{"collection":"Bible & Christianity","html_url":"https://unchartedknowledge.5gfusion.net/browse/bib/wb/hun/psa.htm","path":"bib/wb/hun/psa.htm","source_url":"https://sacred-texts.com/bib/wb/hun/psa.htm","text":"1:1 Boldog ember az, a ki nem j\u00e1r gonoszok tan\u00e1cs\u00e1n, b\u00fbn\u00f6s\u00f6k \u00fatj\u00e1n meg nem \u00e1ll, \u00e9s cs\u00fafol\u00f3d\u00f3k sz\u00e9k\u00e9ben nem \u00fcl;\n1:2 Hanem az \u00dar t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben van gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9ge, \u00e9s az \u00f5 t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9r\u00f5l gondolkodik \u00e9jjel \u00e9s nappal.\n1:3 \u00c9s olyan lesz, mint a foly\u00f3vizek mell\u00e9 \u00fcltetett fa, a mely idejekor\u00e1n megadja gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t, \u00e9s levele nem hervad el; \u00e9s minden munk\u00e1j\u00e1ban j\u00f3 szerencs\u00e9s l\u00e9szen.\n1:4 Nem \u00fagy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit sz\u00e9tsz\u00f3r a sz\u00e9l.\n1:5 Az\u00e9rt nem \u00e1llhatnak meg a gonoszok az \u00edt\u00e9letben; sem a b\u00fbn\u00f6s\u00f6k az igazak gy\u00fclekezet\u00e9ben.\n1:6 Mert tudja az \u00dar az igazak \u00fatj\u00e1t; a gonoszok \u00fatja pedig elv\u00e9sz.\n2:1 Mi\u00e9rt d\u00fch\u00f6sk\u00f6dnek a pog\u00e1nyok, \u00e9s gondolnak hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1got a n\u00e9pek?\n2:2 A f\u00f6ld kir\u00e1lyai felkerekednek \u00e9s a fejedelmek egy\u00fctt tan\u00e1cskoznak az \u00dar ellen \u00e9s az \u00f5 felkentje ellen:\n2:3 Szaggassuk le az \u00f5 bilincseiket, \u00e9s dobjuk le magunkr\u00f3l k\u00f6teleiket!\n2:4 Az egekben lakoz\u00f3 neveti, az \u00dar megcs\u00fafolja \u00f5ket.\n2:5 Majd sz\u00f3l n\u00e9kik haragj\u00e1ban, \u00e9s megrettenti \u00f5ket gerjedelm\u00e9ben:\n2:6 \u00c9n kentem \u00e1m fel az \u00e9n kir\u00e1lyomat a Sionon, az \u00e9n szent hegyemen!\n2:7 T\u00f6rv\u00e9ny\u00fcl hirdetem: Az \u00dar mond\u00e1 n\u00e9kem: \u00c9n fiam vagy te; \u00e9n ma nemzettelek t\u00e9ged.\n2:8 K\u00e9rjed t\u00f5lem \u00e9s odaadom n\u00e9ked a pog\u00e1nyokat \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl, \u00e9s birtokodul a f\u00f6ld hat\u00e1rait.\n2:9 \u00d6sszet\u00f6r\u00f6d \u00f5ket vasvessz\u00f5vel: sz\u00e9jjelz\u00fazod \u00f5ket, mint cser\u00e9ped\u00e9nyt.\n2:10 Az\u00e9rt, kir\u00e1lyok, legyetek eszesek, \u00e9s okuljatok f\u00f6ldnek b\u00edr\u00e1i!\n2:11 Szolg\u00e1lj\u00e1tok az Urat f\u00e9lelemmel, \u00e9s \u00f6r\u00fcljetek reszket\u00e9ssel.\n2:12 Cs\u00f3kolj\u00e1tok a Fi\u00fat, hogy meg ne haragudj\u00e9k \u00e9s el ne veszszetek az \u00faton, mert hamar felgerjed az \u00f5 haragja. Boldogok mindazok, a kik \u00f5 benne b\u00edznak!\n3:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra; fia, Absolon el\u00f5l val\u00f3 fut\u00e1sakor.\n3:2 Uram! mennyire megsokasodtak ellens\u00e9geim! sokan vannak a re\u00e1m t\u00e1mad\u00f3k!\n3:3 Sokan mondj\u00e1k az \u00e9n lelkem fel\u00f5l: Nincs sz\u00e1m\u00e1ra seg\u00edts\u00e9g Istenn\u00e9l, Szela.\n3:4 De te, oh Uram! paizsom vagy n\u00e9kem, dics\u00f5s\u00e9gem, az, a ki felmagasztalja az \u00e9n fejemet.\n3:5 Felsz\u00f3val ki\u00e1lt\u00e9k az \u00darhoz, \u00e9s \u00f5 meghallgata engemet, az \u00f5 szents\u00e9ge hegy\u00e9r\u00f5l. Szela.\n3:6 \u00c9n lefekszem \u00e9s elalszom; fel\u00e9bredek, mert az \u00dar t\u00e1mogat engem.\n3:7 Nem f\u00e9lek sok ezernyi n\u00e9pt\u00f5l sem, a mely k\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl fel\u00e1llott ellenem.\n3:8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellens\u00e9gemet; a gonoszok fogait \u00f6sszet\u00f6rted. [ (Psalms 3:9) Az \u00dar\u00e9 a szabad\u00edt\u00e1s; [legyen] a te n\u00e9peden a te \u00e1ld\u00e1sod. Szela. ]\n4:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a negin\u00f3thra, D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n4:2 Mikor ki\u00e1ltok, hallgass meg engem, igazs\u00e1gomnak Istene; szorults\u00e1gomban t\u00e1g t\u00e9rt adt\u00e1l n\u00e9kem; k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam \u00e9s halld meg az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gomat!\n4:3 Emberek fiai! Meddig lesz gyal\u00e1zatban az \u00e9n dics\u00f5s\u00e9gem? [Meddig] szerettek hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1got, \u00e9s kerestek hazugs\u00e1got? Szela.\n4:4 Tudj\u00e1tok meg h\u00e1t, hogy kedveltj\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott az \u00dar; meghallja az \u00dar, ha hozz\u00e1 ki\u00e1ltok!\n4:5 Haragudjatok, de ne v\u00e9tkezzetek: besz\u00e9ljetek sz\u00edvetekkel a ti \u00e1gyash\u00e1zatokban \u00e9s csillapodjatok! Szela.\n4:6 Igazs\u00e1gnak \u00e1ldozat\u00e1val \u00e1ldozzatok, \u00e9s b\u00edzzatok az \u00darban.\n4:7 Sokan mondj\u00e1k: Kicsoda l\u00e1ttat vel\u00fcnk j\u00f3t? Hozd fel re\u00e1nk arczodnak vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1t, oh Uram!\n4:8 Nagyobb \u00f6r\u00f6m\u00f6t adsz [\u00edgy] sz\u00edvembe, mint a mikor sok az \u00f5 b\u00faz\u00e1jok \u00e9s boruk. [ (Psalms 4:9) B\u00e9kess\u00e9gben fekszem le \u00e9s legott elaluszom; mert te, Uram, egyed\u00fcl adsz n\u00e9kem b\u00e1tors\u00e1gos lakoz\u00e1st. ]\n5:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a nehil\u00f3tra, D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n5:2 Uram, figyelmezz szavaimra; \u00e9rtsd meg az \u00e9n s\u00f3hajt\u00e1somat!\n5:3 \u00dcgyelj az \u00e9n ki\u00e1lt\u00e1som szav\u00e1ra, \u00e9n Kir\u00e1lyom \u00e9s \u00e9n Istenem; mert \u00e9n hozz\u00e1d im\u00e1dkozom!\n5:4 Uram, j\u00f3 reggel hallgasd meg az \u00e9n sz\u00f3mat; j\u00f3 reggel k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k hozz\u00e1d \u00e9s vigy\u00e1zok.\n5:5 Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamiss\u00e1gban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dn\u00e9l; nem lakhatik ten\u00e1lad gonosz.\n5:6 Nem \u00e1llhatnak meg szemeid el\u00f5tt a kev\u00e9lyek, gy\u00fbl\u00f6lsz te minden b\u00fbnt cseleked\u00f5t.\n5:7 Elveszted, a kik hazugs\u00e1got sz\u00f3lnak; a v\u00e9rszop\u00f3 \u00e9s \u00e1lnok embert \u00fat\u00e1lja az \u00dar.\n5:8 \u00c9n pedig a te kegyelmed sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l h\u00e1zadba mehetek; leborulok szent templomodban a te f\u00e9lelmedben.\n5:9 Uram, vezess engem a te igazs\u00e1godban az \u00e9n ellens\u00e9geim miatt; egyengesd el\u00f5ttem a te \u00fatadat!\n5:10 Mert nincsen az \u00f5 sz\u00e1jokban egyeness\u00e9g, belsej\u00f6k csupa romlotts\u00e1g; nyitott s\u00edr az \u00f5 torkuk, nyelv\u00f6kkel hizelkednek.\n5:11 K\u00e1rhoztasd \u00f5ket, oh Isten; essenek el saj\u00e1t tan\u00e1csaik \u00e1ltal; tasz\u00edtsd el \u00f5ket v\u00e9tkeik sokas\u00e1ga miatt, mert fell\u00e1zadtak ellened.\n5:12 \u00c9s majd \u00f6r\u00fclnek mindny\u00e1jan, a kik b\u00edznak benned; mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 v\u00edgadjanak, \u00e9s te megoltalmazod \u00f5ket, \u00e9s \u00f6rvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet. [ (Psalms 5:13) Mert te, Uram, meg\u00e1ldod az igazat, k\u00f6r\u00fclveszed a te j\u00f3voltoddal, mint egy paizszsal. ]\n6:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a negin\u00f3thra, a seminith szerint; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n6:2 Uram, ne feddj meg engem haragodban, \u00e9s ne ostorozz engem b\u00fasul\u00e1sodban.\n6:3 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam Uram, mert ellankadtam: gy\u00f3gy\u00edts meg engem Uram, mert megh\u00e1borodtak csontjaim!\n6:4 Lelkem is igen megh\u00e1borodott, \u00e9s te, oh Uram, m\u00edglen?\n6:5 T\u00e9rj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, seg\u00edts meg engem kegyelmed\u00e9rt;\n6:6 Mert nincs eml\u00e9kez\u00e9s r\u00f3lad a hal\u00e1lban, a seolban kicsoda dics\u00f5\u00edt t\u00e9ged?\n6:7 Elf\u00e1radtam s\u00f3hajtoz\u00e1somban, eg\u00e9sz \u00e9jjel \u00e1ztattam \u00e1gyamat, k\u00f6nyhullat\u00e1ssal \u00f6nt\u00f6ztem nyoszoly\u00e1mat.\n6:8 Szemem a b\u00e1natt\u00f3l elb\u00e1gyadt, megv\u00e9nhedett minden szorongat\u00f3m miatt.\n6:9 T\u00e1vozzatok t\u00f5lem mind, ti b\u00fbnt cseleked\u00f5k, mert meghallgatja az \u00dar az \u00e9n siralmam szav\u00e1t.\n6:10 Meghallgatja az \u00dar az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9semet, elfogadja az \u00dar az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gomat. [ (Psalms 6:11) Megsz\u00e9gyen\u00fcl majd \u00e9s igen megh\u00e1borodik minden ellens\u00e9gem; megh\u00e1tr\u00e1lnak \u00e9s megsz\u00e9gyen\u00fclnek hirtelen. ]\n7:1 D\u00e1vid siggajonja, a melyet az \u00darhoz \u00e9nekelt a Benj\u00e1minita K\u00fas besz\u00e9de miatt.\n7:2 \u00c9n Uram Istenem, benned b\u00edzom; oltalmazz meg engem minden \u00fcld\u00f6z\u00f5mt\u00f5l, \u00e9s szabad\u00edts meg engem,\n7:3 Hogy sz\u00e9t ne t\u00e9pje, mint az oroszl\u00e1n az \u00e9n lelkemet, sz\u00e9t ne szaggassa, ha nincsen szabad\u00edt\u00f3.\n7:4 \u00c9n Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamiss\u00e1g van az \u00e9n kezeimben.\n7:5 Ha gonoszszal fizettem j\u00f3 emberemnek, \u00e9s h\u00e1borgattam ok n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 ellens\u00e9gemet:\n7:6 [Akkor] ellens\u00e9g \u00fcld\u00f6zze lelkemet s \u00e9rje el \u00e9s tapodja f\u00f6ldre az \u00e9n \u00e9letemet, \u00e9s sujtsa porba az \u00e9n dics\u00f5s\u00e9gemet. Szela.\n7:7 Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedj\u00e9l fel ellens\u00e9geim d\u00fche ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsolt\u00e1l \u00edt\u00e9letet!\n7:8 \u00c9s n\u00e9pek gy\u00fclekezete vegyen t\u00e9ged k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s felett\u00f6k t\u00e9rj vissza a magass\u00e1gba.\n7:9 Az \u00dar \u00edt\u00e9li meg a n\u00e9peket. B\u00edr\u00e1lj meg engem Uram, az \u00e9n igazs\u00e1gom \u00e9s \u00e1rtatlans\u00e1gom szerint!\n7:10 Sz\u00fcnj\u00e9k meg, k\u00e9rlek, a gonoszok rosszas\u00e1ga \u00e9s er\u00f5s\u00edtsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsg\u00e1lja meg a sz\u00edveket \u00e9s ves\u00e9ket.\n7:11 Az \u00e9n paizsom az Istenn\u00e9l van, a ki megszabad\u00edtja az igazsz\u00edv\u00fbeket.\n7:12 Isten igaz bir\u00f3; \u00e9s olyan Isten, a ki mindennap haragszik.\n7:13 Ha meg nem t\u00e9r a [gonosz,] kardj\u00e1t \u00e9les\u00edti, k\u00e9z\u00edv\u00e9t felvonja \u00e9s felk\u00e9sz\u00edti azt.\n7:14 Hal\u00e1los eszk\u00f6z\u00f6ket ford\u00edt re\u00e1, \u00e9s megt\u00fczes\u00edti nyilait.\n7:15 \u00cdm\u00e9, \u00e1lnoks\u00e1ggal vaj\u00fadik [a gonosz], hamiss\u00e1got fogan \u00e9s hazugs\u00e1got sz\u00fcl.\n7:16 G\u00f6dr\u00f6t \u00e1s \u00e9s m\u00e9lyre v\u00e1jja azt; de beleesik a verembe, a mit csin\u00e1lt.\n7:17 Forduljon vissza fej\u00e9re az, a mit elk\u00f6vetett, \u00e9s sz\u00e1lljon feje tetej\u00e9re az \u00f5 er\u00f5szakoss\u00e1ga. [ (Psalms 7:18) Dics\u00e9rem az Urat az \u00f5 igazs\u00e1ga szerint, \u00e9s \u00e9neklek a fels\u00e9ges \u00dar nev\u00e9nek. ]\n8:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a gittithre; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n8:2 Mi Urunk Isten\u00fcnk, mily fels\u00e9ges a te neved az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n, a ki az egekre helyezted dics\u00f5s\u00e9gedet.\n8:3 A csecsem\u00f5k \u00e9s csecsszop\u00f3k sz\u00e1j\u00e1val er\u00f5s\u00edtetted meg hatalmadat a te ellens\u00e9geid miatt, hogy a gy\u00fbl\u00f6lk\u00f6d\u00f5t \u00e9s bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3t eln\u00e9m\u00edtsd.\n8:4 Mikor l\u00e1tom egeidet, a te \u00fajjaidnak munk\u00e1j\u00e1t; a holdat \u00e9s a csillagokat, a melyeket teremtett\u00e9l:\n8:5 Micsoda az ember - [mondom] - hogy megeml\u00e9kezel r\u00f3la? \u00e9s az embernek fia, hogy gondod van re\u00e1?\n8:6 Hiszen kev\u00e9ssel tetted \u00f5t kisebb\u00e9 az Istenn\u00e9l, \u00e9s dics\u00f5s\u00e9ggel \u00e9s tisztess\u00e9ggel megkoron\u00e1ztad \u00f5t!\n8:7 \u00darr\u00e1 tetted \u00f5t kezeid munk\u00e1in, mindent l\u00e1bai al\u00e1 vetett\u00e9l;\n8:8 Juhokat \u00e9s mindenf\u00e9le barmot, \u00e9s m\u00e9g a mez\u00f5nek vadait is;\n8:9 Az \u00e9g madarait \u00e9s a tenger halait, [mindent], a mi a tenger \u00f6sv\u00e9nyein j\u00e1r. [ (Psalms 8:10) Mi Urunk Isten\u00fcnk, mily fels\u00e9ges a te neved az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n! ]\n9:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a m\u00fathlabb\u00e9n szerint; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n9:2 Dics\u00e9rlek Uram teljes sz\u00edvemmel, hirdetem minden csudat\u00e9teledet.\n9:3 \u00d6r\u00fcl\u00f6k \u00e9s \u00f6rvendezek tebenned, zengedezem, oh Magass\u00e1gos, a te nevedet;\n9:4 Hogy az \u00e9n ellens\u00e9geim megh\u00e1tr\u00e1ltak, elbuktak \u00e9s elvesztek a te orcz\u00e1d el\u00f5tt;\n9:5 Hogy v\u00e9ghezvitted \u00edt\u00e9letemet \u00e9s \u00fcgyemet: az \u00edt\u00e9l\u00f5- sz\u00e9kben \u00fclt\u00e9l, mint igaz b\u00edr\u00f3.\n9:6 Megdorg\u00e1ltad a pog\u00e1nyokat, elvesztetted a gonoszt: nev\u00f6ket mind\u00f6r\u00f6kre kit\u00f6r\u00f6lted.\n9:7 Az ellens\u00e9g megsz\u00fcnt, elpusztult \u00f6r\u00f6kre; \u00e9s a v\u00e1rosoknak, a miket feld\u00falt\u00e1l m\u00e9g az eml\u00e9kezet\u00f6k is elveszett.\n9:8 Az \u00dar pedig \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tr\u00f3nol, \u00edt\u00e9letre k\u00e9sz\u00edtette el az \u00f5 sz\u00e9k\u00e9t.\n9:9 \u00c9s \u00f5 meg\u00edt\u00e9li a vil\u00e1got igazs\u00e1ggal, t\u00f6rv\u00e9nyt tesz a n\u00e9peknek m\u00e9lt\u00e1nyosan.\n9:10 \u00c9s lesz az \u00dar nyomorultak k\u00f5v\u00e1ra, k\u00f5v\u00e1r a sz\u00fcks\u00e9g idej\u00e9n.\n9:11 Az\u00e9rt te benned b\u00edznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek t\u00e9ged.\n9:12 Zengjetek az \u00darnak, a ki Sionban lakik; hirdess\u00e9tek a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt az \u00f5 cselekedeteit.\n9:13 Mert sz\u00e1mon k\u00e9ri a [kiontott] v\u00e9rt, megeml\u00e9kezik r\u00f3lok, nem feledkezik el a szeg\u00e9nyek ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1r\u00f3l.\n9:14 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam, Uram! l\u00e1sd meg az \u00e9n nyomor\u00fas\u00e1gomat, a mely gy\u00fbl\u00f6l\u00f5im miatt van, a ki felemelsz engem a hal\u00e1l kapuib\u00f3l;\n9:15 Hogy hirdessem minden dics\u00e9retedet Sion le\u00e1ny\u00e1nak kapuiban; hadd \u00f6rvendjek a te szabad\u00edt\u00e1sodban.\n9:16 Bes\u00fclyedtek a pog\u00e1nyok a verembe, a melyet \u00e1stak; a h\u00e1l\u00f3ban, a melyet elrejtettek, megakadt a l\u00e1bok.\n9:17 Megismertetett az \u00dar, \u00edt\u00e9letet hozott; a gonoszt annak kezemunk\u00e1j\u00e1val ejtette el. Higgajon. Szela.\n9:18 Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden n\u00e9p, a mely elfeledkezik Istenr\u00f5l.\n9:19 Mert a szeg\u00e9ny nem lesz v\u00e9gk\u00e9pen elfelejtve, a nyomorultak rem\u00e9nye sem v\u00e9sz el \u00f6r\u00f6kre.\n9:20 Kelj fel Uram, ne hatalmasodj\u00e9k el a haland\u00f3; \u00edt\u00e9ltessenek meg a pog\u00e1nyok te el\u00f5tted! [ (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, \u00f5ket; tudj\u00e1k meg a pog\u00e1nyok, hogy haland\u00f3k \u00f5k! Szela. ]\n10:1 Uram, mi\u00e9rt \u00e1llasz t\u00e1vol? Mi\u00e9rt rejt\u00f5z\u00f6l el a sz\u00fcks\u00e9g idej\u00e9n?\n10:2 A gonosznak kev\u00e9lys\u00e9ge miatt sanyarog a szeg\u00e9ny. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.\n10:3 Mert dicsekszik a gonosz az \u00f5 lelk\u00e9nek kiv\u00e1ns\u00e1g\u00e1val, \u00e9s a f\u00f6sv\u00e9ny megveti \u00e9s szidja az Urat.\n10:4 A gonosz az \u00f5 haragos kev\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.\n10:5 Szerencs\u00e9sek az \u00f5 \u00fatai minden id\u00f5ben; messze vannak t\u00f5le \u00edt\u00e9leteid, elf\u00fajja minden ellens\u00e9g\u00e9t.\n10:6 Azt mondja sz\u00edv\u00e9ben: Nem rend\u00fcl\u00f6k meg soha \u00f6r\u00f6kk\u00e9, mert nem [esem] bajba.\n10:7 Sz\u00e1ja telve \u00e1tkoz\u00f3d\u00e1ssal, csal\u00e1rds\u00e1ggal \u00e9s er\u00f5szakoss\u00e1ggal; nyelve alatt hamiss\u00e1g \u00e9s \u00e1lnoks\u00e1g.\n10:8 Az utcz\u00e1k zugaiban lappang, a rejtekhelyeken meg\u00f6li az \u00e1rtatlant, szemei lesnek az \u00fcgyefogyottra.\n10:9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszl\u00e1n az \u00f5 barlangj\u00e1ban, hogy elragadja a szeg\u00e9nyt; elragadja a szeg\u00e9nyt, mihelyt h\u00e1l\u00f3j\u00e1ba foghatja azt.\n10:10 Lenyomja, tiporja, \u00e9s erej\u00e9t\u00f5l elesnek az \u00fcgyefogyottak.\n10:11 Azt mondja sz\u00edv\u00e9ben: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arcz\u00e1t: nem is l\u00e1tott soha!\n10:12 Kelj fel \u00dar-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezz\u00e9l el a szeg\u00e9nyekr\u00f5l!\n10:13 Mi\u00e9rt szidja Istent a gonosz? [Mi\u00e9rt] mondja sz\u00edv\u00e9ben: Nem keresed [rajta.]\n10:14 Te l\u00e1tod [ezt,] mert te megn\u00e9zed a hamiss\u00e1got \u00e9s a f\u00e1jdalmat, hogy r\u00e1vessed kezed. Te re\u00e1d hagyja mag\u00e1t az \u00fcgyefogyott, az \u00e1rv\u00e1nak is te vagy segedelme.\n10:15 T\u00f6rd \u00f6ssze a gonosznak karj\u00e1t; \u00e9s keressed a rosszon az \u00f5 gonoszs\u00e1g\u00e1t, m\u00edg m\u00e1r nem tal\u00e1lsz.\n10:16 Az \u00dar kir\u00e1ly mindenha \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9; a pog\u00e1nyok kivesznek az \u00f5 f\u00f6ldj\u00e9r\u00f5l.\n10:17 A szeg\u00e9nyek kiv\u00e1ns\u00e1g\u00e1t meghallgatod, oh Uram! Meger\u00f5s\u00edted sz\u00edv\u00f6ket, f\u00fcleiddel figyelmezel,\n10:18 Hogy \u00edt\u00e9letet t\u00e9gy az \u00e1rv\u00e1nak \u00e9s nyomorodottnak, hogy t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r ne rettentsen a f\u00f6ldb\u00f5l val\u00f3 ember.\n11:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid\u00e9. Az \u00darban b\u00edzom; hogy mondhatj\u00e1tok az \u00e9n lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a mad\u00e1r?!\n11:2 Mert \u00edm\u00e9, a gonoszok megvonj\u00e1k az \u00edjat, r\u00e1illesztett\u00e9k nyilokat az idegre, hogy a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben az igazsz\u00edv\u00fbekre l\u00f6v\u00f6ld\u00f6zzenek.\n11:3 Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?\n11:4 Az \u00dar az \u00f5 szent templom\u00e1ban, az \u00dar tr\u00f3nja az egekben; az \u00f5 szemei l\u00e1tj\u00e1k, szem\u00f6ld\u00f6kei megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k az emberek fiait.\n11:5 Az \u00dar az igazat megpr\u00f3b\u00e1lja, a gonoszt pedig, az \u00e1lnoks\u00e1g kedvel\u00f5j\u00e9t, gy\u00fbl\u00f6li az \u00f5 lelke.\n11:6 H\u00e1l\u00f3kat hullat a gonoszokra; t\u00fbz, k\u00e9nk\u00f5 \u00e9s \u00e9get\u00f5 sz\u00e9l az \u00f5 oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00f6k!\n11:7 Mert az \u00dar igaz; igazs\u00e1got szeret, az igazak l\u00e1tj\u00e1k az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1t.\n12:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a seminithre; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n12:2 Seg\u00edts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert elt\u00fcntek a h\u00edvek az emberek fiai k\u00f6z\u00fcl.\n12:3 Hamiss\u00e1got sz\u00f3l egyik a m\u00e1siknak; hizelked\u00f5 ajakkal kett\u00f5s sz\u00edvb\u00f5l sz\u00f3lnak.\n12:4 V\u00e1gja ki az \u00dar mind a hizelked\u00f5 ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.\n12:5 A kik ezt mondj\u00e1k: Nyelv\u00fcnkkel fel\u00fclkereked\u00fcnk, ajkaink vel\u00fcnk vannak; ki lehetne \u00dar felett\u00fcnk?\n12:6 A szeg\u00e9nyek elnyom\u00e1sa miatt, a nyomorultak ny\u00f6g\u00e9se miatt legott felkelek, azt mondja az \u00dar; biztoss\u00e1gba helyezem azt, a ki arra v\u00e1gyik.\n12:7 Az \u00dar besz\u00e9dei tiszta besz\u00e9dek, [mint] f\u00f6ldb\u00f5l val\u00f3 koh\u00f3ban megolvasztott ez\u00fcst, h\u00e9tszer megtiszt\u00edtva.\n12:8 Te Uram, tartsd meg \u00f5ket; \u00f5rizd meg \u00f5ket e nemzets\u00e9gt\u00f5l \u00f6r\u00f6kk\u00e9. [ (Psalms 12:9) K\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl j\u00e1rnak a gonoszok, mihelyt az al\u00e1val\u00f3s\u00e1g felmagasztaltatik az emberek fiai k\u00f6zt. ]\n13:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n13:2 Uram, meddig felejtkezel el r\u00f3lam v\u00e9gk\u00e9pen? Meddig rejted el orcz\u00e1dat t\u00f5lem?\n13:3 Meddig tanakodjam lelkemben, b\u00e1nk\u00f3djam sz\u00edvemben naponk\u00e9nt? Meddig hatalmaskodik az \u00e9n ellens\u00e9gem rajtam?\n13:4 N\u00e9zz ide, felelj n\u00e9kem, Uram Istenem; vil\u00e1gos\u00edtsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a hal\u00e1lra;\n13:5 Hogy ne mondja ellens\u00e9gem: meggy\u00f5ztem \u00f5t; h\u00e1borgat\u00f3im ne \u00f6r\u00fcljenek, hogy t\u00e1ntorgok.\n13:6 Mert \u00e9n a te kegyelmedben b\u00edztam, \u00f6r\u00fclj\u00f6n a sz\u00edvem a te seg\u00edts\u00e9gednek; hadd \u00e9nekeljek az \u00darnak, hogy j\u00f3t tett velem!\n14:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid\u00e9. Azt mondja a balgatag az \u00f5 sz\u00edv\u00e9ben: Nincs Isten. Megromlottak, \u00fat\u00e1latoss\u00e1got cselekedtek; nincs, a ki j\u00f3t cselekedj\u00e9k.\n14:2 Az \u00dar letekintett a mennyb\u00f5l az emberek fiaira, hogy megl\u00e1ssa, ha van-\u00e9 \u00e9rtelmes, Istent keres\u00f5?\n14:3 Mindny\u00e1jan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki j\u00f3t cselekedj\u00e9k, nincsen csak egy sem.\n14:4 Nem tudj\u00e1k-\u00e9 [ezt] mind a gonoszt\u00e9v\u00f5k, a kik megeszik az \u00e9n n\u00e9pemet, mintha kenyeret enn\u00e9nek, az Urat [pedig] seg\u00edts\u00e9g\u00fcl nem h\u00edvj\u00e1k?\n14:5 Majd rettegnek retteg\u00e9ssel, mert Isten az igaz nemzets\u00e9ggel van!\n14:6 A szeg\u00e9nynek tan\u00e1cs\u00e1t kics\u00fafolj\u00e1tok, mert az \u00dar az \u00f5 bizodalma.\n14:7 Vajha elj\u00f5ne Sionb\u00f3l Izr\u00e1elnek a szabad\u00edt\u00e1s! Mikor az \u00dar visszahozza n\u00e9p\u00e9nek foglyait, J\u00e1k\u00f3b \u00f6r\u00fcl majd \u00e9s vigad Izr\u00e1el.\n15:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n15:2 A ki t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gben j\u00e1r, igazs\u00e1got cselekszik, \u00e9s igazat sz\u00f3l az \u00f5 sz\u00edv\u00e9ben.\n15:3 Nem r\u00e1galmaz nyelv\u00e9vel; nem tesz rosszat felebar\u00e1tj\u00e1nak, \u00e9s nem szerez gyal\u00e1zatot rokonainak.\n15:4 A megb\u00e9lyegzett \u00fat\u00e1latos az \u00f5 szemeiben, de az Urat f\u00e9l\u00f5ket tiszteli: a ki k\u00e1r\u00e1ra esk\u00fcszik, \u00e9s meg nem v\u00e1ltoztatja.\n15:5 P\u00e9nz\u00e9t nem adja uzsor\u00e1ra, \u00e9s nem vesz el aj\u00e1nd\u00e9kot az \u00e1rtatlan ellen. A ki ezeket cselekszi, nem rend\u00fcl meg soha \u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n16:1 D\u00e1vid mikt\u00e1mja.\n16:2 Ezt mondom az \u00darnak: \u00c9n Uram vagy te; feletted val\u00f3 j\u00f3m nincsen.\n16:3 A szentekben, a kik e f\u00f6ld\u00f6n vannak \u00e9s a fels\u00e9gesekben, benn\u00f6k van minden gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9gem.\n16:4 Megsokasodnak f\u00e1jdalmaik, a kik m\u00e1s [isten ut\u00e1n] sietnek; nem \u00e1ldozom meg v\u00e9res ital\u00e1ldozatjokat \u00e9s nem veszem nev\u00f6ket ajkaimra.\n16:5 Az \u00dar az \u00e9n oszt\u00e1lyos r\u00e9szem \u00e9s poharam; te t\u00e1mogatod az \u00e9n sorsomat.\n16:6 Az \u00e9n r\u00e9szem kies helyre esett, nyilv\u00e1n sz\u00e9p \u00f6r\u00f6ks\u00e9g jutott n\u00e9kem.\n16:7 \u00c1ldom az Urat, a ki tan\u00e1csot adott n\u00e9kem; m\u00e9g \u00e9jjel is oktatnak engem az \u00e9n ves\u00e9im.\n16:8 Az \u00darra n\u00e9ztem sz\u00fcntelen; mert jobb kezem fel\u00f5l van, meg nem rend\u00fcl\u00f6k.\n16:9 Az\u00e9rt \u00f6r\u00fcl az \u00e9n sz\u00edvem \u00e9s \u00f6rvendez az \u00e9n lelkem; testem is biztoss\u00e1gban lakozik.\n16:10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothad\u00e1st l\u00e1sson.\n16:11 Te tan\u00edtasz engem az \u00e9let \u00f6sv\u00e9ny\u00e9re, teljes \u00f6r\u00f6m van ten\u00e1lad; a te jobbodon gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9gek vannak \u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n17:1 D\u00e1vid im\u00e1ds\u00e1ga.\n17:2 A te orcz\u00e1dt\u00f3l j\u00f5jj\u00f6n ki \u00edt\u00e9letem, a te szemeid hadd l\u00e1ssanak igazat.\n17:3 Megpr\u00f3b\u00e1ltad az \u00e9n sz\u00edvemet, megl\u00e1togatt\u00e1l \u00e9jjel; pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1l engem, nem tal\u00e1lt\u00e1l semmi [rosszat; ha t\u00e1n] gondoltam [is], nem j\u00f6tt ki a sz\u00e1mon.\n17:4 Az emberek cselekedetein\u00e9l a te ajkad ig\u00e9j\u00e9vel vigy\u00e1ztam az er\u00f5szakosnak \u00f6sv\u00e9nyeire.\n17:5 Ragaszkodtak l\u00e9pteim a te \u00f6sv\u00e9nyeidhez, nem ingadoztak l\u00e1baim.\n17:6 H\u00edvtalak \u00e9n, mert te felelhetsz n\u00e9kem, Istenem! Hajtsd hozz\u00e1m f\u00fcledet, hallgasd meg az \u00e9n besz\u00e9demet.\n17:7 Mutasd meg csud\u00e1latosan a te kegyelmedet, a ki megszabad\u00edtod jobboddal a te benned b\u00edz\u00f3kat a t\u00e1mad\u00f3kt\u00f3l.\n17:8 Tarts meg engemet, mint szemed f\u00e9ny\u00e9t; sz\u00e1rnyaid \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba rejts el engemet.\n17:9 A gonoszok el\u00f5l, a kik puszt\u00edtanak engem; ellens\u00e9geim el\u00f5l, a kik lelkendezve vesznek k\u00f6r\u00fcl engem.\n17:10 Megk\u00f6v\u00e9redett sz\u00edv\u00f6ket elz\u00e1rt\u00e1k, sz\u00e1jokkal kev\u00e9lyen sz\u00f3lanak.\n17:11 K\u00f6r\u00fclvettek most minket ment\u00fcnkben; szemeiket r\u00e1nk szegzik, hogy f\u00f6ldre ter\u00edtsenek.\n17:12 Hasonl\u00f3k az oroszl\u00e1nhoz, a mely zs\u00e1km\u00e1nyra szomjaz, \u00e9s a rejtekhelyen \u00fcl\u00f5 oroszl\u00e1nk\u00f6ly\u00f6kh\u00f6z.\n17:13 Kelj fel, oh Uram! Sz\u00e1llj vele szembe, ter\u00edtsd le \u00f5t, szabad\u00edtsd meg lelkemet a gonoszt\u00f3l fegyvereddel;\n17:14 Az emberekt\u00f5l, oh Uram, kezeddel, a vil\u00e1g embereit\u00f5l! Az \u00f5 oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fck az \u00e9letben van; megt\u00f6lt\u00f6tted hasukat javaiddal, b\u00f5v\u00f6lk\u00f6dnek fiakkal, a mi\u00f6k pedig marad, gyermekeikre hagyj\u00e1k.\n17:15 \u00c9n igazs\u00e1gban n\u00e9zem a te orcz\u00e1dat, megel\u00e9gszem a te \u00e1br\u00e1zatoddal, mid\u00f5n felserkenek.\n18:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, az \u00dar szolg\u00e1j\u00e1t\u00f3l, D\u00e1vidt\u00f3l, a ki az \u00darhoz ez \u00e9nek szavait azon a napon mondotta, a melyen az \u00dar megszabad\u00edtotta \u00f5t minden ellens\u00e9g\u00e9nek kez\u00e9b\u00f5l, \u00e9s a Saul kez\u00e9b\u00f5l.\n18:2 \u00c9s monda: Szeretlek Uram, \u00e9n er\u00f5ss\u00e9gem!\n18:3 Az \u00dar az \u00e9n k\u00f5szikl\u00e1m, v\u00e1ram \u00e9s szabad\u00edt\u00f3m; az \u00e9n Istenem, az \u00e9n k\u00f5szikl\u00e1m, \u00f5 benne b\u00edzom: az \u00e9n paizsom, idvess\u00e9gem szarva, mened\u00e9kem.\n18:4 Az \u00darhoz ki\u00e1ltok, a ki dics\u00e9retre m\u00e9lt\u00f3, \u00e9s megszabadulok ellens\u00e9geimt\u00f5l.\n18:5 Hal\u00e1l k\u00f6telei vettek k\u00f6r\u00fcl, s az istentelens\u00e9g \u00e1rjai rettentettek engem.\n18:6 A Seol k\u00f6telei vettek k\u00f6r\u00fcl; a hal\u00e1l t\u00f5rei fogtak meg engem.\n18:7 Sz\u00fcks\u00e9gemben az Urat h\u00edvtam, \u00e9s az \u00e9n Istenemhez ki\u00e1ltottam; szavamat meghall\u00e1 templom\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ki\u00e1lt\u00e1som eljutott f\u00fcleibe.\n18:8 Megindult, megrend\u00fclt a f\u00f6ld, s a hegyek fundamentomai inogtak; \u00e9s megindultak, mert haragra gy\u00falt.\n18:9 F\u00fcst sz\u00e1llt fel orr\u00e1b\u00f3l, \u00e9s sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l em\u00e9szt\u00f5 t\u00fbz; izz\u00f3 sz\u00e9n gerjedt bel\u00f5le.\n18:10 Lehajtotta az eget \u00e9s lesz\u00e1llt, \u00e9s hom\u00e1ly volt l\u00e1bai alatt.\n18:11 K\u00e9rubon haladt \u00e9s r\u00f6p\u00fclt, \u00e9s a szelek sz\u00e1rnyain suhant.\n18:12 A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get tette rejtekhely\u00e9v\u00e9; s\u00e1tora k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a s\u00f6t\u00e9t felh\u00f5k \u00e9s s\u00fbr\u00fb fellegek.\n18:13 Az el\u00f5tte l\u00e9v\u00f5 f\u00e9nyess\u00e9gb\u00f5l felh\u00f5in j\u00e9ges\u00f5 t\u00f6rt \u00e1t \u00e9s eleven sz\u00e9n.\n18:14 \u00c9s d\u00f6rg\u00f6tt az \u00dar a mennyekben, \u00e9s a Magass\u00e1gos zengett; \u00e9s j\u00e9ges\u00f5 [hullt] \u00e9s eleven sz\u00e9n.\n18:15 \u00c9s kibocs\u00e1t\u00e1 nyilait \u00e9s elsz\u00e9leszt\u00e9 azokat, vill\u00e1mokat sz\u00f3rt \u00e9s megh\u00e1bor\u00edtotta azokat.\n18:16 \u00c9s megl\u00e1tszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a vil\u00e1g fundamentomai; a te fedd\u00e9sedt\u00f5l, Uram, a te orrod lehelet\u00e9nek fuv\u00e1s\u00e1t\u00f3l.\n18:17 Leny\u00falt a magasb\u00f3l \u00e9s felvett engem; kivont engem nagy vizekb\u00f5l.\n18:18 Megszabad\u00edtott engem az \u00e9n er\u00f5s ellens\u00e9gemt\u00f5l, s az \u00e9n gy\u00fbl\u00f6l\u00f5imt\u00f5l, a kik hatalmasabbak voltak n\u00e1lamn\u00e1l.\n18:19 R\u00e1m j\u00f6ttek veszedelmem napj\u00e1n; de az \u00dar volt az \u00e9n t\u00e1maszom.