9pem k\u00f6zt Jeruzs\u00e1lemben folyt le, tudj\u00e1k a zsid\u00f3k mindny\u00e1jan.\n26:5 Kik tudj\u00e1k r\u00f3lam eleit\u00f5l fogva (ha bizonys\u00e1got akarnak tenni), hogy \u00e9n a mi vall\u00e1sunknak legszigor\u00fabb felekezete szerint \u00e9ltem, mint farizeus.\n26:6 Most is az Istent\u00f5l a mi aty\u00e1inknak tett \u00edg\u00e9ret rem\u00e9nys\u00e9g\u00e9\u00e9rt \u00e1llok itt \u00edt\u00e9let alatt:\n26:7 Melyre a mi tizenk\u00e9t nemzets\u00e9g\u00fcnk, \u00e9jjel \u00e9s nappal buzg\u00f3n szolg\u00e1lva rem\u00e9nyli, hogy eljut; mely rem\u00e9nys\u00e9g\u00e9rt v\u00e1doltatom, Agrippa kir\u00e1ly, a zsid\u00f3kt\u00f3l.\n26:8 Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik n\u00e9ktek, hogy Isten halottakat t\u00e1maszt fel?\n26:9 \u00c9n bizony\u00e1ra elv\u00e9geztem vala magamban, hogy ama n\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus neve ellen sok ellens\u00e9ges dolgot kell cselekednem.\n26:10 Mit meg is cselekedtem Jeruzs\u00e1lemben: \u00e9s a szentek k\u00f6z\u00fcl \u00e9n sokat b\u00f6rt\u00f6nbe vettettem, a f\u00f5papokt\u00f3l val\u00f3 felhatalmaz\u00e1st megnyerv\u00e9n. S\u00f5t mikor meg\u00f6lettet\u00e9nek, szavazatommal hozz\u00e1j\u00e1rultam.\n26:11 \u00c9s minden zsinag\u00f3g\u00e1ban gyakorta b\u00fcntetv\u00e9n \u00f5ket, k\u00e1roml\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtettem; \u00e9s felett\u00e9bb d\u00fch\u00f6sk\u00f6dv\u00e9n ellen\u00f6k, kergettem mind az idegen v\u00e1rosokig is.\n26:12 E dologban \u00e9pen \u00fatban l\u00e9v\u00e9n Damaskus fel\u00e9 a f\u00f5papokt\u00f3l vett felhatalmaz\u00e1ssal \u00e9s engedelemmel,\n26:13 D\u00e9lben l\u00e1t\u00e1m az \u00faton kir\u00e1ly, hogy mennyb\u00f5l a napnak f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t meghalad\u00f3 vil\u00e1goss\u00e1g sug\u00e1rzott k\u00f6r\u00fcl engem \u00e9s azokat, kik velem egy\u00fctt haladnak vala.\n26:14 Mikor pedig mi mindny\u00e1jan leest\u00fcnk a f\u00f6ldre, hall\u00e9k sz\u00f3zatot, mely \u00e9n hozz\u00e1m sz\u00f3l \u00e9s ezt mondja vala zsid\u00f3 nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Neh\u00e9z n\u00e9ked az \u00f6szt\u00f6n ellen r\u00fag\u00f3doznod.\n26:15 \u00c9n pedig mond\u00e9k: Kicsoda vagy, Uram? \u00c9s az monda: \u00c9n vagyok J\u00e9zus, a kit te kergetsz.\n26:16 De kelj fel, \u00e9s \u00e1llj l\u00e1baidra: mert az\u00e9rt jelentem meg n\u00e9ked, hogy t\u00e9ged szolg\u00e1v\u00e1 \u00e9s bizonys\u00e1gg\u00e1 rendeljelek \u00fagy azokban, a miket l\u00e1tt\u00e1l, mint azokban, a mikre n\u00e9zve meg fogok n\u00e9ked jelenni ;\n26:17 Megszabad\u00edtv\u00e1n t\u00e9ged e n\u00e9pt\u00f5l \u00e9s a pog\u00e1nyokt\u00f3l, kik k\u00f6z\u00e9 most k\u00fcldelek,\n26:18 Hogy megnyissad szemeiket, hogy set\u00e9ts\u00e9gb\u00f5l vil\u00e1goss\u00e1gra \u00e9s a S\u00e1t\u00e1nnak hatalm\u00e1b\u00f3l az Istenhez t\u00e9rjenek, hogy b\u00fbneiknek bocs\u00e1nat\u00e1t \u00e9s a megszenteltettek k\u00f6z\u00f6tt oszt\u00e1lyr\u00e9szt nyerjenek az \u00e9n bennem val\u00f3 hit \u00e1ltal.\n26:19 Az\u00e9rt, Agrippa kir\u00e1ly, nem lev\u00e9k engedetlen a mennyei l\u00e1t\u00e1s ir\u00e1nt;\n26:20 Hanem el\u00f5sz\u00f6r a Damaskusbelieknek \u00e9s Jeruzs\u00e1lembelieknek, majd J\u00fade\u00e1nak eg\u00e9sz tartom\u00e1ny\u00e1ban \u00e9s a pog\u00e1nyoknak hirdettem, hogy b\u00e1nj\u00e1k meg b\u00fbneiket \u00e9s t\u00e9rjenek meg az Istenhez, a megt\u00e9r\u00e9shez m\u00e9lt\u00f3 cselekedeteket cselekedv\u00e9n.\n26:21 Ezek\u00e9rt akartak engem meg\u00f6lni a zsid\u00f3k, megfogv\u00e1n a templomban.\n26:22 De Istent\u00f5l seg\u00edts\u00e9get v\u00e9v\u00e9n, mind e mai napig \u00e1llok, bizonys\u00e1got t\u00e9v\u00e9n mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondv\u00e1n azokon k\u00edv\u00fcl, a mikr\u00f5l mind a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k megmondott\u00e1k, mind M\u00f3zes, hogy be fognak teljesedni:\n26:23 Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1b\u00f3l els\u00f5, vil\u00e1goss\u00e1got fog hirdetni e n\u00e9pnek \u00e9s a pog\u00e1nyoknak.\n26:24 Mikor pedig \u00f5 ezeket mond\u00e1 a maga ments\u00e9g\u00e9re, Festus nagy fensz\u00f3val monda: Bolond vagy te, P\u00e1l! A sok tudom\u00e1ny t\u00e9ged \u00f5r\u00fclts\u00e9gbe visz.\n26:25 \u00d5 pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz \u00e9s j\u00f3zan besz\u00e9deket sz\u00f3lok.\n26:26 Mert tud ezekr\u00f5l a kir\u00e1ly, kihez b\u00e1tors\u00e1gosan is sz\u00f3lok: mert \u00e9pen nem gondolom, hogy ezek k\u00f6z\u00fcl \u00f5 el\u00f5tte b\u00e1rmi is ismeretlen volna; mert nem valami zugoly\u00e1ban lett dolog ez.\n26:27 Hiszel-e, Agrippa kir\u00e1ly, a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1knak? Tudom, hogy hiszel.\n26:28 Agrippa pedig monda P\u00e1lnak: Majdnem r\u00e1veszel engem, hogy kereszty\u00e9nn\u00e9 legyek.\n26:29 P\u00e1l pedig monda: K\u00edv\u00e1nn\u00e1m Istent\u00f5l, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lenn\u00e9tek olyanok, a min\u00f5 \u00e9n is vagyok, e bilincsekt\u00f5l megv\u00e1lva.\n26:30 \u00c9s mikor \u00f5 ezeket mond\u00e1, felkele a kir\u00e1ly \u00e9s a tiszttart\u00f3 \u00e9s Bernic\u00e9 \u00e9s a kik vel\u00fck egy\u00fctt \u00fcltek;\n26:31 \u00c9s visszavonultokban besz\u00e9lgetnek vala egym\u00e1ssal, mondv\u00e1n: Semmi hal\u00e1lra, vagy fogs\u00e1gra m\u00e9lt\u00f3 dolgot nem cselekszik ez az ember.