\n18:20 \u00c9s kivitt engem t\u00e1gas helyre; kiragadt engem, mert kedv\u00e9t leli bennem.\n18:21 Az \u00dar megfizetett n\u00e9kem igazs\u00e1gom szerint, kezeimnek tisztas\u00e1ga szerint fizetett meg n\u00e9kem;\n18:22 Mert meg\u00f5riztem az \u00darnak \u00fatait, \u00e9s gonoszul nem t\u00e1voztam el az \u00e9n Istenemt\u00f5l.\n18:23 Mert minden \u00edt\u00e9lete el\u00f5ttem, \u00e9s rendel\u00e9seit nem h\u00e1nytam el magamt\u00f3l.\n18:24 \u00c9s t\u00f6k\u00e9letes voltam el\u00f5tte, \u00f5rizkedtem az \u00e9n v\u00e9tkemt\u00f5l.\n18:25 \u00c9s megfizetett n\u00e9kem az \u00dar az \u00e9n igazs\u00e1gom szerint; kezeim tisztas\u00e1ga szerint, a mi szemei el\u00f5tt van.\n18:26 Az irgalmashoz irgalmas vagy: a t\u00f6k\u00e9leteshez t\u00f6k\u00e9letes vagy.\n18:27 A tiszt\u00e1val tiszta vagy; s a vissz\u00e1shoz vissz\u00e1s vagy.\n18:28 Mert te megtartod a nyomorult n\u00e9pet, \u00e9s a kev\u00e9ly szemeket megal\u00e1zod;\n18:29 Mert te gyujtod meg az \u00e9n sz\u00f6v\u00e9tnekemet; az \u00dar az \u00e9n Istenem megvil\u00e1gos\u00edtja az \u00e9n s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gemet.\n18:30 Mert \u00e1ltalad t\u00e1boron is \u00e1tfutok, \u00e9s az \u00e9n Istenem \u00e1ltal k\u00f5falon is \u00e1tugrom.\n18:31 Az Istennek \u00fatja t\u00f6k\u00e9letes; az \u00darnak besz\u00e9de tiszta; paizsuk \u00f5 mindazoknak, a kik b\u00edznak benne.\n18:32 Mert kicsoda Isten az \u00daron kiv\u00fcl? \u00c9s kicsoda k\u00f5szikla a mi Isten\u00fcnk\u00f6n kiv\u00fcl?\n18:33 Az Isten, a ki fel\u00f6vez engem er\u00f5vel, \u00e9s t\u00f6k\u00e9letess\u00e9 teszi \u00fatamat:\n18:34 Olyann\u00e1 teszi l\u00e1bamat, mint a szarvas\u00e9, \u00e9s az \u00e9n magas helyeimre \u00e1ll\u00edt engem.\n18:35 \u00d5 tan\u00edtja kezemet a harczra, karjaim meghajl\u00edtj\u00e1k az \u00e9rcz\u00edjat.\n18:36 \u00c9s adtad n\u00e9kem a te idvess\u00e9gednek paizs\u00e1t, \u00e9s a te jobbod megszil\u00e1rd\u00edtott engem, \u00e9s a te j\u00f3voltod felmagasztalt engem.\n18:37 Kisz\u00e9les\u00edtetted l\u00e9p\u00e9semet alattam, \u00e9s nem t\u00e1ntorogtak l\u00e1baim.\n18:38 \u00dcld\u00f6z\u00f6m ellens\u00e9geimet \u00e9s el\u00e9rem \u00f5ket, \u00e9s nem t\u00e9rek vissza, m\u00edg meg nem semmis\u00fcltek.\n18:39 \u00d6sszet\u00f6r\u00f6m \u00f5ket, hogy fel sem kelhetnek; l\u00e1baim al\u00e1 hullanak.\n18:40 Mert te \u00f6vezt\u00e9l fel engem er\u00f5vel a harczra, al\u00e1m g\u00f6rbeszted az ellenem felkel\u00f5ket.\n18:41 \u00c9s megadtad, hogy ellens\u00e9geim megh\u00e1tr\u00e1ltak, \u00e9s az \u00e9n gy\u00fbl\u00f6l\u00f5imet elpuszt\u00edthattam.\n18:42 Ki\u00e1ltottak, de nem volt szabad\u00edt\u00f3, az \u00darhoz \u00e9s nem felelt n\u00e9kik.\n18:43 \u00c9s apr\u00f3ra t\u00f6rtem \u00f5ket, a milyen a sz\u00e9l el\u00e9 val\u00f3 por, \u00e9s megtapodtam \u00f5ket mint utcza sar\u00e1t.\n18:44 Megmentett\u00e9l engem a n\u00e9p p\u00e1rtoskod\u00e1sait\u00f3l; nemzetek fej\u00e9v\u00e9 tett\u00e9l engem; oly n\u00e9p szolg\u00e1l n\u00e9kem, a melyet nem ismertem.\n18:45 A mint hall a f\u00fcl\u00f6k, engedelmeskednek, \u00e9s idegenek is hizelegnek n\u00e9kem.\n18:46 Az idegenek elepedtek, \u00e9s reszketve j\u00f5nek el\u00f5 z\u00e1rt helyeikb\u00f5l.\n18:47 \u00c9l az \u00dar \u00e9s \u00e1ldott az \u00e9n k\u00f5szikl\u00e1m, magasztaltass\u00e9k h\u00e1t az \u00e9n idvess\u00e9gemnek Istene!\n18:48 Az Isten, a ki bossz\u00fat \u00e1ll \u00e9rtem, \u00e9s n\u00e9peket hajl\u00edt al\u00e1m;\n18:49 A ki megment engem ellens\u00e9geimt\u00f5l. M\u00e9g az ellenem felkel\u00f5k f\u00f6l\u00f6tt is felmagasztalsz engem, az er\u00f5szakos embert\u00f5l megszabad\u00edtasz engem.\n18:50 Az\u00e9rt dics\u00e9rlek t\u00e9ged, Uram, a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s \u00e9neket zengek a te nevednek. [ (Psalms 18:51) Nagy seg\u00edts\u00e9get \u00e1d az \u00f5 kir\u00e1ly\u00e1nak \u00e9s irgalmass\u00e1got cselekszik az \u00f5 felkentj\u00e9vel, D\u00e1viddal \u00e9s az \u00f5 magv\u00e1val mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9. ]\n19:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n19:2 Az egek besz\u00e9lik Isten dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s kezeinek munk\u00e1j\u00e1t hirdeti az \u00e9gboltozat.\n19:3 Nap napnak mond besz\u00e9det; \u00e9j \u00e9jnek ad jelent\u00e9st.\n19:4 Nem [olyan] sz\u00f3, sem [olyan] besz\u00e9d, a melynek hangja nem hallhat\u00f3:\n19:5 Sz\u00f3zatuk kihat az eg\u00e9sz f\u00f6ldre, \u00e9s a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9re az \u00f5 mond\u00e1suk. A napnak csin\u00e1lt benn\u00f6k s\u00e1tort.\n19:6 Olyan ez, mint egy v\u00f5leg\u00e9ny, a ki az \u00f5 \u00e1gyash\u00e1z\u00e1b\u00f3l j\u00f6n ki; \u00f6rvend, mint egy h\u00f5s, hogy futhatja a p\u00e1ly\u00e1t.\n19:7 Kij\u00f6vetele az \u00e9g [egyik] sz\u00e9l\u00e9t\u00f5l s forg\u00e1sa a [m\u00e1sik] sz\u00e9l\u00e9ig; \u00e9s nincs semmi, a mi elrejt\u00f5zhetn\u00e9k hev\u00e9t\u00f5l.\n19:8 Az \u00darnak t\u00f6rv\u00e9nye t\u00f6k\u00e9letes, megeleven\u00edti a lelket; az \u00darnak bizonys\u00e1gt\u00e9tele biztos, b\u00f6lcscs\u00e9 teszi az egy\u00fcgy\u00fbt.\n19:9 Az \u00darnak rendel\u00e9sei helyesek, megvid\u00e1m\u00edtj\u00e1k a sz\u00edvet; az \u00darnak parancsolata vil\u00e1gos, megvil\u00e1gos\u00edtja a szemeket.\n19:10 Az \u00darnak f\u00e9lelme tiszta, meg\u00e1ll mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9; az \u00darnak \u00edt\u00e9letei v\u00e1ltozhatatlanok s mindenest\u00f5l fogva igazs\u00e1gosak.\n19:11 Kiv\u00e1natosabbak az aranyn\u00e1l, m\u00e9g a sok sz\u00ednaranyn\u00e1l is; \u00e9s \u00e9desebbek a m\u00e9zn\u00e9l, m\u00e9g a sz\u00ednm\u00e9zn\u00e9l is.\n19:12 Szolg\u00e1dat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma van.\n19:13 Ki veheti \u00e9szre a t\u00e9ved\u00e9seket? Titkos b\u00fbn\u00f6kt\u00f5l tiszt\u00edts meg engemet.\n19:14 Tartsd t\u00e1vol a te szolg\u00e1dat a sz\u00e1nd\u00e9kosokt\u00f3l; ne uralkodjanak rajtam; akkor \u00e1rtatlan leszek, \u00e9s tiszta leszek, sok v\u00e9tekt\u00f5l. [ (Psalms 19:15) Legyenek kedvedre val\u00f3k sz\u00e1jam mond\u00e1sai, \u00e9s az \u00e9n sz\u00edvem gondolatai el\u00f5tted, legyenek, oh Uram, k\u00f5szikl\u00e1m \u00e9s megv\u00e1lt\u00f3m. ]\n20:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n20:2 Hallgasson meg t\u00e9ged az \u00dar a sz\u00fcks\u00e9g idej\u00e9n; oltalmazzon meg t\u00e9ged a J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek neve.\n20:3 K\u00fcldj\u00f6n n\u00e9ked seg\u00edts\u00e9get a szent helyr\u00f5l; \u00e9s a Sionb\u00f3l t\u00e1mogasson t\u00e9ged.\n20:4 Eml\u00e9kezz\u00e9k meg minden \u00e9tel\u00e1ldozatodr\u00f3l, \u00e9s \u00e9g\u00f5\u00e1ldozataidat tal\u00e1lja k\u00f6v\u00e9reknek. Szela.\n20:5 Cselekedj\u00e9k veled sz\u00edved szerint, \u00e9s teljes\u00edtse minden sz\u00e1nd\u00e9kodat.\n20:6 Hogy \u00f6rvendhess\u00fcnk a te szabadul\u00e1sodban, \u00e9s a mi Isten\u00fcnk nev\u00e9ben z\u00e1szl\u00f3t [lobogtassunk:] teljes\u00edtse az \u00dar minden k\u00e9r\u00e9sedet!\n20:7 Most tudom, hogy az \u00dar megseg\u00edti felkentj\u00e9t; meghallgatja \u00f5t szent egeib\u00f5l jobbj\u00e1nak seg\u00edt\u00f5 erej\u00e9vel.\n20:8 Ezek szekerekben, amazok lovakban [b\u00edznak;] mi pedig az \u00darnak, a mi Isten\u00fcnknek nev\u00e9r\u00f5l eml\u00e9kez\u00fcnk meg.\n20:9 Azok meghanyatlanak \u00e9s elesnek; mi pedig felkel\u00fcnk \u00e9s meg\u00e1llunk. [ (Psalms 20:10) Uram, seg\u00edtsd meg a kir\u00e1lyt! Hallgasson meg minket, mikor ki\u00e1ltunk hozz\u00e1. ]\n21:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n21:2 Uram, a te er\u00f5ss\u00e9gedben \u00f6r\u00fcl a kir\u00e1ly, \u00e9s a te seg\u00edts\u00e9gedben felette \u00f6rvendez.\n21:3 Sz\u00edv\u00e9nek kiv\u00e1ns\u00e1g\u00e1t megadtad n\u00e9ki; \u00e9s ajkainak k\u00e9r\u00e9s\u00e9t nem tagadtad meg. Szela.\n21:4 S\u00f5t el\u00e9je vitted javaidnak \u00e1ld\u00e1sait; sz\u00edn-arany koron\u00e1t tett\u00e9l fej\u00e9re.\n21:5 \u00c9letet k\u00e9rt t\u00f5led: adt\u00e1l n\u00e9ki hossz\u00fa id\u00f5t, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3t \u00e9s v\u00e9gtelent.\n21:6 Nagy az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9ge a te seg\u00edts\u00e9ged \u00e1ltal; f\u00e9nyt \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got adt\u00e1l re\u00e1ja.\n21:7 S\u00f5t \u00e1ld\u00e1ss\u00e1 tetted \u00f5t \u00f6r\u00f6kk\u00e9, megvid\u00e1m\u00edtottad \u00f5t sz\u00edned \u00f6r\u00f6m\u00e9vel.\n21:8 Bizony a kir\u00e1ly b\u00edzik az \u00darban, \u00e9s nem inog meg, mert vele a Magass\u00e1gosnak kegyelme.\n21:9 Megtal\u00e1lja kezed minden ellens\u00e9gedet; jobbod megtal\u00e1lja gy\u00fbl\u00f6l\u00f5idet.\n21:10 T\u00fczes kemencz\u00e9v\u00e9 teszed \u00f5ket megjelen\u00e9sed idej\u00e9n; az \u00dar az \u00f5 haragj\u00e1ban elnyeli \u00f5ket \u00e9s t\u00fbz em\u00e9szti meg \u00f5ket.\n21:11 Gy\u00fcm\u00f6lcs\u00fcket kiveszted e f\u00f6ldr\u00f5l, \u00e9s magvokat az emberek fiai k\u00f6z\u00fcl.\n21:12 Mert gonoszs\u00e1got terveztek ellened, csal\u00e1rds\u00e1got gondoltak, de nem vihetik ki;\n21:13 Mert megh\u00e1tr\u00e1ltatod \u00f5ket, \u00edved h\u00farjait arczuknak fesz\u00edted. [ (Psalms 21:14) Emelkedj\u00e9l fel Uram, a te er\u00f5ddel, hadd \u00e9nekelj\u00fcnk, hadd zengedezz\u00fck hatalmadat! ]\n22:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek az ajjelethassakhar szerint; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n22:2 \u00c9n Istenem, \u00e9n Istenem, mi\u00e9rt hagyt\u00e1l el engemet? T\u00e1vol van megtart\u00e1somt\u00f3l jajgat\u00e1somnak szava.\n22:3 \u00c9n Istenem, ki\u00e1ltok nappal, de nem hallgatsz meg; \u00e9jjel is \u00e9s nincs nyugodalmam.\n22:4 Pedig te szent vagy, a ki Izr\u00e1el d\u00edcs\u00e9retei k\u00f6z\u00f6tt lakozol.\n22:5 Benned b\u00edztak aty\u00e1ink; b\u00edztak \u00e9s te megszabad\u00edtottad \u00f5ket.\n22:6 Hozz\u00e1d ki\u00e1ltottak \u00e9s megmenek\u00fcltek; benned b\u00edztak \u00e9s nem sz\u00e9gyen\u00fcltek meg.\n22:7 De \u00e9n f\u00e9reg vagyok s nem f\u00e9rfi\u00fa; embereknek cs\u00fafja \u00e9s a n\u00e9p \u00fat\u00e1lata.\n22:8 A kik engem l\u00e1tnak, mind cs\u00fafolkodnak rajtam, f\u00e9lreh\u00fazz\u00e1k ajkaikat \u00e9s hajtogatj\u00e1k fej\u00f6ket:\n22:9 Az \u00darra b\u00edzta mag\u00e1t, mentse meg \u00f5t; szabad\u00edtsa meg \u00f5t, hiszen gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6tt benne!\n22:10 Mert te hozt\u00e1l ki engem az any\u00e1m m\u00e9h\u00e9b\u00f5l, [\u00e9s ]biztatt\u00e1l engem any\u00e1mnak eml\u00f5in.\n22:11 Sz\u00fclet\u00e9sem \u00f3ta a te gondod voltam; any\u00e1m m\u00e9h\u00e9t\u00f5l fogva te volt\u00e1l Istenem.\n22:12 Ne l\u00e9gy messze t\u00f5lem, mert k\u00f6zel a nyomor\u00fas\u00e1g, \u00e9s nincs, a ki seg\u00edtsen.\n22:13 Tulkok sokas\u00e1ga ker\u00edtett be engem, k\u00f6r\u00fclfogtak engem B\u00e1s\u00e1n bik\u00e1i.\n22:14 Felt\u00e1tott\u00e1k r\u00e1m sz\u00e1jokat, mint a ragadoz\u00f3 \u00e9s ord\u00edt\u00f3 oroszl\u00e1n.\n22:15 Mint a v\u00edz, \u00fagy ki\u00f6ntettem; csontjaim mind sz\u00e9thullottak; sz\u00edvem olyan lett, mint a viasz, megolvadt bels\u00f5 r\u00e9szeim k\u00f6z\u00f6tt.\n22:16 Er\u00f5m kisz\u00e1radt, mint cser\u00e9p, nyelvem \u00ednyemhez tapadt, \u00e9s a hal\u00e1l por\u00e1ba fektetsz engemet.\n22:17 Mert ebek vettek k\u00f6r\u00fcl engem, a gonoszok serege k\u00f6r\u00fclfogott; \u00e1tlyukasztott\u00e1k kezeimet \u00e9s l\u00e1baimat.\n22:18 Megsz\u00e1ml\u00e1lhatn\u00e1m minden csontomat, \u00f5k pedig csak n\u00e9znek [s] b\u00e1mulnak r\u00e1m.\n22:19 Megosztoznak ruh\u00e1imon, \u00e9s k\u00f6nt\u00f6s\u00f6mre sorsot vetnek.\n22:20 De te, Uram, ne l\u00e9gy messze t\u00f5lem; \u00e9n er\u00f5ss\u00e9gem, siess seg\u00edts\u00e9gemre.\n22:21 Szabad\u00edtsd meg lelkemet a kardt\u00f3l, s az \u00e9n egyetlenemet a kuty\u00e1k k\u00f6rmeib\u00f5l.\n22:22 Ments meg engem az oroszl\u00e1n tork\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a bivalyok szarvai k\u00f6z\u00fcl hallgass meg engem.\n22:23 Hadd hirdessem nevedet aty\u00e1mfiainak, \u00e9s dics\u00e9rjelek t\u00e9ged a gy\u00fclekezetben.\n22:24 Ti, a kik f\u00e9litek az Urat, dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t! J\u00e1k\u00f3b minden ivad\u00e9kai dics\u00f5\u00edts\u00e9tek \u00f5t, \u00e9s f\u00e9lj\u00e9tek \u00f5t Izr\u00e1el minden magzata!\n22:25 Mert nem veti meg \u00e9s nem \u00fat\u00e1lja meg a szeg\u00e9ny nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1t; \u00e9s nem rejti el az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1t el\u00f5le, \u00e9s mikor ki\u00e1lt hozz\u00e1, meghallgatja.\n22:26 Fel\u00f5led lesz dics\u00e9retem a nagy gy\u00fclekezetben. Az \u00e9n fogad\u00e1saimat megadom azok el\u00f5tt, a kik f\u00e9lik \u00f5t.\n22:27 Esznek a nyomorultak \u00e9s megel\u00e9gesznek, dics\u00e9rik az Urat, a kik \u00f5t keresik. \u00c9ljen sz\u00edvetek \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n22:28 Megeml\u00e9keznek \u00e9s megt\u00e9rnek az \u00darhoz a f\u00f6ld minden hat\u00e1rai, \u00e9s leborul el\u00f5tted a pog\u00e1nyok minden nemzets\u00e9ge.\n22:29 Mert az \u00dar\u00e9 a kir\u00e1lyi hatalom, uralkodik a pog\u00e1nyokon is.\n22:30 Esznek \u00e9s leborulnak a f\u00f6ld gazdagai mind; \u00f5 el\u00f5tte hajtanak t\u00e9rdet, a kik a porba hullanak, \u00e9s a ki \u00e9letben nem tarthatja lelk\u00e9t.\n22:31 \u00d5t szolg\u00e1lj\u00e1k a fiak, az \u00darr\u00f3l besz\u00e9lnek az ut\u00f3doknak. [ (Psalms 22:32) Elj\u00f5nek s hirdetik az \u00f5 igazs\u00e1g\u00e1t az \u00f5 ut\u00e1nok val\u00f3 n\u00e9pnek, hogy ezt cselekedte! ]\n23:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra. nem sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f6m.\n23:2 F\u00fbves legel\u00f5k\u00f6n nyugtat engem, [\u00e9s] csendes vizekhez terelget engem.\n23:3 Lelkemet megvid\u00e1m\u00edtja, az igazs\u00e1g \u00f6sv\u00e9nyein vezet engem az \u00f5 nev\u00e9\u00e9rt.\n23:4 M\u00e9g ha a hal\u00e1l \u00e1rny\u00e9k\u00e1nak v\u00f6lgy\u00e9ben j\u00e1rok is, nem f\u00e9lek a gonoszt\u00f3l, mert te velem vagy; a te veszsz\u00f5d \u00e9s botod, azok vigasztalnak engem.\n23:5 Asztalt ter\u00edtesz n\u00e9kem az \u00e9n ellens\u00e9geim el\u00f5tt; el\u00e1rasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.\n23:6 Bizony\u00e1ra j\u00f3s\u00e1god \u00e9s kegyelmed k\u00f6vetnek engem \u00e9letem minden napj\u00e1n, s az \u00dar h\u00e1z\u00e1ban lakozom hossz\u00fa ideig.\n24:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra. a f\u00f6ld kereks\u00e9ge s annak lakosai.\n24:2 Mert \u00f5 alap\u00edtotta azt a tengereken, \u00e9s a foly\u00f3kon meger\u00f5s\u00edtette.\n24:3 Kicsoda megy fel az \u00dar hegy\u00e9re? \u00c9s kicsoda \u00e1ll meg az \u00f5 szent hely\u00e9n?\n24:4 Az \u00e1rtatlan kez\u00fb \u00e9s tiszta sz\u00edv\u00fb, a ki nem adja lelk\u00e9t hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1gra, \u00e9s nem esk\u00fcszik meg csal\u00e1rds\u00e1gra.\n24:5 \u00c1ld\u00e1st nyer az \u00dart\u00f3l, \u00e9s igazs\u00e1got az idvess\u00e9g Isten\u00e9t\u00f5l.\n24:6 Ilyen az \u00f5t keres\u00f5k nemzets\u00e9ge, a J\u00e1k\u00f3b [nemzets\u00e9ge,] a kik a te orcz\u00e1dat keresik. Szela.\n24:7 Ti kapuk, emelj\u00e9tek fel fejeiteket, \u00e9s emelkedjetek fel ti \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 ajt\u00f3k; hadd menjen be a dics\u00f5s\u00e9g kir\u00e1lya.\n24:8 Kicsoda ez a dics\u00f5s\u00e9g kir\u00e1lya? Az er\u00f5s \u00e9s hatalmas \u00dar, az er\u00f5s hadakoz\u00f3 \u00dar.\n24:9 Ti kapuk, emelj\u00e9tek fel fejeiteket, \u00e9s emelkedjetek fel \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 ajt\u00f3k, hadd menjen be a dics\u00f5s\u00e9g kir\u00e1lya!\n24:10 Kicsoda ez a dics\u00f5s\u00e9g kir\u00e1lya? A seregek Ura, \u00f5 a dics\u00f5s\u00e9g kir\u00e1lya. Szela.\n25:1 D\u00e1vid\u00e9.\n25:2 Istenem, benned b\u00edzom; ne sz\u00e9gyen\u00fcljek meg; ne \u00f6r\u00fcljenek rajtam ellens\u00e9geim.\n25:3 Senki se sz\u00e9gyen\u00fclj\u00f6n meg, a ki t\u00e9ged v\u00e1r; sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg, a kik ok n\u00e9lk\u00fcl elp\u00e1rtolnak t\u00f5led.\n25:4 \u00datjaidat, Uram, ismertesd meg velem, \u00f6sv\u00e9nyeidre tan\u00edts meg engem.\n25:5 Vezess engem a te igazs\u00e1godban \u00e9s tan\u00edts engem, mert te vagy az \u00e9n szabad\u00edt\u00f3 Istenem, mindennap v\u00e1rlak t\u00e9ged.\n25:6 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg, Uram, irgalmass\u00e1godr\u00f3l \u00e9s kegyelmedr\u00f5l, mert azok \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva vannak.\n25:7 Ifj\u00fas\u00e1gomnak v\u00e9tkeir\u00f5l \u00e9s b\u00fbneimr\u00f5l ne eml\u00e9kezz\u00e9l meg; kegyelmed szerint eml\u00e9kezz\u00e9l meg r\u00f3lam, a te j\u00f3voltod\u00e9rt, Uram!\n25:8 J\u00f3 \u00e9s igaz az \u00dar, az\u00e9rt \u00fatba igaz\u00edtja a v\u00e9tkez\u00f5ket.\n25:9 Igazs\u00e1gban j\u00e1ratja az al\u00e1zatosokat, \u00e9s az \u00f5 \u00fatj\u00e1ra tan\u00edtja meg az al\u00e1zatosokat.\n25:10 Az \u00darnak minden \u00fatja kegyelem \u00e9s h\u00fbs\u00e9g azoknak, a kik sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t \u00e9s bizonys\u00e1gait megtartj\u00e1k.\n25:11 A te neved\u00e9rt, Uram, bocs\u00e1sd meg b\u00fbn\u00f6met, mert sok az.\n25:12 Kicsoda az, a ki f\u00e9li az Urat? Megmutatja annak az \u00fatat, a melyet v\u00e1laszszon.\n25:13 Annak lelke megmarad a j\u00f3ban, \u00e9s magzatja \u00f6r\u00f6kli a f\u00f6ldet.\n25:14 Az \u00dar bizodalmas az \u00f5t f\u00e9l\u00f5kh\u00f6z, \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9vel oktatja \u00f5ket.\n25:15 Szemeim mindenha az \u00darra [n\u00e9znek,] mert \u00f5 h\u00fazza ki a t\u00f5rb\u00f5l l\u00e1bamat.\n25:16 Tekints re\u00e1m \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam, mert \u00e1rva \u00e9s szeg\u00e9ny vagyok.\n25:17 El\u00e1radtak sz\u00edvemnek szorong\u00e1sai, nyomor\u00fas\u00e1gaimb\u00f3l szabad\u00edts meg engem.\n25:18 L\u00e1sd meg szeg\u00e9nys\u00e9gemet \u00e9s gy\u00f6trelmemet; bocs\u00e1sd meg minden b\u00fbn\u00f6met.\n25:19 L\u00e1sd meg ellens\u00e9geimet, mert megsokasodtak, \u00e9s gyilkos gy\u00fbl\u00f6ls\u00e9ggel gy\u00fbl\u00f6lnek engem.\n25:20 \u00d5rizd meg lelkemet \u00e9s szabad\u00edts meg engem; ne sz\u00e9gyen\u00fcljek meg, hogy benned b\u00edztam.\n25:21 \u00c1rtatlans\u00e1g \u00e9s becs\u00fclet v\u00e9delmezzenek meg engem, mert t\u00e9ged v\u00e1rlak.\n25:22 Mentsd ki, Isten, Izr\u00e1elt minden baj\u00e1b\u00f3l.\n26:1 D\u00e1vid\u00e9.\n26:2 Pr\u00f3b\u00e1lj meg, Uram, \u00e9s kis\u00e9rts meg, \u00e9s vizsg\u00e1ld meg ves\u00e9imet \u00e9s sz\u00edvemet.\n26:3 Mert kegyelmed szemem el\u00f5tt van, \u00e9s h\u00fbs\u00e9gedben j\u00e1rok-kelek.\n26:4 Nem \u00fcltem egy\u00fctt hivalkod\u00f3kkal, \u00e9s alattomosokkal nem bar\u00e1tkoztam.\n26:5 Gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m a rosszak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, \u00e9s a gonoszokkal egy\u00fctt nem \u00fcl\u00f6k.\n26:6 \u00c1rtatlans\u00e1gban mosom kezemet, \u00e9s olt\u00e1rodat gyakorlom Uram!\n26:7 Hogy hallat\u00f3s sz\u00f3val dics\u00e9rjelek t\u00e9ged, \u00e9s elbesz\u00e9ljem minden csodatettedet.\n26:8 Uram, szeretem a te h\u00e1zadban val\u00f3 lakoz\u00e1st, \u00e9s a te dics\u00f5s\u00e9ged hajl\u00e9k\u00e1nak hely\u00e9t.\n26:9 Ne sorozd a b\u00fbn\u00f6s\u00f6kkel egy\u00fcv\u00e9 lelkemet, sem \u00e9letemet a v\u00e9rszop\u00f3kkal egy\u00fcv\u00e9,\n26:10 A kiknek kez\u00e9ben v\u00e9tek van, \u00e9s jobbjuk telve veszteget\u00e9ssel.\n26:11 \u00c9n pedig \u00e1rtatlans\u00e1gban \u00e9lek; ments meg \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam.\n26:12 L\u00e1bam meg\u00e1ll igazs\u00e1ggal; \u00e1ldom az Urat a gy\u00fclekezetekben.\n27:1 D\u00e1vid\u00e9.\n27:2 Ha gonoszok j\u00f5nek ellenem, hogy testemet egy\u00e9k: szorongat\u00f3im \u00e9s elleneim - \u00f5k botlanak meg \u00e9s hullanak el.\n27:3 Ha t\u00e1bor fog k\u00f6r\u00fcl, nem f\u00e9l sz\u00edvem; hab\u00e1r had t\u00e1mad re\u00e1m, m\u00e9gis [\u00f5 benne] b\u00edzom \u00e9n.\n27:4 Egyet k\u00e9rek az \u00dart\u00f3l, az\u00e9rt esedezem: hogy lakhassam az \u00dar h\u00e1z\u00e1ban \u00e9letemnek minden idej\u00e9ben; hogy n\u00e9zhessem az \u00darnak sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhessem az \u00f5 templom\u00e1ban.\n27:5 Bizony elrejt engem az \u00f5 hajl\u00e9k\u00e1ba a veszedelem napj\u00e1n; eltakar engem s\u00e1tr\u00e1nak rejtek\u00e9ben, szikl\u00e1ra emel fel engem.\n27:6 Most is fel\u00fcl emeli fejemet ellens\u00e9geimen, a kik k\u00f6r\u00fcltem vannak, \u00e9s \u00e9n az \u00f5 s\u00e1tor\u00e1ban \u00f6r\u00f6m\u00e1ldozatokkal \u00e1ldozom, \u00e9nekelek \u00e9s zengedezek az \u00darnak.\n27:7 Halld meg, Uram, hangomat - h\u00edvlak! Irgalmazz n\u00e9kem \u00e9s hallgass meg engem!\n27:8 Helyetted mondja a sz\u00edvem: Az \u00e9n orcz\u00e1mat keress\u00e9tek! A te orcz\u00e1dat keresem, oh Uram!\n27:9 Ne rejtsd el orcz\u00e1dat el\u00f5lem; ne utas\u00edtsd el szolg\u00e1dat haraggal; te volt\u00e1l seg\u00edt\u00f5m, ne tasz\u00edts el \u00e9s ne hagyj el engem, \u00fcdv\u00f6ss\u00e9gemnek Istene!\n27:10 Ha aty\u00e1m \u00e9s any\u00e1m elhagyn\u00e1nak is, az \u00dar mag\u00e1hoz vesz engem.\n27:11 Tan\u00edts meg engem a te \u00fatadra, oh Uram! Vez\u00e9relj engem egyenes \u00f6sv\u00e9nyen, az \u00e9n \u00fcld\u00f6z\u00f5im miatt.\n27:12 Ne adj \u00e1t engem szorongat\u00f3im kiv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak, mert hamis tan\u00fak t\u00e1madnak ellenem, \u00e9s er\u00f5szakot lihegnek.\n27:13 Bizony hiszem, hogy megl\u00e1tom az \u00dar j\u00f3s\u00e1g\u00e1t az \u00e9l\u00f5knek f\u00f6ld\u00e9n!\n27:14 V\u00e1rjad az Urat, l\u00e9gy er\u00f5s; b\u00e1torodj\u00e9k sz\u00edved \u00e9s v\u00e1rjad az Urat.\n28:1 D\u00e1vid\u00e9. ne fordulj el sz\u00f3tlanul t\u00f5lem, hogy ne legyek, ha n\u00e9ma maradn\u00e1l, a s\u00edrba sz\u00e1ll\u00f3khoz hasonl\u00f3.\n28:2 Halld meg esedez\u00e9seimnek szav\u00e1t, mikor ki\u00e1ltok hozz\u00e1d, \u00e9s mikor felemelem kezeimet a te szents\u00e9ged lakhelye fel\u00e9.\n28:3 Ne sz\u00e1ml\u00e1lj engem a hitetlenek \u00e9s gonosztev\u00f5k k\u00f6z\u00e9, a kik b\u00e9kess\u00e9ggel sz\u00f3lnak felebar\u00e1taikhoz, pedig gonoszs\u00e1g van sz\u00edv\u00f6kben.\n28:4 Fizess meg n\u00e9kik az \u00f5 cselekedeteik \u00e9s igyekezet\u00f6k rosszas\u00e1ga szerint; kez\u00f6k munk\u00e1ja szerint fizess meg n\u00e9kik; add meg n\u00e9kik jutalmukat!\n28:5 Minthogy nem figyelnek az \u00dar cselekedeteire \u00e9s kez\u00e9nek munk\u00e1ira, lerontja \u00f5ket \u00e9s f\u00f6l nem \u00e9p\u00edti \u00f5ket.\n28:6 \u00c1ldott az \u00dar, hogy meghallgatta esedez\u00e9seimnek szav\u00e1t.\n28:7 Az \u00dar az \u00e9n er\u00f5m \u00e9s paizsom, \u00f5 benne b\u00edzott sz\u00edvem \u00e9s megseg\u00edttettem; \u00f6rvend sz\u00edvem \u00e9s \u00e9nekemmel dics\u00e9rem \u00f5t.\n28:8 Az \u00dar az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek ereje, \u00e9s az \u00f5 f\u00f6lkentj\u00e9nek megtart\u00f3 er\u00f5ss\u00e9ge.\n28:9 Tartsd meg a te n\u00e9pedet \u00e9s \u00e1ldd meg a te \u00f6r\u00f6ks\u00e9gedet, legeltesd \u00e9s magasztald fel \u00f5ket mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n29:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n29:2 Adj\u00e1tok az \u00darnak neve tisztelet\u00e9t, im\u00e1dj\u00e1tok az Urat szent \u00e9kess\u00e9gben.\n29:3 Az \u00dar szava [zeng] a vizek f\u00f6l\u00f6tt, a dics\u00f5s\u00e9g Istene mennyd\u00f6r\u00f6g, az \u00dar ott van a nagy vizek felett.\n29:4 Az \u00dar szava er\u00f5s; az \u00dar szava fens\u00e9ges.\n29:5 Az \u00dar szava cz\u00e9drusokat t\u00f6rdel, \u00f6sszet\u00f6ri az \u00dar a Lib\u00e1non cz\u00e9drusait is.\n29:6 \u00c9s ugr\u00e1ndoztatja azokat, mint a borj\u00fat, a Lib\u00e1nont \u00e9s a Szirj\u00f3nt, mint a bivalyfiat.\n29:7 Az \u00dar szava t\u00fbzl\u00e1ngokat sz\u00f3r.\n29:8 Az \u00dar szava megrengeti a puszt\u00e1t, megrengeti az \u00dar K\u00e1desnek puszt\u00e1j\u00e1t.\n29:9 Az \u00dar szava megborjaztatja a n\u00f5st\u00e9ny szarvasokat, leh\u00e1ntja az erd\u00f5ket, \u00e9s az \u00f5 hajl\u00e9k\u00e1ban mindene azt mondja: dics\u00f5!\n29:10 Az \u00dar tr\u00f3nolt az \u00f6z\u00f6nv\u00edz felett; \u00edgy tr\u00f3nol az \u00dar, mint kir\u00e1ly, mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n29:11 Az \u00dar ad er\u00f5t n\u00e9p\u00e9nek, az \u00dar meg\u00e1ldja n\u00e9p\u00e9t b\u00e9kess\u00e9ggel.\n30:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra. Templomszentel\u00e9si \u00e9nek.\n30:2 Magasztallak Uram, hogy felemelt\u00e9l engem, \u00e9s nem engedted, hogy ellens\u00e9geim \u00f6r\u00fcljenek rajtam.\n30:3 Uram, Istenem, hozz\u00e1d ki\u00e1ltottam, \u00e9s te meggy\u00f3gy\u00edtott\u00e1l engem!\n30:4 Uram, felhoztad a Seolb\u00f3l az \u00e9n lelkemet, f\u00f6l\u00e9lesztett\u00e9l a s\u00edrbasz\u00e1ll\u00f3k k\u00f6z\u00fcl.\n30:5 Zengedezzetek az \u00darnak, ti h\u00edvei! Dics\u00f5\u00edts\u00e9tek szent eml\u00e9kezet\u00e9t.\n30:6 Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] \u00e9lethossziglan j\u00f3akarata; este b\u00e1nat sz\u00e1ll be [hozz\u00e1nk], reggelre \u00f6r\u00f6m.\n30:7 Azt mondtam az\u00e9rt \u00e9n j\u00f3 \u00e1llapotomban: Nem rend\u00fclhetek meg soha.\n30:8 Uram, j\u00f3kedvedb\u00f5l er\u00f5ss\u00e9get \u00e1ll\u00edtott\u00e1l f\u00f6l hegyemre; de elrejt\u00e9d orcz\u00e1dat, \u00e9s megroskadtam.\n30:9 Hozz\u00e1d ki\u00e1ltok, Uram! Az \u00e9n Uramnak irgalm\u00e1\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6k!\n30:10 Mit haszn\u00e1l v\u00e9rem, ha s\u00edrba sz\u00e1llok? Dics\u00e9r-e t\u00e9ged a por; hirdeti-\u00e9 igazs\u00e1godat?\n30:11 Hallgass meg, Uram, k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam! Uram, l\u00e9gy seg\u00edts\u00e9gem!\n30:12 Siralmamat v\u00edgs\u00e1gra ford\u00edtottad, leoldoztad gy\u00e1szruh\u00e1mat, k\u00f6r\u00fcl\u00f6vezt\u00e9l \u00f6r\u00f6mmel. [ (Psalms 30:13) Hogy zengjen n\u00e9ked \u00e9s el ne hallgasson fel\u00f5led a dics\u00e9ret: Uram, \u00e9n Istenem, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 dics\u00f5\u00edtlek t\u00e9ged. ]\n31:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n31:2 Te benned b\u00edztam, Uram! Ne sz\u00e9gyen\u00fcljek meg soha; igazs\u00e1goddal szabad\u00edts meg engem.\n31:3 Hajtsd hozz\u00e1m f\u00fcledet, hamar szabad\u00edts meg; l\u00e9gy n\u00e9kem er\u00f5s k\u00f5sz\u00e1lam, er\u00f5d\u00edtett h\u00e1zam, hogy megtarts engem.\n31:4 Mert k\u00f5szikl\u00e1m \u00e9s v\u00e9d\u00f5v\u00e1ram vagy te; vezess h\u00e1t engem a te neved\u00e9rt \u00e9s vez\u00e9relj engemet.\n31:5 Ments ki engem a h\u00e1l\u00f3b\u00f3l, a melyet titkon vetettek n\u00e9kem; hiszen te vagy az \u00e9n er\u00f5ss\u00e9gem.\n31:6 Kezedre b\u00edzom lelkemet, te v\u00e1ltasz meg engemet, oh Uram, h\u00fbs\u00e9ges Isten.\n31:7 Gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m a hazug hi\u00fas\u00e1gok h\u00edveit, \u00e9s az \u00darban b\u00edzom \u00e9n.\n31:8 Hadd vigadjak \u00e9s \u00f6r\u00fcljek a te kegyelmednek, a mi\u00e9rt megl\u00e1tod nyomor\u00fas\u00e1gomat [\u00e9s] megismered a h\u00e1bor\u00fas\u00e1gokban lelkemet;\n31:9 \u00c9s nem rekesztesz be engem ellens\u00e9g kez\u00e9be, [s\u00f5t] t\u00e1gas t\u00e9rre \u00e1llatod l\u00e1baimat.\n31:10 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a b\u00fab\u00e1nat miatt szemem, lelkem, testem.\n31:11 Mert b\u00e1natban eny\u00e9szik \u00e9letem, \u00e9s s\u00f3hajt\u00e1sban [m\u00falnak] \u00e9veim; b\u00fbn\u00f6m miatt roskadoz er\u00f5m, \u00e9s kiasznak csontjaim.\n31:12 Tem\u00e9rdek \u00fcld\u00f6z\u00f5m miatt cs\u00fafs\u00e1gg\u00e1 lettem, kiv\u00e1lt szomsz\u00e9daim\u00e9, \u00e9s ismer\u00f5seimnek f\u00e9lelm\u00e9v\u00e9; a kik az utcz\u00e1n l\u00e1tnak, elfutnak t\u00f5lem.\n31:13 T\u00f6r\u00f6ltettem, ak\u00e1r a halott, az eml\u00e9kezetb\u00f5l; olyann\u00e1 lettem, mint az elroshadt ed\u00e9ny.\n31:14 Mert hallottam sokak r\u00e1galm\u00e1t, iszonyatoss\u00e1got mindenfel\u00f5l, a mint egy\u00fctt tan\u00e1cskoztak ellenem, \u00e9s tervezt\u00e9k, hogy elrabolj\u00e1k lelkemet.\n31:15 De \u00e9n benned b\u00edzom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.\n31:16 \u00c9letem ideje kezedben van: szabad\u00edts meg ellens\u00e9geim kez\u00e9b\u00f5l \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00f5imt\u00f5l.\n31:17 Vil\u00e1gos\u00edtsd meg orcz\u00e1dat a te szolg\u00e1don, tarts meg engem j\u00f3voltodb\u00f3l.\n31:18 Uram, ne sz\u00e9gyen\u00fcljek meg, mivelhogy h\u00edvlak t\u00e9ged; a gonoszok sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg [\u00e9s] pusztuljanak a Seolba.\n31:19 A hazug ajkak n\u00e9muljanak el, a melyek vakmer\u00f5en sz\u00f3lnak az igaz ellen, kev\u00e9lys\u00e9ggel \u00e9s megvet\u00e9ssel.\n31:20 Mily b\u00f5s\u00e9ges a te j\u00f3s\u00e1god, a melyet fentartasz a t\u00e9ged f\u00e9l\u00f5knek, [\u00e9s] megbizony\u00edtasz a te benned b\u00edz\u00f3kon az emberek fiai el\u00f5tt.