\n26:32 Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocs\u00e1tani, ha a cs\u00e1sz\u00e1rra nem appell\u00e1lt volna.\n27:1 Mid\u00f5n pedig elv\u00e9geztetett, hogy mi It\u00e1li\u00e1ba haj\u00f3zzunk, \u00e1tad\u00e1k mind P\u00e1lt, mind n\u00e9mely egy\u00e9b foglyokat egy J\u00falius nev\u00fb sz\u00e1zadosnak a cs\u00e1sz\u00e1ri seregb\u00f5l.\n27:2 Be\u00fclv\u00e9n az\u00e9rt egy Adramittiumb\u00f3l val\u00f3 haj\u00f3ba, az \u00c1zsia ment\u00e9ben fekv\u00f5 helyeket akarv\u00e1n behaj\u00f3zni, elindul\u00e1nk, vel\u00fcnk l\u00e9v\u00e9n a maczed\u00f3niai Arist\u00e1rkhus, ki Thessalonik\u00e1b\u00f3l val\u00f3.\n27:3 \u00c9s m\u00e1snap meg\u00e9rkez\u00e9nk Sidonba. \u00c9s J\u00falius embers\u00e9ggel b\u00e1nv\u00e1n P\u00e1llal, megenged\u00e9, hogy bar\u00e1taihoz elmenve gondoskod\u00e1sukban r\u00e9szes\u00fclj\u00f6n.\n27:4 \u00c9s onnan elindulv\u00e1n, Ciprus alatt evez\u00e9nk el, mivelhogy a szelek ellenkez\u00f5k val\u00e1nak.\n27:5 \u00c9s a Cziliczia \u00e9s P\u00e1mfilia mellett lev\u00f5 tengeren \u00e1tevezv\u00e9n, eljut\u00e1nk a licziai Mir\u00e1ba.\n27:6 \u00c9s mivel ott a sz\u00e1zados egy It\u00e1li\u00e1ba men\u00f5 alexandriai haj\u00f3t tal\u00e1lt, abba sz\u00e1ll\u00edtott be minket.\n27:7 T\u00f6bb napon \u00e1t azonban lassan haj\u00f3zv\u00e1n \u00e9s nehezen \u00e9rkezv\u00e9n Knidushoz, mivel nem enged vala benn\u00fcnket [odajutni] a sz\u00e9l, elhaj\u00f3z\u00e1nk Kr\u00e9ta alatt, Salm\u00f3n\u00e9 mellett,\n27:8 \u00c9s nagy \u00fcgygyel-bajjal elhaj\u00f3zv\u00e1n mellette, jut\u00e1nk egy helyre, melyet Sz\u00e9pkik\u00f6t\u00f5knek neveznek, melyhez k\u00f6zel vala L\u00e1sea v\u00e1rosa.\n27:9 Mivel pedig sok id\u00f5 mult el, \u00e9s a haj\u00f3z\u00e1s m\u00e1s veszedelmes vala, mivelhogy a b\u00f5jt is elmult imm\u00e1r, inti vala P\u00e1l \u00f5ket,\n27:10 Ezt mondv\u00e1n n\u00e9kik: F\u00e9rfiak, l\u00e1tom, hogy nemcsak a ter\u00e9hnek \u00e9s a haj\u00f3nak, hanem a mi \u00e9let\u00fcnknek is b\u00e1nt\u00f3d\u00e1s\u00e1val \u00e9s nagy k\u00e1r\u00e1val fog t\u00f6rt\u00e9nni e haj\u00f3z\u00e1s.\n27:11 De a sz\u00e1zados ink\u00e1bb hisz vala a korm\u00e1nyosmesternek \u00e9s a haj\u00f3tulajdonosnak, hogynem annak, a mit P\u00e1l mond vala.\n27:12 Mivel pedig az a kik\u00f6t\u00f5 telel\u00e9sre nem volt alkalmas, a t\u00f6bbs\u00e9g azt hat\u00e1roz\u00e1, hogy haj\u00f3zzanak el onnan is, ha valami m\u00f3don eljutva F\u00e9nixbe, Kr\u00e9ta kik\u00f6t\u00f5j\u00e9be, mely d\u00e9lnyugot \u00e9s \u00e9szaknyugot fel\u00e9 n\u00e9z, kitelelhetn\u00e9nek.\n27:13 Mivel pedig d\u00e9li sz\u00e9l kezdett lassan f\u00fani, azt gondolv\u00e1n, hogy feltett sz\u00e1nd\u00e9kuknak uraiv\u00e1 lettek, elindulv\u00e1n, k\u00f6zelebb haj\u00f3ztak el Kr\u00e9ta mellett.\n27:14 Nemsok\u00e1ra azonban viharos sz\u00e9lv\u00e9sz csapott le oda, mely \u00c9szak-keleti sz\u00e9lnek neveztetik.\n27:15 Mikor pedig a haj\u00f3 elragadtatott, \u00e9s nem b\u00edrt a sz\u00e9llel szembe menni, nekieresztv\u00e9n [azt,] vitet\u00fcnk vala tova.\n27:16 Mikor pedig egy kis sziget al\u00e1 futottunk, mely Klaud\u00e1nak h\u00edvattatik, csak alig b\u00edrtuk hatalmunkba ker\u00edteni a csolnakot.\n27:17 Melyet miut\u00e1n felvontak, v\u00e9d\u00f5eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmaznak vala, al\u00f3l meg\u00f6vedzv\u00e9n a haj\u00f3t; \u00e9s mivel f\u00e9lnek vala, hogy z\u00e1tonyra bukkannak, lebocs\u00e1tv\u00e1n a vitorl\u00e1t, \u00fagy vitetnek vala.\n27:18 Mikor pedig a sz\u00e9lv\u00e9szt\u00f5l nagyon h\u00e1nyattat\u00e1nk, m\u00e1snap a haj\u00f3terhet kih\u00e1ny\u00e1k;\n27:19 \u00c9s harmadnap tulajdon kezeinkkel h\u00e1ny\u00f3k ki a haj\u00f3 felszerel\u00e9s\u00e9t.\n27:20 Mikor pedig t\u00f6bb napon \u00e1t sem nap, sem csillagok nem l\u00e1tszottak, \u00e9s nem kis vihar szorongatott, tov\u00e1bbra minden rem\u00e9nys\u00e9g\u00fcnk elv\u00e9tetett \u00e9letben marad\u00e1sunk fel\u00f5l.\n27:21 Mikor pedig hosszas volt m\u00e1r az \u00e9tlens\u00e9g, akkor P\u00e1l fel\u00e1llv\u00e1n \u00f5 k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, monda: J\u00f3llehet sz\u00fcks\u00e9ges lett volna, \u00f3h f\u00e9rfiak, hogy engedelmeskedve n\u00e9kem, ne indultunk volna el Kr\u00e9t\u00e1b\u00f3l, \u00e9s elker\u00fclt\u00fck volna ezt a bajt \u00e9s k\u00e1rt:\n27:22 Mindaz\u00e1ltal mostanra n\u00e9zve is intelek benneteket, hogy j\u00f3 rem\u00e9nys\u00e9gben legyetek; mert egy l\u00e9lek sem v\u00e9sz el k\u00f6z\u00fcletek, hanem csak a haj\u00f3.\n27:23 Mert ez \u00e9jjel mell\u00e9m \u00e1lla egy angyala az Istennek, a ki\u00e9 vagyok, a kinek szolg\u00e1lok is,\n27:24 Ezt mondv\u00e1n: Ne f\u00e9lj P\u00e1l! A cs\u00e1sz\u00e1r el\u00e9 kell n\u00e9ked \u00e1llanod. \u00c9s \u00edm\u00e9 az Isten aj\u00e1nd\u00e9kba adta n\u00e9ked mindazokat, kik te veled haj\u00f3znak.\n27:25 Annakok\u00e1\u00e9rt j\u00f3 rem\u00e9nys\u00e9gben legyetek, f\u00e9rfiak! Mert hiszek az Istnnek, hogy \u00fagy lesz, a mint n\u00e9kem megmondatott.\n27:26 Egy szigetre kell pedig n\u00e9k\u00fcnk kivet\u00f5dn\u00fcnk.