\n31:21 Elrejted \u00f5ket a te orcz\u00e1dnak rejtek\u00e9ben az emberek zend\u00fcl\u00e9sei el\u00f5l; s\u00e1torban \u00f5rz\u00f6d \u00f5ket a perpatvarkod\u00f3 nyelvekt\u00f5l.\n31:22 \u00c1ldott az \u00dar, hogy csod\u00e1latoss\u00e1 tette kegyelm\u00e9t rajtam, mint egy meger\u00f5s\u00edtett v\u00e1roson!\n31:23 \u00c9n ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid el\u00f5l; de m\u00e9gis, meghallgattad esedez\u00e9seimnek szav\u00e1t, mikor ki\u00e1ltottam hozz\u00e1d.\n31:24 Szeress\u00e9tek az Urat mind ti \u00f5 kedveltjei; a h\u00edveket meg\u00f5rzi az \u00dar \u00e9s b\u00f5ven megfizet a kev\u00e9lyen cselekv\u00f5knek! [ (Psalms 31:25) Legyetek er\u00f5sek \u00e9s b\u00e1torodj\u00e9k a ti sz\u00edvetek mindny\u00e1jan, a kik v\u00e1rj\u00e1tok az Urat! ]\n32:1 D\u00e1vid tan\u00edt\u00e1sa.\n32:2 Boldog ember az, a kinek az \u00dar b\u00fbnt nem tulajdon\u00edt, \u00e9s lelk\u00e9ben csal\u00e1rds\u00e1g nincsen.\n32:3 M\u00edg elhallgat\u00e1m, megavultak csontjaim a napestig val\u00f3 jajgat\u00e1s miatt.\n32:4 M\u00edg \u00e9jjel-nappal r\u00e1m nehezed\u00e9k kezed, \u00e9leter\u00f5m ellankadt, mintegy a ny\u00e1r hev\u00e9ben. Szela.\n32:5 V\u00e9tkemet bevall\u00e1m n\u00e9ked, b\u00fbn\u00f6met el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamiss\u00e1gomat az \u00darnak - \u00e9s te elvetted r\u00f3lam b\u00fbneimnek terh\u00e9t. Szela.\n32:6 Az\u00e9rt hozz\u00e1d foh\u00e1szkodj\u00e9k minden kegyes, alkalmas id\u00f5ben. B\u00e1r a nagy vizek \u00e1radn\u00e1nak, nem juthatnak azok el \u00f5 hozz\u00e1.\n32:7 Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemt\u00f5l; v\u00e9gy k\u00f6r\u00fcl engem a szabadul\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9vel! Szela.\n32:8 B\u00f6lcscs\u00e9 teszlek \u00e9s megtan\u00edtlak t\u00e9ged az \u00fatra, a melyen j\u00e1rj; szemeimmel tan\u00e1csollak t\u00e9ged.\n32:9 Ne legyetek oktalanok, mint a l\u00f3, mint az \u00f6szv\u00e9r, a melyeknek kant\u00e1rral \u00e9s zabol\u00e1val kell szor\u00edtani az \u00e1ll\u00e1t, [mert] nem k\u00f6zel\u00edt hozz\u00e1d.\n32:10 Sok b\u00e1nata van a gonosznak, de a ki b\u00edzik az \u00darban, kegyelemmel veszi azt k\u00f6r\u00fcl.\n32:11 \u00d6r\u00fcljetek az \u00darban, vigadozzatok ti igazak! \u00d6rvendezzetek mindny\u00e1jan ti egyeneslelk\u00fbek!\n33:1 \u00d6rvendezzetek ti igazak, az \u00darban; a h\u00edvekhez illik a d\u00edcs\u00e9ret.\n33:2 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat cziter\u00e1val; t\u00edzh\u00far\u00fa h\u00e1rf\u00e1val zengjetek n\u00e9ki.\n33:3 \u00c9nekeljetek n\u00e9ki \u00faj \u00e9neket, lantoljatok lelkesen, harsog\u00f3n.\n33:4 Mert az \u00dar szava igaz, \u00e9s minden cselekedete h\u00fbs\u00e9ges.\n33:5 Szereti az igazs\u00e1got \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyt; az \u00dar kegyelm\u00e9vel telve a f\u00f6ld.\n33:6 Az \u00dar szav\u00e1ra lettek az egek, \u00e9s sz\u00e1j\u00e1nak lehelet\u00e9re minden sereg\u00f6k.\n33:7 \u00d6sszegy\u00fbjti a tenger vizeit, mintegy t\u00f6ml\u00f5be; t\u00e1rh\u00e1zakba rakja a hull\u00e1mokat.\n33:8 F\u00e9ljen az \u00dart\u00f3l mind az eg\u00e9sz f\u00f6ld, rettegjen t\u00f5le minden f\u00f6ldi lak\u00f3.\n33:9 Mert \u00f5 sz\u00f3lt \u00e9s meglett, \u00f5 parancsolt \u00e9s el\u00f5\u00e1llott.\n33:10 Az \u00dar elforgatja a nemzetek tan\u00e1cs\u00e1t, meghi\u00fas\u00edtja a n\u00e9pek gondolatait.\n33:11 Az \u00dar tan\u00e1csa meg\u00e1ll mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, sz\u00edv\u00e9nek gondolatai nemzed\u00e9kr\u00f5l-nemzed\u00e9kre.\n33:12 Boldog n\u00e9p az, a melynek Istene az \u00dar, az a n\u00e9p, a melyet \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl v\u00e1lasztott mag\u00e1nak.\n33:13 Az \u00e9gb\u00f5l letekint az \u00dar, l\u00e1tja az emberek minden fi\u00e1t.\n33:14 Sz\u00e9khely\u00e9r\u00f5l len\u00e9z a f\u00f6ld minden lakos\u00e1ra.\n33:15 \u00d5 alkotta mindny\u00e1jok sziv\u00e9t, [\u00e9s] j\u00f3l tudja minden tett\u00f6ket.\n33:16 Nem szabadul meg a kir\u00e1ly nagy sereggel; a h\u00f5s sem menek\u00fcl meg nagy erej\u00e9vel;\n33:17 Megcsal a l\u00f3 a szabad\u00edt\u00e1sban, nagy erej\u00e9vel sem ment meg.\n33:18 \u00c1mde az \u00dar szemmel tartja az \u00f5t f\u00e9l\u00f5ket, az \u00f5 kegyelm\u00e9ben b\u00edz\u00f3kat,\n33:19 Hogy kimentse lelk\u00f6ket a hal\u00e1lb\u00f3l, \u00e9s az \u00e9hs\u00e9gben [is] eltartsa \u00f5ket.\n33:20 Lelk\u00fcnk az Urat v\u00e1rja, seg\u00edts\u00e9g\u00fcnk \u00e9s paizsunk \u00f5.\n33:21 Csak \u00f5 benne vigad a mi sz\u00edv\u00fcnk, csak az \u00f5 szent nev\u00e9ben b\u00edzunk!\n33:22 Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a mik\u00e9pen b\u00edztunk te benned.\n34:1 D\u00e1vid\u00e9, mikor elv\u00e1ltoztatta \u00e9rtelm\u00e9t Abim\u00e9lek el\u00f5tt, \u00e9s mikor ez el\u00fbzte \u00f5t \u00e9s elment.\n34:2 \u00c1ldom az Urat minden id\u00f5ben, dics\u00e9rete mindig ajkamon van!\n34:3 Dicsekedik lelkem az \u00darban; [s] hallj\u00e1k ezt a szeg\u00e9nyek \u00e9s \u00f6r\u00fclnek.\n34:4 Dics\u00f5\u00edts\u00e9tek velem az Urat, \u00e9s magasztaljuk egy\u00fctt az \u00f5 nev\u00e9t!\n34:5 Megkerestem az Urat \u00e9s meghallgatott engem, \u00e9s minden f\u00e9lelmemb\u00f5l kimentett engem.\n34:6 A kik \u00f5 re\u00e1 n\u00e9znek, azok felvidulnak, \u00e9s arczuk meg nem pirul.\n34:7 Ez a szeg\u00e9ny ki\u00e1ltott, \u00e9s az \u00dar meghallgatta, \u00e9s minden baj\u00e1b\u00f3l kimentette \u00f5t.\n34:8 Az \u00dar angyala t\u00e1bort j\u00e1r az \u00f5t f\u00e9l\u00f5k k\u00f6r\u00fcl \u00e9s kiszabad\u00edtja \u00f5ket.\n34:9 \u00c9rezz\u00e9tek \u00e9s l\u00e1ss\u00e1tok meg, hogy j\u00f3 az \u00dar! Boldog az az ember, a ki \u00f5 benne b\u00edzik.\n34:10 F\u00e9lj\u00e9tek az Urat, ti szentjei! Mert a kik \u00f5t f\u00e9lik, nincs fogyatkoz\u00e1suk.\n34:11 Az oroszl\u00e1nok sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6dnek, \u00e9heznek; de a kik az Urat keresik, semmi j\u00f3t sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek.\n34:12 J\u00f5jjetek fiaim, hallgassatok r\u00e1m, megtan\u00edtlak titeket az \u00dar f\u00e9lelm\u00e9re!\n34:13 Ki az az ember, a kinek tetszik az \u00e9let, \u00e9s szeret napokat, hogy j\u00f3t l\u00e1thasson?\n34:14 Tart\u00f3ztasd meg nyelvedet a gonoszt\u00f3l, \u00e9s ajkadat a csal\u00e1rd besz\u00e9dt\u00f5l.\n34:15 Ker\u00fcld a rosszat \u00e9s cselekedj\u00e9l j\u00f3t; keresd a b\u00e9kess\u00e9get \u00e9s k\u00f6vesd azt.\n34:16 Az \u00dar szemei az igazakon vannak, \u00e9s az \u00f5 f\u00fclei azoknak ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1n;\n34:17 Az \u00dar orcz\u00e1ja pedig a gonosztev\u00f5k\u00f6n van, hogy kiirtsa, eml\u00e9kezet\u00f6ket a f\u00f6ldr\u00f5l.\n34:18 [Ha igazak] ki\u00e1ltnak, az \u00dar meghallgatja, \u00e9s minden bajukb\u00f3l kimenti \u00f5ket.\n34:19 K\u00f6zel van az \u00dar a megt\u00f6rt sz\u00edvekhez, \u00e9s megseg\u00edti a sebhedt lelkeket.\n34:20 Sok baja van az igaznak, de valamennyib\u00f5l kimenti az \u00dar.\n34:21 Meg\u00f5rzi minden csontj\u00e1t, egy sem t\u00f6retik meg azokb\u00f3l.\n34:22 A gonoszt gonoszs\u00e1g \u00f6li meg, \u00e9s meglakolnak, a kik gy\u00fbl\u00f6lik az igazat. [ (Psalms 34:23) Az \u00dar kimenti az \u00f5 szolg\u00e1i lelk\u00e9t, \u00e9s senki meg nem lakol, a ki \u00f5 benne b\u00edzik. ]\n35:1 D\u00e1vid\u00e9. harczolj a velem harczol\u00f3kkal.\n35:2 Ragadj paizst \u00e9s v\u00e9rtet, \u00e9s kelj f\u00f6l seg\u00edts\u00e9gemre.\n35:3 Szegezz d\u00e1rd\u00e1t \u00e9s rekeszd el \u00fcld\u00f6z\u00f5im \u00fatj\u00e1t, mondd lelkemnek: \u00c9n vagyok seg\u00edts\u00e9ged.\n35:4 Sz\u00e9gyen, gyal\u00e1zat \u00e9rje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek h\u00e1tra \u00e9s piruljanak, a kik vesztemet koholj\u00e1k.\n35:5 Legyenek olyanok, mint a polyva a sz\u00e9l el\u00f5tt; az \u00darnak angyala verdesse [\u00f5ket].\n35:6 Legyen \u00fatjok s\u00f6t\u00e9t, csuszaml\u00f3s, s az \u00darnak angyala kergesse \u00f5ket.\n35:7 Mert ok n\u00e9lk\u00fcl vetett\u00e9k el\u00e9m titkon vont h\u00e1l\u00f3jokat, \u00e9s ok n\u00e9lk\u00fcl \u00e1stak vermet az \u00e9n lelkemnek.\n35:8 \u00c9rje \u00f5t roml\u00e1s v\u00e1ratlanul, fogja meg h\u00e1l\u00f3ja, a melyet kivetett, ess\u00e9k bel\u00e9 a veszedelembe.\n35:9 Az \u00e9n lelkem pedig vigad majd az \u00darban, \u00f6rvendezve szabad\u00edt\u00e1s\u00e1ban.\n35:10 Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabad\u00edtod a nyomorultat a n\u00e1la er\u00f5sebbt\u00f5l, a szeg\u00e9nyt \u00e9s sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5t az \u00f5 megrabl\u00f3j\u00e1t\u00f3l.\n35:11 Er\u00f5szakos tan\u00fak \u00e1llnak el\u00f5; azt k\u00e9rdezik t\u00f5lem, a mir\u00f5l nem tudok.\n35:12 J\u00f3\u00e9rt roszszal fizetnek meg n\u00e9kem, megrabolj\u00e1k lelkemet.\n35:13 Pedig \u00e9n az \u00f5 betegs\u00e9g\u00f6kben gy\u00e1szba \u00f6lt\u00f6ztem, b\u00f5jttel gy\u00f6t\u00f6rtem lelkemet, im\u00e1ds\u00e1gom kebelemre vissza-vissza sz\u00e1llt.\n35:14 Mintha bar\u00e1tom, testv\u00e9rem volna, \u00fagy j\u00e1rtam-keltem [\u00e9rte;] mintha any\u00e1mat siratn\u00e1m, \u00fagy j\u00e1rtam b\u00fat\u00f3l meghajolva:\n35:15 \u00d5k pedig \u00f6r\u00fcltek az \u00e9n buk\u00e1somon \u00e9s \u00f6sszegy\u00fbltek; \u00f6sszegy\u00fbltek ellenem a r\u00e1galmaz\u00f3k, tudtom n\u00e9lk\u00fcl gyal\u00e1ztak \u00e9s nem nyugodtak,\n35:16 Ingyen\u00e9l\u00f5k l\u00e9ha cs\u00fafkod\u00e1sai k\u00f6zt fogaikat vicsorgatva r\u00e1m.\n35:17 Oh Uram, meddig n\u00e9zed? Szabad\u00edtsd meg lelkemet tombol\u00e1saikt\u00f3l, az oroszl\u00e1nk\u00f6lyk\u00f6kt\u00f5l az \u00e9n egyetlenemet.\n35:18 Dics\u00e9rlek a nagy gy\u00fclekezetben, az er\u00f5s n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt magasztallak t\u00e9ged.\n35:19 Ne \u00f6r\u00fcljenek rajtam az \u00e9n hazug ellens\u00e9geim, m\u00e9ltatlan gy\u00fbl\u00f6l\u00f5im se hunyorgassanak r\u00e1m.\n35:20 Mert nem besz\u00e9lnek b\u00e9kess\u00e9get, hanem a kik b\u00e9kess\u00e9gesek e f\u00f6ld\u00f6n, azok ellen \u00e1lnok dolgokat koholnak.\n35:21 F\u00f6lt\u00e1tott\u00e1k r\u00e1m sz\u00e1jokat, azt mondt\u00e1k: Haha! Haha! L\u00e1tta a szem\u00fcnk.\n35:22 L\u00e1ttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne l\u00e9gy t\u00e1vol t\u00f5lem!\n35:23 Serkenj f\u00f6l, \u00e9bredj \u00edt\u00e9letemre, oh Uram, Istenem, az \u00e9n \u00fcgyem\u00e9rt.\n35:24 \u00cdt\u00e9lj meg engem a te igazs\u00e1god szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne \u00f6r\u00f6ljenek rajtam!\n35:25 Ne mondhass\u00e1k sz\u00edv\u00f6kben: \u00d6r\u00fclj mi lelk\u00fcnk! Ne mondhass\u00e1k: Elnyelt\u00fck \u00f5t!\n35:26 Sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg, piruljanak egy\u00fcttesen, a kik bajomnak \u00f6r\u00fclnek; sz\u00e9gyen \u00e9s gyal\u00e1zat bor\u00edtsa be \u00f5ket, a kik felfuvalkodtak ellenem.\n35:27 Vigadjanak \u00e9s \u00f6r\u00fcljenek, a kik kiv\u00e1nj\u00e1k az \u00e9n igazs\u00e1gomat, hadd mondj\u00e1k mindenkor: Nagy az \u00dar, a ki kiv\u00e1nja az \u00f5 szolg\u00e1j\u00e1nak b\u00e9kess\u00e9g\u00e9t.\n35:28 Az \u00e9n nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazs\u00e1godat, a te dics\u00f5s\u00e9gedet minden napon.\n36:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; az \u00dar szolg\u00e1j\u00e1\u00e9, D\u00e1vid\u00e9.\n36:2 A gonosznak hamiss\u00e1ga fel\u00f5l \u00edgy gondolkozom sz\u00edvemben: nincs \u00f5 el\u00f5tte isten-f\u00e9lelem;\n36:3 Mert h\u00edzeleg n\u00e9ki \u00f6nmag\u00e1nak, ha b\u00fbn\u00e9t elk\u00f6vetheti, ha gy\u00fbl\u00f6lk\u00f6dhetik.\n36:4 Sz\u00e1j\u00e1nak besz\u00e9de hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g \u00e9s hamiss\u00e1g; megsz\u00fcnt b\u00f6lcs lenni [\u00e9s] j\u00f3t cselekedni.\n36:5 Hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1got gondol \u00e1gy\u00e1ban; nem a j\u00f3 \u00fatra \u00e1ll, [\u00e9s] nem veti meg a rosszat.\n36:6 Uram, az \u00e9gig [\u00e9r] a te kegyelmess\u00e9ged; a te h\u00fbs\u00e9ged a felh\u00f5kig!\n36:7 Igazs\u00e1god, mint Isten hegyei; \u00edt\u00e9leteid, [mint] a nagy m\u00e9lys\u00e9gek; az embert \u00e9s barmot te tartod meg, Uram!\n36:8 Oh Isten, milyen dr\u00e1ga a te kegyelmess\u00e9ged; az embernek fiai a te sz\u00e1rnyaidnak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba menek\u00fclnek.\n36:9 D\u00faslakodnak h\u00e1zadnak b\u00f5s\u00e9ges javaiban; megitatod \u00f5ket gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9geid foly\u00f3viz\u00e9b\u00f5l.\n36:10 Mert n\u00e1lad van az \u00e9letnek forr\u00e1sa; a te vil\u00e1goss\u00e1god \u00e1ltal l\u00e1tunk vil\u00e1goss\u00e1got.\n36:11 Terjeszd ki kegyelmess\u00e9gedet a te ismer\u00f5idre, \u00e9s igazs\u00e1godat az igaz sz\u00edv\u00fbekre.\n36:12 Ne t\u00e1madjon engem a kev\u00e9lynek l\u00e1ba, \u00e9s ne \u00fcld\u00f6zz\u00f6n engem a gonosznak keze. [ (Psalms 36:13) Hullnak m\u00e1r a gonosztev\u00f5k; eltasz\u00edttatnak \u00e9s nem \u00e1llhatnak fel! ]\n37:1 D\u00e1vid\u00e9.\n37:2 Mert hirtelen lev\u00e1gattatnak, mint a f\u00fb, s mint a gy\u00f6nge n\u00f6v\u00e9ny elfonnyadnak.\n37:3 B\u00edzz\u00e1l az \u00darban \u00e9s j\u00f3t cselekedj\u00e9l; e f\u00f6ld\u00f6n lakozz\u00e1l \u00e9s h\u00fbs\u00e9ggel \u00e9lj.\n37:4 Gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dj\u00e9l az \u00darban, \u00e9s megadja n\u00e9ked sz\u00edved k\u00e9r\u00e9seit.\n37:5 Hagyjad az \u00darra a te \u00fatadat, \u00e9s b\u00edzz\u00e1l benne, majd \u00f5 teljes\u00edti.\n37:6 Felhozza a te igazs\u00e1godat, mint a vil\u00e1goss\u00e1got, \u00e9s a te jogodat, mik\u00e9nt a delet.\n37:7 Csillapodj\u00e1l le az \u00darban \u00e9s v\u00e1rjad \u00f5t; ne bosszankodj\u00e1l arra, a kinek \u00fatja szerencs\u00e9s, [se] arra, a ki \u00e1lnok tan\u00e1csokat k\u00f6vet.\n37:8 Sz\u00fcnj meg a haragt\u00f3l, hagyd el hevesked\u00e9sedet; ne bosszankodj\u00e1l, csak rosszra vinne!\n37:9 Mert az elvetem\u00fcltek kiv\u00e1gattatnak; de a kik az Urat v\u00e1rj\u00e1k, \u00f6r\u00f6klik a f\u00f6ldet.\n37:10 Egy kev\u00e9s [id\u00f5] m\u00e9g \u00e9s nincs gonosz; n\u00e9zed a hely\u00e9t \u00e9s nincsen ott.\n37:11 A szelidek pedig \u00f6r\u00f6klik a f\u00f6ldet, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dnek nagy b\u00e9kess\u00e9gben.\n37:12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, \u00e9s fogait csikorgatja r\u00e1:\n37:13 Az \u00dar neveti \u00f5t, mert l\u00e1tja, hogy elj\u00f5 az \u00f5 napja.\n37:14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonj\u00e1k \u00edv\u00f6ket, hogy a szeg\u00e9nyt \u00e9s nyomorultat elejts\u00e9k, [\u00e9s] le\u00f6lj\u00e9k az igaz\u00e1n \u00e9l\u00f5ket;\n37:15 [De] fegyver\u00f6k saj\u00e1t sz\u00edv\u00f6kbe hat, \u00e9s \u00edv\u00f6k elt\u00f6rik.\n37:16 Jobb a kev\u00e9s az igaznak, mint a sok gonosznak az \u00f5 gazdags\u00e1ga.\n37:17 Mert a gonoszok karja elt\u00f6rik, de az igazakat t\u00e1mogatja az \u00dar.\n37:18 J\u00f3l tudja az \u00dar a feddhetetleneknek napjait, \u00e9s hogy \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00f6k mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 meglesz.\n37:19 Nem sz\u00e9gyen\u00fclnek meg a veszedelmes id\u00f5ben, \u00e9s j\u00f3llaknak az \u00e9hs\u00e9g napjaiban.\n37:20 De a gonoszok elvesznek, \u00e9s az \u00darnak ellens\u00e9ge, mint a liget \u00e9kess\u00e9ge, elm\u00falik, f\u00fcstk\u00e9nt m\u00falik el.\n37:21 K\u00f6lcs\u00f6n k\u00e9r a gonosz \u00e9s meg nem fizet, de az igaz irgalmas \u00e9s adakoz\u00f3.\n37:22 Mert a kiket \u00f5 meg\u00e1ld, \u00f6r\u00f6klik a f\u00f6ldet, \u00e9s a kiket \u00f5 meg\u00e1tkoz, kiv\u00e1gattatnak azok.\n37:23 Az \u00dar szil\u00e1rd\u00edtja meg az igaz ember l\u00e9pteit, \u00e9s \u00fatj\u00e1t kedveli.\n37:24 Ha elesik, nem ter\u00fcl el, mert az \u00dar t\u00e1mogatja kez\u00e9vel.\n37:25 Gyermek voltam, meg is v\u00e9nhedtem, de nem l\u00e1ttam, hogy elhagyott\u00e1 lett volna az igaz, a magzatja pedig keny\u00e9rk\u00e9reget\u00f5v\u00e9.\n37:26 Mindennapon irgalmatoskodik \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n ad, \u00e9s az \u00f5 magzatja \u00e1ldott.\n37:27 Ker\u00fcld a rosszat \u00e9s j\u00f3t cselekedj\u00e9l, \u00e9s megmaradsz mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n37:28 Mert az \u00dar szereti az \u00edt\u00e9letet, \u00e9s el nem hagyja az \u00f5 kegyeseit; meg\u00f5rzi \u00f5ket mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, a gonoszok magv\u00e1t pedig kiirtja.\n37:29 Az igazak \u00f6r\u00f6klik a f\u00f6ldet, \u00e9s mindv\u00e9gig rajta lakoznak.\n37:30 B\u00f6lcses\u00e9get besz\u00e9l az igaznak sz\u00e1ja, \u00e9s a nyelve \u00edt\u00e9letet sz\u00f3l.\n37:31 Isten\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9nye van sz\u00edv\u00e9ben, l\u00e9p\u00e9sei nem ingadoznak.\n37:32 Leselkedik a gonosz az igazra, \u00e9s hal\u00e1lra keresi azt;\n37:33 De az \u00dar nem hagyja azt annak kez\u00e9ben, sem nem k\u00e1rhoztatja, mikor meg\u00edt\u00e9ltetik.\n37:34 V\u00e1rjad az Urat, \u00f5rizd meg az \u00f5 \u00fatj\u00e1t; \u00e9s f\u00f6lmagasztal t\u00e9ged, hogy \u00f6r\u00f6k\u00f6ld a f\u00f6ldet; \u00e9s megl\u00e1tod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.\n37:35 L\u00e1ttam elhatalmasodni a gonoszt \u00e9s sz\u00e9tterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozat\u00fa vadfa;\n37:36 De elmult \u00e9s \u00edm\u00e9 nincsen! kerestem, de nem tal\u00e1lhat\u00f3.\n37:37 \u00dcgyelj a feddhetetlenre, n\u00e9zd a becs\u00fcletest, mert a j\u00f6vend\u00f5 a b\u00e9ke ember\u00e9\u00e9.\n37:38 De a b\u00fbn\u00f6s\u00f6k mind elvesznek; a gonosznak v\u00e9ge pusztul\u00e1s.\n37:39 Az igazak segedelme pedig az \u00dart\u00f3l van; \u00f5 az \u00f5 er\u00f5ss\u00e9g\u00f6k a h\u00e1bor\u00fas\u00e1g idej\u00e9n.\n37:40 Megv\u00e9di \u00f5ket az \u00dar \u00e9s megszabad\u00edtja \u00f5ket; megszabad\u00edtja \u00f5ket a gonoszokt\u00f3l \u00e9s megseg\u00edti \u00f5ket, mert \u00f5 benne b\u00edznak.\n38:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra eml\u00e9keztet\u00f5\u00fcl.\n38:2 Uram, haragodban ne feny\u00edts meg engem; felgerjed\u00e9sedben ne ostorozz meg engem!\n38:3 Mert nyilaid bel\u00e9m akadtak, \u00e9s kezed r\u00e1m nehez\u00fclt.\n38:4 Nincs \u00e9ps\u00e9g testemben a te haragodt\u00f3l; nincs b\u00e9kess\u00e9g csontjaimban v\u00e9tkeim miatt.\n38:5 Mert b\u00fbneim elbor\u00edtj\u00e1k fejemet; s\u00falyos teherk\u00e9nt, er\u00f5m felett.\n38:6 Megsenyvedtek, megb\u00fbzh\u00f6dtek sebeim oktalans\u00e1gom miatt.\n38:7 Lehorgadtam, megg\u00f6rbedtem nagyon; naponta szomor\u00faan j\u00e1rok.\n38:8 Mert derekam megtelt gyullad\u00e1ssal, \u00e9s testemben semmi \u00e9p sincsen.\n38:9 Er\u00f5tlen \u00e9s \u00f6sszet\u00f6rt vagyok nagyon, s sz\u00edvem keser\u00fbs\u00e9ge miatt jajgatok.\n38:10 Uram, el\u00f5tted van minden k\u00edv\u00e1ns\u00e1gom, \u00e9s nincs el\u00f5led elrejtve az \u00e9n ny\u00f6g\u00e9sem!\n38:11 Sz\u00edvem dobogva ver, elh\u00e1gy er\u00f5m, s szemem vil\u00e1ga - az sincs m\u00e1r velem.\n38:12 Szeretteim \u00e9s bar\u00e1taim f\u00e9lre\u00e1llanak csap\u00e1somban; rokonaim pedig messze \u00e1llanak.\n38:13 De t\u00f5rt vetnek, a kik \u00e9letemre t\u00f6rnek, \u00e9s a kik bajomra t\u00f6rnek; hitv\u00e1nys\u00e1gokat besz\u00e9lnek, \u00e9s csal\u00e1rds\u00e1got koholnak mindennap.\n38:14 De \u00e9n, mint a siket, nem hallok, \u00e9s olyan vagyok, mint a n\u00e9ma, a ki nem nyitja f\u00f6l sz\u00e1j\u00e1t.\n38:15 \u00c9s olyann\u00e1 lettem, mint az, a ki nem hall, \u00e9s sz\u00e1j\u00e1ban nincsen ellenmond\u00e1s.\n38:16 Mert t\u00e9ged v\u00e1rtalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!\n38:17 Mert azt gondolom: csak ne \u00f6r\u00fcln\u00e9nek rajtam; mikor l\u00e1bam ingott, hatalmaskodtak ellenem!\n38:18 \u00c9s bizony k\u00f6zel vagyok az eles\u00e9shez, \u00e9s b\u00e1natom mindig el\u00f5ttem van.\n38:19 S\u00f5t bevallom b\u00fbneimet, b\u00e1nk\u00f3dom v\u00e9tkem miatt.\n38:20 De ellens\u00e9geim \u00e9lnek, er\u00f5s\u00f6dnek; megsokasodtak hazug gy\u00fbl\u00f6l\u00f5im,\n38:21 \u00c9s a kik j\u00f3\u00e9rt roszszal fizetnek; ellenem t\u00f6rnek, a mi\u00e9rt \u00e9n j\u00f3ra t\u00f6rekszem.\n38:22 Ne hagyj el Uram Istenem, ne t\u00e1volodj\u00e1l el t\u00f5lem! [ (Psalms 38:23) Siess seg\u00edts\u00e9gemre, oh Uram, \u00e9n szabad\u00edt\u00f3m! ]\n39:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek Jeduthunnak, D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n39:2 Mond\u00e1m: nosza vigy\u00e1zok \u00fataimra, hogy ne v\u00e9tkezzem nyelvemmel; megzabol\u00e1zom sz\u00e1jamat, a m\u00edg el\u00f5ttem van a hitetlen.\n39:3 Eln\u00e9multam, vesztegl\u00e9ssel hallgattam a j\u00f3r\u00f3l, de f\u00e1jdalmam felzaklat\u00f3dott.\n39:4 F\u00f6lhev\u00fclt bennem az \u00e9n sz\u00edvem, gondolatomban t\u00fbz gerjede fel, \u00edgy sz\u00f3l\u00e9k [az\u00e9rt] az \u00e9n nyelvemmel:\n39:5 Jelentsd meg Uram az \u00e9n v\u00e9gemet \u00e9s napjaim m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen m\u00faland\u00f3 vagyok.\n39:6 \u00cdm\u00e9 teny\u00e9rnyiv\u00e9 tetted napjaimat, \u00e9s az \u00e9n \u00e9letem te el\u00f5tted, mint a semmi. Bizony mer\u00f5 hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g minden ember, ak\u00e1rhogyan \u00e1ll is! Szela.\n39:7 Bizony \u00e1rny\u00e9kk\u00e9nt j\u00e1r az ember; bizony csak hi\u00e1ba szorgalmatoskodik; rak\u00e1sra gy\u00fbjt, de nem tudja, ki takar\u00edtja be azokat!\n39:8 Most az\u00e9rt, mit rem\u00e9ljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.\n39:9 Ments ki engem minden \u00e1lnoks\u00e1gomb\u00f3l; ne t\u00e9gy engem bolondok cs\u00fafj\u00e1v\u00e1!\n39:10 Megn\u00e9multam, nem nyitom fel sz\u00e1jamat, mert te cselekedted.\n39:11 Vedd le r\u00f3lam a te ostorodat; kezed feny\u00edt\u00e9ke miatt eleny\u00e9szem \u00e9n.\n39:12 Mikor a b\u00fbn miatt b\u00fcntet\u00e9ssel feny\u00edtesz valakit, elem\u00e9szted, mint moly, az \u00f5 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t. Bizony mer\u00f5 hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g minden ember. Szela.\n39:13 Halld meg Uram az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9semet, figyelmezz\u00e9l ki\u00e1lt\u00e1somra, k\u00f6nyhullat\u00e1somra ne vesztegelj; mert \u00e9n j\u00f6vev\u00e9ny vagyok te n\u00e1lad, zsell\u00e9r, mint minden \u00e9n \u00f5s\u00f6m. [ (Psalms 39:14) Ne n\u00e9zz re\u00e1m, hadd enyh\u00fcljek meg, miel\u00f5tt elmegyek \u00e9s nem leszek t\u00f6bb\u00e9! ]\n40:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n40:2 V\u00e1rv\u00e1n v\u00e1rtam az Urat, \u00e9s hozz\u00e1m hajolt, \u00e9s meghallgatta ki\u00e1lt\u00e1somat.\n40:3 \u00c9s kivont engem a pusztul\u00e1s g\u00f6dr\u00e9b\u00f5l, a s\u00e1ros fert\u00f5b\u00f5l, \u00e9s szikl\u00e1ra \u00e1ll\u00edtotta fel l\u00e1bamat, meger\u00f5s\u00edtv\u00e9n l\u00e9pteimet.\n40:4 \u00c9s \u00faj \u00e9neket adott sz\u00e1jamba, a mi Isten\u00fcnknek dics\u00e9ret\u00e9t; sokan l\u00e1tt\u00e1k \u00e9s megf\u00e9lemlettek, \u00e9s b\u00edztak az \u00darban.\n40:5 Boldog ember az, a ki az \u00darba vetette bizodalm\u00e1t, \u00e9s nem fordul a kev\u00e9lyekhez \u00e9s a hazugs\u00e1gra vetemedettekhez!\n40:6 Sokat cselekedt\u00e9l te, Uram Istenem, a te csod\u00e1iddal \u00e9s terveiddel mi \u00e9rett\u00fcnk; semmi sem hasonl\u00edthat\u00f3 hozz\u00e1d; hirdetn\u00e9m \u00e9s elbesz\u00e9ln\u00e9m, [de] t\u00f6bbek, semhogy elsz\u00e1ml\u00e1lhatn\u00e1m.\n40:7 V\u00e9res \u00e1ldozatot \u00e9s \u00e9tel\u00e1ldozatot nem kedvelt\u00e9l; f\u00fcleimet f\u00f6lnyitottad; \u00e9g\u00f5\u00e1ldozatot \u00e9s b\u00fbn\u00e9rt val\u00f3 \u00e1ldozatot sem k\u00edv\u00e1nt\u00e1l.\n40:8 Akkor azt mondtam: \u00cdm\u00e9 j\u00f6v\u00f6k; a k\u00f6nyvtekercsben \u00edrva van fel\u00f5lem,\n40:9 Hogy teljes\u00edtsem a te akaratodat; ezt kedvelem, \u00e9n Istenem, a te t\u00f6rv\u00e9nyed keblem k\u00f6zepette van.\n40:10 V\u00edgan hirdetem az igazs\u00e1goss\u00e1got a nagy gy\u00fclekezetben; \u00edm\u00e9, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, \u00f3h Uram!\n40:11 Igazs\u00e1goss\u00e1godat nem rejtem el sz\u00edvemben, elmondom a te h\u00fbs\u00e9gedet \u00e9s seg\u00edts\u00e9gedet; nem titkolom el kegyelmedet \u00e9s igazs\u00e1godat a nagy gy\u00fclekezetben.\n40:12 Te, Uram, ne tartsd vissza t\u00f5lem irgalmadat; kegyelmed \u00e9s igazs\u00e1god mindig meg\u00f3vnak engem.\n40:13 Mert bajok vettek engem k\u00f6r\u00fcl, a melyeknek sz\u00e1muk sincsen; utol\u00e9rtek b\u00fbneim, a melyeket v\u00e9gig sem n\u00e9zhetek; sz\u00e1mosabbak a fejem hajsz\u00e1lain\u00e1l, \u00e9s a sz\u00edvem [is] elhagyott engem.\n40:14 Tess\u00e9k Uram n\u00e9ked, hogy megments engemet; siess Uram seg\u00edts\u00e9gemre!\n40:15 Sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg \u00e9s piruljanak mind, a kik \u00e9letemre t\u00f6rnek, hogy elragadj\u00e1k azt; riadjanak vissza, gyal\u00e1zat \u00e9rje, a kik bajomat k\u00edv\u00e1nj\u00e1k.\n40:16 Pusztuljanak el az \u00f5 gyal\u00e1zatoss\u00e1guk miatt, a kik azt mondj\u00e1k n\u00e9kem: Heh\u00e9, heh\u00e9!\n40:17 \u00d6r\u00fclnek \u00e9s \u00f6rvendeznek majd mindazok, a kik t\u00e9ged keresnek; azt mondj\u00e1k mindenha: Magasztaltass\u00e9k fel az \u00dar, a kik szeretik a te szabad\u00edt\u00e1sodat. [ (Psalms 40:18) R\u00f3lam is, noha \u00e9n szeg\u00e9ny \u00e9s nyomorult vagyok, az \u00e9n Uram visel gondot. Te vagy seg\u00edts\u00e9gem, szabad\u00edt\u00f3m, oh Istenem, ne k\u00e9ss\u00e9l! ]\n41:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n41:2 Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napj\u00e1n megmenti azt az \u00dar.\n41:3 Az \u00dar meg\u00f5rzi azt \u00e9s \u00e9lteti azt; boldog lesz e f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s nem adhatod oda ellens\u00e9gei kiv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak.\n41:4 Az \u00dar meger\u00f5s\u00edti \u00f5t az \u00f5 beteg\u00e1gy\u00e1n; b\u00e1rmilyen az \u00e1gya, megk\u00f6nny\u00edted betegs\u00e9g\u00e9ben.\n41:5 \u00c9n azt mondtam: Uram kegyelmezz n\u00e9kem, gy\u00f3gy\u00edtsd meg lelkemet, mert v\u00e9tkeztem ellened!\n41:6 Ellens\u00e9geim rosszat mondanak fel\u00f5lem: Mikor hal meg \u00e9s v\u00e9sz ki a neve?\n41:7 Ha l\u00e1togatni j\u00f6n [be valaki,] hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1got besz\u00e9l; sz\u00edve \u00e1lnoks\u00e1got gy\u00fbjt \u00f6ssze mag\u00e1nak, kimegy az utcz\u00e1ra [\u00e9s] besz\u00e9l.\n41:8 Minden gy\u00fbl\u00f6l\u00f5m egy\u00fctt suttog re\u00e1m, gonoszat koholnak ellenem:\n41:9 Istennek \u00e1tka sz\u00e1llott \u00f5 re\u00e1, s mivelhogy benne fekszik, nem k\u00e9l fel t\u00f6bb\u00e9!\n41:10 M\u00e9g az \u00e9n j\u00f3akar\u00f3m is, a kiben b\u00edztam, a ki kenyeremet ette, f\u00f6lemelte sark\u00e1t ellenem.\n41:11 De te Uram, k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam \u00e9s emelj f\u00f6l engemet, hadd fizessek meg n\u00e9kik!\n41:12 Abb\u00f3l tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellens\u00e9gem nem ujjong felettem;\n41:13 Engem pedig feddhetetlens\u00e9gemben t\u00e1mogatsz, \u00e9s sz\u00edned el\u00e9 \u00e1llatsz mindenha. [ (Psalms 41:14) \u00c1ldott az \u00dar, Izr\u00e1elnek Istene \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9. \u00c1men, \u00e1men! ]\n42:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; K\u00f3r\u00e1h fiainak tan\u00edt\u00e1sa.\n42:2 Mint a szarvas kiv\u00e1nkozik a foly\u00f3vizekre, \u00fagy kiv\u00e1nkozik az \u00e9n lelkem hozz\u00e1d, oh Isten!\n42:3 Szomjuhozik lelkem Istenhez, az \u00e9l\u00f5 Istenhez; mikor mehetek el \u00e9s jelenhetek meg Isten el\u00f5tt?\n42:4 K\u00f6nyhullat\u00e1som volt kenyerem \u00e9jjel \u00e9s nappal, mikor mindennap azt mondt\u00e1k n\u00e9kem: \"Hol van a te Istened?\"\n42:5 Mikor ezekr\u00f5l eml\u00e9kezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam [ezel\u00f5tt] \u00e9s ujjong\u00f3 \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s h\u00e1laad\u00e1ssal vezettem \u00f5ket, az \u00fcnnepl\u00f5 sokas\u00e1got, az Isten h\u00e1z\u00e1ig.\n42:6 Mi\u00e9rt cs\u00fcggedsz el lelkem \u00e9s nyughatatlankodol bennem? B\u00edzz\u00e1l Istenben, mert m\u00e9g h\u00e1l\u00e1t adok \u00e9n n\u00e9ki az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1nak szabad\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt.\n42:7 Istenem! elcs\u00fcgged bennem az \u00e9n lelkem; az\u00e9rt eml\u00e9kezem re\u00e1d a Jord\u00e1n \u00e9s Hermon f\u00f6ldj\u00e9r\u00f5l, a Micz\u00e1r hegy\u00e9r\u00f5l.\n42:8 \u00d6rv\u00e9ny \u00f6rv\u00e9nyt h\u00edv el\u00f5 zuhatagjaid hangj\u00e1ra; minden v\u00edz\u00e1rad\u00e1sod \u00e9s hull\u00e1mod \u00f6sszecsap f\u00f6l\u00f6ttem!\n42:9 Nappal kik\u00fcldte kegyelm\u00e9t az \u00dar, \u00e9jjel \u00e9neke volt velem, im\u00e1ds\u00e1g az \u00e9n \u00e9letem Isten\u00e9hez.\n42:10 Hadd mondjam Istennek, az \u00e9n k\u00f5sz\u00e1lamnak: Mi\u00e9rt felejtkezt\u00e9l el r\u00f3lam? Mi\u00e9rt kell gy\u00e1szban j\u00e1rnom ellens\u00e9g h\u00e1borgat\u00e1sa miatt?\n42:11 Mintha z\u00faz\u00f3d\u00e1s volna csontjaimban, mikor gyal\u00e1znak engem az \u00e9n szorongat\u00f3im, naponk\u00e9nt ezt mondv\u00e1n n\u00e9kem: Hol van a te Istened? [ (Psalms 42:12) Mi\u00e9rt cs\u00fcggedsz el lelkem, \u00e9s mi\u00e9rt nyughatatlankodol bennem? B\u00edzz\u00e1l Istenben, mert m\u00e9g h\u00e1l\u00e1t adok \u00e9n n\u00e9ki, az \u00e9n szabad\u00edt\u00f3mnak \u00e9s Istenemnek. ]\n43:1 \u00cdt\u00e9lj meg engem oh Isten! \u00e9s oltalmazd meg \u00fcgyemet az irgalmatlan nemzets\u00e9g ellen; az \u00e1lnok \u00e9s hamis embert\u00f5l szabad\u00edts meg engem.\n43:2 Hiszen te vagy oltalmam Istene, mi\u00e9rt vetett\u00e9l h\u00e1t meg engemet? Mi\u00e9rt kell gy\u00e1szban j\u00e1rnom ellens\u00e9g h\u00e1borgat\u00e1sa miatt?\n43:3 K\u00fcldd el vil\u00e1goss\u00e1godat \u00e9s igazs\u00e1godat, azok vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre \u00e9s hajl\u00e9kaidba.\n43:4 Hadd menjek be Isten olt\u00e1r\u00e1hoz, v\u00edgass\u00e1gos \u00f6r\u00f6m\u00f6mnek Isten\u00e9hez, \u00e9s hadd dics\u00e9rjelek t\u00e9ged cziter\u00e1val, Isten, \u00e9n Istenem!\n43:5 Mi\u00e9rt cs\u00fcggedsz el lelkem, mi\u00e9rt nyughatatlankodol bennem? B\u00edzz\u00e1l Istenben, mert m\u00e9g h\u00e1l\u00e1t adok \u00e9n n\u00e9ki, az \u00e9n szabad\u00edt\u00f3mnak \u00e9s Istenemnek.\n44:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; a K\u00f3r\u00e1h fiainak tan\u00edt\u00e1sa.\n44:2 Oh Isten! f\u00fcleinkkel hallottuk, aty\u00e1ink besz\u00e9lt\u00e9k el n\u00e9k\u00fcnk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedt\u00e9l.\n44:3 Nemzeteket \u00fbzt\u00e9l te ki saj\u00e1t kezeddel, \u00f5ket pedig bepl\u00e1nt\u00e1ltad; n\u00e9peket t\u00f6rt\u00e9l \u00f6ssze, \u00f5ket pedig kiterjesztetted.\n44:4 Mert nem az \u00f5 fegyver\u00f6kkel szereztek f\u00f6ldet, \u00e9s nem az \u00f5 karjok seg\u00edtett n\u00e9kik; hanem a te jobbod, a te karod \u00e9s a te orcz\u00e1d vil\u00e1goss\u00e1ga, mert kedvelted \u00f5ket.\n44:5 Te magad vagy az \u00e9n kir\u00e1lyom oh Isten! Rendelj seg\u00edts\u00e9get J\u00e1k\u00f3bnak!\n44:6 \u00c1ltalad verj\u00fck le szorongat\u00f3inkat; a te neveddel tapodjuk le t\u00e1mad\u00f3inkat.\n44:7 Mert nem az \u00edvemben b\u00edzom, \u00e9s kardom sem v\u00e9delmez meg engem;\n44:8 Hanem te szabad\u00edtasz meg minket szorongat\u00f3inkt\u00f3l, \u00e9s gy\u00fbl\u00f6l\u00f5inket te sz\u00e9gyen\u00edted meg.\n44:9 Dics\u00e9rj\u00fck Istent mindennap, \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 magasztaljuk nevedet. Szela.\n44:10 M\u00e9gis megvetett\u00e9l, meggyal\u00e1zt\u00e1l minket, \u00e9s nem vonulsz ki seregeinkkel.\n44:11 Megfutam\u00edtott\u00e1l minket szorongat\u00f3ink el\u00f5tt, \u00e9s a kik gy\u00fbl\u00f6lnek minket, fosztogattak magoknak.\n44:12 Oda dobt\u00e1l minket v\u00e1g\u00f3-juhok gyan\u00e1nt, \u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3rt\u00e1l minket a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt.\n44:13 Eladtad a te n\u00e9pedet nagy olcs\u00f3n, \u00e9s nem becs\u00fclted az \u00e1r\u00e1t magasra.\n44:14 Cs\u00fafs\u00e1gul vetett\u00e9l oda minket szomsz\u00e9dainknak, g\u00fanyra \u00e9s nevets\u00e9gre a k\u00f6r\u00fclt\u00fcnk lev\u00f5knek.\n44:15 P\u00e9ldabesz\u00e9d\u00fcl vetett\u00e9l oda a pog\u00e1nyoknak, fejcs\u00f3v\u00e1l\u00e1sra a n\u00e9peknek.\n44:16 Gyal\u00e1zatom naponta el\u00f5ttem van, \u00e9s orcz\u00e1m sz\u00e9gyene elbor\u00edt engem.\n44:17 A cs\u00fafol\u00f3k \u00e9s k\u00e1roml\u00f3k szav\u00e1\u00e9rt, az ellens\u00e9g \u00e9s a bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 miatt.\n44:18 Mindez utol\u00e9rt minket, m\u00e9gsem feledt\u00fcnk el t\u00e9ged, \u00e9s nem szegt\u00fck meg a te frigyedet.\n44:19 Nem p\u00e1rtolt el t\u00f5led a mi sz\u00edv\u00fcnk, sem l\u00e9p\u00e9s\u00fcnk nem t\u00e9rt le a te \u00f6sv\u00e9nyedr\u00f5l:\n44:20 Noha ki\u00fbzt\u00e9l minket a sak\u00e1lok hely\u00e9re, \u00e9s re\u00e1nk bor\u00edtottad a hal\u00e1l \u00e1rny\u00e9k\u00e1t.\n44:21 Ha elfeledt\u00fck volna Isten\u00fcnk nev\u00e9t, \u00e9s kiterjesztett\u00fck volna kez\u00fcnket idegen istenhez:\n44:22 Nemde kif\u00fcrk\u00e9szte volna ezt Isten? Mert \u00f5 j\u00f3l ismeri a sz\u00edvnek titkait.\n44:23 Bizony te \u00e9retted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek benn\u00fcnket, mint v\u00e1g\u00f3-juhokat.\n44:24 Serkenj fel! Mi\u00e9rt alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el [minket] \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n44:25 Mi\u00e9rt rejted el orcz\u00e1dat, \u00e9s felejted el nyomor\u00fas\u00e1gunkat \u00e9s h\u00e1bor\u00fas\u00e1gunkat?\n44:26 Bizony porba hanyatlik lelk\u00fcnk, a f\u00f6ldh\u00f6z tapad test\u00fcnk. [ (Psalms 44:27) Kelj fel a mi seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre, ments meg minket a te kegyelmed\u00e9rt! ]\n45:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a sosannimra, K\u00f3r\u00e1h fiainak tan\u00edt\u00e1sa; \u00e9nek a szerelmetesr\u00f5l.\n45:2 F\u00f6lbuzog sz\u00edvem sz\u00e9p besz\u00e9dre. Mondom: m\u00fbvem a kir\u00e1lynak sz\u00f3l. Nyelvem gyors \u00edr\u00f3nak tolla.\n45:3 Szebb, szebb vagy az ember fiain\u00e1l, kedvess\u00e9g \u00f6mledez ajakidon, az\u00e9rt \u00e1ldott meg az Isten \u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n45:4 K\u00f6sd derekadra kardodat vit\u00e9z! Dics\u00f5s\u00e9gedet \u00e9s \u00e9kess\u00e9gedet.\n45:5 \u00c9s \u00e9kess\u00e9gedben haladj diadallal az igazs\u00e1g\u00e9rt, a szelids\u00e9g\u00e9rt [\u00e9s] jog\u00e9rt, \u00e9s rettenetesre tan\u00edtson meg t\u00e9ged a te jobb kezed.\n45:6 Nyilaid \u00e9lesek; n\u00e9pek hullanak al\u00e1d; a kir\u00e1ly ellens\u00e9geinek sz\u00edv\u00e9ben.\n45:7 Tr\u00f3nod oh Isten \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3; igazs\u00e1gnak p\u00e1lcz\u00e1ja a te kir\u00e1lys\u00e1godnak p\u00e1lcz\u00e1ja.\n45:8 Szereted az igazs\u00e1got, gy\u00fbl\u00f6l\u00f6d a gonoszs\u00e1got, az\u00e9rt kent fel Isten, a te Istened \u00f6r\u00f6m olaj\u00e1val t\u00e1rsaid f\u00f6l\u00e9.\n45:9 Mirrha, \u00e1loe, k\u00e1cziaillat\u00fa minden \u00f6lt\u00f6zeted; elef\u00e1ntcsont palot\u00e1b\u00f3l zenesz\u00f3val vid\u00e1m\u00edtnak t\u00e9ged.\n45:10 Kir\u00e1lyok le\u00e1nyai a te \u00e9kess\u00e9geid; jobb kezed fel\u00f5l kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e1ll ofiri aranyban.\n45:11 Halld csak le\u00e1ny, n\u00e9zd csak; hajtsd ide f\u00fcledet! Feledd el n\u00e9pedet \u00e9s az aty\u00e1d h\u00e1z\u00e1t.\n45:12 Sz\u00e9ps\u00e9gedet a kir\u00e1ly kiv\u00e1nja; hiszen urad \u00f5, h\u00f3dolj h\u00e1t n\u00e9ki!\n45:13 Tyrus le\u00e1nya is, a n\u00e9p d\u00fasai, aj\u00e1nd\u00e9kkal hizelegnek n\u00e9ked.\n45:14 Csupa \u00e9kess\u00e9g a kir\u00e1ly le\u00e1nya bent, vont aranyb\u00f3l van a ruh\u00e1ja.\n45:15 H\u00edmes \u00f6lt\u00f6zetben viszik a kir\u00e1lyhoz, sz\u00fbzek [vonulnak] ut\u00e1na, az \u00f5 t\u00e1rsn\u00f5i; n\u00e9ked hozz\u00e1k \u00f5ket.\n45:16 Bevezetik \u00f5ket \u00f6r\u00f6mmel, v\u00edgs\u00e1ggal; bemennek a kir\u00e1ly palot\u00e1j\u00e1ba.\n45:17 Aty\u00e1id helyett fiaid lesznek, megteszed \u00f5ket fejedelmekk\u00e9 mind az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n. [ (Psalms 45:18) Hadd hirdessem a te nevedet nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre; \u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9 dics\u00e9rnek majd t\u00e9ged a n\u00e9pek! ]\n46:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, a K\u00f3r\u00e1h fiainak \u00e9neke, a halamothra.\n46:2 Isten a mi oltalmunk \u00e9s er\u00f5ss\u00e9g\u00fcnk! igen bizonyos seg\u00edts\u00e9g a nyomor\u00fas\u00e1gban.\n46:3 Az\u00e9rt nem f\u00e9l\u00fcnk, ha elv\u00e1ltozn\u00e9k is a f\u00f6ld, ha hegyek omlan\u00e1nak is a tenger k\u00f6zep\u00e9be:\n46:4 Z\u00faghatnak, tajt\u00e9kozhatnak hull\u00e1mai; hegyek rend\u00fclhetnek meg h\u00e1borg\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Szela.\n46:5 Forr\u00e1sainak \u00e1rja meg\u00f6rvendezteti Isten v\u00e1ros\u00e1t, a Fels\u00e9gesnek szent hajl\u00e9kait.\n46:6 Az Isten \u00f5 k\u00f6zepette van, nem rend\u00fcl meg; megseg\u00edti Isten virradatkor.\n46:7 Nemzetek zajongnak, orsz\u00e1gok mozognak; kiereszti hangj\u00e1t, megszeppen a f\u00f6ld.\n46:8 A Seregek Ura vel\u00fcnk van, J\u00e1k\u00f3b Istene a mi v\u00e1runk. Szela.\n46:9 J\u00f5jjetek, l\u00e1ss\u00e1tok az \u00dar tetteit, a ki pusztas\u00e1gokat szerez a f\u00f6ld\u00f6n;\n46:10 Hadakat n\u00e9m\u00edt el a f\u00f6ld sz\u00e9l\u00e9ig; \u00edvet t\u00f6r, kopj\u00e1t ront, hadi szekereket \u00e9get el t\u00fbzben.\n46:11 Csendesedjetek \u00e9s ismerj\u00e9tek el, hogy \u00e9n vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek k\u00f6zt, felmagasztaltatom a f\u00f6ld\u00f6n. [ (Psalms 46:12) A Seregek Ura vel\u00fcnk van, J\u00e1k\u00f3b Istene a mi v\u00e1runk! Szela. ]\n47:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, a K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1ra.\n47:2 Ti n\u00e9pek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek v\u00edgs\u00e1gos sz\u00f3val.\n47:3 Mert az \u00dar fels\u00e9ges, rettenetes; nagy kir\u00e1ly az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n.\n47:4 Al\u00e1nk veti a n\u00e9peket, a nemzeteket l\u00e1baink al\u00e1.\n47:5 Kiv\u00e1lasztja n\u00e9k\u00fcnk \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnket, J\u00e1k\u00f3b dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t, a kit szeret. Szela.\n47:6 Felvonul Isten harsona- sz\u00f3n\u00e1l, k\u00fcrtzeng\u00e9s k\u00f6zt az \u00dar.\n47:7 \u00c9nekeljetek Istennek, \u00e9nekeljetek; \u00e9nekeljetek kir\u00e1lyunknak, \u00e9nekeljetek!\n47:8 Mert az eg\u00e9sz f\u00f6ld kir\u00e1lya az Isten: \u00e9nekeljetek b\u00f6lcses\u00e9ggel.\n47:9 Isten uralkodik a nemzetek f\u00f6l\u00f6tt; Isten ott \u00fcl az \u00f5 szents\u00e9g\u00e9nek tr\u00f3nj\u00e1n. [ (Psalms 47:10) N\u00e9pek fejedelmei gy\u00fclekeztek \u00f6ssze, mint \u00c1brah\u00e1m Isten\u00e9nek n\u00e9pe, mert Isten\u00e9 a f\u00f6ldnek pajzsai; magass\u00e1gos \u00f5 igen! ]\n48:1 A K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1r\u00e9neke.\n48:2 Nagy az \u00dar \u00e9s igen dics\u00e9retes a mi Isten\u00fcnknek v\u00e1ros\u00e1ban, az \u00f5 szents\u00e9ges hegy\u00e9n.\n48:3 Sz\u00e9pen emelkedik az eg\u00e9sz f\u00f6ld \u00f6r\u00f6me, a Sion hegye, a sz\u00e9ls\u00f5 \u00e9szak fel\u00e9, a nagy kir\u00e1lynak v\u00e1rosa.\n48:4 Isten van az \u00f5 palot\u00e1iban, ismeretes ott, mint mened\u00e9k.\n48:5 Mert \u00edm\u00e9, a kir\u00e1lyok \u00f6sszegy\u00fbltek, de tovat\u00fcntek egy\u00fcttesen.\n48:6 Megl\u00e1tt\u00e1k \u00f5k, legott elcsod\u00e1lkoztak; megijedtek, elriadtak.\n48:7 R\u00e9m\u00fclet fogta el ott \u00f5ket, f\u00e1jdalom, a milyen a sz\u00fcl\u00f5asszony\u00e9;\n48:8 A keleti sz\u00e9llel \u00f6sszez\u00fazod Tarsis haj\u00f3it.\n48:9 A mik\u00e9nt hallottuk, akk\u00e9nt l\u00e1ttuk a Seregek Ur\u00e1nak v\u00e1ros\u00e1ban, a mi Isten\u00fcnk v\u00e1ros\u00e1ban; \u00f6r\u00f6kre meger\u00f5s\u00edtette azt az Isten! Szela.\n48:10 A te kegyelmedr\u00f5l elm\u00e9lked\u00fcnk oh Isten a te templomodnak belsej\u00e9ben.\n48:11 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dics\u00e9reted a f\u00f6ld hat\u00e1r\u00e1ig; igazs\u00e1ggal teljes a te jobbod.\n48:12 \u00d6r\u00fcl Sion hegye, ujjonganak J\u00fada le\u00e1nyai a te \u00edt\u00e9leted\u00e9rt.\n48:13 Vegy\u00e9tek k\u00f6r\u00fcl a Siont, ker\u00fclj\u00e9tek meg azt, sz\u00e1ml\u00e1lj\u00e1tok meg tornyait.\n48:14 J\u00f3l n\u00e9zz\u00e9tek meg s\u00e1nczait, j\u00e1rj\u00e1tok be palot\u00e1it, hogy elmondhass\u00e1tok a j\u00f6vend\u00f5 nemzed\u00e9knek: [ (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Isten\u00fcnk mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00f5 vezet minket mindhal\u00e1lig! ]\n49:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, a K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1ra.\n49:2 Hallj\u00e1tok meg ezt mind ti n\u00e9pek, figyeljetek mind ti, e vil\u00e1g lak\u00f3i!\n49:3 Ak\u00e1r k\u00f6zemberek fiai, ak\u00e1r f\u00f5emberek fiai, egy\u00fctt a gazdag \u00e9s szeg\u00e9ny.\n49:4 Az \u00e9n sz\u00e1jam b\u00f6lcsess\u00e9get besz\u00e9l, sz\u00edvemnek elm\u00e9lked\u00e9se tudom\u00e1ny.\n49:5 P\u00e9ldabesz\u00e9dre hajtom f\u00fclemet, h\u00e1rfasz\u00f3val nyitom meg mes\u00e9met.\n49:6 Mi\u00e9rt f\u00e9ljek a gonoszs\u00e1g napjain, mikor nyomorgat\u00f3im b\u00fbne vesz k\u00f6r\u00fcl,\n49:7 A kik gazdags\u00e1gukban b\u00edznak, \u00e9s nagy vagyonukkal dicsekesznek?\n49:8 Senki sem v\u00e1lthatja meg atyjafi\u00e1t, nem adhat \u00e9rte v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat Istennek.\n49:9 Minthogy lelk\u00f6knek v\u00e1lts\u00e1ga dr\u00e1ga, abba kell hagynia \u00f6r\u00f6kre;\n49:10 M\u00e9g ha \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9lne is \u00e9s nem l\u00e1tn\u00e1 meg a s\u00edrg\u00f6d\u00f6rt.\n49:11 De megl\u00e1tja! A b\u00f6lcsek is meghalnak; egy\u00fctt v\u00e9sz el bolond \u00e9s ostoba, \u00e9s gazdags\u00e1gukat m\u00e1soknak hagyj\u00e1k.\n49:12 Gondolatjok [ez:] az \u00f5 h\u00e1zok \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, lak\u00f3helyeik nemzed\u00e9kr\u00f5l- nemzed\u00e9kre [sz\u00e1llnak,] nev\u00f6ket hangoztatj\u00e1k a f\u00f6ld\u00f6n.\n49:13 Pedig az ember, m\u00e9g ha tisztess\u00e9gben van, sem marad meg; hasonl\u00edt a barmokhoz, a melyeket lev\u00e1gnak.\n49:14 Ez az \u00f5 sorsuk bolonds\u00e1g n\u00e9kik; de az\u00e9rt gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dnek szavokban az \u00f5 k\u00f6vet\u00f5ik. Szela.\n49:15 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a hal\u00e1l legelteti \u00f5ket, \u00e9s az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elem\u00e9szti a Seol, t\u00e1vol az \u00f5 lak\u00e1sukt\u00f3l.\n49:16 Csak Isten v\u00e1lthatja ki lelkemet a Seol kez\u00e9b\u00f5l, mikor [az] megragad engem. Szela.\n49:17 Ne f\u00e9lj, ha valaki meggazdagszik, ha meg\u00f6regb\u00fcl h\u00e1z\u00e1nak dics\u00f5s\u00e9ge;\n49:18 Mert semmit sem vihet el mag\u00e1val, ha meghal; dics\u00f5s\u00e9ge nem sz\u00e1ll le ut\u00e1na.\n49:19 Ha \u00e9let\u00e9ben \u00e1ldottnak vallja is mag\u00e1t, s ha dics\u00e9rnek is t\u00e9ged, hogy j\u00f3l tett\u00e9l magaddal:\n49:20 [M\u00e9gis] az \u00f5 aty\u00e1inak nemzets\u00e9g\u00e9hez jut, a kik soha sem l\u00e1tnak vil\u00e1goss\u00e1got. [ (Psalms 49:21) Az ember, m\u00e9g ha tisztess\u00e9gben van is, de nincs okoss\u00e1ga: hasonl\u00edt a barmokhoz, a melyeket lev\u00e1gnak. ]\n50:1 As\u00e1f zsolt\u00e1ra.\n50:2 A Sionr\u00f3l, a melynek sz\u00e9ps\u00e9ge t\u00f6k\u00e9letes, f\u00e9nyeskedik Isten.\n50:3 Elj\u00f6n a mi Isten\u00fcnk \u00e9s nem hallgat; em\u00e9szt\u00f5 t\u00fbz van el\u00f5tte, s k\u00f6r\u00fclte er\u00f5s forg\u00f3sz\u00e9l.\n50:4 H\u00edvja az egeket onnan fel\u00fcl, \u00e9s a f\u00f6ldet, hogy meg\u00edt\u00e9lje n\u00e9p\u00e9t:\n50:5 Gy\u00fbjts\u00e9tek el\u00e9m kegyeseimet, a kik \u00e1ldozattal er\u00f5s\u00edtik sz\u00f6vets\u00e9gemet!\n50:6 \u00c9s az egek kijelentik az \u00f5 igazs\u00e1g\u00e1t, mert az Isten bir\u00f3. Szela.\n50:7 Hallgass \u00e9n n\u00e9pem, hadd sz\u00f3ljak! Te Izr\u00e1el, hadd tegyek bizonys\u00e1got r\u00f3lad; Isten vagyok \u00e9n, a te Istened.\n50:8 Nem feddlek \u00e9n t\u00e9ged \u00e1ldozataid\u00e9rt, \u00e9s hogy \u00e9g\u00f5\u00e1ldozataid sz\u00fcntelen el\u00f5ttem vannak.\n50:9 [De] nem fogadhatok el tulkot a te h\u00e1zadb\u00f3l, vagy bakokat a te aklaidb\u00f3l;\n50:10 Mert eny\u00e9m az erd\u00f5nek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.\n50:11 Ismerem a hegyeknek minden sz\u00e1rnyas\u00e1t, \u00e9s a mez\u00f5 \u00e1llatai [tudva vannak] n\u00e1lam.\n50:12 Ha meg\u00e9hezn\u00e9m, nem mondan\u00e1m meg n\u00e9ked, mert eny\u00e9m e vil\u00e1g \u00e9s ennek mindene.\n50:13 Avagy eszem-\u00e9 \u00e9n a bik\u00e1k h\u00fas\u00e1t, \u00e9s a bakoknak v\u00e9r\u00e9t iszom-\u00e9?\n50:14 H\u00e1l\u00e1val \u00e1ldozz\u00e1l az Istennek, \u00e9s teljes\u00edtsd a fels\u00e9gesnek fogad\u00e1sidat!\n50:15 \u00c9s h\u00edvj seg\u00edts\u00e9g\u00fcl engem a nyomor\u00fas\u00e1g idej\u00e9n, \u00e9n megszabad\u00edtlak t\u00e9ged \u00e9s te dics\u00f5\u00edtesz engem.\n50:16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Mi\u00e9rt besz\u00e9lsz te rendel\u00e9seimr\u00f5l, \u00e9s veszed sz\u00e1dra az \u00e9n sz\u00f6vets\u00e9gemet?\n50:17 Hiszen te gy\u00fbl\u00f6l\u00f6d a feny\u00edt\u00e9st, \u00e9s h\u00e1tad m\u00f6g\u00e9 veted rendel\u00e9simet!\n50:18 Ha lop\u00f3t l\u00e1tsz, mell\u00e9 adod magad, \u00e9s ha par\u00e1zn\u00e1kat, t\u00e1rsalkodol vel\u00f6k.\n50:19 A sz\u00e1dat gonoszs\u00e1gra t\u00e1tod, \u00e9s a nyelved csal\u00e1rds\u00e1got sz\u00f5.\n50:20 Le\u00fclsz \u00e9s felebar\u00e1todra besz\u00e9lsz, any\u00e1d fi\u00e1t is megszidalmazod.\n50:21 Ezeket teszed \u00e9s \u00e9n hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek t\u00e9ged, \u00e9s el\u00e9dbe sorozom [azokat.]\n50:22 \u00c9rts\u00e9tek meg ezt, ti Istent felejt\u00f5k, hogy el ne ragadjalak menthetetlen\u00fcl:\n50:23 A ki h\u00e1l\u00e1val \u00e1ldozik, az dics\u00f5\u00edt engem, \u00e9s a ki az \u00fatra vigy\u00e1z, annak mutatom meg Istennek szabad\u00edt\u00e1s\u00e1t.\n51:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra;\n51:2 Mikor \u00f5 hozz\u00e1 ment N\u00e1t\u00e1n, a pr\u00f3f\u00e9ta, minekut\u00e1na Bethsab\u00e9val v\u00e9tkezett.\n51:3 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam \u00e9n Istenem a te kegyelmess\u00e9ged szerint; irgalmass\u00e1godnak sokas\u00e1ga szerint t\u00f6r\u00f6ld el az \u00e9n b\u00fbneimet!\n51:4 Eg\u00e9szen moss ki engemet az \u00e9n \u00e1lnoks\u00e1gomb\u00f3l, \u00e9s az \u00e9n v\u00e9tkeimb\u00f5l tiszt\u00edts ki engemet;\n51:5 Mert ismerem az \u00e9n b\u00fbneimet, \u00e9s az \u00e9n v\u00e9tkem sz\u00fcntelen el\u00f5ttem [forog.]\n51:6 Egyed\u00fcl te ellened v\u00e9tkeztem, \u00e9s cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid el\u00f5tt; hogy igaz l\u00e9gy besz\u00e9dedben, \u00e9s tiszta \u00edt\u00e9letedben.\n51:7 \u00cdm\u00e9 \u00e9n v\u00e9tekben fogantattam, \u00e9s b\u00fbnben melengetett engem az any\u00e1m.\n51:8 \u00cdm\u00e9 te az igazs\u00e1gban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6l, a mely a ves\u00e9kben van, \u00e9s bens\u00f5mben b\u00f6lcses\u00e9gre tan\u00edtasz engem.\n51:9 Tiszt\u00edts meg engem izs\u00f3ppal, \u00e9s tiszta leszek; moss meg engemet, \u00e9s feh\u00e9rebb leszek a h\u00f3n\u00e1l.\n51:10 Hallass \u00f6r\u00f6met \u00e9s v\u00edgass\u00e1got velem, hogy \u00f6rvendezzenek csontjaim, a melyeket \u00f6sszet\u00f6rt\u00e9l.\n51:11 Rejtsd el orcz\u00e1dat az \u00e9n v\u00e9tkeimt\u00f5l, \u00e9s t\u00f6r\u00f6ld el minden \u00e1lnoks\u00e1gomat.\n51:12 Tiszta sz\u00edvet teremts bennem, oh Isten, \u00e9s az er\u00f5s lelket \u00faj\u00edtsd meg bennem.\n51:13 Ne vess el engem a te orcz\u00e1d el\u00f5l, \u00e9s a te szent lelkedet ne vedd el t\u00f5lem.\n51:14 Add vissza n\u00e9kem a te szabad\u00edt\u00e1sodnak \u00f6r\u00f6m\u00e9t, \u00e9s engedelmess\u00e9g lelk\u00e9vel t\u00e1mogass engem.\n51:15 Hadd tan\u00edtsam a b\u00fbn\u00f6s\u00f6ket a te \u00fataidra, hogy a v\u00e9tkez\u00f5k megt\u00e9rjenek hozz\u00e1d.\n51:16 Szabad\u00edts meg engemet a v\u00e9ront\u00e1st\u00f3l, oh Isten, szabad\u00edt\u00e1somnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazs\u00e1godat.\n51:17 Uram, nyisd meg az \u00e9n ajakimat, hogy hirdesse sz\u00e1jam a te dics\u00e9retedet.\n51:18 Mert nem kiv\u00e1nsz te v\u00e9res\u00e1ldozatot, hogy adn\u00e9k azt, \u00e9g\u00f5\u00e1ldozatban sem gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6l.\n51:19 Isten el\u00f5tt [kedves] \u00e1ldozatok: a t\u00f6redelmes l\u00e9lek; a t\u00f6redelmes \u00e9s b\u00fbnb\u00e1n\u00f3 sz\u00edvet oh Isten nem veted te meg! [ (Psalms 51:20) T\u00e9gy j\u00f3l a te kegyelmedb\u00f5l a Sionnal; \u00e9s \u00e9p\u00edtsd meg Jeruzs\u00e1lem k\u00f5falait. ] [ (Psalms 51:21) Akkor kedvesek lesznek el\u00f5tted az igazs\u00e1gnak \u00e1ldozatai; az \u00e9g\u00f5 \u00e9s eg\u00e9sz \u00e1ldozat: akkor a te olt\u00e1rodon \u00e1ldoznak n\u00e9ked tulkokkal. ]\n52:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid tan\u00edt\u00e1sa;\n52:2 Mikor az Idumeus D\u00f3eg elj\u00f6tt \u00e9s h\u00edrt vitt Saulnak, \u00e9s ezt mond\u00e1 n\u00e9ki: D\u00e1vid az Akhim\u00e9lek h\u00e1z\u00e1ba ment be.\n52:3 Mit dicsekedel gonoszs\u00e1gban, oh te magab\u00edr\u00f3? Az Istennek kegyelme sz\u00fcntelen val\u00f3!\n52:4 Nyelved \u00e1rtalmakon elm\u00e9lkedik, s olyan mint az \u00e9les oll\u00f3, te \u00e1lnoks\u00e1gnak mestere!\n52:5 Szereted a gonoszt ink\u00e1bb, hogy nem a j\u00f3t, \u00e9s a hazugs\u00e1got ink\u00e1bb, mint igazs\u00e1got sz\u00f3lni. Szela.\n52:6 Szeretsz minden \u00e1rtalmas besz\u00e9det, [\u00e9s] az \u00e1lnok nyelvet.\n52:7 Meg is ront az Isten t\u00e9ged, teljesen eltakar\u00edt, kigyoml\u00e1l t\u00e9ged a te hajl\u00e9kodb\u00f3l, \u00e9s kiszaggat t\u00e9ged az \u00e9l\u00f5k f\u00f6ld\u00e9r\u00f5l. Szela.\n52:8 \u00c9s l\u00e1tj\u00e1k [ezt] az igazak, \u00e9s f\u00e9lnek, \u00e9s nevetnek rajta:\n52:9 \u00cdm\u00e9 az a f\u00e9rfi\u00fa, a ki nem Istent fogadta er\u00f5ss\u00e9g\u00e9v\u00e9, hanem az \u00f5 gazdags\u00e1g\u00e1nak sokas\u00e1g\u00e1ban b\u00edzott, \u00e9s ereje az \u00f5 gonoszs\u00e1g\u00e1ban volt! [ (Psalms 52:10) \u00c9n pedig mint z\u00f6ldel\u00f5 olajfa Isten h\u00e1z\u00e1ban, b\u00edzom Isten kegyelm\u00e9ben mind \u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9. ] [ (Psalms 52:11) \u00c1ldlak t\u00e9ged \u00f6r\u00f6kk\u00e9, hogy [\u00edgy] cselekedt\u00e9l; nevedben rem\u00e9lek, mert j\u00f3s\u00e1gos [vagy,] a te h\u00edveid el\u00f5tt. ]\n53:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a mahalathra, D\u00e1vid tan\u00edt\u00e1sa.\n53:2 Ezt mondta a balgatag az \u00f5 sz\u00edv\u00e9ben: Nincs Isten. Megromlottak \u00e9s \u00fat\u00e1latos hamiss\u00e1got cselekedtek, nincs a ki j\u00f3t cselekedj\u00e9k.\n53:3 Isten letekint a mennyb\u00f5l az emberek fiaira, hogy megl\u00e1ssa, ha van-\u00e9 \u00e9rtelmes, Istent keres\u00f5?\n53:4 Mindny\u00e1jan elhajlottak, \u00e9s valamennyien megromlottak, nincsen a ki j\u00f3t cselekedj\u00e9k, nincsen csak egy is.\n53:5 Avagy nincs \u00e9rtelem a hamiss\u00e1gnak cselekv\u00f5iben, a kik az \u00e9n n\u00e9pemet megeszik, mintha kenyeret enn\u00e9nek, a kik az Istent seg\u00edts\u00e9g\u00fcl nem h\u00edvj\u00e1k?\n53:6 Ott f\u00e9lnek [nagy] f\u00e9lelemmel, a hol nincsen f\u00e9lelem; mert az Isten elsz\u00e9leszti azoknak tetemeit, a kik t\u00e1bort j\u00e1rnak ellened; megsz\u00e9gyen\u00edted azokat, mert az Isten megveti \u00f5ket. [ (Psalms 53:7) Oh, vajha elj\u00f6nne Sionb\u00f3l Izr\u00e1elnek a szabad\u00edt\u00e1s! Mikor az \u00dar visszahozza az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek foglyait, \u00f6r\u00fcl majd J\u00e1k\u00f3b \u00e9s vigad Izr\u00e1el! ]\n54:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, hangszerekkel; D\u00e1vid tan\u00edt\u00e1sa;\n54:2 Mikor a Zifeusok elj\u00f6ttek, \u00e9s azt mond\u00e1k Saulnak: Nem mi n\u00e1lunk lappang-\u00e9 D\u00e1vid?\n54:3 Isten, a te neveddel szabad\u00edts meg engemet, \u00e9s a te hatalmass\u00e1goddal \u00e1llj bossz\u00fat \u00e9rtem!\n54:4 Isten, hallgasd meg az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gomat, figyelmezz az \u00e9n sz\u00e1jam besz\u00e9deire.\n54:5 Mert idegenek t\u00e1madtak ellenem, \u00e9s kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.\n54:6 \u00cdm\u00e9, Isten seg\u00edt\u00f5m n\u00e9kem, az \u00dar az \u00e9n lelkemnek t\u00e1mogat\u00f3ja.\n54:7 Bossz\u00fat \u00e1ll az ut\u00e1nam leselked\u00f5k\u00f6n; a te igazs\u00e1god \u00e1ltal rontsd meg \u00f5ket. [ (Psalms 54:8) K\u00e9sz sz\u00edvvel \u00e1ldozom n\u00e9ked: \u00e1ldom a te nevedet, Uram, mert j\u00f3. ] [ (Psalms 54:9) Mert minden nyomor\u00fas\u00e1gb\u00f3l megszabad\u00edtott engem, s megpihentette szemeimet ellens\u00e9geimen. ]\n55:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, hangszerekkel; D\u00e1vid tan\u00edt\u00e1sa.\n55:2 Hallgasd meg, Isten, az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gomat, \u00e9s ne rejtsd el magadat az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sem el\u00f5l;\n55:3 Figyelmezz \u00e9n re\u00e1m \u00e9s hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok \u00e9s jajgatok!\n55:4 Az ellens\u00e9gnek szav\u00e1\u00e9rt [\u00e9s] a hitetlenek nyomorgat\u00e1s\u00e1\u00e9rt: mert hazugs\u00e1got h\u00e1r\u00edtanak re\u00e1m, \u00e9s [nagy] d\u00fch\u00f6ss\u00e9ggel ellenkeznek velem.\n55:5 Az \u00e9n sz\u00edvem reszket bennem, \u00e9s a hal\u00e1l f\u00e9lelmei k\u00f6r\u00fclvettek engem.\n55:6 F\u00e9lelem \u00e9s retteg\u00e9s esett \u00e9n re\u00e1m, \u00e9s borzad\u00e1ly vett k\u00f6r\u00fcl engem.\n55:7 Mond\u00e1m: Vajha sz\u00e1rnyam volna, mint a galambnak! Elrep\u00fcln\u00e9k \u00e9s nyugodn\u00e1m.\n55:8 \u00cdm\u00e9, messze elmenn\u00e9k \u00e9s a puszt\u00e1ban lakozn\u00e1m. Szela.\n55:9 Sietn\u00e9k kiszabadulni e sebes sz\u00e9lb\u00f5l, e forg\u00f3sz\u00e9lb\u00f5l.\n55:10 Rontsd meg Uram, [\u00e9s] oszlasd meg az \u00f5 nyelv\u00f6ket; mert er\u00f5szakot \u00e9s h\u00e1borg\u00e1st l\u00e1tok a v\u00e1rosban.\n55:11 Nappal \u00e9s \u00e9jjel k\u00f6r\u00fclj\u00e1rj\u00e1k azt annak k\u00f5falain\u00e1l, bent hamiss\u00e1g \u00e9s \u00e1rtalom van abban.\n55:12 Veszedelem van bensej\u00e9ben; s nem t\u00e1vozik annak ter\u00e9r\u00f5l a zsarnoks\u00e1g \u00e9s csal\u00e1rds\u00e1g.\n55:13 Mert nem ellens\u00e9g szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedn\u00e9m; nem gy\u00fbl\u00f6l\u00f5m emelte fel mag\u00e1t ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az el\u00f5l:\n55:14 Hanem te, hozz\u00e1m hasonl\u00f3 haland\u00f3, \u00e9n bar\u00e1tom \u00e9s ismer\u00f5s\u00f6m,\n55:15 A kik egy\u00fctt \u00e9des bizalomban \u00e9lt\u00fcnk; az Isten h\u00e1z\u00e1ba j\u00e1rtunk a t\u00f6megben.\n55:16 A hal\u00e1l vegye \u00f5ket k\u00f6r\u00fcl, elevenen sz\u00e1lljanak a Seolba; mert gonoszs\u00e1g van lak\u00e1sukban, kebel\u00f6kben.\n55:17 \u00c9n az Istenhez ki\u00e1ltok, \u00e9s az \u00dar megszabad\u00edt engem.\n55:18 Estve, reggel \u00e9s d\u00e9lben panaszkodom \u00e9s s\u00f3hajtozom, \u00e9s \u00f5 meghallja az \u00e9n sz\u00f3mat.\n55:19 Megszabad\u00edtja lelkemet b\u00e9kess\u00e9gre a r\u00e1m t\u00e1mad\u00f3 hadt\u00f3l, mert sokan vannak ellenem.\n55:20 Meghallja Isten \u00e9s megfelel n\u00e9kik, (mivelhogy \u00f5 eleit\u00f5l fogva tr\u00f3nol, Szela), a kik nem akarnak megv\u00e1ltozni \u00e9s nem f\u00e9lik az Istent.\n55:21 Kezeit felemelte a vele b\u00e9kess\u00e9gben l\u00e9v\u00f5kre; megszegte az \u00f5 sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t.\n55:22 A vajn\u00e1l sim\u00e1bb az \u00f5 sz\u00e1ja, pedig sz\u00edv\u00e9ben h\u00e1bor\u00fas\u00e1g van; l\u00e1gyabbak besz\u00e9dei az olajn\u00e1l, pedig \u00e9les szably\u00e1k azok.\n55:23 Vessed az \u00darra a te terhedet, \u00f5 gondot visel r\u00f3lad, \u00e9s nem engedi, hogy valamikor ingadozz\u00e9k az igaz. [ (Psalms 55:24) Te, Isten, a veszedelem verm\u00e9be tasz\u00edtod \u00f5ket; a v\u00e9rszop\u00f3 \u00e9s \u00e1lnok emberek \u00e9let\u00fcknek fel\u00e9t sem \u00e9lik meg; \u00e9n pedig te benned b\u00edzom. ]\n56:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a J\u00f3nathelem rehokimra; D\u00e1vidnak mikt\u00e1mja; mikor megragadt\u00e1k \u00f5t a filiszteusok G\u00e1thban.\n56:2 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam Istenem, mert haland\u00f3 t\u00e1tog ellenem \u00e9s mindennap hadakozv\u00e1n, nyomorgat engem!\n56:3 Ellens\u00e9geim minden napon t\u00e1tognak re\u00e1m: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magass\u00e1gos [Isten!]\n56:4 Mikor f\u00e9lnem kellene is, \u00e9n b\u00edzom te benned.\n56:5 Isten \u00e1ltal dicsekedem az \u00f5 ig\u00e9j\u00e9vel; az Istenben bizom, nem f\u00e9lek; ember mit \u00e1rthatna n\u00e9kem?\n56:6 Minden nap elforgatj\u00e1k besz\u00e9deimet; minden gondolatjok ellenem van, \u00e1rtalomra.\n56:7 Egybegy\u00fblnek, elrejt\u00f5znek, sarkaimat lesik, mert kiv\u00e1nj\u00e1k az \u00e9n lelkemet.\n56:8 Gonoszs\u00e1ggal menekedhetn\u00e9nek? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a n\u00e9peket!\n56:9 Bujdos\u00e1somnak sz\u00e1m\u00e1t j\u00f3l tudod: szedd t\u00f6ml\u00f5dbe k\u00f6nnyeimet! Avagy nem tudod-\u00e9 azoknak sz\u00e1m\u00e1t?\n56:10 Megh\u00e1tr\u00e1lnak majd ellens\u00e9geim, mikor ki\u00e1ltok; \u00edgy tudom meg, hogy velem van az Isten.\n56:11 Dics\u00e9rem Istent, az \u00f5 \u00edg\u00e9ret\u00e9\u00e9rt, dics\u00e9rem az Urat az \u00f5 ig\u00e9ret\u00e9\u00e9rt.\n56:12 Istenben b\u00edzom, nem f\u00e9lek; ember mit \u00e1rthatna n\u00e9kem?