\n27:27 Mikor pedig a tizennegyedik \u00e9jszaka elj\u00f6tt, a mint ide s tova h\u00e1nyat\u00e1nk az \u00c1dri\u00e1n, \u00e9jf\u00e9lt\u00e1jban \u00e9szrevev\u00e9k a haj\u00f3sok hogy valami sz\u00e1razf\u00f6ld k\u00f6zelget hozz\u00e1jok.\n27:28 \u00c9s lebocs\u00e1tv\u00e1n a v\u00edzm\u00e9r\u00f5 \u00f3nt, h\u00fasz \u00f6lnyinek tal\u00e1l\u00e1k, majd egy kev\u00e9ss\u00e9 tov\u00e1bb menv\u00e9n \u00e9s ism\u00e9t lebocs\u00e1tv\u00e1n a v\u00edzm\u00e9r\u00f5 \u00f3nt, tal\u00e1l\u00e1k tizen\u00f6t \u00f6lnyinek.\n27:29 \u00c9s mivel f\u00e9ltek, hogy szirtes helyekre vet\u00f5dhetnek, a haj\u00f3nak h\u00e1tuls\u00f3 r\u00e9sz\u00e9b\u00f5l n\u00e9gy vasmacsk\u00e1t vetv\u00e9n ki, k\u00edv\u00e1nj\u00e1k vala, hogy nappal legyen.\n27:30 A haj\u00f3sok pedig mikor el akar\u00e1nak menek\u00fclni a haj\u00f3b\u00f3l, \u00e9s a csolnakot lebocs\u00e1t\u00e1k a tengerre, annak sz\u00edne alatt, mintha a haj\u00f3 orr\u00e1b\u00f3l vasmacsk\u00e1kat akarn\u00e1nak vetni,\n27:31 Monda P\u00e1l a sz\u00e1zadosnak \u00e9s a vit\u00e9zeknek: Ha ezek a haj\u00f3ban nem maradnak, ti meg nem szabadulhattok.\n27:32 Akkor a vit\u00e9zek elv\u00e1g\u00e1k a csolnak k\u00f6teleit, \u00e9s ki hagy\u00e1k esni azt.\n27:33 Addig pedig, m\u00edg nappal lenne, inti vala P\u00e1l mindny\u00e1jokat, hogy egyenek, mondv\u00e1n: Ma tizennegyedik napja, mi\u00f3ta folyton \u00e9tlen v\u00e1rakoztok, semmit sem v\u00e9ve magatokhoz.\n27:34 Az\u00e9rt intelek benneteket, hogy egyetek, mert ez a ti javatokra szolg\u00e1l. Mert k\u00f6z\u00fcletek senkinek sem esik le egy hajsz\u00e1l a fej\u00e9r\u00f5l.\n27:35 Mikor pedig ezeket mond\u00e1, \u00e9s kenyeret v\u00f5n kez\u00e9be, h\u00e1l\u00e1kat ada Istennek mindny\u00e1jok el\u00f5tt, \u00e9s megt\u00f6rv\u00e9n, kezde enni.\n27:36 Felb\u00e1torodv\u00e1n pedig mindny\u00e1jan, szint\u00e9n vev\u00e9nek magukhoz t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot.\n27:37 Val\u00e1nk pedig a haj\u00f3ban l\u00e9leksz\u00e1m szerint \u00f6sszesen k\u00e9tsz\u00e1zhetvenhatan.\n27:38 Miut\u00e1n pedig megel\u00e9gedtek eledellel, a haj\u00f3t k\u00f6nnyebb\u00edtik vala, a gabon\u00e1t kih\u00e1nyv\u00e1n a tengerbe.\n27:39 Mikor pedig megvirradt, a sz\u00e1razf\u00f6ldet nem ismerik vala fel; hanem egy tenger\u00f6bl\u00f6t sajd\u00edtanak vala, melynek s\u00edma partja van, melyre v\u00e9gez\u00e9k, hogy kihajtj\u00e1k a haj\u00f3t, ha b\u00edrj\u00e1k.\n27:40 A vasmacsk\u00e1kat az\u00e9rt k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl elvagdalv\u00e1n, a tengerben hagy\u00e1k, egyszersmind eloldv\u00e1n a korm\u00e1nyrudak k\u00f6teleit \u00e9s felvonv\u00e1n a nagy vitorl\u00e1t a sz\u00e9lf\u00fav\u00e1snak, igyekeznek vala a part fel\u00e9 haladni.