\n56:13 Tartozom, oh Isten, az \u00e9n n\u00e9ked tett fogad\u00e1saimmal; megadom n\u00e9ked a h\u00e1la\u00e1ldozatokat; [ (Psalms 56:14) Mert megszabad\u00edtottad lelkemet a hal\u00e1lt\u00f3l, bizony az \u00e9n l\u00e1baimat az eles\u00e9st\u00f5l; hogy j\u00e1rjak Isten el\u00f5tt az \u00e9letnek vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1ban. ]\n57:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek az altash\u00e9tre; D\u00e1vid mikt\u00e1mja; mikor Saul el\u00f5l a barlangba menek\u00fclt.\n57:2 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam, oh Isten k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam, mert benned b\u00edzik az \u00e9n lelkem; \u00e9s sz\u00e1rnyaid \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba menek\u00fcl\u00f6k, a m\u00edg elvonulnak a veszedelmek.\n57:3 A magass\u00e1gos Istenhez ki\u00e1ltok; Istenhez, a ki j\u00f3t v\u00e9gez fel\u00f5lem.\n57:4 Elk\u00fcld a mennyb\u00f5l \u00e9s megtart engem: meggyal\u00e1zza az engem elnyel\u00f5t. Szela. Elk\u00fcldi Isten az \u00f5 kegyelm\u00e9t \u00e9s h\u00fbs\u00e9g\u00e9t.\n57:5 Az \u00e9n lelkem oroszl\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt van, t\u00fbzok\u00e1d\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt fekszem; emberek k\u00f6z\u00f6tt, a kiknek foguk d\u00e1rda \u00e9s nyilak, nyelv\u00f6k pedig \u00e9les szablya.\n57:6 Magasztaltass\u00e1l fel az egek felett, oh Isten! Mind az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n legyen a te dics\u00f5s\u00e9ged!\n57:7 H\u00e1l\u00f3t k\u00e9sz\u00edtettek l\u00e1baimnak, lelkem megg\u00f6rnyedett; vermet \u00e1stak \u00e9n el\u00f5ttem, de \u00f5k estek abba. Szela.\n57:8 K\u00e9sz az \u00e9n sz\u00edvem, oh Isten, k\u00e9sz az \u00e9n sz\u00edvem; hadd \u00e9nekeljek \u00e9s zengedezzek!\n57:9 Serkenj fel \u00e9n dics\u00f5s\u00e9gem, serkenj fel te lant \u00e9s h\u00e1rfa, hadd k\u00f6ltsem fel a hajnalt!\n57:10 H\u00e1l\u00e1t adok n\u00e9ked, \u00e9n Uram, a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s zengedezek n\u00e9ked a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt.\n57:11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, \u00e9s a felh\u00f5kig a te h\u00fbs\u00e9ged. [ (Psalms 57:12) Magasztaltass\u00e1l fel az egek felett, oh Isten! Mind az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n legyen a te dics\u00f5s\u00e9ged! ]\n58:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek az altash\u00e9tre; D\u00e1vid mikt\u00e1mja.\n58:2 Avagy val\u00f3ban a n\u00e9ma igazs\u00e1got sz\u00f3laltatj\u00e1tok-\u00e9 meg? Avagy igaz\u00e1n \u00edt\u00e9ltek-\u00e9 ti embernek fiai?\n58:3 S\u00f5t ink\u00e1bb hamiss\u00e1got forgattok a ti sz\u00edvetekben! a ti kezeiteknek hamiss\u00e1g\u00e1t m\u00e9ritek e f\u00f6ld\u00f6n.\n58:4 Elt\u00e9rtek a gonoszok fogantat\u00e1suk \u00f3ta; t\u00e9velygenek a hazugok anyjok m\u00e9h\u00e9t\u00f5l kezdve.\n58:5 M\u00e9rg\u00f6k olyan, mint a k\u00edgy\u00f3nak m\u00e9rge; mint a siket \u00e1spis\u00e9, a mely f\u00fcleit bedugja.\n58:6 A mely nem hallja a b\u00fbb\u00e1josoknak szav\u00e1t, sem a b\u00fbv\u00f6l\u00f5\u00e9t, a ki b\u00fbb\u00e1jakban j\u00e1rtas.\n58:7 Isten, rontsd meg az \u00f5 fogaikat az \u00f5 sz\u00e1jokban; az oroszl\u00e1noknak z\u00e1pfogait t\u00f6rd \u00f6ssze, Uram!\n58:8 Olvadjanak el, folyjanak sz\u00e9llyel, mint a v\u00edz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok.\n58:9 Legyenek mint a csiga, a mely sz\u00e9tfolyv\u00e1n, elm\u00falik; mint az aszszonynak id\u00e9tlen sz\u00fcl\u00f6tte, a mely nem l\u00e1tta a napot.\n58:10 Miel\u00f5tt meg\u00e9rezn\u00e9k fazekaitok a t\u00f6vist, mind nyersen, mind \u00e9g\u00f5n elragadja azt a forg\u00f3sz\u00e9l.\n58:11 \u00d6r\u00fcl az igaz, mikor l\u00e1tja a bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1st; l\u00e1bait mossa a gonosznak v\u00e9r\u00e9ben. [ (Psalms 58:12) \u00c9s azt mondja az ember: Bizony\u00e1ra van jutalma az igaznak; bizony van \u00edt\u00e9l\u00f5 Isten e f\u00f6ld\u00f6n! ]\n59:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek az altash\u00e9tre. D\u00e1vid mikt\u00e1mja; mid\u00f5n [embereket ]k\u00fclde Saul, \u00e9s \u00f5riz\u00e9k az \u00f5 h\u00e1z\u00e1t, hogy meg\u00f6lj\u00e9k \u00f5t.\n59:2 Szabad\u00edts meg engemet az \u00e9n ellens\u00e9geimt\u00f5l, Istenem; a re\u00e1m t\u00e1mad\u00f3kt\u00f3l ments meg engemet!\n59:3 Szabad\u00edts meg engemet a gonosztev\u00f5kt\u00f5l, \u00e9s a v\u00e9ront\u00f3 emberek ellen tarts meg engemet;\n59:4 Mert \u00edm\u00e9 lelkem ut\u00e1n leselkednek, egybegy\u00fbltek ellenem az er\u00f5sek; a n\u00e9lk\u00fcl, hogy hib\u00e1s vagy v\u00e9tkes voln\u00e9k, Uram!\n59:5 B\u00fbn\u00f6m n\u00e9lk\u00fcl egybegy\u00fblnek \u00e9s k\u00e9sz\u00fclnek [ellenem]: serkenj fel el\u00f5mbe \u00e9s l\u00e1sd meg [ezeket!]\n59:6 Te, oh Uram, Seregek Istene, Izr\u00e1el Istene, serkenj fel! B\u00fcntesd meg mind e pog\u00e1nyokat, ne k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj senkin, a ki hamiss\u00e1got cselekszik. Szela.\n59:7 Estenden megjelennek, ord\u00edtnak, mint az eb; k\u00f6r\u00fclj\u00e1rj\u00e1k a v\u00e1rost.\n59:8 \u00cdm\u00e9, sz\u00e1jokkal cs\u00e1csognak, ajkaikon szably\u00e1k vannak: hisz, [\u00fagy mond], kicsoda hallja meg?\n59:9 Te pedig, Uram, neveted \u00f5ket, \u00e9s megcs\u00fafolod mind e pog\u00e1ny n\u00e9pet.\n59:10 Hatalm\u00e1[val szemben] te re\u00e1d vigy\u00e1zok; mert Isten az \u00e9n v\u00e1ram.\n59:11 El\u00f5mbe j\u00f6n az \u00e9n kegyelmes Istenem; l\u00e1tnom engedi Isten az \u00e9n ellens\u00e9geim [roml\u00e1s\u00e1t.]\n59:12 Ne \u00f6ld meg \u00f5ket, hogy n\u00e9pem meg ne felejtkezz\u00e9k; bujdos\u00f3kk\u00e1 tedd \u00f5ket a te hatalmaddal, \u00e9s al\u00e1zd meg \u00f5ket Uram, mi paizsunk!\n59:13 Sz\u00e1juknak v\u00e9tke az \u00f5 ajkaiknak besz\u00e9de, fogattassanak meg kev\u00e9lys\u00e9g\u00fckben; mert csak \u00e1tkot \u00e9s hazugs\u00e1got sz\u00f3lnak.\n59:14 Vesz\u00edtsd el \u00f5ket b\u00fasul\u00e1sodban, vesz\u00edtsd el \u00f5ket, hogy ne legyenek; \u00e9s tudj\u00e1k meg, hogy Isten uralkodik a J\u00e1k\u00f3b f\u00f6l\u00f6tt, mind a f\u00f6ldnek hat\u00e1r\u00e1ig. Szela.\n59:15 Estenden megjelennek, ord\u00edtnak, mint az eb, k\u00f6r\u00fclj\u00e1rj\u00e1k a v\u00e1rost.\n59:16 \u00c9tel ut\u00e1n barangolnak, \u00e9s ha nem laknak j\u00f3l, virrasztanak.\n59:17 \u00c9n pedig \u00e9neklem a te hatalmadat, \u00e9s reggelenkint zengem a te kegyelmess\u00e9gedet; mert v\u00e1ram volt\u00e1l \u00e9s mened\u00e9kem az \u00e9n nyomor\u00fas\u00e1gom napj\u00e1n. [ (Psalms 59:18) \u00c9n er\u00f5ss\u00e9gem! Te n\u00e9ked \u00e9neklek, mert Isten az \u00e9n v\u00e1ram: \u00f5 az \u00e9n kegyelmes Istenem! ]\n60:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a susanheduthra, D\u00e1vidnak tan\u00edt\u00f3 mikt\u00e1mja;\n60:2 Mikor harczolt a mesopot\u00e1miai szirusokkal \u00e9s a cz\u00f3bai szirusokkal; \u00e9s visszafordult Jo\u00e1b \u00e9s megverte az Edomit\u00e1kat a S\u00f3v\u00f6lgyben, tizenk\u00e9tezeret.\n60:3 Isten, elvetett\u00e9l minket, elsz\u00e9lesztett\u00e9l minket; megharagudt\u00e1l, hozz vissza minket!\n60:4 Megrend\u00edtetted ez orsz\u00e1got, kett\u00e9 szakasztottad; \u00e9p\u00edtsd meg roml\u00e1sait, mert megindult.\n60:5 A te n\u00e9peddel neh\u00e9z dolgokat l\u00e1ttatt\u00e1l: b\u00f3d\u00edt\u00f3 borral itatt\u00e1l minket.\n60:6 Adt\u00e1l a t\u00e9ged f\u00e9l\u00f5knek z\u00e1szl\u00f3t, melyet felemeljenek az igazs\u00e1g\u00e9rt. Szela.\n60:7 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: seg\u00edts jobboddal \u00e9s hallgass meg minket!\n60:8 Az \u00f5 szent hely\u00e9n mondotta Isten: \u00d6rvendezek, kiosztom Sikemet \u00e9s kim\u00e9rem a Szukk\u00f3t v\u00f6lgy\u00e9t:\n60:9 Enyim Gile\u00e1d \u00e9s enyim Manasse, Efraim az \u00e9n fejemnek oltalma: J\u00fada az \u00e9n t\u00f6rv\u00e9ny-rendel\u00f5m.\n60:10 Mo\u00e1b az \u00e9n mosd\u00f3medencz\u00e9m, Edomra vetem az \u00e9n sarumat; te Filisztea n\u00e9kem \u00f6r\u00fclj!\n60:11 Kicsoda vezet engem az er\u00f5s v\u00e1rosba? Kicsoda kis\u00e9rt el Edomig engem?\n60:12 Nem te-\u00e9, oh Isten, a ki megvetett\u00e9l minket, s nem vonult\u00e1l ki, oh Isten, a mi seregeinkkel? [ (Psalms 60:13) Seg\u00edts ki minket a nyomor\u00fas\u00e1gb\u00f3l, mert emberi seg\u00edts\u00e9g hi\u00e1baval\u00f3. ] [ (Psalms 60:14) Istennel gy\u00f5zedelmet nyer\u00fcnk, s \u00f5 tapodja el ellens\u00e9geinket. ]\n61:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek hangszerre: D\u00e1vid\u00e9.\n61:2 Hallgasd meg, oh Isten, az \u00e9n ki\u00e1lt\u00e1somat; figyelmezz\u00e9l az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9semre.\n61:3 E f\u00f6ld sz\u00e9l\u00e9r\u00f5l ki\u00e1ltok te hozz\u00e1d; mert sz\u00edvem elepedt: V\u00edgy el engem [innen] a szikl\u00e1ra, a hova \u00e9n nem jutok.\n61:4 Mert te vagy az \u00e9n mened\u00e9kem, s er\u00f5s tornyom az ellens\u00e9g ellen.\n61:5 Hadd lakozzam a te s\u00e1torodban mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9; hadd menek\u00fcljek a te sz\u00e1rnyaid \u00e1rny\u00e9ka al\u00e1! Szela.\n61:6 Mert te, oh Isten, meghallgattad az \u00e9n fogad\u00e1saimat; a te neved tisztel\u00f5inek \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t megadtad n\u00e9kem.\n61:7 Adj napokat a kir\u00e1ly napjaihoz, esztendeit nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre [nyujtsd.]\n61:8 Isten el\u00f5tt lakozz\u00e9k \u00f6r\u00f6kk\u00e9; kegyelmedet \u00e9s h\u00fbs\u00e9gedet rendeld ki, hogy \u00f5rizz\u00e9k meg \u00f5t. [ (Psalms 61:9) \u00cdgy \u00e9neklem majd a te nevedet sz\u00fcntelen, hogy beteljes\u00edtsem az \u00e9n fogad\u00e1saimat minden napon. ]\n62:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, Jedutun szerint; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n62:2 Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; t\u00f5le van az \u00e9n szabadul\u00e1som.\n62:3 Csak \u00f5 az \u00e9n k\u00f5szikl\u00e1m \u00e9s szabadul\u00e1som; \u00f5 az \u00e9n oltalmam, az\u00e9rt nem rend\u00fcl\u00f6k meg felett\u00e9bb.\n62:4 Meddig t\u00e1madtok m\u00e9g egy ember ellen; [meddig] t\u00f6rt\u00f6k ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal \u00e9s d\u00fbl\u00f5 ker\u00edt\u00e9s ellen?\n62:5 Csak arr\u00f3l tan\u00e1cskoznak, mim\u00f3don vess\u00e9k \u00f5t le m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l; szeretik a hazugs\u00e1got; sz\u00e1jukkal \u00e1ldanak, sz\u00edv\u00fckben \u00e1tkoznak. Szela.\n62:6 Csak Istenben nyugodj\u00e1l meg lelkem, mert t\u00f5le van rem\u00e9nys\u00e9gem.\n62:7 Csak \u00f5 az \u00e9n k\u00f5szikl\u00e1m \u00e9s szabadul\u00e1som; \u00f5 az \u00e9n oltalmam, az\u00e9rt nem rend\u00fcl\u00f6k meg.\n62:8 Istenn\u00e9l van szabadul\u00e1som \u00e9s dics\u00f5s\u00e9gem; az \u00e9n er\u00f5s k\u00f5szikl\u00e1m, az \u00e9n mened\u00e9kem Istenben van.\n62:9 B\u00edzzatok \u00f5 benne mindenkor, ti n\u00e9pek; \u00f6nts\u00e9tek ki el\u00f5tte sz\u00edveteket; Istn a mi mened\u00e9k\u00fcnk. Szela.\n62:10 Bizony hi\u00e1baval\u00f3k a k\u00f6zembernek fiai \u00e9s hazugok a f\u00f5embernek fiai; ha m\u00e9r\u00f5serpeny\u00f5be vettetnek, mind al\u00e1bbval\u00f3k a semmin\u00e9l.\n62:11 Ne b\u00edzzatok zsarolt javakban, \u00e9s rablott j\u00f3sz\u00e1ggal ne kev\u00e9lykedjetek; a vagyonban, ha n\u00f5, ne bizakodjatok;\n62:12 Egyszer sz\u00f3lott az Isten, k\u00e9tszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Isten\u00e9. [ (Psalms 62:13) Ti\u00e9d Uram a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az \u00f5 cselekedete szerint! ]\n63:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra, mikor a J\u00fada puszt\u00e1j\u00e1ban volt.\n63:2 Isten! \u00e9n Istenem vagy te, j\u00f3 reggel kereslek t\u00e9ged; t\u00e9ged szomj\u00fahoz lelkem, t\u00e9ged s\u00f3v\u00e1rog testem a kiaszott, elepedt f\u00f6ld\u00f6n, a melynek nincs vize;\n63:3 Hogy l\u00e1thassalak t\u00e9ged a szent helyen, szeml\u00e9lv\u00e9n a te hatalmadat \u00e9s dics\u00f5s\u00e9gedet.\n63:4 Hiszen a te kegyelmed jobb az \u00e9letn\u00e9l: az \u00e9n ajakim hadd dics\u00e9rjenek t\u00e9ged.\n63:5 \u00c1ldan\u00e1lak ez\u00e9rt \u00e9letem fogyt\u00e1ig; a te nevedben emeln\u00e9m fel kezeimet.\n63:6 Mintha zs\u00edrral \u00e9s k\u00f6v\u00e9rs\u00e9ggel teln\u00e9k meg lelkem, mikor v\u00edg ajakkal dics\u00e9rhet t\u00e9ged az \u00e9n sz\u00e1jam!\n63:7 Ha re\u00e1d gondolok \u00e1gyamban: \u00f5rv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l \u00f5rv\u00e1lt\u00e1sra r\u00f3lad elm\u00e9lkedem;\n63:8 Mert seg\u00edts\u00e9gem volt\u00e1l, \u00e9s a te sz\u00e1rnyaidnak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u00f6rvendeztem.\n63:9 Ragaszkodik hozz\u00e1d az \u00e9n lelkem; a te jobbod megt\u00e1mogat engem.\n63:10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a f\u00f6ld m\u00e9lys\u00e9geibe jutnak.\n63:11 Szablya martal\u00e9kaiul esnek el, \u00e9s a r\u00f3k\u00e1knak lesznek eledelei. [ (Psalms 63:12) A kir\u00e1ly pedig \u00f6rvendezni fog Istenben; dics\u00e9ri \u00f5t mindaz, a ki \u00f5 re\u00e1 esk\u00fcszik; mert bedugatik a hazugok sz\u00e1ja. ]\n64:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n64:2 Hallgasd meg, Isten, az \u00e9n sz\u00f3mat, mikor panaszkodom; az ellens\u00e9gt\u00f5l val\u00f3 f\u00e9lelemt\u00f5l mentsd meg \u00e9ltemet.\n64:3 Rejts el engem a rosszakar\u00f3knak tan\u00e1csa el\u00f5l, a gonosztev\u00f5knek gy\u00fclekezet\u00e9t\u00f5l.\n64:4 A kik meg\u00e9les\u00edtik nyelv\u00f6ket, mint a szably\u00e1t; ir\u00e1nyozz\u00e1k nyilokat, keser\u00fb besz\u00e9d\u00f6ket.\n64:5 Hogy l\u00f6v\u00f6ld\u00f6zz\u00e9k titkon az \u00e1rtatlant; nagy hirtelens\u00e9ggel l\u00f6v\u00f6ld\u00f6zik azt, \u00e9s nem f\u00e9lnek.\n64:6 Meg\u00e1talkodottak gonosz sz\u00e1nd\u00e9kukban; megegyeztek, hogy t\u00f5rt vetnek titkon, mondj\u00e1k: ki l\u00e1tja \u00f5ket?\n64:7 \u00c1lnoks\u00e1gokat koholnak; a kikoholt tervet v\u00e9grehajt\u00e1k; mindenik\u00f6k keble \u00e9s sz\u00edve kikutathatatlan.\n64:8 De megl\u00f6vi \u00f5ket az Isten; hirtelen ny\u00edl \u00fct rajtok sebet.\n64:9 \u00c9s megejtik \u00f5ket, a nyelv\u00f6k lesz ellen\u00f6k; iszonyodik mindenki, a ki \u00f5ket l\u00e1tja.\n64:10 Akkor megf\u00e9lemlenek mind az emberek; hirdetni fogj\u00e1k Istennek dolg\u00e1t, \u00e9s meg\u00e9rtik cselekedet\u00e9t. [ (Psalms 64:11) \u00d6rvendeni fog az igaz Istenben, \u00e9s hozz\u00e1 menek\u00fcl; \u00e9s dicsekedni fognak minden egyenessz\u00edv\u00fbek. ]\n65:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; zsolt\u00e1r; D\u00e1vid \u00e9neke.\n65:2 Tied a h\u00f3dolat, a dics\u00e9ret, oh Isten, a Sionon; \u00e9s n\u00e9ked teljes\u00edtik [ott] a fogad\u00e1st.\n65:3 Oh k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9st meghallgat\u00f3, hozz\u00e1d folyamodik minden test.\n65:4 B\u00fbneim er\u00f5t vettek rajtam; v\u00e9tkeinket te bocs\u00e1sd meg.\n65:5 Boldog az, a kit te kiv\u00e1lasztasz \u00e9s magadhoz fogadsz, hogy lakozz\u00e9k a te torn\u00e1czaidban; hadd teljesedj\u00fcnk meg a te h\u00e1zadnak javaival, a te templomodnak szents\u00e9g\u00e9vel!\n65:6 Csod\u00e1latos dolgokat sz\u00f3lasz n\u00e9k\u00fcnk a te igazs\u00e1godban, idvess\u00e9g\u00fcnknek Istene; e f\u00f6ld minden sz\u00e9l\u00e9nek \u00e9s a messze tengernek bizodalma;\n65:7 A ki hegyeket \u00e9p\u00edt erej\u00e9vel, k\u00f6r\u00fcl van \u00f6vezve hatalommal;\n65:8 A ki lecsillap\u00edtja a tengerek z\u00fag\u00e1s\u00e1t, habjaik z\u00fag\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a n\u00e9pek h\u00e1borg\u00e1s\u00e1t.\n65:9 F\u00e9lnek is jeleidt\u00f5l a sz\u00e9lek lak\u00f3i; a napkelet \u00e9s nyugot hat\u00e1rait meg\u00f6rvendezteted.\n65:10 Megl\u00e1togatod a f\u00f6ldet \u00e9s el\u00e1rasztod; nagyon meggazdag\u00edtod azt. Istennek foly\u00f3ja tele van vizekkel; gabon\u00e1t szerzesz n\u00e9kik, mert \u00fagy rendelted azt.\n65:11 Megitatod bar\u00e1zd\u00e1it, g\u00f6r\u00f6ngyeit meglap\u00edtod; z\u00e1pores\u00f5vel megl\u00e1gy\u00edtod azt, term\u00e9s\u00e9t meg\u00e1ldod.\n65:12 Megkoron\u00e1zod az esztend\u00f5t j\u00f3voltoddal, \u00e9s a te nyomdokaidon k\u00f6v\u00e9rs\u00e9g fakad;\n65:13 Csepegnek a puszta legel\u00f5i \u00e9s a halmokat v\u00edgs\u00e1g \u00f6vezi. [ (Psalms 65:14) A legel\u00f5k megtelnek juhokkal, \u00e9s a v\u00f6lgyeket gabona bor\u00edtja; \u00f6rvendeznek \u00e9s \u00e9nekelnek. ]\n66:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; zsolt\u00e1r, \u00e9nek.\n66:2 \u00c9nekelj\u00e9tek az \u00f5 nev\u00e9nek dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t; dics\u00f5\u00edts\u00e9tek az \u00f5 dics\u00e9ret\u00e9t!\n66:3 Mondj\u00e1tok Istennek: Mily csud\u00e1latosak a te m\u00fbveid: a te hatalmad nagy volta miatt h\u00edzelegnek n\u00e9ked ellens\u00e9geid.\n66:4 Az eg\u00e9sz f\u00f6ld leborul el\u00f5tted; \u00e9nekel n\u00e9ked, \u00e9nekli a te nevedet. Szela.\n66:5 J\u00f5jjetek \u00e9s l\u00e1ss\u00e1tok az Isten dolgait; csud\u00e1latosak az \u00f5 cselekedetei az emberek fiain.\n66:6 A tengert sz\u00e1razz\u00e1 v\u00e1ltoztatta, a folyamon gyalog mentek \u00e1t: ott \u00f6rvendezt\u00fcnk \u00f5 benne.\n66:7 A ki uralkodik az \u00f5 hatalm\u00e1val \u00f6r\u00f6kk\u00e9, szemmel tartja a pog\u00e1nyokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.\n66:8 \u00c1ldj\u00e1tok n\u00e9pek a mi Isten\u00fcnket, \u00e9s hallass\u00e1tok az \u00f5 dics\u00e9ret\u00e9nek szav\u00e1t.\n66:9 A ki megeleven\u00edti lelk\u00fcnket, s nem engedi, hogy l\u00e1baink megt\u00e1ntorodjanak.\n66:10 Mert megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1l minket, oh Isten, megtiszt\u00edtott\u00e1l, a mint tiszt\u00edtj\u00e1k az ez\u00fcst\u00f6t.\n66:11 H\u00e1l\u00f3ba vitt\u00e9l be minket, megszor\u00edtottad derekainkat.\n66:12 Embert \u00fcltett\u00e9l fej\u00fcnkre, t\u00fbzbe-v\u00edzbe jutottunk: de kihozt\u00e1l benn\u00fcnket b\u00f5s\u00e9gre.\n66:13 Elmegyek h\u00e1zadba \u00e9g\u00f5\u00e1ldozatokkal, lefizetem n\u00e9ked fogad\u00e1saimat,\n66:14 A melyeket ajakim ig\u00e9rtek \u00e9s sz\u00e1jam mondott nyomor\u00fas\u00e1gomban.\n66:15 H\u00edzlalt juhokat \u00e1ldozom n\u00e9ked \u00e9g\u00f5\u00e1ldozatul, kosok j\u00f3illat\u00fa \u00e1ldozat\u00e1val; \u00f6kr\u00f6ket bakokkal egy\u00fctt \u00e1ldozom n\u00e9ked. Szela.\n66:16 J\u00f5jjetek el \u00e9s hallj\u00e1tok meg, hadd besz\u00e9lem el minden istenf\u00e9l\u00f5nek: miket cselekedett az \u00e9n lelkemmel!\n66:17 Hozz\u00e1 ki\u00e1lt\u00e9k az \u00e9n sz\u00e1jammal, \u00e9s magasztal\u00e1s volt nyelvem alatt.\n66:18 Ha hamiss\u00e1gra n\u00e9ztem volna sz\u00edvemben, meg nem hallgatott volna az \u00e9n Uram.\n66:19 \u00c1mde meghallgatott Isten, figyelmezett k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sem szav\u00e1ra.\n66:20 \u00c1ldott az Isten, a ki nem vetette meg k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9semet, \u00e9s kegyelm\u00e9t [nem vonta meg] t\u00f5lem.\n67:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, hangszerekkel; zsolt\u00e1r; \u00e9nek.\n67:2 Az Isten k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n rajtunk \u00e9s \u00e1ldjon meg minket; vil\u00e1gos\u00edtsa meg az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1t rajtunk. Szela.\n67:3 Hogy megismerj\u00e9k e f\u00f6ld\u00f6n a te \u00fatadat, minden n\u00e9p k\u00f6zt a te szabad\u00edt\u00e1sodat.\n67:4 Dics\u00e9rnek t\u00e9ged a n\u00e9pek, oh Isten, dics\u00e9rnek t\u00e9ged a n\u00e9pek mindny\u00e1jan.\n67:5 \u00d6rvendnek \u00e9s v\u00edgadnak a nemzetek, mert igazs\u00e1ggal \u00edt\u00e9led a n\u00e9peket, \u00e9s a nemzeteket e f\u00f6ld\u00f6n te igazgatod. Szela.\n67:6 Dics\u00e9rnek t\u00e9ged a n\u00e9pek, oh Isten, dics\u00e9rnek t\u00e9ged a n\u00e9pek mindny\u00e1jan.\n67:7 A f\u00f6ld megadta az \u00f5 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t: meg\u00e1ld minket az Isten, a mi Isten\u00fcnk; [ (Psalms 67:8) Meg\u00e1ld minket az Isten, \u00e9s f\u00e9li \u00f5t a f\u00f6ldnek minden hat\u00e1ra! ]\n68:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek; D\u00e1vid zsolt\u00e1ra, \u00e9neke.\n68:2 Felk\u00e9l az Isten, elsz\u00e9lednek ellens\u00e9gei; \u00e9s elfutnak el\u00f5le az \u00f5 gy\u00fbl\u00f6l\u00f5i.\n68:3 A mint a f\u00fcst elsz\u00e9led, \u00fagy sz\u00e9leszted el \u00f5ket; a mint elolvad a viasz a t\u00fbz el\u00f5tt, \u00fagy vesznek el a gonoszok Isten el\u00f5l;\n68:4 Az igazak pedig \u00f6rvendeznek \u00e9s v\u00edgadnak az Isten el\u00f5tt, \u00e9s ujjongnak \u00f6r\u00f6mmel.\n68:5 \u00c9nekeljetek Istennek, zengedezzetek az \u00f5 nev\u00e9nek; csin\u00e1ljatok \u00fatat annak, a ki j\u00f6n a puszt\u00e1kon \u00e1t, a kinek Jah a neve, \u00e9s \u00f6r\u00fcljetek el\u00f5tte.\n68:6 \u00c1rv\u00e1knak atyja, \u00f6zvegyeknek b\u00edr\u00e1ja az Isten az \u00f5 szents\u00e9ges hajl\u00e9k\u00e1ban.\n68:7 Isten hozza vissza a sz\u00e1m\u00fbz\u00f6tteket, kihozza boldogs\u00e1gra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.\n68:8 Oh Isten, mikor kivonult\u00e1l a te n\u00e9ped el\u00f5tt, mikor a puszt\u00e1ba bel\u00e9pt\u00e9l: Szela.\n68:9 A f\u00f6ld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten el\u00f5tt, ez a Sinai hegy is az Isten el\u00f5tt, az Izr\u00e1el Istene el\u00f5tt.\n68:10 B\u00f5 z\u00e1port hintesz vala, oh Isten, a te \u00f6r\u00f6ks\u00e9gedre, s a lankad\u00f3t meg\u00faj\u00edtod vala.\n68:11 Benne tany\u00e1zott a te gy\u00fclekezeted: te szerz\u00e9d j\u00f3voltodb\u00f3l a szeg\u00e9nynek, oh Isten!\n68:12 Az \u00dar ad vala sz\u00f3lniok az \u00f6r\u00f6mh\u00edrt viv\u00f5 asszonyok nagy csapat\u00e1nak.\n68:13 A seregek kir\u00e1lyai futnak, futnak: s a h\u00e1zi asszony zs\u00e1km\u00e1nyt osztogat.\n68:14 Ha cser\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hevertek is: [olyanok lesztek, mint] a galambnak sz\u00e1rnyai, a melyeket ez\u00fcst bor\u00edt, vagy [mint] vitorla-tollai, a melyek sz\u00ednarany f\u00e9ny\u00fbek.\n68:15 Mikor a Mindenhat\u00f3 sz\u00e9tsz\u00f3rta benne a kir\u00e1lyokat, [mintha] h\u00f3 esett [volna] a Salmonon.\n68:16 Isten hegye a B\u00e1s\u00e1n hegye; sok halm\u00fa hegy a B\u00e1s\u00e1n hegye;\n68:17 Mit kev\u00e9lykedtek ti sok halm\u00fa hegyek? Ezt a hegyet v\u00e1lasztotta Isten lak\u00f3hely\u00e9\u00fcl; bizony [ezen] lakozik az \u00dar mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n68:18 Az Isten szekere h\u00faszezer, ezer meg ezer; az \u00dar k\u00f6z\u00f6tt\u00fck van, mint a Sinai [hegyen] az \u00f5 szent [hajl\u00e9k\u00e1]ban.\n68:19 Felment\u00e9l a magass\u00e1gba, foglyokat vezett\u00e9l, adom\u00e1nyokat fogadt\u00e1l emberekben: m\u00e9g a p\u00e1rt\u00fct\u00f5k is [ide j\u00f6nnek] lakni, oh Uram Isten!\n68:20 \u00c1ldott legyen az \u00dar! Napr\u00f3l-napra gondoskodik r\u00f3lunk a mi szabad\u00edt\u00e1sunk Istene! Szela.\n68:21 Ez a mi Isten\u00fcnk a szabad\u00edt\u00e1snak Istene, \u00e9s az \u00dar Isten az, a ki megszabad\u00edt a hal\u00e1lt\u00f3l.\n68:22 Csak Isten ronthatja meg az \u00f5 ellens\u00e9geinek fej\u00e9t, a b\u00fbneiben j\u00e1r\u00f3nak \u00fcst\u00f6k\u00f6s kopony\u00e1j\u00e1t.\n68:23 Azt mondta vala az \u00dar: B\u00e1s\u00e1nb\u00f3l visszahozlak, a tenger m\u00e9lys\u00e9g\u00e9b\u00f5l is kihozlak,\n68:24 Hogy l\u00e1badat veresre fessed a v\u00e9rben, ebeidnek nyelve az ellens\u00e9gb\u00f5l lakom\u00e1zz\u00e9k.\n68:25 L\u00e1tt\u00e1k a te bevonul\u00e1sodat, oh Isten! Az \u00e9n Istenem, kir\u00e1lyom bevonul\u00e1s\u00e1t a szent\u00e9lybe.\n68:26 El\u00f5l mennek vala az \u00e9nekl\u00f5k, ut\u00e1nok a h\u00farpenget\u00f5k, k\u00f6z\u00e9pen a dobol\u00f3 le\u00e1nyok.\n68:27 A gy\u00fclekezetekben \u00e1ldj\u00e1tok az Istent, az Urat \u00e1ldj\u00e1tok, ti Izr\u00e1el magv\u00e1b\u00f3l val\u00f3k!\n68:28 Ott a kis Benj\u00e1min, a ki uralkodik rajtok, a J\u00fada fejedelmei \u00e9s az \u00f5 gy\u00fclekezet\u00f6k; a Zebulon fejedelmei [\u00e9s] a Nafthali fejedelmei.\n68:29 Istened rendelte el a te hatalmadat: er\u00f5s\u00edtsd meg, oh Isten, azt, a mit sz\u00e1munkra k\u00e9sz\u00edtett\u00e9l!\n68:30 A te Jeruzs\u00e1lem felett \u00e1ll\u00f3 hajl\u00e9kodb\u00f3l kir\u00e1lyok hoznak majd n\u00e9ked aj\u00e1nd\u00e9kokat.\n68:31 Feny\u00edtsd meg a n\u00e1dasnak vadj\u00e1t, a bik\u00e1k csord\u00e1j\u00e1t a n\u00e9pek tulkaival egybe, a kik ez\u00fcst-rudakkal terpeszkednek; sz\u00f3rd sz\u00e9t a n\u00e9peket, a kik a h\u00e1bor\u00faban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dnek.\n68:32 Elj\u00f5nek majd a f\u00f5emberek \u00c9gyiptomb\u00f3l; Szerecsenorsz\u00e1g hamar kinyujtja kezeit Istenhez.\n68:33 E f\u00f6ldnek orsz\u00e1gai mind \u00e9nekeljetek Istennek: zengjetek dics\u00e9retet az \u00darnak! Szela.\n68:34 A ki kezdett\u00f5l fogva az egek egein \u00fcl; \u00edm\u00e9, [onn\u00e9t] sz\u00f3l nagy kem\u00e9ny sz\u00f3val.\n68:35 Tegyetek tisztess\u00e9get Istennek, a kinek dics\u00f5s\u00e9ge az Izr\u00e1elen \u00e9s az \u00f5 hatalma a felh\u00f5kben van. [ (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajl\u00e9kodb\u00f3l; az Izr\u00e1elnek Istene \u00e1d er\u00f5t \u00e9s hatalmat a n\u00e9pnek. \u00c1ldott legyen az Isten! ]\n69:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a s\u00f3sannimra; D\u00e1vid\u00e9.\n69:2 Szabad\u00edts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.\n69:3 M\u00e9ly s\u00e1rba estem be, hol meg nem \u00e1llhatok; feneketlen \u00f6rv\u00e9nybe jutottam, \u00e9s az \u00e1radat elbor\u00edt engem.\n69:4 Elf\u00e1radtam a ki\u00e1lt\u00e1sban, kisz\u00e1radt a torkom; szemeim elb\u00e1gyadtak, v\u00e1rv\u00e1n Istenemet.\n69:5 T\u00f6bben vannak fejem hajsz\u00e1lain\u00e1l, a kik ok n\u00e9lk\u00fcl gy\u00fbl\u00f6lnek engem; hatalmasok a vesztemre t\u00f6r\u00f5k, a kik ellens\u00e9geim alap n\u00e9lk\u00fcl; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!\n69:6 Oh Isten, te tudod az \u00e9n balgatags\u00e1gomat, \u00e9s az \u00e9n b\u00fbneim nyilv\u00e1n vannak te el\u00f5tted:\n69:7 Ne sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg miattam, a kik te benned rem\u00e9lnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik t\u00e9ged keresnek, oh Izr\u00e1elnek Istene!\n69:8 Mert te \u00e9retted viselek gyal\u00e1zatot, [\u00e9s] bor\u00edtja pirons\u00e1g az \u00e9n orcz\u00e1mat.\n69:9 Aty\u00e1mfiai el\u00f5tt idegenn\u00e9 lettem, \u00e9s any\u00e1m fiai el\u00f5tt j\u00f6vev\u00e9nyny\u00e9.\n69:10 Mivel a te h\u00e1zadhoz val\u00f3 f\u00e9lt\u00f5 szeretet em\u00e9szt engem, a te gyal\u00e1z\u00f3idnak gyal\u00e1z\u00e1sai hullanak re\u00e1m.\n69:11 Ha s\u00edrok \u00e9s b\u00f5jt\u00f6l\u00e9ssel [gy\u00f6tr\u00f6m] lelkemet, az is gyal\u00e1zatomra v\u00e1lik.\n69:12 Ha gy\u00e1szruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6m, akkor p\u00e9ldabesz\u00e9d\u00fcl vagyok n\u00e9kik.\n69:13 A kapuban \u00fcl\u00f5k r\u00f3lam sz\u00f3lanak, \u00e9s a boroz\u00f3k r\u00f3lam \u00e9nekelnek.\n69:14 \u00c9n pedig n\u00e9ked k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6k, oh Uram; j\u00f3kedvednek idej\u00e9n, oh Isten, a te kegyelmed sokas\u00e1g\u00e1hoz k\u00e9pest hallgass meg engem a te megszabad\u00edt\u00f3 h\u00fbs\u00e9geddel.\n69:15 Ments ki engem az iszapb\u00f3l, hogy el ne s\u00fclyedjek; hadd szabaduljak meg gy\u00fbl\u00f6l\u00f5imt\u00f5l \u00e9s a feneketlen vizekb\u00f5l;\n69:16 Hogy el ne bor\u00edtson a vizek \u00e1rja, \u00e9s el ne nyeljen az \u00f6rv\u00e9ny, \u00e9s a veremnek sz\u00e1ja be ne z\u00e1ruljon felettem!\n69:17 Hallgass meg engem, Uram, mert j\u00f3 a te kegyelmess\u00e9ged! A te irgalmass\u00e1godnak sokas\u00e1ga szerint tekints \u00e9n re\u00e1m;\n69:18 \u00c9s ne rejtsd el orcz\u00e1dat a te szolg\u00e1dt\u00f3l; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!\n69:19 L\u00e9gy k\u00f6zel az \u00e9n lelkemhez \u00e9s v\u00e1ltsd meg azt; az \u00e9n ellens\u00e9geim\u00e9rt szabad\u00edts meg engem.\n69:20 Te tudod az \u00e9n gyal\u00e1zatomat, sz\u00e9gyenemet \u00e9s pirul\u00e1somat; j\u00f3l ismered minden szorongat\u00f3mat.\n69:21 A gyal\u00e1zat megt\u00f6rte sz\u00edvemet \u00e9s betegg\u00e9 lettem; v\u00e1rok vala r\u00e9szv\u00e9tre, de hi\u00e1ba; vigasztal\u00f3kra, de nem tal\u00e1l\u00e9k.\n69:22 S\u00f5t \u00e9telemben m\u00e9rget adnak vala, \u00e9s szomj\u00fas\u00e1gomban eczettel itatnak vala engem.\n69:23 Legyen az \u00f5 asztalok el\u00f5tt\u00f6k t\u00f5rr\u00e9, \u00e9s a b\u00e1tors\u00e1gosoknak h\u00e1l\u00f3v\u00e1.\n69:24 Set\u00e9t\u00fcljenek meg az \u00f5 szemeik, hogy ne l\u00e1ssanak; \u00e9s az \u00f5 derekukat tedd mindenkorra roskatagg\u00e1.\n69:25 \u00d6ntsd ki a te haragodat re\u00e1jok, \u00e9s a te haragodnak b\u00fasul\u00e1sa \u00e9rje ut\u00f3l \u00f5ket.\n69:26 Legyen az \u00f5 palot\u00e1jok puszta, \u00e9s az \u00f5 hajl\u00e9kukban ne legyen lakos;\n69:27 Mert a kit te megvert\u00e9l, azt \u00fcld\u00f6zik, \u00e9s a t\u00f5led sujtottak f\u00e1jdalm\u00e1t sz\u00f3lj\u00e1k meg.\n69:28 Szedd \u00f6ssze \u00e1lnoks\u00e1gaikat, \u00e9s a te igazs\u00e1godra ne jussanak el.\n69:29 T\u00f6r\u00f6ltessenek ki az \u00e9l\u00f5k k\u00f6nyv\u00e9b\u00f5l, \u00e9s az igazak k\u00f6z\u00e9 ne irattassanak.\n69:30 Engem pedig, a ki nyomorult \u00e9s szenved\u00f5 vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!\n69:31 Dics\u00e9rem az Istennek nev\u00e9t \u00e9nekkel, \u00e9s magasztalom h\u00e1laad\u00e1ssal.\n69:32 \u00c9s kedvesebb lesz az \u00dar el\u00f5tt az \u00f6k\u00f6rn\u00e9l, a szarvas \u00e9s hasadt k\u00f6rm\u00fb tulokn\u00e1l.\n69:33 L\u00e1tj\u00e1k [ezt] majd a szenved\u00f5k \u00e9s \u00f6r\u00fclnek; ti Istent keres\u00f5k, elevenedj\u00e9k a ti sz\u00edvetek!\n69:34 Mert meghallgatja az \u00dar a szeg\u00e9nyeket, \u00e9s az \u00f5 foglyait nem veti meg.\n69:35 Dics\u00e9rj\u00e9k \u00f5t az egek \u00e9s a f\u00f6ld; a tengerek \u00e9s a mi csak mozog azokban!\n69:36 Mert megtartja Isten a Siont, \u00e9s meg\u00e9p\u00edti J\u00fad\u00e1nak v\u00e1rosait; \u00e9s ott lakoznak majd \u00e9s b\u00edrni fogj\u00e1k azt. [ (Psalms 69:37) \u00c9s az \u00f5 szolg\u00e1inak marad\u00e9kai \u00f6r\u00f6klik azt, \u00e9s abban laknak majd, a kik szeretik az \u00f5 nev\u00e9t. ]\n70:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, D\u00e1vidt\u00f3l, eml\u00e9keztet\u00e9sre.\n70:2 Isten, az \u00e9n szabad\u00edt\u00e1somra, Uram, az \u00e9n seg\u00edts\u00e9gemre siess!\n70:3 Sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg \u00e9s piruljanak, a kik \u00e9letemre t\u00f6rnek; riadjanak vissza \u00e9s gyal\u00e1zat \u00e9rje \u00f5ket, a kik bajomat kiv\u00e1nj\u00e1k.\n70:4 H\u00e1tr\u00e1ljanak meg gyal\u00e1zatoss\u00e1guk miatt, a kik azt mondj\u00e1k n\u00e9kem: Heh\u00e9, heh\u00e9!\n70:5 \u00d6r\u00fclnek \u00e9s \u00f6rvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek t\u00e9gedet, \u00e9s ezt mondj\u00e1k majd sz\u00fcntelen, a kik szeretik a te szabad\u00edt\u00e1sodat: Magasztaltass\u00e9k fel az Isten! [ (Psalms 70:6) \u00c9n pedig szeg\u00e9ny \u00e9s nyomorult vagyok: siess hozz\u00e1m, oh Isten; segedelmem \u00e9s szabad\u00edt\u00f3m vagy te Uram: ne k\u00e9ss\u00e9l! ]\n71:1 Te benned b\u00edzom, Uram! Ne sz\u00e9gyen\u00fcljek meg soha.\n71:2 A te igazs\u00e1god szerint ments meg \u00e9s szabad\u00edts meg engem; hajtsd hozz\u00e1m f\u00fcledet \u00e9s tarts meg engem.\n71:3 L\u00e9gy sziklav\u00e1ram, a hova menek\u00fclhessek sz\u00fcntelen; rendelkezz\u00e9l megtart\u00e1som fel\u00f5l, mert k\u00f5sz\u00e1lam \u00e9s er\u00f5ss\u00e9gem vagy te.\n71:4 \u00c9n Istenem, szabad\u00edts meg engem a gonosznak kez\u00e9b\u00f5l; a hamisnak \u00e9s kegyetlennek mark\u00e1b\u00f3l!\n71:5 Mert te vagy az \u00e9n rem\u00e9nys\u00e9gem, oh Uram, Istenem, \u00e9n bizodalmam gyermeks\u00e9gemt\u00f5l fogva!\n71:6 Re\u00e1d t\u00e1maszkodom sz\u00fclet\u00e9sem \u00f3ta; any\u00e1mnak m\u00e9h\u00e9b\u00f5l te vont\u00e1l ki engem; r\u00f3lad sz\u00f3l az \u00e9n dics\u00e9retem sz\u00fcntelen.\n71:7 Mintegy csud\u00e1v\u00e1 lettem sokaknak; de te vagy az \u00e9n er\u00f5s bizodalmam.\n71:8 Megtelik sz\u00e1jam dics\u00e9reteddel, minden napon a te dics\u00f5s\u00e9geddel.\n71:9 Ne vess el engem az \u00e9n v\u00e9ns\u00e9gemnek idej\u00e9n; mikor elfogy az \u00e9n er\u00f5m, ne hagyj el engem!\n71:10 Mert fel\u00f5lem sz\u00f3lanak elleneim, \u00e9s a kik \u00e9letemre t\u00f6rnek, egy\u00fctt tan\u00e1cskoznak,\n71:11 Mondv\u00e1n: Az Isten elhagyta \u00f5t! Kergess\u00e9tek \u00e9s fogj\u00e1tok meg, mert nincs, a ki megszabad\u00edtsa.\n71:12 Oh Isten, ne t\u00e1vozz\u00e1l el t\u00f5lem! \u00c9n Istenem, siess seg\u00edts\u00e9gemre!\n71:13 Sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg \u00e9s eny\u00e9szszenek el \u00e9letemnek ellens\u00e9gei; bor\u00edtsa sz\u00e9gyen \u00e9s gyal\u00e1zat azokat, a kik vesztemre t\u00f6rnek!\n71:14 \u00c9n pedig sz\u00fcntelen rem\u00e9nylek, \u00e9s szapor\u00edtom minden te dics\u00e9retedet.\n71:15 Sz\u00e1jam besz\u00e9li a te igazs\u00e1godat, minden nap a te szabad\u00edt\u00e1sodat, mert sz\u00e1m\u00e1t sem tudom.\n71:16 Az \u00dar Istennek nagy tetteivel j\u00e1rok; csak a te igazs\u00e1godr\u00f3l eml\u00e9kezem!\n71:17 Oh Isten, gyermeks\u00e9gemt\u00f5l tan\u00edtott\u00e1l engem; \u00e9s mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.\n71:18 V\u00e9ns\u00e9gemig \u00e9s meg\u00f5sz\u00fcl\u00e9semig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzets\u00e9gnek, \u00e9s minden k\u00f6vetkezend\u00f5nek a te nagy tetteidet.\n71:19 Hisz a te igazs\u00e1god, oh Isten, felhat az \u00e9gig, mert nagys\u00e1gos dolgokat cselekedt\u00e9l; kicsoda hasonl\u00f3 te hozz\u00e1d, oh Isten?!\n71:20 A ki sok bajt \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1got \u00e9reztett\u00e9l vel\u00fcnk, [de] ism\u00e9t megeleven\u00edtesz, \u00e9s a f\u00f6ld m\u00e9lys\u00e9g\u00e9b\u00f5l ism\u00e9t felhozol minket.\n71:21 Megsokas\u00edtod az \u00e9n nagys\u00e1gomat; hozz\u00e1m fordulsz [\u00e9s] megvigasztalsz engem.\n71:22 \u00c9n is tisztellek t\u00e9ged lanttal a te h\u00fbs\u00e9ged\u00e9rt, \u00e9n Istenem! \u00c9neklek n\u00e9ked h\u00e1rf\u00e1val, oh Izr\u00e1elnek szentje!\n71:23 \u00d6rvendeznek az \u00e9n ajakim, hogy \u00e9nekelhetek n\u00e9ked, \u00e9s lelkem is, a melyet megv\u00e1ltott\u00e1l.\n71:24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazs\u00e1godat, mert megsz\u00e9gyen\u00fcltek \u00e9s gyal\u00e1zattal illettettek, a kik vesztemre t\u00f6rnek.\n72:1 Salamon\u00e9.\n72:2 Hadd \u00edt\u00e9lje n\u00e9pedet igazs\u00e1ggal, \u00e9s a te szeg\u00e9nyeidet m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1ggal.\n72:3 Teremjenek a hegyek b\u00e9kess\u00e9get a n\u00e9pnek, \u00e9s a halmok igazs\u00e1got.\n72:4 Legyen bir\u00e1ja a n\u00e9p szeg\u00e9nyeinek, seg\u00edtsen a sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5nek fiain, \u00e9s t\u00f6rje \u00f6ssze az er\u00f5szakoskod\u00f3t.\n72:5 F\u00e9ljenek t\u00e9ged, a m\u00edg a nap \u00e1ll \u00e9s a meddig a hold f\u00e9nylik, nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre.\n72:6 Sz\u00e1lljon al\u00e1, mint es\u00f5 a r\u00e9tre, mint z\u00e1por, a mely meg\u00f6nt\u00f6zi a f\u00f6ldet.\n72:7 Vir\u00e1gozz\u00e9k az \u00f5 idej\u00e9ben az igaz \u00e9s a b\u00e9ke teljess\u00e9ge, a m\u00edg nem lesz a hold.\n72:8 \u00c9s uralkodj\u00e9k egyik tengert\u00f5l a m\u00e1sik tengerig, \u00e9s a [nagy] folyamt\u00f3l a f\u00f6ld hat\u00e1r\u00e1ig.\n72:9 Boruljanak le el\u00f5tte a pusztalak\u00f3k, \u00e9s nyalj\u00e1k ellens\u00e9gei a port.\n72:10 Tarsis \u00e9s a szigetek kir\u00e1lyai hozzanak aj\u00e1nd\u00e9kot; Seba \u00e9s Szeba kir\u00e1lyai adom\u00e1nynyal j\u00e1ruljanak el\u00e9.\n72:11 Hajoljanak meg el\u00f5tte mind a kir\u00e1lyok, \u00e9s minden nemzet szolg\u00e1ljon n\u00e9ki.\n72:12 Mert megszabad\u00edtja a ki\u00e1lt\u00f3 sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5t; a nyomorultat, a kinek nincs seg\u00edt\u00f5je.\n72:13 K\u00f6ny\u00f6r\u00fcl a szeg\u00e9nyen \u00e9s sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5n, s a sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5k lelk\u00e9t megszabad\u00edtja;\n72:14 Az elnyom\u00e1st\u00f3l \u00e9s er\u00f5szakt\u00f3l megmenti lelk\u00f6ket, \u00e9s v\u00e9r\u00f6k dr\u00e1ga az \u00f5 szem\u00e9ben.\n72:15 \u00c9s \u00e9ljen \u00f5 \u00e9s adjanak n\u00e9ki Seba arany\u00e1b\u00f3l; im\u00e1dkozzanak \u00e9rte sz\u00fcntelen, \u00e9s \u00e1ldj\u00e1k \u00f5t minden napon.\n72:16 B\u00f5 gabona legyen az orsz\u00e1gban a hegyek tetej\u00e9n is; rengjen gy\u00fcm\u00f6lcse, mint a Libanon, s viruljon a v\u00e1rosok n\u00e9pe, mint a f\u00f6ldnek f\u00fcve.\n72:17 Tartson neve mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9; viruljon neve, m\u00edg a nap lesz; vele \u00e1ldj\u00e1k magokat mind a nemzetek, \u00e9s magasztalj\u00e1k \u00f5t.\n72:18 \u00c1ldott az \u00dar Isten, Izr\u00e1elnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyed\u00fcl!\n72:19 \u00c1ldott legyen az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9ges neve mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00e9s telj\u00e9k be dics\u00f5s\u00e9g\u00e9vel az eg\u00e9sz f\u00f6ld. \u00c1men! \u00c1men!\n72:20 Itt v\u00e9gz\u00f5dnek D\u00e1vidnak, az Isai fi\u00e1nak k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sei.\n73:1 Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra.\n73:2 De \u00e9n?! M\u00e1r-m\u00e1r meghanyatlottak l\u00e1baim; \u00e9s kis h\u00edjja, hogy l\u00e9pteim el nem iszamodtak.\n73:3 Mert ir\u00edgykedtem a kev\u00e9lyekre, l\u00e1tv\u00e1n a gonoszok j\u00f3 szerencs\u00e9j\u00e9t.\n73:4 Mert hal\u00e1lukig nincsenek k\u00ednjaik, \u00e9s az \u00f5 erej\u00f6k \u00e1lland\u00f3.\n73:5 A haland\u00f3k nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1ban nincs r\u00e9sz\u00f6k, \u00e9s az emberekkel nem ostoroztatnak.\n73:6 Ez\u00e9rt nyakuknak \u00e9kess\u00e9ge kev\u00e9lys\u00e9g, ruha gyan\u00e1nt er\u00f5szak bor\u00edtja \u00f5ket.\n73:7 A k\u00f6v\u00e9rs\u00e9g miatt kinn \u00fclnek az \u00f5 szemeik, elm\u00e9j\u00f6k gondolatjai csaponganak.\n73:8 G\u00fanyol\u00f3dnak \u00e9s gonoszs\u00e1got sz\u00f3lnak; elnyom\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lnek fennh\u00e9j\u00e1z\u00e1ssal.\n73:9 Az \u00e9gre t\u00e1togatj\u00e1k sz\u00e1jokat, \u00e9s nyelv\u00f6k elj\u00e1rja a f\u00f6ldet.\n73:10 Az\u00e9rt fordul az \u00f5 n\u00e9pe ide, hogy tele [poh\u00e1r] vizet sz\u00fcrcs\u00f6lnek;\n73:11 \u00c9s mondj\u00e1k: Mint tudhatn\u00e1 ezt az Isten, s van-\u00e9 a Magass\u00e1gosban \u00e9rtelem?\n73:12 \u00cdm\u00e9, ezek gonoszok, \u00e9s \u00f6r\u00f6k biztons\u00e1gban vagyont gy\u00fbjtenek!\n73:13 Bizony hi\u00e1ba tartottam \u00e9n tiszt\u00e1n sz\u00edvemet, \u00e9s mostam \u00e1rtatlans\u00e1gban kezeimet;\n73:14 Mert nyomorgattatom minden napon, \u00e9s ostoroztatom minden reggel!\n73:15 Ha azt mondom: Ilyen m\u00f3don sz\u00f3lok: \u00cdm\u00e9, a te fiaid nemzed\u00e9k\u00e9t \u00e1rulom el.\n73:16 Gondolkodom, hogy ezt meg\u00e9rthessem; de neh\u00e9z dolog ez szemeimben.\n73:17 M\u00edgnem bemen\u00e9k az Isten szent hely\u00e9be: meg\u00e9rt\u00e9m azoknak sors\u00e1t.\n73:18 Bizony s\u00edkos f\u00f6ld\u00f6n helyezted el \u00f5ket; pusztas\u00e1gokra vetetted ki \u00f5ket.\n73:19 Mind elpusztulnak egy szempillant\u00e1sban! Elvesznek, eleny\u00e9sznek a retteg\u00e9st\u00f5l.\n73:20 Mint \u00e1lmot, ha felserken\u00fcnk: te Uram, ha felserkensz, [\u00fagy ]veted meg k\u00e9p\u00f6ket.\n73:21 Hogyha keseregne sz\u00edvem, \u00e9s h\u00e1borogn\u00e1nak ves\u00e9im:\n73:22 Akkor balgatag \u00e9s tudatlan voln\u00e9k \u00e9n, oktalan \u00e1llat voln\u00e9k te ir\u00e1ntad.\n73:23 De \u00e9n mindenkor veled vagyok, te fogod az \u00e9n jobb kezemet.\n73:24 Tan\u00e1csoddal igazgatsz engem, \u00e9s azut\u00e1n dics\u00f5s\u00e9gbe fogadsz be engem.\n73:25 Kicsod\u00e1m van az egekben? N\u00e1ladn\u00e1l egy\u00e9bben nem gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m e f\u00f6ld\u00f6n!\n73:26 Ha elfogyatkozik is testem \u00e9s sz\u00edvem: sz\u00edvemnek k\u00f5szikl\u00e1ja \u00e9s az \u00e9n \u00f6r\u00f6ks\u00e9gem te vagy, oh Isten, mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n73:27 Mert \u00edm\u00e9, a kik elt\u00e1voznak t\u00f5led, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak t\u00f5led.\n73:28 De \u00e9n? Isten k\u00f6zels\u00e9ge oly igen j\u00f3 n\u00e9kem. Az \u00dar Istenben vetem rem\u00e9nys\u00e9gemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.\n74:1 Asz\u00e1f tan\u00edt\u00e1sa.\n74:2 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg a te gy\u00fclekezetedr\u00f5l, a melyet r\u00e9gen szerzett\u00e9l \u00e9s a melyet megv\u00e1ltott\u00e1l: a te \u00f6r\u00f6ks\u00e9gednek r\u00e9sz\u00e9r\u00f5l, a Sion hegy\u00e9r\u00f5l, a melyen lakozol!\n74:3 L\u00e9pj fel a teljes pusztas\u00e1gba; mindent t\u00f6nkre tett az ellens\u00e9g a szent helyen!\n74:4 T\u00e1mad\u00f3id a te gy\u00fclekezeted hajl\u00e9k\u00e1ban ord\u00edtanak: jeleiket t\u00fbzt\u00e9k fel jelekk\u00e9.\n74:5 \u00dagy t\u00fcnnek fel, mint mikor valaki fejsz\u00e9j\u00e9t emelgeti az erd\u00f5nek s\u00fbr\u00fb f\u00e1ira.\n74:6 Faragv\u00e1nyait m\u00e1r mind \u00f6sszet\u00f6rdelt\u00e9k: fejsz\u00e9kkel \u00e9s p\u00f5r\u00f6ly\u00f6kkel.\n74:7 Szent helyedet l\u00e1ngba bor\u00edtott\u00e1k; neved hajl\u00e9k\u00e1t f\u00f6ldig megfert\u00f5ztett\u00e9k.\n74:8 Ezt mondott\u00e1k sz\u00edv\u00f6kben: D\u00faljuk fel \u00f5ket mindenest\u00f5l! Felgy\u00fajtott\u00e1k Istennek minden hajl\u00e9k\u00e1t az orsz\u00e1gban.\n74:9 Jeleinket nem l\u00e1tjuk, pr\u00f3f\u00e9ta nincs t\u00f6bb\u00e9, \u00e9s nincs k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk, a ki tudn\u00e1: meddig tart [ez?]\n74:10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargat\u00f3? \u00d6r\u00f6kk\u00e9 gyal\u00e1zza-\u00e9 az ellens\u00e9g a te nevedet?\n74:11 Mi\u00e9rt h\u00fazod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledb\u00f5l: v\u00e9gezz!\n74:12 Pedig Isten az \u00e9n kir\u00e1lyom eleit\u00f5l fogva, a ki szabad\u00edt\u00e1sokat m\u00edvel e f\u00f6ld k\u00f6zepette.\n74:13 Te has\u00edtottad kett\u00e9 a tengert er\u00f5ddel; te t\u00f6rted \u00f6ssze a czethalak fejeit a vizekben.\n74:14 Te rontottad meg a leviath\u00e1nnak fej\u00e9t, s adtad azt eledel\u00fcl a pusztai n\u00e9pnek.\n74:15 Te fakasztottad fel a forr\u00e1st \u00e9s patakot, te sz\u00e1raztottad meg az \u00f6r\u00f6k foly\u00f3kat.\n74:16 Ti\u00e9d a nappal, az \u00e9jszaka is ti\u00e9d; te form\u00e1ltad a vil\u00e1goss\u00e1got \u00e9s a napot.\n74:17 Te szabtad meg a f\u00f6ldnek minden hat\u00e1r\u00e1t: a nyarat \u00e9s a telet te form\u00e1ltad.\n74:18 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg err\u00f5l: ellens\u00e9g szidalmazta az Urat, s bolond n\u00e9p k\u00e1romolta a te nevedet.\n74:19 Ne adjad a fenevadnak a te gerlicz\u00e9dnek lelk\u00e9t; szeg\u00e9nyeidnek gy\u00fclekezet\u00e9r\u00f5l ne feledkezz\u00e9l meg v\u00e9gk\u00e9pen!\n74:20 Tekints a sz\u00f6vets\u00e9gre; mert telve vannak e f\u00f6ldnek rejtekhelyei zsarol\u00f3 tany\u00e1kkal.\n74:21 A megrontott ne t\u00e9rjen sz\u00e9gyenvall\u00e1ssal vissza; a nyomorult \u00e9s sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5 dics\u00e9rje a te nevedet.\n74:22 Kelj fel, oh Isten, \u00e9s v\u00e9dd a te \u00fcgyedet; eml\u00e9kezz\u00e9l meg a te gyal\u00e1ztat\u00e1sodr\u00f3l, a melylyel naponk\u00e9nt illet t\u00e9ged a bolond!\n74:23 Ne felejtkezz\u00e9l el ellens\u00e9geidnek szav\u00e1r\u00f3l, \u00e9s az ellened t\u00e1mad\u00f3k h\u00e1borgat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a mely sz\u00fcntelen nevekedik!\n75:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, az altash\u00e9tre, Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra, \u00e9nek.\n75:2 Tisztel\u00fcnk t\u00e9ged, oh Isten, tisztel\u00fcnk; neved k\u00f6zel van, hirdetik csodatetteid.\n75:3 Ha megszabom a hat\u00e1rid\u00f5t, \u00e9n m\u00e9lt\u00e1nyosan \u00edt\u00e9lek.\n75:4 A f\u00f6ld \u00e9s annak minden lakosa elcs\u00fcgged; \u00e9n er\u00f5s\u00edtem meg annak oszlopait. Szela.\n75:5 A k\u00e9rked\u00f5knek azt mondom: Ne k\u00e9rkedjetek; \u00e9s a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!\n75:6 Ne emelj\u00e9tek magasra szarvatokat, ne sz\u00f3ljatok megkem\u00e9nyedett nyakkal;\n75:7 Mert nem napkelett\u00f5l, sem napnyugatt\u00f3l, s nem is a puszta fel\u00f5l [t\u00e1mad] a felmagasztal\u00e1s;\n75:8 Hanem Isten a bir\u00f3, a ki egyet megal\u00e1z, m\u00e1st felmagasztal!\n75:9 Mert poh\u00e1r van az \u00dar kez\u00e9ben, bort\u00f3l pezseg, nedvvel tele; ha t\u00f6lt bel\u00f5le, m\u00e9g seprej\u00e9t is iszsza \u00e9s szopja a f\u00f6ld minden gonosztev\u00f5je.\n75:10 \u00c9n pedig hirdetem [ezt] mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00e9s \u00e9neket mondok a J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek. [ (Psalms 75:11) \u00c9s a gonoszoknak szarvait mind let\u00f6rdelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak. ]\n76:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek hangszerekkel; Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra, \u00e9nek.\n76:2 Ismeretes az Isten J\u00fad\u00e1ban, nagy az \u00f5 neve Izr\u00e1elben.\n76:3 Mert hajl\u00e9ka van S\u00e1lemben, \u00e9s lakhelye Sionban.\n76:4 Ott t\u00f6rte \u00f6ssze a k\u00e9z\u00edv vill\u00e1mait, paizst, szably\u00e1t \u00e9s a hadat. Szela.\n76:5 Ragyog\u00f3 vagy te, fels\u00e9gesebb, mint a zs\u00e1km\u00e1nyad\u00f3 hegyek.\n76:6 Kifosztattak a b\u00e1tor sz\u00edv\u00fbek, \u00e1lmukat aluszsz\u00e1k, \u00e9s minden h\u00f5s kez\u00e9nek ereje veszett.\n76:7 A te dorg\u00e1l\u00e1sodt\u00f3l, oh J\u00e1k\u00f3b Istene, megzsibbadt mind szek\u00e9r, mind l\u00f3.\n76:8 Te, te rettenetes vagy, \u00e9s ki \u00e1llhat meg orcz\u00e1d el\u00f5tt, mikor haragszol?\n76:9 Az egekb\u00f5l jelentetted ki \u00edt\u00e9letedet; a f\u00f6ld megrettent \u00e9s elcsendesedett,\n76:10 Mikor felkelt Isten az \u00edt\u00e9letre, hogy megszabad\u00edtsa a f\u00f6ld minden nyomorultj\u00e1t! Szela.\n76:11 Mert az emberek haragja megdics\u00f5\u00edt t\u00e9ged, miut\u00e1n fel\u00f6vezed v\u00e9gs\u00f5 haragodat.\n76:12 Tegyetek fogad\u00e1st \u00e9s adj\u00e1tok meg azokat az \u00darnak, a ti Isteneteknek; mindny\u00e1jan, a kik \u00f5 k\u00f6r\u00fclte laknak, hozzanak aj\u00e1nd\u00e9kot a Rettenetesnek. [ (Psalms 76:13) Mert a fejedelmek g\u00f5gj\u00e9t megt\u00f6ri, rettenetes a f\u00f6ld kir\u00e1lyaihoz. ]\n77:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, Jedutunnak; Asz\u00e1f\u00e9, zsolt\u00e1r.\n77:2 Szavamat Istenhez [emelem] \u00e9s ki\u00e1ltok; szavamat Istenhez [emelem], hogy figyelmezzen re\u00e1m.\n77:3 Nyomor\u00fas\u00e1gom idej\u00e9n az Urat keresem; kezem feltartom \u00e9jjel sz\u00fcnetlen\u00fcl; lelkem nem akar vigasztal\u00e1st bevenni.\n77:4 Istenr\u00f5l eml\u00e9kezem \u00e9s s\u00f3hajtok; r\u00f3la gondolkodom, de elepedt az \u00e9n lelkem. Szela.\n77:5 Szemeimet \u00e9bren tartod; h\u00e1nykol\u00f3dom, de nem sz\u00f3lhatok.\n77:6 Elm\u00e9lkedem a r\u00e9gi napokr\u00f3l, a hajdankor \u00e9veir\u00f5l.\n77:7 Megeml\u00e9kezem \u00e9jjel az \u00e9n \u00e9nekeimr\u00f5l; sz\u00edvemben elgondolkodom \u00e9s azt kutatja lelkem:\n77:8 Avagy mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 elvet-\u00e9 az \u00dar? \u00e9s nem lesz-\u00e9 t\u00f6bb\u00e9 j\u00f3akar\u00f3?\n77:9 Avagy v\u00e9gk\u00e9pen elfogyott-\u00e9 az \u00f5 kegyelme? vagy megsz\u00fbnik-\u00e9 ig\u00e9rete nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre?\n77:10 Avagy elfelejtkezett-\u00e9 k\u00f6ny\u00f6r\u00fclni Isten? avagy elz\u00e1rta-\u00e9 haragj\u00e1ban az \u00f5 irgalm\u00e1t? Szela.\n77:11 \u00c9s mond\u00e1m: Ez az \u00e9n betegs\u00e9gem, hogy a F\u00f6ls\u00e9gesnek jobbja megv\u00e1ltozott.\n77:12 Megeml\u00e9kezem az \u00darnak cselekedeteir\u00f5l, s\u00f5t megeml\u00e9kezem hajdani csod\u00e1idr\u00f3l;\n77:13 \u00c9s elm\u00e9lkedem minden cselekedetedr\u00f5l, \u00e9s tetteidr\u00f5l gondolkozom.\n77:14 Oh Isten, a te utad szents\u00e9ges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?\n77:15 Te vagy az Isten, a ki csod\u00e1t m\u00edvelsz; megmutattad a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt a te hatalmadat.\n77:16 Megv\u00e1ltottad n\u00e9pedet karoddal a J\u00e1k\u00f3b \u00e9s a J\u00f3zsef fiait. Szela.\n77:17 L\u00e1ttak t\u00e9ged a vizek, oh Isten, l\u00e1ttak t\u00e9ged a vizek \u00e9s megf\u00e9leml\u00e9nek; a m\u00e9lys\u00e9gek is megr\u00e1zk\u00f3d\u00e1nak.\n77:18 A felh\u00f5k vizet \u00f6mleszt\u00e9nek; megzend\u00fcl\u00e9nek a fellegek, \u00e9s a te ny\u00edlaid sz\u00e9llyel futkostanak.\n77:19 Mennyd\u00f6rg\u00e9sed z\u00fagott a forg\u00f3sz\u00e9lben; vill\u00e1ml\u00e1said megvil\u00e1gos\u00edtott\u00e1k a mindens\u00e9get; megr\u00e1zk\u00f3dott \u00e9s megindult a f\u00f6ld.\n77:20 Utad a tengeren volt \u00e9s \u00f6sv\u00e9nyed a nagy vizeken; \u00e9s nyomaid nem l\u00e1tszottak meg. [ (Psalms 77:21) Vezetted mint ny\u00e1jat, a te n\u00e9pedet, M\u00f3zesnek \u00e9s \u00c1ronnak kez\u00e9vel. ]\n78:1 Asz\u00e1f tan\u00edt\u00e1sa. hajts\u00e1tok f\u00fcleiteket sz\u00e1mnak besz\u00e9deire.\n78:2 Megnyitom az \u00e9n sz\u00e1mat p\u00e9ldabesz\u00e9dre; rejtett dolgokat sz\u00f3lok a r\u00e9gi id\u00f5b\u00f5l.\n78:3 A miket hallottunk \u00e9s tudunk; \u00e9s a miket aty\u00e1ink besz\u00e9ltek n\u00e9k\u00fcnk,\n78:4 Nem titkoljuk el azokat az \u00f5 fiaikt\u00f3l; a j\u00f6v\u00f5 nemzed\u00e9knek is elbesz\u00e9lj\u00fck az \u00dar dics\u00e9ret\u00e9t, hatalm\u00e1t \u00e9s csod\u00e1it, a melyeket cselekedett.\n78:5 Mert bizonys\u00e1got \u00e1ll\u00edtott J\u00e1k\u00f3bban, \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyt rendelt Izr\u00e1elben; a melyek fel\u00f5l megparancsolta aty\u00e1inknak, hogy megtan\u00edts\u00e1k azokra fiaikat;\n78:6 Hogy megtudja [azokat] a j\u00f6v\u00f5 nemzed\u00e9k, a fiak, a kik sz\u00fcletnek; \u00e9s felkeljenek \u00e9s hirdess\u00e9k [azokat] fiaiknak;\n78:7 Hogy Istenbe vess\u00e9k rem\u00e9nys\u00e9g\u00fcket \u00e9s el ne felejtkezzenek Isten dolgair\u00f3l, hanem az \u00f5 parancsolatait megtarts\u00e1k.\n78:8 Hogy ne legyenek olyanok, mint ap\u00e1ik: szilaj \u00e9s makacs nemzed\u00e9k, olyan nemzed\u00e9k, a melynek sz\u00edve nem volt szil\u00e1rd, \u00e9s lelke sem volt h\u00fb Isten ir\u00e1nt.\n78:9 Efraim fiai, a fegyveres \u00edj\u00e1szok h\u00e1tat ford\u00edtottak az \u00fctk\u00f6zet napj\u00e1n;\n78:10 Nem \u00f5rizt\u00e9k meg az Isten sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t, \u00e9s nem akartak j\u00e1rni az \u00f5 t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben;\n78:11 S\u00f5t elfelejtkeztek az \u00f5 tetteir\u00f5l, csod\u00e1ir\u00f3l, a melyeket mutatott n\u00e9kik.\n78:12 Ap\u00e1ik el\u00f5tt csod\u00e1t m\u00edvelt \u00c9gyiptom f\u00f6ldj\u00e9n, a Czo\u00e1n mezej\u00e9n.\n78:13 Kett\u00e9 v\u00e1lasztotta a tengert s \u00e1tvitte \u00f5ket; \u00e9s fel\u00e1ll\u00edtotta a vizeket fal gyan\u00e1nt.\n78:14 Vezette \u00f5ket nappal felh\u00f5ben, \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9jen \u00e1t t\u00fbznek vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1ban.\n78:15 Szikl\u00e1kat has\u00edtott meg a puszt\u00e1ban, \u00e9s inniok adott b\u00f5s\u00e9gesen, ak\u00e1rcsak a m\u00e9lys\u00e9ges vizekb\u00f5l.\n78:16 Patakokat fakasztott a k\u00f5szikl\u00e1b\u00f3l, \u00e9s folyamok m\u00f3dj\u00e1ra vizeket \u00f6mlesztett:\n78:17 M\u00e9gis folyv\u00e1st v\u00e9tkeztek ellene, \u00e9s harag\u00edtott\u00e1k a Fels\u00e9gest a puszt\u00e1ban;\n78:18 \u00c9s megk\u00eds\u00e9rt\u00e9k Istent az \u00f5 sz\u00edv\u00f6kben, enni val\u00f3t k\u00e9rv\u00e9n az \u00f5 kiv\u00e1ns\u00e1guk szerint.\n78:19 \u00c9s sz\u00f3l\u00e1nak Isten ellen, mondv\u00e1n: Avagy tudna-\u00e9 Isten asztalt ter\u00edteni a puszt\u00e1ban?\n78:20 \u00cdm\u00e9, megcsapta a k\u00f5szikl\u00e1t \u00e9s v\u00edz \u00f6ml\u00f6tt \u00e9s patakok \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek; de vajjon tud-\u00e9 kenyeret is adni? avagy k\u00e9sz\u00edthet-\u00e9 h\u00fast az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek?\n78:21 Meghallotta az \u00dar \u00e9s megharagudott ez\u00e9rt, \u00e9s t\u00fbz gyulladt fel J\u00e1k\u00f3b ellen, \u00e9s harag gerjedt fel Izr\u00e1el ellen;\n78:22 Mert nem hittek Istenben, \u00e9s nem b\u00edztak az \u00f5 segedelm\u00e9ben,\n78:23 \u00c9s r\u00e1parancsolt a felh\u00f5kre ott fenn, \u00e9s az egek ajtait megnyitotta.\n78:24 \u00c9s hullatott re\u00e1juk mann\u00e1t eledel\u00fcl, \u00e9s mennyei gabon\u00e1t adott n\u00e9kik.\n78:25 Angyalok kenyer\u00e9t ette az ember, b\u00f5s\u00e9ggel vetett n\u00e9kik eles\u00e9get,\n78:26 Megind\u00edt\u00e1 a keleti szelet az egekben, \u00e9s elhoz\u00e1 erej\u00e9vel a d\u00e9li szelet;\n78:27 \u00c9s hullata r\u00e1juk annyi h\u00fast, mint a por, \u00e9s annyi madarat, mint a tenger f\u00f6v\u00e9nye.\n78:28 \u00c9s lesz\u00e1ll\u00edt\u00e1 azokat az \u00f5 t\u00e1boruk k\u00f6zep\u00e9re, az \u00f5 s\u00e1toraikhoz k\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl.\n78:29 Ev\u00e9nek az\u00e9rt \u00e9s igen megel\u00e9ged\u00e9nek, \u00e9s a mit kiv\u00e1ntak, azt hoz\u00e1 n\u00e9kik.\n78:30 M\u00e9g fel sem hagytak a kiv\u00e1ns\u00e1gukkal; az \u00e9tel m\u00e9g a sz\u00e1jukban vala:\n78:31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellen\u00f6k, \u00e9s f\u00f5bbjeik k\u00f6z\u00fcl [sokakat] meg\u00f6le, \u00e9s Izr\u00e1elnek ifjait lev\u00e1g\u00e1;\n78:32 Mindamellett is \u00fajra v\u00e9tkez\u00e9nek, \u00e9s nem hiv\u00e9nek az \u00f5 csodadolgaiban.\n78:33 Az\u00e9rt hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1gban t\u00f6ltette el napjaikat, \u00e9veiket pedig retteg\u00e9sben.\n78:34 Ha \u00f6lte \u00f5ket, hozz\u00e1 fordultak, megt\u00e9rtek \u00e9s Istent keres\u00e9k.\n78:35 \u00c9s esz\u00f6kbe vev\u00e9k, hogy Isten az \u00f5 szikl\u00e1jok, \u00e9s a fels\u00e9ges Isten az \u00f5 megv\u00e1lt\u00f3jok;\n78:36 \u00c9s h\u00edzelked\u00e9nek n\u00e9ki sz\u00e1jokkal, nyelv\u00f6kkel pedig hazudoz\u00e1nak n\u00e9ki.\n78:37 De sz\u00edv\u00f6k nem volt t\u00f6k\u00e9letes ir\u00e1nta, \u00e9s nem voltak h\u00fbs\u00e9gesek az \u00f5 sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9hez;\n78:38 \u00d5 azonban irgalmas \u00e9s b\u00fbnbocs\u00e1t\u00f3, nem semmis\u00edt meg, s\u00f5t sokszor elford\u00edtja haragj\u00e1t, \u00e9s nem \u00f6nti ki teljes b\u00fasul\u00e1s\u00e1t.\n78:39 Az\u00e9rt esz\u00e9be vev\u00e9, hogy test \u00f5k, [\u00e9s olyanok, mint] az ellebben\u00f5 sz\u00e9l, a mely nem t\u00e9r vissza.\n78:40 H\u00e1nyszor keser\u00edtett\u00e9k \u00f5t a puszt\u00e1ban, [h\u00e1nyszor] illett\u00e9k f\u00e1jdalommal a kietlenben?!\n78:41 \u00c9s \u00fajra k\u00eds\u00e9rtett\u00e9k az Istent, \u00e9s ingerelt\u00e9k Izr\u00e1el szentj\u00e9t.\n78:42 Nem eml\u00e9keztek meg az \u00f5 kez\u00e9r\u00f5l, [sem] a napr\u00f3l, a melyen megv\u00e1ltotta \u00f5ket a nyomorgat\u00f3t\u00f3l;\n78:43 Mid\u00f5n kit\u00fbzte jeleit \u00c9gyiptomban, \u00e9s csod\u00e1it a Czo\u00e1n mezej\u00e9n.\n78:44 \u00c9s v\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoztatta foly\u00f3ikat, hogy nem ihatt\u00e1k patakjaikat.\n78:45 Legyeket bocs\u00e1ta re\u00e1jok, a melyek em\u00e9szt\u00e9k \u00f5ket, \u00e9s b\u00e9k\u00e1t, a mely puszt\u00edt\u00e1 \u00f5ket.\n78:46 Odaadta term\u00e9s\u00f6ket a sz\u00f6csk\u00e9nek, s munk\u00e1juk gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t a s\u00e1sk\u00e1nak.\n78:47 J\u00e9ges\u00f5vel puszt\u00edt\u00e1 el sz\u00f5l\u00f5j\u00fcket, s figef\u00e1ikat k\u00f5es\u00f5vel.\n78:48 Odavet\u00e9 barmaikat a j\u00e9ges\u00f5nek, marh\u00e1ikat pedig a mennyk\u00f6veknek.\n78:49 R\u00e1jok bocs\u00e1t\u00e1 haragj\u00e1nak t\u00fcz\u00e9t, m\u00e9rg\u00e9t, b\u00fasul\u00e1s\u00e1t \u00e9s a szorongat\u00e1st: a gonosz angyalok sereg\u00e9t.\n78:50 Utat t\u00f6rt haragj\u00e1nak, s nem tartotta meg a hal\u00e1lt\u00f3l lelk\u00f6ket, \u00e9s \u00e9let\u00f6ket d\u00f6ghal\u00e1lnak vet\u00e9.\n78:51 \u00c9s meg\u00f6le minden els\u00f5sz\u00fcl\u00f6ttet \u00c9gyiptomban, az er\u00f5 zseng\u00e9j\u00e9t Kh\u00e1m s\u00e1toraiban.\n78:52 Elind\u00edt\u00e1 mint juhokat, az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t, s vezet\u00e9 \u00f5ket, mint ny\u00e1jat a puszt\u00e1ban.\n78:53 \u00c9s vezet\u00e9 \u00f5ket biztons\u00e1gban, \u00e9s nem f\u00e9l\u00e9nek, ellens\u00e9geiket pedig elbor\u00edt\u00e1 a tenger.\n78:54 \u00c9s beviv\u00e9 \u00f5ket az \u00f5 szent hat\u00e1r\u00e1ba, arra a hegyre, a melyet szerzett az \u00f5 jobbkez\u00e9vel.\n78:55 \u00c9s ki\u00fbz\u00e9 el\u00f5l\u00fck a pog\u00e1nyokat, \u00e9s eloszt\u00e1 n\u00e9kik az \u00f6r\u00f6ks\u00e9get sorsvet\u00e9ssel; \u00e9s letelep\u00edt\u00e9 azok s\u00e1toraiban az Izr\u00e1el t\u00f6rzseit.\n78:56 De megkis\u00e9rt\u00e9k \u00e9s megharag\u00edt\u00e1k a magass\u00e1gos Istent, \u00e9s nem \u00f5riz\u00e9k meg bizonys\u00e1gait;\n78:57 Elfordul\u00e1nak ugyanis \u00e9s h\u00fbtlenek lev\u00e9nek, mint ap\u00e1ik; visszafel\u00e9 fordul\u00e1nak, mint a csalfa k\u00e9z\u00edv.\n78:58 Haragra ingerelt\u00e9k \u00f5t magaslataikkal, \u00e9s bosszantott\u00e1k faragott b\u00e1lv\u00e1nyaikkal.\n78:59 Meghall\u00e1 ezt Isten \u00e9s felgerjede; \u00e9s az Izr\u00e1elt felette meg\u00fat\u00e1l\u00e1.\n78:60 \u00c9s elvet\u00e9 mag\u00e1t\u00f3l Sil\u00f3i hajl\u00e9k\u00e1t, a s\u00e1tort, a melyben lakott vala az emberek k\u00f6z\u00f6tt;\n78:61 S\u00f5t fogs\u00e1gba vitet\u00e9 erej\u00e9t, dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t pedig ellens\u00e9g kez\u00e9be.\n78:62 \u00c9s fegyver al\u00e1 rekeszt\u00e9 az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t; \u00e9s az \u00f5 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge ellen felgerjede.\n78:63 Ifjait t\u00fbz em\u00e9szt\u00e9 meg, \u00e9s sz\u00fczei nem \u00e9nekeltettek meg.\n78:64 Papjai fegyver miatt hullottak el, \u00e9s \u00f6zvegyei nem v\u00e9gezhet\u00e9k a sirat\u00e1st.