\n27:41 De mikor egy z\u00e1tonyos helyre tal\u00e1ltak, r\u00e1hajtott\u00e1k a haj\u00f3t. \u00c9s az els\u00f5 r\u00e9sze ugyan megakadv\u00e1n, mozd\u00edthatatlanul marad vala, a h\u00e1tuls\u00f3 r\u00e9sze azonban szakadoz vala a haboknak ereje miatt.\n27:42 A vit\u00e9zeknek pedig az l\u00f5n tan\u00e1csa, hogy a foglyokat v\u00e1gj\u00e1k le, hogy senki el ne szaladhasson, minekut\u00e1na ki\u00faszott.\n27:43 De a sz\u00e1zados meg akarv\u00e1n tartani P\u00e1lt, eltilt\u00e1 \u00f5ket e sz\u00e1nd\u00e9kt\u00f3l, \u00e9s megparancsol\u00e1, hogy a kik \u00faszni tudnak, el\u00f5sz\u00f6r azok sz\u00f6kd\u00f6ssenek a tengerbe \u00e9s menek\u00fcljenek ki a sz\u00e1razf\u00f6ldre.\n27:44 A t\u00f6bbiek pedig ki deszk\u00e1kon, ki a haj\u00f3 egy\u00e9b darabjain. \u00c9s \u00edgy l\u00f5n, hogy mindny\u00e1jan szerencs\u00e9sen kimenek\u00fcltek a sz\u00e1razf\u00f6ldre.\n28:1 \u00c9s miut\u00e1n szerencs\u00e9sen megmenek\u00fcltek, akkor megtud\u00e1k, hogy Melit\u00e1nak neveztetik az a sziget.\n28:2 A barb\u00e1rok pedig nem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges embers\u00e9get cselekesznek vala mi vel\u00fcnk: mert t\u00fczet gerjesztv\u00e9n, befogad\u00e1nak mindny\u00e1j\u00f3nkat a rajtunk val\u00f3 z\u00e1por\u00e9rt \u00e9s a hideg\u00e9rt.\n28:3 Mikor pedig P\u00e1l nagy sok venyig\u00e9t szedett \u00e9s a t\u00fbzre tette, egy vipera a melegb\u00f5l kim\u00e1szva, az \u00f5 kez\u00e9re ragada.\n28:4 Mikor pedig l\u00e1tt\u00e1k a barb\u00e1rok az \u00f5 kez\u00e9r\u00f5l f\u00fcggeni a m\u00e9rges k\u00edgy\u00f3t, mondj\u00e1k vala egym\u00e1snak: Nyilv\u00e1n gyilkos ez az ember, kit nem hagya \u00e9lni a bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1s, noha a tengerb\u00f5l megszabadult.\n28:5 De n\u00e9ki, minekut\u00e1na a k\u00edgy\u00f3t ler\u00e1zta a t\u00fbzbe, semmi baja sem l\u00f5n.\n28:6 Azok pedig azt v\u00e1rj\u00e1k vala, hogy \u00f5 meg fog dagadni, vagy nagyhirtelens\u00e9ggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig v\u00e1rt\u00e1k, \u00e9s l\u00e1tt\u00e1k, hogy semmi baja nem lesz, megv\u00e1ltoztatva \u00e9rtelm\u00f6ket, istennek mondj\u00e1k vala \u00f5t.\n28:7 Annak a helynek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n val\u00e1nak pedig a sziget f\u00f5ember\u00e9nek, n\u00e9vszerint Publiusnak mezei j\u00f3sz\u00e1gai, ki befogadv\u00e1n minket, h\u00e1rom napig nagy embers\u00e9gesen vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tott.