\n78:65 Akkor felserkene az \u00dar, mintegy \u00e1lomb\u00f3l; mint h\u00f5s, a ki bort\u00f3l vigadoz;\n78:66 \u00c9s visszaver\u00e9 ellens\u00e9geit; s \u00f6r\u00f6k gyal\u00e1zatot vete re\u00e1jok.\n78:67 Azut\u00e1n meg\u00fat\u00e1l\u00e1 a J\u00f3zsef s\u00e1tor\u00e1t, \u00e9s nem v\u00e1laszt\u00e1 Efraim t\u00f6rzs\u00e9t;\n78:68 Hanem a J\u00fada t\u00f6rzs\u00e9t v\u00e1laszt\u00e1; a Sion hegy\u00e9t, a melyet szeret.\n78:69 \u00c9s meg\u00e9p\u00edt\u00e9 szent hely\u00e9t, mint egy magas [v\u00e1r]at; mint a f\u00f6ldet, a melyet \u00f6r\u00f6k id\u00f5re fund\u00e1lt.\n78:70 \u00c9s kiv\u00e1laszt\u00e1 D\u00e1vidot, az \u00f5 szolg\u00e1j\u00e1t, \u00e9s elhoz\u00e1 \u00f5t a juhok aklaib\u00f3l.\n78:71 A szoptat\u00f3s juhok mell\u00f5l hoz\u00e1 el \u00f5t, hogy legeltesse J\u00e1k\u00f3bot, az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t, \u00e9s Izr\u00e1elt, az \u00f5 \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.\n78:72 \u00c9s legeltet\u00e9 \u00f5ket sz\u00edv\u00e9nek t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ge szerint, \u00e9s vezet\u00e9 \u00f5ket b\u00f6lcs kezeivel.\n79:1 Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra.\n79:2 Szolg\u00e1id holttest\u00e9t az \u00e9g madarainak adt\u00e1k eledel\u00fcl, szenteid h\u00fas\u00e1t a f\u00f6ld vadjainak.\n79:3 Ontott\u00e1k v\u00e9r\u00f6ket, mint a vizet Jeruzs\u00e1lem k\u00f6r\u00fcl, s nem volt, a ki eltemette volna \u00f5ket.\n79:4 Gyal\u00e1zatt\u00e1 lett\u00fcnk szomsz\u00e9daink el\u00f5tt, cs\u00fafs\u00e1gul \u00e9s nevets\u00e9g\u00fcl a k\u00f6r\u00fclt\u00fcnk lak\u00f3knak.\n79:5 Meddig haragszol Uram, sz\u00fcntelen? meddig gerjedez f\u00e9lt\u00f5 szerelmed, mint a t\u00fbz?\n79:6 Ontsd ki haragodat a pog\u00e1nyokra, a kik nem ismernek t\u00e9ged, \u00e9s az orsz\u00e1gokra, a melyek nem h\u00edvj\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcl a te nevedet;\n79:7 Mert megem\u00e9sztett\u00e9k J\u00e1k\u00f3bot, \u00e9s hajl\u00e9k\u00e1t elpuszt\u00edtott\u00e1k.\n79:8 Ne eml\u00e9kezz\u00e9l meg rov\u00e1sunkra el\u00f5deink v\u00e9tk\u00e9r\u00f5l; siess el\u00e9nk irgalmass\u00e1goddal, mert megnyomorodunk nagyon.\n79:9 Seg\u00edts meg benn\u00fcnket, szabad\u00edt\u00f3 Isten\u00fcnk, a te nevednek dics\u00f5s\u00e9g\u00e9\u00e9rt; ments meg minket \u00e9s bocs\u00e1sd meg v\u00e9tkeinket a te neved\u00e9rt.\n79:10 Minek mondan\u00e1k a pog\u00e1nyok: Hol az \u00f5 Isten\u00f6k? Legyen nyilv\u00e1nval\u00f3 a pog\u00e1nyokon szemeink l\u00e1tt\u00e1ra a te szolg\u00e1id kiontott v\u00e9r\u00e9\u00e9rt val\u00f3 bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1sod.\n79:11 Jusson el\u00f5dbe a foglyok k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9se; karod hatalm\u00e1val tartsd meg a hal\u00e1lnak eme fiait;\n79:12 \u00c9s fizess meg szomsz\u00e9daink kebl\u00e9be h\u00e9tszeresen a gyal\u00e1zat\u00e9rt, a melylyel illettek t\u00e9ged, oh Uram!\n79:13 Mi pedig, a te n\u00e9ped \u00e9s a te legel\u00f5d ny\u00e1ja, h\u00e1l\u00e1t adunk n\u00e9ked mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, s nemzed\u00e9kr\u00f5l-nemzed\u00e9kre hirdetj\u00fck a te dics\u00e9retedet!\n80:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a sosannim-\u00e9duthra; Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra.\n80:2 Oh Izr\u00e1elnek p\u00e1sztora, hallgass meg, a ki vez\u00e9rled J\u00f3zsefet, mint juhny\u00e1jat; a ki K\u00e9rubokon \u00fclsz, jelenj meg f\u00e9nyeddel!\n80:3 Efraim, Benj\u00e1min \u00e9s Manasse el\u00f5tt t\u00e1maszd fel a te hatalmadat, \u00e9s j\u00f5jj el, hogy szabad\u00edts meg minket!\n80:4 Oh Isten, \u00e1ll\u00edts helyre minket, \u00e9s vil\u00e1goltasd a te orcz\u00e1dat, hogy megszabaduljunk.\n80:5 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te n\u00e9pednek k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00e9re?\n80:6 K\u00f6nyhullat\u00e1snak kenyer\u00e9vel \u00e9teted \u00f5ket, s k\u00f6nyhullat\u00e1sok \u00e1rj\u00e1val itatod meg \u00f5ket.\n80:7 Perpatvarr\u00e1 tev\u00e9l minket szomsz\u00e9daink k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a mi ellens\u00e9geink cs\u00fafkodnak rajtunk.\n80:8 Seregek Istene, \u00e1ll\u00edts helyre minket; vil\u00e1goltasd a te orcz\u00e1dat, hogy megszabaduljunk!\n80:9 \u00c9gyiptomb\u00f3l sz\u00f5l\u00f5t hoz\u00e1l ki, ki\u00fbz\u00e9d a pog\u00e1nyokat \u00e9s azt el\u00fcltet\u00e9d.\n80:10 Helyet egyengett\u00e9l el\u00f5tte, \u00e9s gy\u00f6keret eresztett, \u00e9s ellep\u00e9 a f\u00f6ldet.\n80:11 Hegyeket fogott el az \u00e1rny\u00e9ka, \u00e9s a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten cz\u00e9drusf\u00e1i.\n80:12 Sarjait a tengerig ereszt\u00e9, \u00e9s hajt\u00e1sait a folyamig.\n80:13 Mi\u00e9rt rontottad el annak gyep\u00fbit, hogy szaggathassa minden j\u00e1r\u00f3kel\u00f5?\n80:14 Puszt\u00edtja azt a vaddiszn\u00f3, \u00e9s legeli a mezei vad.\n80:15 Oh Seregek Istene! k\u00e9rlek, t\u00e9rj vissza, tekints al\u00e1 az egekb\u00f5l \u00e9s l\u00e1sd \u00e9s tekintsd meg e sz\u00f5l\u00f5t\u00f5t!\n80:16 \u00c9s a csemet\u00e9t, a mit jobbod \u00fcltetett, a sarjat, melyet felnevelt\u00e9l!\n80:17 El\u00e9gett a t\u00fbzben, lev\u00e1gatott; arczod haragj\u00e1t\u00f3l elvesznek.\n80:18 Legyen a te kezed a te jobbodnak f\u00e9rfi\u00e1n, \u00e9s az embernek fi\u00e1n, a kit meger\u00f5s\u00edtett\u00e9l magadnak,\n80:19 Hogy el ne t\u00e9rj\u00fcnk t\u00f5led. Eleven\u00edts meg minket \u00e9s im\u00e1djuk a te nevedet. [ (Psalms 80:20) Seregek Ura, Istene! \u00e1ll\u00edts helyre minket; vil\u00e1goltasd a te orcz\u00e1dat, hogy megszabaduljunk! ]\n81:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, a gittithre. Asz\u00e1f\u00e9.\n81:2 \u00d6rvendezzetek Istennek, a mi er\u00f5ss\u00e9g\u00fcnknek; ujjongjatok a J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek!\n81:3 Dalt zengjetek \u00e9s dobot pergessetek, gy\u00f6ny\u00f6r\u00fb h\u00e1rf\u00e1t cziter\u00e1val egy\u00fctt.\n81:4 F\u00fajjatok k\u00fcrt\u00f6t \u00faj holdra, holdt\u00f6ltekor, a mi \u00fcnnep\u00fcnk napj\u00e1n;\n81:5 Mert v\u00e9gzett dolog ez Izr\u00e1eln\u00e9l, a J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek rendel\u00e9se.\n81:6 Bizonys\u00e1gul tette \u00f5 a J\u00f3zsef nemzets\u00e9g\u00e9ben, a mikor kij\u00f6tt \u00c9gyiptom f\u00f6lde ellen. Nyelvet hall\u00e9k [ott,] a mit nem tudtam.\n81:7 Megszabad\u00edtottam a tehert\u00f5l az \u00f5 v\u00e1ll\u00e1t, kezei megmenek\u00fcltek a kos\u00e1rt\u00f3l.\n81:8 A nyomor\u00fas\u00e1gban seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvt\u00e1l \u00e9s \u00e9n megszabad\u00edtottalak t\u00e9ged; meghallgattalak t\u00e9ged a mennyd\u00f6rg\u00e9snek rejtek\u00e9ben; megpr\u00f3b\u00e1ltalak t\u00e9ged a verseng\u00e9sek viz\u00e9n\u00e9l. Szela.\n81:9 Hallgass \u00e9n n\u00e9pem, hadd tegyek bizonys\u00e1got ellened! Oh Izr\u00e1el, ha te meghallgatn\u00e1l engem!\n81:10 Ne legyen te n\u00e1lad idegen isten, \u00e9s az idegen isten el\u00f5tt meg ne hajolj!\n81:11 \u00c9n, az \u00dar vagyok a te Istened, a ki kihoztalak t\u00e9ged \u00c9gyiptom f\u00f6ld\u00e9r\u00f5l: nyisd sz\u00e9t a te sz\u00e1jad \u00e9s bet\u00f6lt\u00f6m azt.\n81:12 De nem hallgatott n\u00e9pem az \u00e9n sz\u00f3mra, \u00e9s Izr\u00e1el nem engedelmeskedett n\u00e9kem.\n81:13 Ott hagytam az\u00e9rt \u00f5t sz\u00edv\u00f6knek kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9ben, hogy j\u00e1rjanak a magok tan\u00e1csa szerint.\n81:14 Oh, ha az \u00e9n n\u00e9pem hallgatna re\u00e1m, [s] Izr\u00e1el az \u00e9n utaimon j\u00e1rna!\n81:15 Legott megal\u00e1zn\u00e1m ellens\u00e9geit, s szorongat\u00f3i ellen ford\u00edtan\u00e1m kezem.\n81:16 Az \u00darnak gy\u00fbl\u00f6l\u00f5i h\u00edzelegn\u00e9nek n\u00e9ki, \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 volna az \u00f5 idej\u00f6k. [ (Psalms 81:17) \u00c9s \u00f5 megel\u00e9g\u00edten\u00e9 \u00f5t java b\u00faz\u00e1val, \u00e9s szikl\u00e1b\u00f3l foly\u00f3 m\u00e9zzel t\u00f6lten\u00e9lek be t\u00e9ged! ]\n82:1 Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra.\n82:2 Meddig \u00edt\u00e9ltek m\u00e9g hamisan, \u00e9s emelitek a gonoszok szem\u00e9ly\u00e9t? Szela.\n82:3 \u00cdt\u00e9ljetek a szeg\u00e9nynek \u00e9s \u00e1rv\u00e1nak; a nyomorultnak \u00e9s elnyomottnak adjatok igazs\u00e1got!\n82:4 Ments\u00e9tek meg a szeg\u00e9nyt \u00e9s sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5t; a gonoszok kez\u00e9b\u00f5l szabad\u00edts\u00e1tok ki.\n82:5 Nem tudnak, nem \u00e9rtenek, set\u00e9ts\u00e9gben j\u00e1rnak; a f\u00f6ldnek minden fundamentoma inog.\n82:6 \u00c9n mondottam: Istenek vagytok ti \u00e9s a Fels\u00e9gesnek fiai ti mindny\u00e1jan:\n82:7 Mindamellett meghaltok, mint a k\u00f6zember, \u00e9s elhullotok, mint ak\u00e1rmely f\u00f5ember.\n82:8 Kelj fel, oh Isten, \u00edt\u00e9ld meg a f\u00f6ldet, mert n\u00e9ked jutnak \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl minden n\u00e9pek.\n83:1 \u00c9nek; Asz\u00e1f zsolt\u00e1ra.\n83:2 Isten, ne vesztegelj, ne hallgass \u00e9s ne nyugodj\u00e1l, Isten!\n83:3 Mert \u00edm\u00e9, h\u00e1borognak ellens\u00e9geid, s gy\u00fbl\u00f6l\u00f5id fej\u00f6ket emelik.\n83:4 N\u00e9ped ellen \u00e1lnok tan\u00e1csot gondolnak s v\u00e9denczeid ellen terveket sz\u00f5nek.\n83:5 Ezt mondj\u00e1k: Jertek, veszess\u00fck el \u00f5ket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegess\u00e9k t\u00f6bb\u00e9 Izr\u00e1el nev\u00e9t!\n83:6 Mert tan\u00e1cskoztak egy\u00fctt, egy sz\u00edvvel; sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6ttek ellened:\n83:7 Az Edomit\u00e1k \u00e9s Ism\u00e1elit\u00e1k s\u00e1trai, a Mo\u00e1bit\u00e1k \u00e9s Hagar\u00e9nusok;\n83:8 A Gebalit\u00e1k, Ammonit\u00e1k \u00e9s Am\u00e1lekit\u00e1k, a Filiszteusok Tyrus lakosaival egy\u00fctt.\n83:9 Az asszir is sz\u00f6vetkezett vel\u00f6k, seg\u00edt\u00f5j\u00e9v\u00e9 lettek a L\u00f3t fiainak. Szela.\n83:10 \u00dagy b\u00e1nj vel\u00f6k, mint Midj\u00e1nnal, mint Siser\u00e1val, mint J\u00e1binnal a Kison patakj\u00e1n\u00e1l!\n83:11 A kik elvesztek vala Endorn\u00e1l, [\u00e9s] a f\u00f6ld szemetj\u00e9v\u00e9 l\u00f5nek.\n83:12 Tedd \u00f5ket, fejedelm\u00f6ket olyanokk\u00e1, mint Orebet s mint Ze\u00e9bet, Zebahot \u00e9s Szalmun\u00e1t, minden felkentj\u00f6kkel,\n83:13 A kik ezt mondt\u00e1k: Foglaljuk el magunknak az Isten hajl\u00e9kait!\n83:14 \u00c9n Istenem! Tedd \u00f5ket olyanokk\u00e1, a milyen a porfelh\u00f5, [\u00e9s ]a milyen a polyva a sz\u00e9l el\u00f5tt;\n83:15 Olyanokk\u00e1, mint a t\u00fbz, a mely meggy\u00fajtja az erd\u00f5t, \u00e9s mint a l\u00e1ng, a mely el\u00e9geti a hegyeket.\n83:16 \u00cdgy kergesd \u00f5ket a te sz\u00e9lv\u00e9szeddel, \u00e9s forg\u00f3szeleddel \u00edgy rettentsd \u00f5ket!\n83:17 T\u00f6ltsd el orcz\u00e1jukat gyal\u00e1zattal, hogy keress\u00e9k Uram a te nevedet!\n83:18 Sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg \u00e9s r\u00e9m\u00fcljenek el \u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00e9s piruljanak \u00e9s pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudj\u00e1k, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy fels\u00e9ges [Isten] az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n. ]\n84:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, a gittitre; K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1ra.\n84:2 Mily szerelmetesek a te hajl\u00e9kaid, Seregeknek Ura!\n84:3 Kiv\u00e1nkozik, s\u00f5t em\u00e9szt\u00f5dik lelkem az \u00darnak torn\u00e1czai ut\u00e1n; sz\u00edvem \u00e9s testem ujjongnak az \u00e9l\u00f5 Isten fel\u00e9.\n84:4 A ver\u00e9b is tal\u00e1l h\u00e1zat, \u00e9s a fecske is f\u00e9szket mag\u00e1nak, a hov\u00e1 fiait helyezhesse, - a te olt\u00e1raidn\u00e1l, oh Seregeknek Ura, \u00e9n Kir\u00e1lyom \u00e9s \u00e9n Istenem!\n84:5 Boldogok, a kik lakoznak a te h\u00e1zadban, dics\u00e9rhetnek t\u00e9ged sz\u00fcntelen! Szela.\n84:6 Boldog ember az, a kinek te vagy er\u00f5ss\u00e9ge, [s] a te \u00f6sv\u00e9nyeid vannak sz\u00edv\u00e9ben.\n84:7 \u00c1tmenv\u00e9n a Siralom v\u00f6lgy\u00e9n, forr\u00e1ss\u00e1 teszik azt; bizony \u00e1ld\u00e1ssal bor\u00edtja el korai es\u00f5.\n84:8 Er\u00f5r\u00f5l er\u00f5re jutnak, [m\u00edg] megjelennek Isten el\u00f5tt a Sionon.\n84:9 Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9semet; hallgasd meg J\u00e1k\u00f3bnak Istene! Szela.\n84:10 Mi paizsunk! Tekints al\u00e1, oh Isten, \u00e9s l\u00e1sd meg a te felkented orcz\u00e1j\u00e1t!\n84:11 Mert jobb egy nap a te torn\u00e1czaidban, hogysem ezer [m\u00e1sutt;] ink\u00e1bb akarn\u00e9k az \u00e9n Istenem h\u00e1z\u00e1nak k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00fclni, hogysem lakni a gonosznak s\u00e1tor\u00e1ban!\n84:12 Mert nap \u00e9s paizs az \u00dar Isten; kegyelmet \u00e9s dics\u00f5s\u00e9get \u00e1d az \u00dar, nem vonja meg a j\u00f3t azokt\u00f3l, a kik \u00e1rtatlanul \u00e9lnek. [ (Psalms 84:13) Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki b\u00edzik benned. ]\n85:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1ra.\n85:2 J\u00f3akarattal volt\u00e1l Uram a te f\u00f6ldedhez. Visszahoztad a J\u00e1k\u00f3b [nemzets\u00e9g\u00e9b\u00f5l ] val\u00f3 foglyokat.\n85:3 Elengedted n\u00e9pednek \u00e1lnoks\u00e1g\u00e1t, elfedezted minden b\u00fbn\u00fcket. Szela.\n85:4 Elh\u00e1r\u00edtottad [r\u00f3luk] minden b\u00fasul\u00e1sod, elford\u00edtottad haragod gerjedez\u00e9s\u00e9t.\n85:5 Hozz vissza benn\u00fcnket szabad\u00edt\u00e1sunk Istene, \u00e9s sz\u00fcntesd meg ellen\u00fcnk val\u00f3 bosszankod\u00e1sodat!\n85:6 Avagy mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 haragszol-\u00e9 r\u00e1nk? Nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre tartod-\u00e9 haragod?\n85:7 Avagy nem eleven\u00edtesz-\u00e9 meg minket ism\u00e9t, hogy n\u00e9ped \u00f6rvendezzen benned?\n85:8 Mutasd meg n\u00e9k\u00fcnk Uram a te kegyelmedet, \u00e9s a te szabad\u00edt\u00e1sodat adjad mi n\u00e9k\u00fcnk!\n85:9 Hadd halljam meg: mit sz\u00f3l az \u00dar Isten! K\u00e9ts\u00e9gn\u00e9lk\u00fcl b\u00e9kess\u00e9get sz\u00f3l az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek \u00e9s kegyeltjeinek, hogy vissza ne t\u00e9rjenek a bolonds\u00e1gra.\n85:10 Bizony\u00e1ra k\u00f6zel van az \u00f5 szabad\u00edt\u00e1sa az \u00f5t f\u00e9l\u00f5kh\u00f6z, hogy dics\u00f5s\u00e9g lakozz\u00e9k a mi f\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n.\n85:11 Irgalmass\u00e1g \u00e9s h\u00fbs\u00e9g \u00f6sszetal\u00e1lkoznak, igazs\u00e1g \u00e9s b\u00e9kess\u00e9g cs\u00f3kolgatj\u00e1k egym\u00e1st.\n85:12 H\u00fbs\u00e9g sarjad a f\u00f6ldb\u00f5l, \u00e9s igazs\u00e1g tekint al\u00e1 az \u00e9gb\u00f5l.\n85:13 Az \u00dar is megadja a j\u00f3t, \u00e9s f\u00f6ld\u00fcnk is megtermi gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t. [ (Psalms 85:14) Igazs\u00e1g j\u00e1r el\u00f5tte \u00e9s k\u00f6veti \u00f5t az \u00f5 l\u00e9p\u00e9seinek \u00fatj\u00e1n. ]\n86:1 D\u00e1vid im\u00e1ds\u00e1ga.\n86:2 Tartsd meg \u00e9letemet, mert kegyes vagyok \u00e9n; mentsd meg \u00e9n Istenem a te szolg\u00e1dat, a ki b\u00edzik benned.\n86:3 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj \u00e9n rajtam Uram, mert hozz\u00e1d ki\u00e1ltok minden napon!\n86:4 Vid\u00e1m\u00edtsd meg a te szolg\u00e1dnak lelk\u00e9t, mert hozz\u00e1d emelem fel Uram lelkemet.\n86:5 Mert te Uram j\u00f3 vagy \u00e9s kegyelmes, \u00e9s nagy irgalmass\u00e1g\u00fa mindazokhoz, a kik hozz\u00e1d ki\u00e1ltanak.\n86:6 Figyelmezz\u00e9l Uram az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gomra, \u00e9s hallgasd meg az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9semnek szav\u00e1t!\n86:7 Nyomor\u00fas\u00e1gomnak idej\u00e9n hozz\u00e1d ki\u00e1ltok, mert te meghallgatsz engem.\n86:8 Nincsen Uram hozz\u00e1d hasonl\u00f3 az istenek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s nincsenek hasonl\u00f3k a te munk\u00e1idhoz!\n86:9 Elj\u00f5nek a n\u00e9pek mind, a melyeket alkott\u00e1l, \u00e9s leborulnak el\u00f5tted Uram, \u00e9s dics\u00f5\u00edtik a te nevedet.\n86:10 Mert nagy vagy te \u00e9s csodadolgokat m\u00edvelsz; csak te vagy Isten egyed\u00fcl!\n86:11 Mutasd meg n\u00e9kem a te \u00fatadat, hogy j\u00e1rhassak a te igazs\u00e1godban, [\u00e9s] teljes sz\u00edvvel f\u00e9ljem nevedet.\n86:12 Dics\u00e9rlek t\u00e9ged Uram, Istenem, teljes sz\u00edvemb\u00f5l, \u00e9s dics\u00f5\u00edtem a te nevedet \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n86:13 Mert nagy \u00e9n rajtam a te kegyelmed, \u00e9s kiszabad\u00edtottad lelkemet a m\u00e9lys\u00e9ges pokolb\u00f3l.\n86:14 Isten! Kev\u00e9lyek t\u00e1madtak fel ellenem, \u00e9s kegyetlenek serege keresi lelkemet, [a kik] meg sem gondolnak t\u00e9ged.\n86:15 De te Uram, k\u00f6ny\u00f6r\u00fcl\u00f5 \u00e9s irgalmas Isten vagy, k\u00e9sedelmes a haragra, nagy kegyelm\u00fb \u00e9s igazs\u00e1g\u00fa!\n86:16 Tekints re\u00e1m \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam! Add a te er\u00f5det a te szolg\u00e1dnak, \u00e9s szabad\u00edtsd meg a te szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1nyodnak fi\u00e1t!\n86:17 Adj jelt n\u00e9kem javamra, hogy l\u00e1ss\u00e1k az \u00e9n gy\u00fbl\u00f6l\u00f5im \u00e9s sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg, a mikor te Uram megseg\u00edtesz \u00e9s megvigasztalsz engem.\n87:1 \u00c9nek. A K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1ra.\n87:2 Szereti az \u00dar Sionnak kapuit, jobban mint J\u00e1k\u00f3bnak minden hajl\u00e9k\u00e1t.\n87:3 Dics\u00f5s\u00e9ges dolgokat besz\u00e9lnek fel\u00f5led, te Istennek v\u00e1rosa! Szela.\n87:4 El\u00f5sz\u00e1ml\u00e1lom \u00c9gyiptomot \u00e9s B\u00e1belt, mint ismer\u00f5imet. \u00cdm\u00e9 Filisztea \u00e9s Tyrus K\u00fassal egy\u00fctt: ez ott sz\u00fcletett.\n87:5 \u00c9s ezt mondj\u00e1k a Sion fel\u00f5l: Mind ez, mind amaz ott sz\u00fcletett, \u00e9s \u00f5, a Fels\u00e9ges, er\u00f5s\u00edti azt.\n87:6 Az \u00dar be\u00edrv\u00e1n, feljegyzi a n\u00e9pet: ez ott sz\u00fcletett! Szela.\n87:7 \u00c9s t\u00e1nczolva \u00e9nekelik: minden forr\u00e1saim te benned vannak.\n88:1 \u00c9nek. A K\u00f3r\u00e1h fiainak zsolt\u00e1ra. Az \u00e9nekl\u00f5mesternek a Mahalath- lehann\u00f3thra. Az Ezrahita H\u00e9m\u00e1n tan\u00edt\u00e1sa.\n88:2 Uram, szabad\u00edt\u00e1somnak Istene! Nappal ki\u00e1ltok, \u00e9jjelente el\u00f5tted vagyok:\n88:3 Jusson el\u00f5dbe im\u00e1ds\u00e1gom, hajtsad f\u00fcled az \u00e9n ki\u00e1ltoz\u00e1somra!\n88:4 Mert betelt a lelkem nyomor\u00fas\u00e1gokkal, \u00e9s \u00e9letem a Seolig jutott.\n88:5 Hasonlatoss\u00e1 lettem a s\u00edrba sz\u00e1ll\u00f3khoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.\n88:6 A holtak k\u00f6zt van az \u00e9n helyem, mint a meg\u00f6lteknek, a kik kopors\u00f3ban fek\u00fcsznek, a kikr\u00f5l t\u00f6bb\u00e9 nem eml\u00e9kezel, mert elszakasztattak a te kezedt\u00f5l.\n88:7 M\u00e9ly s\u00edrba vetett\u00e9l be engem, s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe, \u00f6rv\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9.\n88:8 A te haragod re\u00e1m nehezedett, \u00e9s minden haboddal nyomt\u00e1l engem. Szela.\n88:9 Elszakasztottad ismer\u00f5seimet t\u00f5lem, \u00fat\u00e1latt\u00e1 tett\u00e9l el\u00f5tt\u00f6k engem; berekesztettem \u00e9s ki nem j\u00f6hetek.\n88:10 Szemem megsenyvedett a nyomor\u00fas\u00e1g miatt; ki\u00e1ltalak t\u00e9ged Uram minden napon, hozz\u00e1d terjengetem kezeimet.\n88:11 Avagy a holtakkal teszel-\u00e9 csod\u00e1t? Felkelnek-\u00e9 vajjon az \u00e1rnyak, hogy dics\u00e9rjenek t\u00e9ged? Szela.\n88:12 Besz\u00e9lik-\u00e9 a kopors\u00f3ban a te kegyelmedet, h\u00fbs\u00e9gedet a pusztul\u00e1s hely\u00e9n?\n88:13 Megtudhatj\u00e1k-\u00e9 a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben a te csod\u00e1idat, \u00e9s igazs\u00e1godat a feled\u00e9kenys\u00e9g f\u00f6ld\u00e9n?\n88:14 De \u00e9n hozz\u00e1d rim\u00e1nkodom, Uram, \u00e9s j\u00f3 reggel el\u00e9dbe jut az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gom:\n88:15 Mi\u00e9rt vetsz el h\u00e1t Uram engem, [\u00e9s] rejted el orcz\u00e1dat \u00e9n t\u00f5lem?\n88:16 Nyomorult \u00e9s holteleven vagyok ifj\u00fas\u00e1gomt\u00f3l kezdve; viselem a te rettent\u00e9seidet, roskadozom.\n88:17 \u00c1ltalmentek rajtam a te b\u00fasul\u00e1said; a te szorongat\u00e1said elem\u00e9sztettek engem.\n88:18 K\u00f6r\u00fclvettek engem, mint a vizek eg\u00e9sz napon; egy\u00fcttesen k\u00f6r\u00fcl\u00f6veztek engem. [ (Psalms 88:19) Elszakasztott\u00e1l t\u00f5lem bar\u00e1tot \u00e9s rokont; ismer\u00f5seim a - set\u00e9ts\u00e9g. ]\n89:1 Az Ezrahita Eth\u00e1n tan\u00edt\u00e1sa.\n89:2 Az \u00darnak kegyelmess\u00e9g\u00e9t hadd \u00e9nekeljem \u00f6r\u00f6kk\u00e9! Nemzets\u00e9gr\u00f5l nemzets\u00e9gre hirdetem a te h\u00fbs\u00e9ges voltodat az \u00e9n sz\u00e1mmal!\n89:3 Mert azt mondom: \u00d6r\u00f6kk\u00e9 meg\u00e1ll a te kegyelmess\u00e9ged, \u00e9s meger\u00f5s\u00edted a te h\u00fbs\u00e9ges voltodat az egekben, [mondv\u00e1n:]\n89:4 Sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6ttem az \u00e9n v\u00e1lasztottammal, megesk\u00fcdtem D\u00e1vidnak, az \u00e9n szolg\u00e1mnak:\n89:5 Mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 meger\u00f5s\u00edtem a te magodat, \u00e9s nemzets\u00e9gr\u00f5l nemzets\u00e9gre meg\u00e9p\u00edtem a te kir\u00e1lyi sz\u00e9kedet. Szela.\n89:6 \u00c9s az egek dics\u00e9rik a te csodadolgodat Uram; a te h\u00fbs\u00e9ges voltodat is a szentek gy\u00fclekezet\u00e9ben.\n89:7 Mert a felh\u00f5kben kicsoda hasonlatos az \u00darhoz, [s ki] olyan, mint az \u00dar, az istenek fiai k\u00f6z\u00f6tt?\n89:8 Igen rettenetes Isten [\u00f5] a szentek gy\u00fbl\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s f\u00e9lelmetes mindazokra, a kik k\u00f6r\u00fclte vannak.\n89:9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan er\u00f5s, mint te vagy Uram? \u00c9s a te h\u00fbs\u00e9ges voltod k\u00f6r\u00fclvesz t\u00e9ged.\n89:10 Te uralkodol a tengernek kev\u00e9lys\u00e9g\u00e9n; mikor az \u00f5 habjai felemelkednek, te csendes\u00edted le azokat.\n89:11 Te ront\u00e1d meg \u00c9gyiptomot mintegy \u00e1td\u00f6f\u00f6ttet; er\u00f5s karoddal elsz\u00e9lesztetted ellens\u00e9geidet.\n89:12 Tieid az egek, a f\u00f6ld is a tied: e vil\u00e1got minden benne val\u00f3val te fund\u00e1ltad.\n89:13 Az \u00e9szakot \u00e9s a d\u00e9lt te teremtetted, a Th\u00e1bor \u00e9s a Hermon a te nevednek \u00f6rvendeznek.\n89:14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed er\u00f5s, a te jobbod m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gos.\n89:15 Igazs\u00e1g \u00e9s jogoss\u00e1g a te kir\u00e1lyi sz\u00e9kednek alapja; kegyelem \u00e9s h\u00fbs\u00e9g j\u00e1r a te orcz\u00e1d el\u00f5tt.\n89:16 Boldog n\u00e9p az, a mely meg\u00e9rti a k\u00fcrt szav\u00e1t; a te orcz\u00e1dnak vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1n\u00e1l j\u00e1r ez, oh Uram!\n89:17 A te nevedben \u00f6rvendeznek eg\u00e9sz nap; \u00e9s a te igazs\u00e1godban felmagasztaltatnak.\n89:18 Mert az \u00f5 erej\u00f6knek \u00e9kess\u00e9ge te vagy; a te j\u00f3akaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.\n89:19 Mert az \u00dar a mi paizsunk, \u00e9s Izr\u00e1elnek Szentje a mi kir\u00e1lyunk.\n89:20 Akkor l\u00e1t\u00e1sban sz\u00f3lt\u00e1l a te kegyeltednek, \u00e9s mond\u00e1d: Seg\u00edts\u00e9get adtam a vit\u00e9znek, felmagasztaltam a n\u00e9pb\u00f5l v\u00e1lasztottat;\n89:21 Megtal\u00e1ltam D\u00e1vidot, az \u00e9n szolg\u00e1mat; szent olajommal kentem fel \u00f5t,\n89:22 A kivel \u00e1lland\u00f3an vele lesz az \u00e9n kezem, s\u00f5t az \u00e9n karom er\u00f5s\u00edti meg \u00f5t.\n89:23 Nem nyomhatja \u00f5t el az ellens\u00e9g, \u00e9s a gonosz ember sem nyomorgatja meg \u00f5t;\n89:24 Mert \u00f5 el\u00f5tte rontom meg az \u00f5 szorongat\u00f3it, \u00e9s verem meg az \u00f5 gy\u00fbl\u00f6l\u00f5it.\n89:25 \u00c9s vele lesz az \u00e9n h\u00fbs\u00e9gem \u00e9s kegyelmem, \u00e9s az \u00e9n nevemmel magasztaltatik fel az \u00f5 szarva.\n89:26 \u00c9s r\u00e1vetem az \u00f5 kez\u00e9t a tengerre, \u00e9s az \u00f5 jobbj\u00e1t a foly\u00f3vizekre.\n89:27 \u00d5 \u00edgy sz\u00f3l\u00edt engem: Aty\u00e1m vagy te; \u00e9n Istenem \u00e9s szabad\u00edt\u00e1som k\u00f5szikl\u00e1ja!\n89:28 \u00c9n meg els\u00f5sz\u00fcl\u00f6ttemm\u00e9 teszem \u00f5t [\u00e9s] felebbval\u00f3v\u00e1 a f\u00f6ld kir\u00e1lyain\u00e1l.\n89:29 \u00d6r\u00f6kk\u00e9 megtartom n\u00e9ki az \u00e9n kegyelmemet, \u00e9s az \u00e9n sz\u00f6vets\u00e9gem bizonyos [marad] \u00f5 vele.\n89:30 \u00c9s az \u00f5 magv\u00e1t \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3v\u00e1 teszem, \u00e9s az \u00f5 kir\u00e1lyi sz\u00e9k\u00e9t, mint az egeknek napjait.\n89:31 Ha az \u00f5 fiai elhagyj\u00e1k az \u00e9n t\u00f6rv\u00e9nyemet, \u00e9s nem j\u00e1rnak az \u00e9n v\u00e9gz\u00e9seim szerint;\n89:32 Ha az \u00e9n rendel\u00e9seimet megt\u00f6rik, \u00e9s meg nem tartj\u00e1k az \u00e9n parancsolatimat:\n89:33 Akkor vessz\u00f5vel l\u00e1togatom meg az \u00f5 b\u00fbn\u00f6ket, \u00e9s veres\u00e9gekkel az \u00f5 \u00e1lnoks\u00e1gukat;\n89:34 De az \u00e9n kegyelmemet nem vonom meg t\u00f5le, \u00e9s az \u00e9n h\u00fbs\u00e9ges voltomban nem hazudom.\n89:35 Nem t\u00f6r\u00f6m meg az \u00e9n sz\u00f6vets\u00e9gemet, \u00e9s a mi kij\u00f6tt az \u00e9n sz\u00e1mb\u00f3l, el nem v\u00e1ltoztatom.\n89:36 Megesk\u00fcdtem egyszer az \u00e9n szents\u00e9gemre: vajjon megcsalhatn\u00e1m-\u00e9 D\u00e1vidot?\n89:37 Az \u00f5 magva \u00f6r\u00f6kk\u00e9 megmarad, \u00e9s az \u00f5 kir\u00e1lyi sz\u00e9ke olyan el\u00f5ttem, mint a nap.\n89:38 Meg\u00e1ll \u00f6r\u00f6kk\u00e9, mint a hold, \u00e9s bizonyos, mint a felh\u00f5ben l\u00e9v\u00f5 bizonys\u00e1g. Szela.\n89:39 De te [m\u00e9gis] elvetetted \u00e9s meg\u00fat\u00e1ltad [\u00f5t,] \u00e9s megharagudt\u00e1l a te felkentedre.\n89:40 Felbontottad a te szolg\u00e1ddal [k\u00f6t\u00f6tt] sz\u00f6vets\u00e9get, f\u00f6ldre tiportad az \u00f5 koron\u00e1j\u00e1t.\n89:41 Lerontottad az \u00f5 k\u00f5falait mind; romokk\u00e1 tetted er\u00f5ss\u00e9geit.\n89:42 Zs\u00e1km\u00e1nyolt\u00e1k \u00f5t mind az \u00faton j\u00e1r\u00f3k; gyal\u00e1zatt\u00e1 l\u00f5n az \u00f5 szomsz\u00e9dai el\u00f5tt.\n89:43 Felmagasztaltad az \u00f5 szorongat\u00f3inak jobbj\u00e1t, \u00e9s megvid\u00e1m\u00edtottad minden ellens\u00e9g\u00e9t.\n89:44 M\u00e9g fegyver\u00e9nek \u00e9l\u00e9t is elvetted, \u00e9s nem seg\u00edtetted \u00f5t a harczban.\n89:45 Elt\u00f6rl\u00f6tted az \u00f5 f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az \u00f5 kir\u00e1lyi sz\u00e9k\u00e9t a f\u00f6ldre vetetted.\n89:46 Az \u00f5 ifj\u00fas\u00e1g\u00e1nak napjait megr\u00f6vid\u00edtetted, gyal\u00e1zatot bor\u00edtott\u00e1l re\u00e1. Szela.\n89:47 Meddig rejtegeted m\u00e9g magad, oh Uram, sz\u00fcntelen, [\u00e9s] \u00e9g a te haragod, mint a t\u00fbz?\n89:48 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg r\u00f3lam: mily [r\u00f6vid] az \u00e9let! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!\n89:49 Kicsoda oly er\u00f5s, hogy \u00e9ljen \u00e9s ne l\u00e1sson hal\u00e1lt [s] megszabad\u00edtsa mag\u00e1t a Seolnak kez\u00e9b\u00f5l? Szela.\n89:50 Hol van a te el\u00f5bbi kegyelmess\u00e9ged, Uram? Megesk\u00fcdt\u00e9l D\u00e1vidnak a te h\u00fbs\u00e9ges voltodra!\n89:51 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg Uram a te szolg\u00e1idnak gyal\u00e1zatjokr\u00f3l! hogy sok n\u00e9pnek [gyal\u00e1zatj\u00e1t] hordozom keblemben,\n89:52 A melyekkel gyal\u00e1ztak a te ellens\u00e9geid Uram, a melyekkel gyal\u00e1zt\u00e1k a te felkentednek l\u00e9p\u00e9seit. [ (Psalms 89:53) \u00c1ldott legyen az \u00dar mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9! \u00c1men \u00e9s \u00c1men. ]\n90:1 M\u00f3zesnek, az Isten ember\u00e9nek im\u00e1ds\u00e1ga.\n90:2 Minekel\u00f5tte hegyek lettek \u00e9s f\u00f6ld \u00e9s vil\u00e1g form\u00e1ltat\u00e9k, \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 te vagy Isten.\n90:3 Te visszat\u00e9r\u00edted a haland\u00f3t a porba, \u00e9s ezt mondod: T\u00e9rjetek vissza embernek fiai!\n90:4 Mert ezer esztend\u00f5 annyi el\u00f5tted, mint a tegnapi nap, a mely elm\u00falt, \u00e9s mint egy \u00f5rj\u00e1r\u00e1si id\u00f5 \u00e9jjel.\n90:5 Elragadod \u00f5ket; [olyanokk\u00e1] lesznek, [mint az] \u00e1lom; mint a f\u00fb, a mely reggel sarjad;\n90:6 Reggel vir\u00e1gzik \u00e9s sarjad, [\u00e9s] estv\u00e9re elhervad \u00e9s megsz\u00e1rad.\n90:7 Bizony megem\u00e9sztet\u00fcnk a te haragod \u00e1ltal, \u00e9s a te b\u00fasul\u00e1sod miatt megromlunk!\n90:8 El\u00e9dbe vetetted a mi \u00e1lnoks\u00e1gainkat; titkos b\u00fbneinket a te orcz\u00e1dnak vil\u00e1ga el\u00e9.\n90:9 Bizony elm\u00falik minden mi napunk a te bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1sod miatt; megem\u00e9sztj\u00fck a mi esztendeinket, mint a besz\u00e9det.\n90:10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztend\u00f5, vagy ha feljebb, nyolczvan esztend\u00f5, \u00e9s nagyobb r\u00e9sz\u00f6k nyomor\u00fas\u00e1g \u00e9s f\u00e1rads\u00e1g, a mely gyorsan tovat\u00fcnik, mintha rep\u00fcln\u00e9nk.