\n28:8 L\u00f5n pedig, hogy a Publius atyja hideglel\u00e9sben \u00e9s v\u00e9rhasban betegen fek\u00fcv\u00e9k. Kihez P\u00e1l bem\u00e9ne, \u00e9s minekut\u00e1na k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, kezeit re\u00e1 vetve meggy\u00f3gy\u00edt\u00e1 \u00f5t.\n28:9 Minekut\u00e1na az\u00e9rt ez megt\u00f6rt\u00e9nt, egyebek is, kik betegek val\u00e1nak a szigeten, \u00f5 hozz\u00e1 j\u00f6v\u00e9nek \u00e9s meggy\u00f3gyul\u00e1nak.\n28:10 Kik n\u00e9k\u00fcnk nagy tisztess\u00e9get is t\u00f5nek, \u00e9s mikor elindul\u00e1nk, a sz\u00fcks\u00e9ges dolgokkal ell\u00e1t\u00e1nak.\n28:11 H\u00e1rom h\u00f3nap mulva tudniillik egy Alexandri\u00e1ba val\u00f3 haj\u00f3n elindul\u00e1nk, mely a szigeten telelt, melynek cz\u00edmere K\u00e1sztor \u00e9s Pollux vala.\n28:12 \u00c9s Szirak\u00faz\u00e1ba eljutv\u00e1n, ott marad\u00e1nk h\u00e1rom napig.\n28:13 Onn\u00e9t k\u00f6r\u00fclker\u00fclv\u00e9n, eljut\u00e1nk R\u00e9giumba, \u00e9s egy nap mulva d\u00e9li sz\u00e9l t\u00e1madv\u00e1n, m\u00e1snap meg\u00e9rkez\u00e9nk Pute\u00f3liba.\n28:14 Hol mikor atyafiakat tal\u00e1ltunk, k\u00e9r\u00e9nek minket, hogy n\u00e1lok maradjunk h\u00e9t napig; \u00e9s \u00fagy men\u00e9nk R\u00f3m\u00e1ba.\n28:15 Onn\u00e9t is az atyafiak, mikor a mi dolgainkat meghallott\u00e1k, n\u00e9k\u00fcnk el\u00f5nkbe j\u00f6v\u00e9nek Appii Forumig \u00e9s Tres Tabernaeig. \u00c9s mikor P\u00e1l megl\u00e1tta \u00f5ket, h\u00e1l\u00e1kat adv\u00e1n az Istennek, b\u00e1tors\u00e1got v\u00f5n.\n28:16 Mikor pedig R\u00f3m\u00e1ba jutottunk, a sz\u00e1zados \u00e1tad\u00e1 a foglyokat a test\u00f5rsereg f\u00f5vez\u00e9r\u00e9nek. P\u00e1lnak azonban megengedtet\u00e9k, hogy k\u00fcl\u00f6n lakj\u00e9k az \u00f5t \u00f5riz\u00f5 vit\u00e9zzel.\n28:17 L\u00f5n pedig, hogy h\u00e1rom nap mulva mag\u00e1hoz h\u00edvat\u00e1 P\u00e1l a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3 f\u00f5embereket. Mikor pedig egybegy\u00fbltek, monda n\u00e9kik: Aty\u00e1mfiai,f\u00e9rfiak, \u00e9n j\u00f3llehet semmit sem v\u00e9tkeztem a n\u00e9p ellen, vagy az \u00f5si szok\u00e1sok ellen, mindaz\u00e1ltal foglyul adattam \u00e1t Jeruzs\u00e1lemb\u00f5l a r\u00f3maiak kez\u00e9be.\n28:18 Kik miut\u00e1n kihallgattak, el akar\u00e1nak engem bocs\u00e1tani, mivelhogy \u00e9n bennem semmi hal\u00e1lra m\u00e9lt\u00f3 v\u00e9tek nincsen.\n28:19 De mivel a zsid\u00f3k ellene mondtak, k\u00e9nyszer\u00edttettem a cs\u00e1sz\u00e1rra appell\u00e1lni, nem mintha az \u00e9n n\u00e9pem ellen volna valami v\u00e1dam.\n28:20 Ennekok\u00e1\u00e9rt h\u00edvattalak teh\u00e1t titeket, hogy l\u00e1ssalak benneteket \u00e9s sz\u00f3ljak veletek; mert az Izr\u00e1elnek rem\u00e9nys\u00e9g\u00e9\u00e9rt v\u00e9tettem k\u00f6r\u00fcl e l\u00e1nczczal.\n28:21 Azok pedig mond\u00e1nak n\u00e9ki: Mi te fel\u00f5led sem levelet nem vett\u00fcnk J\u00fade\u00e1b\u00f3l, sem pedig az atyafiak k\u00f6z\u00fcl ide j\u00f5ve valaki, nem jelentett, vagy sz\u00f3lott te fel\u00f5led valami rosszat.\n28:22 Akarn\u00f3k az\u00e9rt t\u00f5led hallani, micsoda \u00e9rtelemben vagy. Mert e felekezet fel\u00f5l tudva van el\u00f5tt\u00fcnk, hogy minden\u00fctt ellene mondanak.\n28:23 Kit\u00fbzv\u00e9n teh\u00e1t n\u00e9ki egy napot, elj\u00f6v\u00e9nek hozz\u00e1 a sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bben; kiknek nagy bizonys\u00e1gt\u00e9tellel sz\u00f3l vala az Istennek orsz\u00e1ga fel\u00f5l, igyekezv\u00e9n elhitetni \u00f5 vel\u00f6k a J\u00e9zus fel\u00f5l val\u00f3 dolgokat, \u00fagy a M\u00f3zes t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9b\u00f5l, mint a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kb\u00f3l, reggelt\u00f5l fogva mind estv\u00e9ig.\n28:24 \u00c9s n\u00e9melyek hiv\u00e9nek az \u00f5 besz\u00e9d\u00e9nek, m\u00e1sok nem hiv\u00e9nek.\n28:25 Mivel pedig nem egyez\u00e9nek meg egym\u00e1ssal, eloszl\u00e1nak, miut\u00e1n P\u00e1l ez egy sz\u00f3t mond\u00e1: J\u00f3l sz\u00f3lott a Szent L\u00e9lek \u00c9sai\u00e1s pr\u00f3f\u00e9ta \u00e1ltal a mi aty\u00e1inknak, mondv\u00e1n:\n28:26 Eredj el a n\u00e9phez \u00e9s mondd: Hallv\u00e1n hallj\u00e1tok, \u00e9s ne \u00e9rtsetek; \u00e9s n\u00e9zv\u00e9n n\u00e9zzetek, \u00e9s ne l\u00e1ssatok!\n28:27 Mert megk\u00f6v\u00e9redett e n\u00e9pnek sz\u00edve, \u00e9s f\u00fcleikkel nehezen hallanak, \u00e9s szemeiket behunyj\u00e1k; hogy szemeikkel ne l\u00e1ssanak, f\u00fcleikkel ne halljanak, sz\u00edv\u00fckkel ne \u00e9rtsenek \u00e9s meg ne t\u00e9rjenek, \u00e9s meg ne gy\u00f3gy\u00edtsam \u00f5ket.\n28:28 Legyen az\u00e9rt n\u00e9ktek tudtotokra, hogy a pog\u00e1ny n\u00e9peknek k\u00fcldetett az Istennek ez idvez\u00edt\u00e9se, \u00e9s \u00f5k meg is hallgatj\u00e1k.\n28:29 \u00c9s mikor ezeket mondotta, elmen\u00e9nek a zsid\u00f3k, magok k\u00f6z\u00f6tt sokat vetekedve.\n28:30 Marada pedig P\u00e1l k\u00e9t eg\u00e9sz esztendeig az \u00f5 tulajdon b\u00e9relt sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1n, \u00e9s mindazokat befogadja vala, kik \u00f5 hozz\u00e1 men\u00e9nek.\n28:31 Pr\u00e9dik\u00e1lv\u00e1n az Istennek orsz\u00e1g\u00e1t \u00e9s tan\u00edtv\u00e1n az \u00dar J\u00e9zus Krisztus fel\u00f5l val\u00f3 dolgokat teljes b\u00e1tors\u00e1ggal, minden tilt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.","title":"Hungarian Bible: Acts","type":"page"}