\n90:11 Ki tudhatja a te haragodnak erej\u00e9t, \u00e9s a te f\u00e9lelmetess\u00e9ged szerint val\u00f3 bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1sodat?\n90:12 Tan\u00edts minket \u00fagy sz\u00e1ml\u00e1lni napjainkat, hogy b\u00f6lcs sz\u00edvhez jussunk.\n90:13 T\u00e9rj vissza Uram! meddig k\u00e9sel? \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj a te szolg\u00e1idon.\n90:14 J\u00f3 reggel el\u00e9g\u00edts meg minket a te kegyelmeddel, hogy \u00f6rvendezz\u00fcnk \u00e9s v\u00edgadjunk minden mi id\u00f5nkben.\n90:15 Vid\u00e1m\u00edts meg minket a mi nyomor\u00fas\u00e1gunk napjaihoz k\u00e9pest, az esztend\u00f5kh\u00f6z k\u00e9pest, a melyekben gonoszt l\u00e1ttunk.\n90:16 L\u00e1ttass\u00e9k meg a te m\u00fbved a te szolg\u00e1idon, \u00e9s a te dics\u00f5s\u00e9ged azoknak fiain.\n90:17 \u00c9s legyen az \u00darnak, a mi Isten\u00fcnknek j\u00f3 kedve mi rajtunk, \u00e9s a mi kez\u00fcnknek munk\u00e1j\u00e1t tedd \u00e1lland\u00f3v\u00e1 n\u00e9k\u00fcnk, \u00e9s a mi kez\u00fcnknek munk\u00e1j\u00e1t tedd \u00e1lland\u00f3v\u00e1!\n91:1 Aki a Fels\u00e9gesnek rejtek\u00e9ben lakozik, a Mindenhat\u00f3nak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban nyugoszik az.\n91:2 Azt mondom az \u00darnak: \u00c9n oltalmam, v\u00e1ram, Istenem \u00f5 benne b\u00edzom!\n91:3 Mert \u00f5 szabad\u00edt meg t\u00e9ged a madar\u00e1sznak t\u00f5r\u00e9b\u00f5l, a veszedelmes d\u00f6gv\u00e9szt\u00f5l.\n91:4 Tollaival fedez be t\u00e9ged, \u00e9s sz\u00e1rnyai alatt l\u00e9szen oltalmad; paizs \u00e9s p\u00e1ncz\u00e9l az \u00f5 h\u00fbs\u00e9ge.\n91:5 Nem f\u00e9lhetsz az \u00e9jszakai ijeszt\u00e9st\u00f5l, a rep\u00fcl\u00f5 ny\u00edlt\u00f3l nappal;\n91:6 A d\u00f6gv\u00e9szt\u00f5l, a mely a hom\u00e1lyban j\u00e1r; a d\u00f6ghal\u00e1lt\u00f3l, a mely d\u00e9lben puszt\u00edt.\n91:7 Elesnek mell\u00f5led ezeren, \u00e9s jobb kezed fel\u00f5l t\u00edzezeren; \u00e9s hozz\u00e1d nem is k\u00f6zel\u00edt.\n91:8 Bizony szemeiddel n\u00e9zed \u00e9s megl\u00e1tod a gonoszoknak megb\u00fcntet\u00e9s\u00e9t!\n91:9 Mert [azt mondtad] te: Az \u00dar az \u00e9n oltalmam; a Fels\u00e9gest v\u00e1lasztottad a te hajl\u00e9kodd\u00e1:\n91:10 Nem illet t\u00e9ged a veszedelem, \u00e9s csap\u00e1s nem k\u00f6zelget a s\u00e1torodhoz;\n91:11 Mert az \u00f5 angyalainak parancsolt fel\u00f5led, hogy \u00f5rizzenek t\u00e9ged minden \u00fatadban.\n91:12 K\u00e9zen hordoznak t\u00e9ged, hogy meg ne \u00fcssed l\u00e1badat a k\u00f5be.\n91:13 Oroszl\u00e1non \u00e9s \u00e1spisk\u00edgy\u00f3n j\u00e1rsz, megtaposod az oroszl\u00e1nk\u00f6lyk\u00f6t \u00e9s a s\u00e1rk\u00e1nyt.\n91:14 Mivelhogy ragaszkodik hozz\u00e1m, megszabad\u00edtom \u00f5t, felmagasztalom \u00f5t, mert ismeri az \u00e9n nevemet!\n91:15 Seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv engem, ez\u00e9rt meghallgatom \u00f5t; vele vagyok h\u00e1bor\u00fas\u00e1g\u00e1ban: megmentem \u00e9s megdics\u00f5\u00edtem \u00f5t.\n91:16 Hossz\u00fa \u00e9lettel el\u00e9g\u00edtem meg \u00f5t, \u00e9s megmutatom n\u00e9ki az \u00e9n szabad\u00edt\u00e1somat.\n92:1 Zsolt\u00e1r, \u00e9nek szombat napra.\n92:2 J\u00f3 dolog dics\u00e9rni az Urat, \u00e9s \u00e9neket mondani a te nevednek, oh Fels\u00e9ges!\n92:3 Hirdetni j\u00f3 reggel a te kegyelmedet, \u00e9s \u00e9jjelente a te h\u00fbs\u00e9ges voltodat.\n92:4 T\u00edz h\u00far\u00fa heged\u00fbvel \u00e9s lanttal, h\u00e1rf\u00e1n val\u00f3 zengedez\u00e9ssel.\n92:5 Mert megvid\u00e1m\u00edtott\u00e1l engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek m\u00fbveiben \u00f6rvendezem.\n92:6 Mely nagyok Uram a te m\u00fbveid, igen m\u00e9lys\u00e9gesek a te gondolataid!\n92:7 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem \u00e9rti meg ezt:\n92:8 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a f\u00fb, \u00e9s vir\u00e1goznak mind a hamiss\u00e1g cseleked\u00f5k, mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 elveszszenek \u00f5k;\n92:9 Te pedig Uram, magass\u00e1gos vagy \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n92:10 Mert \u00edm\u00e9, a te ellens\u00e9geid elvesznek, [\u00e9s ]elsz\u00e9lednek mind a hamiss\u00e1g cseleked\u00f5k!\n92:11 De magasra n\u00f6veszted az \u00e9n szarvamat, mint az egyszarv\u00fa\u00e9t; el\u00e1rasztatom csillog\u00f3 olajjal.\n92:12 \u00c9s legeltetem szememet az \u00e9n ellens\u00e9geimen, \u00e9s az ellenem t\u00e1mad\u00f3 gonosztev\u00f5k\u00f6n mulat majd a f\u00fclem.\n92:13 Az igaz vir\u00e1gzik, mint a p\u00e1lmafa, n\u00f6vekedik, mint a cz\u00e9drus a Lib\u00e1nonon.\n92:14 Pl\u00e1nt\u00e1k [\u00f5k] az \u00darnak h\u00e1z\u00e1ban; a mi Isten\u00fcnknek torn\u00e1czaiban vir\u00e1gzanak.\n92:15 M\u00e9g a v\u00e9n korban is gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6znek; k\u00f6v\u00e9rek \u00e9s z\u00f6ldell\u00f5k lesznek; [ (Psalms 92:16) Hogy hirdess\u00e9k, hogy igazs\u00e1gos az \u00dar, az \u00e9n k\u00f5szikl\u00e1m, \u00e9s hogy nincsen hamiss\u00e1g benne! ]\n93:1 Uralkodik az \u00dar, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt fel; fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00dar: hatalmat \u00f6vezett mag\u00e1ra; meger\u00f5s\u00edtette a f\u00f6ldet is, hogy meg ne induljon.\n93:2 \u00c1lland\u00f3 a te kir\u00e1lyi sz\u00e9ked eleit\u00f5l kezdve; \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva vagy te!\n93:3 A foly\u00f3vizek Uram, a foly\u00f3vizek z\u00fagnak, a foly\u00f3vizek hull\u00e1mokat h\u00e1nynak;\n93:4 A nagy vizek z\u00fag\u00e1sain\u00e1l, a tengernek fels\u00e9ges morajl\u00e1s\u00e1n\u00e1l fels\u00e9gesebb az \u00dar a magass\u00e1gban.\n93:5 A te bizonys\u00e1gaid igen bizonyosak, a te h\u00e1zadat illeti Uram szents\u00e9g, napok hossz\u00e1ig!\n94:1 Uram, bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1snak Istene! Bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1snak Istene, jelenj meg!\n94:2 Emelkedj\u00e9l fel te, f\u00f6ldnek bir\u00e1ja, fizess meg a kev\u00e9lyeknek!\n94:3 A hitetlenek, Uram, meddig m\u00e9g, meddig \u00f6rvendeznek m\u00e9g a hitetlenek?\n94:4 Piszkol\u00f3dnak, kem\u00e9nyen sz\u00f3lnak; k\u00e9rkednek mindny\u00e1jan a hamiss\u00e1g cseleked\u00f5i.\n94:5 A te n\u00e9pedet Uram taposs\u00e1k, \u00e9s nyomorgatj\u00e1k a te \u00f6r\u00f6ks\u00e9gedet.\n94:6 Az \u00f6zvegyet \u00e9s j\u00f6vev\u00e9nyt meg\u00f6lik, az \u00e1rv\u00e1kat is fojtogatj\u00e1k.\n94:7 \u00c9s ezt mondj\u00e1k: Nem l\u00e1tja az \u00dar, \u00e9s nem veszi \u00e9szre a J\u00e1k\u00f3b Istene!\n94:8 Eszm\u00e9ljetek ti bolondok a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt! \u00c9s ti balgatagok, mikor t\u00e9rtek eszetekre?\n94:9 A ki a f\u00fclet pl\u00e1nt\u00e1lta, avagy nem hall-\u00e9? \u00c9s a ki a szemet form\u00e1lta, avagy nem l\u00e1t-\u00e9?\n94:10 A ki megfeddi a n\u00e9peket, avagy nem feny\u00edt-\u00e9 meg? \u00d5, a ki az embert tudom\u00e1nyra tan\u00edtja:\n94:11 Az \u00dar tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hi\u00e1baval\u00f3k.\n94:12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, \u00e9s a kit megtan\u00edtasz a te t\u00f6rv\u00e9nyedre;\n94:13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napj\u00e1n, m\u00edg meg\u00e1st\u00e1k a vermet a hitetlennek!\n94:14 Bizony nem veti el az \u00dar az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t, \u00e9s el nem hagyja az \u00f5 \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t!\n94:15 Mert igazs\u00e1gra fordul vissza az \u00edt\u00e9let, \u00e9s ut\u00e1na mennek mind az igazsz\u00edv\u00fbek.\n94:16 Kicsoda t\u00e1mad fel \u00e9n mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda \u00e1ll mell\u00e9m a hamiss\u00e1g cseleked\u00f5k ellen?\n94:17 Ha az \u00dar nem lett volna seg\u00edts\u00e9g\u00fcl n\u00e9kem: m\u00e1r-m\u00e1r ott lakozn\u00e9k lelkem a csendess\u00e9gben.\n94:18 Mikor azt mondtam: Az \u00e9n l\u00e1bam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megt\u00e1mogatott engem.\n94:19 Mikor megsokasodtak bennem az \u00e9n agg\u00f3d\u00e1saim: a te v\u00edgasztal\u00e1said megvid\u00e1m\u00edtott\u00e1k az \u00e9n lelkemet.\n94:20 Van-\u00e9 k\u00f6ze te hozz\u00e1d a hamiss\u00e1g sz\u00e9k\u00e9nek, a mely nyomor\u00fas\u00e1got szerez t\u00f6rv\u00e9ny sz\u00edne alatt?\n94:21 Egybegy\u00fclekeznek az igaznak lelke ellen, \u00e9s elk\u00e1rhoztatj\u00e1k az \u00e1rtatlannak v\u00e9r\u00e9t.\n94:22 De k\u00f5v\u00e1ram l\u00f5n \u00e9n n\u00e9kem az \u00dar, \u00e9s az \u00e9n Istenem az \u00e9n oltalmamnak k\u00f5szikl\u00e1ja;\n94:23 \u00c9s visszaford\u00edtja re\u00e1jok az \u00f5 \u00e1lnoks\u00e1gukat, \u00e9s az \u00f5 gonoszs\u00e1gukkal veszti el \u00f5ket; elveszti \u00f5ket az \u00dar, a mi Isten\u00fcnk.\n95:1 J\u00f5jjetek el, \u00f6rvendezz\u00fcnk az \u00darnak; v\u00edgadozzunk a mi szabad\u00edt\u00e1sunk k\u00f5szikl\u00e1j\u00e1nak!\n95:2 Menj\u00fcnk el\u00e9be h\u00e1laad\u00e1ssal; v\u00edgadozzunk n\u00e9ki zengedez\u00e9sekkel.\n95:3 Mert nagy Isten az \u00dar, \u00e9s nagy kir\u00e1ly minden istenen fel\u00fcl.\n95:4 A kinek kez\u00e9ben vannak a f\u00f6ldnek m\u00e9lys\u00e9gei, \u00e9s a hegyeknek magass\u00e1gai is az \u00f6v\u00e9i.\n95:5 A ki\u00e9 a tenger, \u00e9s \u00f5 alkotta is azt, \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ldet is az \u00f5 kezei form\u00e1lt\u00e1k.\n95:6 J\u00f5jjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; ess\u00fcnk t\u00e9rdre az \u00dar el\u00f5tt, a mi alkot\u00f3nk el\u00f5tt!\n95:7 Mert \u00f5 a mi Isten\u00fcnk, mi pedig az \u00f5 legel\u00f5j\u00e9nek n\u00e9pei \u00e9s az \u00f5 kez\u00e9nek juhai vagyunk; vajha ma hallan\u00e1tok az \u00f5 szav\u00e1t.\n95:8 Ne kem\u00e9ny\u00edts\u00e9tek meg a ti sz\u00edveteket, mint Merib\u00e1hn\u00e1l, mint Maszsz\u00e1h napj\u00e1n a puszt\u00e1ban:\n95:9 A hol megkis\u00e9rtettek engem a ti aty\u00e1itok; pr\u00f3b\u00e1ra tettek engem, j\u00f3llehet l\u00e1tt\u00e1k az \u00e9n cselekedetemet.\n95:10 Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzets\u00e9gen, \u00e9s mond\u00e1m: T\u00e9velyg\u00f5 sz\u00edv\u00fb n\u00e9p \u00f5k, \u00e9s nem tudj\u00e1k \u00f5k az \u00e9n \u00fatamat!\n95:11 A kiknek megesk\u00fcdtem haragomban: Nem mennek be az \u00e9n nyugalmam [hely\u00e9re.]\n96:1 \u00c9nekeljetek az \u00darnak \u00faj \u00e9neket; \u00e9nekelj az \u00darnak te eg\u00e9sz f\u00f6ld!\n96:2 \u00c9nekeljetek az \u00darnak, \u00e1ldj\u00e1tok az \u00f5 nev\u00e9t; hirdess\u00e9tek napr\u00f3l-napra az \u00f5 szabad\u00edt\u00e1s\u00e1t.\n96:3 Besz\u00e9lj\u00e9tek a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t, minden nemzet k\u00f6z\u00f6tt az \u00f5 csodadolgait;\n96:4 Mert nagy az \u00dar \u00e9s igen dics\u00e9retes, rettenetes minden isten felett.\n96:5 Mert a nemzeteknek minden istene b\u00e1lv\u00e1ny, az \u00dar pedig egeket alkotott.\n96:6 \u00c9kess\u00e9g \u00e9s fens\u00e9g van el\u00f5tte; tisztess\u00e9g \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g az \u00f5 szent hely\u00e9n.\n96:7 Adjatok az \u00darnak n\u00e9peknek nemzets\u00e9gei: adjatok az \u00darnak dics\u00f5s\u00e9get \u00e9s tisztess\u00e9get!\n96:8 Adj\u00e1tok az \u00darnak neve dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t; hozzatok aj\u00e1nd\u00e9kot \u00e9s j\u00f5jjetek be az \u00f5 torn\u00e1czaiba!\n96:9 Hajoljatok meg az \u00dar el\u00f5tt szent \u00e9kess\u00e9gben; rettegjen el\u00f5tte az eg\u00e9sz f\u00f6ld!\n96:10 Mondj\u00e1tok a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt: Az \u00dar uralkodik; meger\u00f5s\u00edtette a f\u00f6ldet, hogy meg ne induljon; \u00f5 \u00edt\u00e9li meg a n\u00e9peket igazs\u00e1ggal.\n96:11 \u00d6r\u00fcljenek az egek \u00e9s \u00f6rvendezzen a f\u00f6ld; harsogjon a tenger \u00e9s minden benne val\u00f3!\n96:12 Viduljon a mez\u00f5 \u00e9s minden, a mi rajta van; \u00f6rvend akkor az erd\u00f5 minden f\u00e1ja is,\n96:13 Az \u00darnak orcz\u00e1ja el\u00f5tt, mert elj\u00f6n, mert elj\u00f6n, hogy meg\u00edt\u00e9lje e f\u00f6ldet. Meg\u00edt\u00e9li majd a vil\u00e1got igazs\u00e1ggal, \u00e9s a n\u00e9peket az \u00f5 h\u00fbs\u00e9g\u00e9vel.\n97:1 Az \u00dar uralkodik, \u00f6r\u00fclj\u00f6n a f\u00f6ld; \u00f6rvendezzenek a tem\u00e9rdek szigetek.\n97:2 Felh\u00f5 \u00e9s hom\u00e1lyoss\u00e1g van k\u00f6r\u00fclte; igazs\u00e1g \u00e9s jogoss\u00e1g az \u00f5 sz\u00e9k\u00e9nek er\u00f5ss\u00e9ge.\n97:3 T\u00fbz j\u00e1r el\u00f5tte, \u00e9s k\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl el\u00e9geti az \u00f5 szorongat\u00f3it.\n97:4 Megvil\u00e1gos\u00edtj\u00e1k az \u00f5 vill\u00e1mai a vil\u00e1got; l\u00e1tja \u00e9s megretteg a f\u00f6ld.\n97:5 A hegyek, mint a viasz megolvadnak az \u00dar el\u00f5tt, az eg\u00e9sz f\u00f6ldnek Ura el\u00f5tt.\n97:6 Az egek hirdetik az \u00f5 igazs\u00e1g\u00e1t, \u00e9s minden n\u00e9p l\u00e1tja az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t.\n97:7 Megsz\u00e9gyen\u00fclnek mind a faragott k\u00e9pek szolg\u00e1i, a kik b\u00e1lv\u00e1nyokkal dicsekednek; meghajolnak el\u00f5tte mind az istenek.\n97:8 Hallotta \u00e9s \u00f6rvendeze Sion, \u00e9s \u00f6r\u00fcl\u00e9nek J\u00fad\u00e1nak le\u00e1nyai a te \u00edt\u00e9leteidnek Uram!\n97:9 Mert te fels\u00e9ges vagy Uram az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s igen felmagasztaltatt\u00e1l minden isten felett!\n97:10 A kik szeretitek az Urat, gy\u00fbl\u00f6lj\u00e9tek a gonoszt! Meg\u00f5rzi \u00f5 az \u00f5 kegyeltjeinek lelk\u00e9t; a gonoszok kez\u00e9b\u00f5l megszabad\u00edtja \u00f5ket.\n97:11 Vil\u00e1goss\u00e1g t\u00e1mad fel az igazra, \u00e9s az egyenessz\u00edv\u00fbekre \u00f6r\u00f6m.\n97:12 \u00d6r\u00fcljetek igazak az \u00darban, \u00e9s tisztelj\u00e9tek az \u00f5 szents\u00e9ges eml\u00e9kezet\u00e9t!\n98:1 Zsolt\u00e1r. megseg\u00edtette \u00f5t az \u00f5 jobbkeze \u00e9s az \u00f5 szents\u00e9ges karja.\n98:2 Tudtul adta az \u00dar az \u00f5 szabad\u00edt\u00e1s\u00e1t; a n\u00e9pek el\u00f5tt megjelentette az \u00f5 igazs\u00e1g\u00e1t.\n98:3 Megeml\u00e9kezett az \u00f5 kegyelm\u00e9r\u00f5l \u00e9s Izr\u00e1el h\u00e1z\u00e1hoz val\u00f3 h\u00fbs\u00e9g\u00e9r\u00f5l; l\u00e1tt\u00e1k a f\u00f6ld hat\u00e1rai mind a mi Isten\u00fcnknek szabad\u00edt\u00e1s\u00e1t.\n98:4 V\u00edgan \u00e9nekelj az \u00darnak te eg\u00e9sz f\u00f6ld; harsanjatok fel, \u00f6rvendezzetek \u00e9s zengedezzetek!\n98:5 Zengedezzetek az \u00darnak h\u00e1rf\u00e1val, h\u00e1rf\u00e1val \u00e9s hangos \u00e9nekl\u00e9ssel;\n98:6 Trombit\u00e1kkal \u00e9s k\u00fcrtzeng\u00e9ssel v\u00edgadozzatok a kir\u00e1ly, az \u00dar el\u00f5tt!\n98:7 Harsogjon a tenger \u00e9s minden benne val\u00f3, a vil\u00e1g \u00e9s a kik lakoznak benne.\n98:8 A foly\u00f3vizek tapsoljanak, a hegyek egy\u00fcttesen \u00f6rvendezzenek\n98:9 Az \u00dar el\u00f5tt, mert elj\u00f6n meg\u00edt\u00e9lni a f\u00f6ldet; meg\u00edt\u00e9li a vil\u00e1got igazs\u00e1ggal \u00e9s a n\u00e9peket m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1ggal.\n99:1 Az \u00dar uralkodik, reszkessenek a n\u00e9pek; K\u00e9rubokon \u00fcl, remegjen a f\u00f6ld!\n99:2 Nagy az \u00dar a Sionon, \u00e9s magass\u00e1gos \u00f5 minden n\u00e9p felett.\n99:3 Tisztelj\u00e9k a te nagy \u00e9s rettenetes nevedet, - szent az!\n99:4 \u00c9s tisztess\u00e9g a kir\u00e1lynak, a ki szereti a jogoss\u00e1got! Te meger\u00f5s\u00edtetted az egyeness\u00e9get; jogoss\u00e1got \u00e9s igazs\u00e1got szerezt\u00e9l J\u00e1k\u00f3bban.\n99:5 Magasztalj\u00e1tok az Urat, a mi Isten\u00fcnket, \u00e9s boruljatok le az \u00f5 l\u00e1bainak zs\u00e1molya el\u00e9; szent \u00f5!\n99:6 M\u00f3zes \u00e9s \u00c1ron az \u00f5 papjaival, \u00e9s S\u00e1muel az \u00f5 nev\u00e9t seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv\u00f3kkal egybe, seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvj\u00e1k vala az Urat, \u00e9s meghallgat\u00e1 \u00f5ket.\n99:7 Felh\u00f5-oszlopban sz\u00f3lt vala hozz\u00e1jok; meg\u00f5rizt\u00e9k az \u00f5 bizonys\u00e1gt\u00e9tel\u00e9t \u00e9s rendelet\u00e9t, a melyet adott vala n\u00e9kik.\n99:8 Uram, mi Isten\u00fcnk! Te meghallgattad \u00f5ket, kegyelmes Isten volt\u00e1l hozz\u00e1jok; de bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 az \u00f5 hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1gaik miatt.\n99:9 Magasztalj\u00e1tok az Urat, a mi Isten\u00fcnket, \u00e9s boruljatok le az \u00f5 szent hegy\u00e9n; mert szent az \u00dar, a mi Isten\u00fcnk!\n100:1 H\u00e1laad\u00f3 zsolt\u00e1r.\n100:2 Szolg\u00e1ljatok az \u00darnak \u00f6rvendez\u00e9ssel; menjetek el\u00e9je v\u00edgass\u00e1ggal.\n100:3 Tudj\u00e1tok meg, hogy az \u00dar az Isten; \u00f5 alkotott minket \u00e9s nem magunk; az \u00f5 n\u00e9pe \u00e9s az \u00f5 legel\u00f5inek juhai vagyunk.\n100:4 Menjetek be az \u00f5 kapuin h\u00e1laad\u00e1ssal, torn\u00e1czaiba dics\u00e9retekkel; adjatok h\u00e1l\u00e1kat n\u00e9ki, \u00e1ldj\u00e1tok az \u00f5 nev\u00e9t!\n100:5 Mert j\u00f3 az \u00dar, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme, \u00e9s nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre val\u00f3 az \u00f5 h\u00fbs\u00e9ge!\n101:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra. te n\u00e9ked zengek \u00e9neket, Uram!\n101:2 Gondom van a t\u00f6k\u00e9letes \u00fatra: mikor j\u00f6ssz el hozz\u00e1m? Sz\u00edvemnek t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ge szerint j\u00e1rok \u00e9n az \u00e9n h\u00e1zamban.\n101:3 Nem vetem a szemem hi\u00e1baval\u00f3 dologra; a p\u00e1rtoskod\u00f3k cselekedet\u00e9t gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m: nincs k\u00f6ze hozz\u00e1m.\n101:4 A csal\u00e1rd sz\u00edv t\u00e1vol van \u00e9n t\u00f5lem, gonoszt nem ismerek.\n101:5 A ki titkon r\u00e1galmazza az \u00f5 felebar\u00e1tj\u00e1t, elvesztem azt; a nagyral\u00e1t\u00f3t \u00e9s a kev\u00e9lysz\u00edv\u00fbt, azt el nem szenvedem.\n101:6 Szemmel tartom a f\u00f6ld h\u00fbs\u00e9geseit, hogy mellettem lakozzanak; a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g \u00fatj\u00e1ban j\u00e1r\u00f3, az szolg\u00e1l engem.\n101:7 Nem lakozik az \u00e9n h\u00e1zamban, a ki csal\u00e1rds\u00e1got m\u00edvel; a ki hazugs\u00e1got sz\u00f3l, nem \u00e1llhat meg szemeim el\u00f5tt.\n101:8 Reggelenk\u00e9nt elvesztem e f\u00f6ldnek latrait, hogy kigyoml\u00e1ljak az \u00darnak v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l minden gonosztev\u00f5t.\n102:1 A nyomorultnak im\u00e1ds\u00e1ga, a mikor eleped \u00e9s ki\u00f6nti panasz\u00e1t az \u00dar el\u00e9.\n102:2 Uram, hallgasd meg az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gomat, \u00e9s ki\u00e1lt\u00e1som jusson te hozz\u00e1d!\n102:3 Ne rejtsd el a te orcz\u00e1dat t\u00f5lem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozz\u00e1m a te f\u00fcledet; mikor ki\u00e1ltok, hamar hallgass meg engem!\n102:4 Mert eleny\u00e9sznek az \u00e9n napjaim, mint a f\u00fcst, \u00e9s csontjaim, mint valami t\u00fbzhely, \u00fcszk\u00f6s\u00f6k.\n102:5 Letaroltatott \u00e9s megsz\u00e1radt, mint a f\u00fb az \u00e9n sz\u00edvem; m\u00e9g kenyerem megev\u00e9s\u00e9r\u00f5l is elfelejtkezem.\n102:6 Ny\u00f6g\u00e9semnek szav\u00e1t\u00f3l csontom a h\u00fasomhoz ragadt.\n102:7 Hasonl\u00f3 vagyok a pusztai pelik\u00e1nhoz; olyann\u00e1 lettem, mint a bagoly a romokon.\n102:8 Virrasztok \u00e9s olyan vagyok, mint a mag\u00e1nos mad\u00e1r a h\u00e1ztet\u00f5n.\n102:9 Minden napon gyal\u00e1znak engem ellens\u00e9geim, cs\u00fafol\u00f3im esk\u00fcsznek \u00e9n re\u00e1m.\n102:10 Bizony a port eszem keny\u00e9r gyan\u00e1nt, \u00e9s italomat k\u00f6nyekkel vegy\u00edtem,\n102:11 A te felindul\u00e1sod \u00e9s b\u00fasul\u00e1sod miatt; mert felemelt\u00e9l engem \u00e9s f\u00f6ldh\u00f6z vert\u00e9l engem.\n102:12 Napjaim olyanok, mint a megny\u00falt \u00e1rny\u00e9k; magam pedig, mint a f\u00fb, megsz\u00e1radtam.\n102:13 De te Uram \u00f6r\u00f6kk\u00e9 megmaradsz, \u00e9s a te eml\u00e9kezeted nemzets\u00e9gr\u00f5l nemzets\u00e9gre [\u00e1ll.]\n102:14 Te kelj fel, k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj a Sionon! Mert ideje, hogy k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajta, mert elj\u00f6tt a megszabott id\u00f5.\n102:15 Mert kedvelik a te szolg\u00e1id annak k\u00f6veit, \u00e9s a por\u00e1t is k\u00edm\u00e9lik.\n102:16 \u00c9s f\u00e9lik a n\u00e9pek az \u00darnak nev\u00e9t, \u00e9s e f\u00f6ldnek minden kir\u00e1lya a te dics\u00f5s\u00e9gedet;\n102:17 Mivelhogy az \u00dar meg\u00e9p\u00edtette a Siont, megl\u00e1ttatta mag\u00e1t az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9g\u00e9ben.\n102:18 Oda fordult a gy\u00e1moltalanok im\u00e1ds\u00e1ga fel\u00e9, \u00e9s azoknak im\u00e1ds\u00e1g\u00e1t meg nem \u00fat\u00e1lta.\n102:19 Irattass\u00e9k meg ez a k\u00f6vetkez\u00f5 nemzed\u00e9knek, \u00e9s a teremtend\u00f5 n\u00e9p dics\u00e9rni fogja az Urat.\n102:20 Mert al\u00e1tekintett az \u00f5 szents\u00e9g\u00e9nek magaslat\u00e1r\u00f3l; a mennyekb\u00f5l a f\u00f6ldre n\u00e9zett le az \u00dar.\n102:21 Hogy meghallja a fogolynak ny\u00f6g\u00e9s\u00e9t, [\u00e9s] hogy feloldozza a hal\u00e1lnak fiait.\n102:22 Hogy hirdess\u00e9k a Sionon az \u00darnak nev\u00e9t, \u00e9s az \u00f5 dics\u00e9ret\u00e9t Jeruzs\u00e1lemben.\n102:23 Mikor egybegy\u00fblnek a n\u00e9pek mindny\u00e1jan, \u00e9s az orsz\u00e1gok, hogy szolg\u00e1ljanak az \u00darnak.\n102:24 Megsanyargatta az \u00e9n er\u00f5met ez \u00fatban, megr\u00f6vid\u00edtette napjaimat.\n102:25 Ezt mond\u00e1m: \u00c9n Istenem! Ne v\u00edgy el engem az \u00e9n napjaimnak fel\u00e9n; a te esztendeid nemzed\u00e9kek nemzed\u00e9k\u00e9ig [tartanak.]\n102:26 R\u00e9gente fund\u00e1ltad a f\u00f6ldet, s az egek is a te kezednek munk\u00e1ja.\n102:27 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az \u00f6lt\u00f6zetet, elv\u00e1ltoztatod azokat, \u00e9s elv\u00e1ltoznak.\n102:28 De te ugyanaz vagy, \u00e9s a te esztendeid el nem fogynak. [ (Psalms 102:29) A te szolg\u00e1idnak fiai megmaradnak, \u00e9s az \u00f5 magvok er\u00f5sen meg\u00e1ll el\u00f5tted. ]\n103:1 A D\u00e1vid\u00e9.\n103:2 \u00c1ldjad \u00e9n lelkem az Urat, \u00e9s el ne feledkezz\u00e9l semmi j\u00f3t\u00e9tem\u00e9ny\u00e9r\u00f5l.\n103:3 A ki megbocs\u00e1tja minden b\u00fbn\u00f6det, meggy\u00f3gy\u00edtja minden betegs\u00e9gedet.\n103:4 A ki megv\u00e1ltja \u00e9letedet a kopors\u00f3t\u00f3l; kegyelemmel \u00e9s irgalmass\u00e1ggal koron\u00e1z meg t\u00e9ged.\n103:5 A ki j\u00f3val t\u00f6lti be a te \u00e9kess\u00e9gedet, [\u00e9s] meg\u00fajul a te ifj\u00fas\u00e1god, mint a sas\u00e9.\n103:6 Igazs\u00e1got cselekszik az \u00dar, \u00e9s \u00edt\u00e9letet minden elnyomottal.\n103:7 Megismertette az \u00f5 \u00fatait M\u00f3zessel; Izr\u00e1el fiaival az \u00f5 cselekedeteit.\n103:8 K\u00f6ny\u00f6r\u00fcl\u00f5 \u00e9s irgalmas az \u00dar, k\u00e9sedelmes a haragra \u00e9s nagy kegyelm\u00fb.\n103:9 Nem fedd\u00f5dik minduntalan, \u00e9s nem tartja meg haragj\u00e1t \u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n103:10 Nem b\u00fbneink szerint cselekszik vel\u00fcnk, \u00e9s nem fizet n\u00e9k\u00fcnk a mi \u00e1lnoks\u00e1gaink szerint.\n103:11 Mert a milyen magas az \u00e9g a f\u00f6ldt\u00f5l, olyan nagy az \u00f5 kegyelme az \u00f5t f\u00e9l\u00f5k ir\u00e1nt.\n103:12 A milyen t\u00e1vol van a napkelet a napnyugatt\u00f3l, olyan messze veti el t\u00f5l\u00fcnk a mi v\u00e9tkeinket.\n103:13 A milyen k\u00f6ny\u00f6r\u00fcl\u00f5 az atya a fiakhoz, olyan k\u00f6ny\u00f6r\u00fcl\u00f5 az \u00dar az \u00f5t f\u00e9l\u00f5k ir\u00e1nt.\n103:14 Mert \u00f5 tudja a mi form\u00e1ltat\u00e1sunkat; megeml\u00e9kezik r\u00f3la, hogy por vagyunk.\n103:15 Az embernek napjai olyanok, mint a f\u00fb, \u00fagy vir\u00e1gzik, mint a mez\u00f5nek vir\u00e1ga.\n103:16 Hogyha \u00e1ltalmegy rajta a sz\u00e9l, nincsen t\u00f6bb\u00e9, \u00e9s az \u00f5 helye sem ismeri azt t\u00f6bb\u00e9.\n103:17 De az \u00dar kegyelme \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva val\u00f3 \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5t f\u00e9l\u00f5k\u00f6n, \u00e9s az \u00f5 igazs\u00e1ga a fiaknak fiain;\n103:18 Azokon, a kik megtartj\u00e1k az \u00f5 sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t \u00e9s megeml\u00e9keznek az \u00f5 parancsolatjair\u00f3l, hogy azokat megcselekedj\u00e9k.\n103:19 Az \u00dar a mennyekbe helyheztette az \u00f5 sz\u00e9k\u00e9t \u00e9s az \u00f5 uralkod\u00e1sa mindenre kihat.\n103:20 \u00c1ldj\u00e1tok az Urat \u00f5 angyalai, ti hatalmas erej\u00fbek, a kik teljes\u00edtitek az \u00f5 rendelet\u00e9t, hallgatv\u00e1n az \u00f5 rendelet\u00e9nek szav\u00e1ra.\n103:21 \u00c1ldj\u00e1tok az Urat minden \u00f5 serege: \u00f5 szolg\u00e1i, akarat\u00e1nak teljes\u00edt\u00f5i!\n103:22 \u00c1ldj\u00e1tok az Urat minden \u00f5 teremtm\u00e9nyei, az \u00f5 uralkod\u00e1s\u00e1nak minden hely\u00e9n! \u00c1ldjad \u00e9n lelkem az Urat!\n104:1 \u00c1ldjad \u00e9n lelkem az Urat! Uram \u00e9n Istenem, nagy vagy te igen, \u00e9kess\u00e9get \u00e9s fens\u00e9get \u00f6lt\u00f6zt\u00e9l magadra!\n104:2 A ki k\u00f6r\u00fclvette mag\u00e1t vil\u00e1goss\u00e1ggal, mint egy \u00f6lt\u00f6zettel, \u00e9s kiterjesztette az egeket, mint egy k\u00e1rpitot;\n104:3 A ki vizeken \u00e9p\u00edti fel az \u00f5 palot\u00e1j\u00e1t, a felh\u00f5ket rendeli az \u00f5 szeker\u00e9v\u00e9, j\u00e1r a szeleknek sz\u00e1rnyain;\n104:4 A ki a szeleket teszi k\u00f6veteiv\u00e9, a l\u00e1ngol\u00f3 t\u00fczet szolg\u00e1iv\u00e1.\n104:5 \u00d5 fund\u00e1lta a f\u00f6ldet az \u00f5 oszlopain, nem mozdul az meg soha \u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n104:6 V\u00edz\u00e1radattal, mint egy ruh\u00e1val bor\u00edtottad be azt, a hegyek felett is vizek \u00e1llottak vala.\n104:7 Egy ki\u00e1lt\u00e1sodt\u00f3l eloszl\u00e1nak, \u00e9s mennyd\u00f6rg\u00e9sednek szav\u00e1t\u00f3l sz\u00e9triad\u00e1nak.\n104:8 Hegyek emelked\u00e9nek fel \u00e9s v\u00f6lgyek sz\u00e1ll\u00e1nak al\u00e1 arra a helyre, a melyet fund\u00e1lt\u00e1l n\u00e9kik.\n104:9 Hat\u00e1rt vetett\u00e9l, a melyet \u00e1t nem h\u00e1gnak, nem t\u00e9rnek vissza a f\u00f6ldnek elbor\u00edt\u00e1s\u00e1ra.\n104:10 A ki elbocs\u00e1tja a forr\u00e1sokat a v\u00f6lgyekbe, hogy folydog\u00e1ljanak a hegyek k\u00f6z\u00f6tt;\n104:11 Megitass\u00e1k a mez\u00f5nek minden \u00e1llat\u00e1t; a vadszamarak is megolts\u00e1k szomj\u00fas\u00e1gukat.\n104:12 Mellett\u00f6k lakoznak az \u00e9gnek madarai, az \u00e1gak k\u00f6z\u00fcl hangics\u00e1lnak.\n104:13 A ki meg\u00f6nt\u00f6zi a hegyeket az \u00f5 palot\u00e1j\u00e1b\u00f3l; a te munk\u00e1idnak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9b\u00f5l megel\u00e9g\u00edttetik a f\u00f6ld.\n104:14 A ki f\u00fcvet sarjaszt a barmoknak \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyeket az embereknek haszn\u00e1ra, hogy eledelt vegyenek a f\u00f6ldb\u00f5l,\n104:15 \u00c9s bort, a mely megvid\u00e1m\u00edtja a haland\u00f3nak sz\u00edv\u00e9t, f\u00e9nyesebb\u00e9 teszi az orcz\u00e1t az olajn\u00e1l; \u00e9s kenyeret, a mely meger\u00f5s\u00edti a haland\u00f3nak sz\u00edv\u00e9t.\n104:16 Megel\u00e9g\u00edttetnek az \u00darnak f\u00e1i, a Lib\u00e1nonnak cz\u00e9drusai, a melyeket pl\u00e1nt\u00e1lt;\n104:17 A melyeken madarak f\u00e9szkelnek: az eszter\u00e1g, a melynek a cziprusok a h\u00e1za.\n104:18 A magas hegyek a vadkecsk\u00e9knek, a szikl\u00e1k h\u00f6rcs\u00f6g\u00f6knek mened\u00e9ke.\n104:19 Teremtett holdat \u00fcnnepeknek mutat\u00e1s\u00e1ra; a napot, a mely lenyugov\u00e1s\u00e1t tudja.\n104:20 Szerzett set\u00e9ts\u00e9get, hogy \u00e9jszaka legyen, a melyben sz\u00e9tj\u00e1rjanak a mez\u00f5nek \u00f6sszes vadai;\n104:21 Az oroszl\u00e1nk\u00f6lyk\u00f6k, a melyek ord\u00edtanak a pr\u00e9d\u00e1\u00e9rt, s\u00fcrgetv\u00e9n Istent\u00f5l eledel\u00f6ket.\n104:22 Ha felk\u00e9l a nap, elrejt\u00f5znek \u00e9s hajl\u00e9kaikban hever\u00e9sznek;\n104:23 Az ember munk\u00e1j\u00e1ra megy ki, \u00e9s az \u00f5 dolg\u00e1ra mind estv\u00e9ig.\n104:24 Mily sz\u00e1mtalanok a te m\u00fbveid, Uram! Mindazokat b\u00f6lcsen alkottad meg, \u00e9s betelt a f\u00f6ld a te gazdags\u00e1goddal.\n104:25 Ez a nagy \u00e9s sz\u00e9les tenger! Itt vannak benne a megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan cs\u00fasz\u00f3k; apr\u00f3 \u00e1llatok nagyokkal egy\u00fctt.\n104:26 Amott g\u00e1ly\u00e1k j\u00e1rnak [s] czethal, a melyet az\u00e9rt form\u00e1lt\u00e1l, hogy j\u00e1tszadozz\u00e9k benne.\n104:27 Mindazok te re\u00e1d n\u00e9znek, hogy megadjad eledel\u00fcket alkalmas id\u00f5ben.\n104:28 Adsz n\u00e9kik [\u00e9s] \u00f5k takarnak; megnyitod kezedet, \u00e9s megtelnek a te j\u00f3voltoddal.\n104:29 Elford\u00edtod orcz\u00e1dat, megh\u00e1borodnak; elveszed a lelk\u00f6ket, kimulnak \u00e9s porr\u00e1 lesznek \u00fajra.\n104:30 Kibocs\u00e1tod a te lelkedet, meg\u00fajulnak, \u00e9s \u00fajj\u00e1 teszed a f\u00f6ldnek sz\u00edn\u00e9t.\n104:31 Legyen az \u00darnak dics\u00f5s\u00e9g \u00f6r\u00f6kk\u00e9; \u00f6rvendezzen az \u00dar az \u00f5 teremtm\u00e9nyeiben;\n104:32 A ki, ha r\u00e1tekint e f\u00f6ldre, megrend\u00fcl az; megilleti a hegyeket, \u00e9s f\u00fcst\u00f6l\u00f6gnek azok.\n104:33 \u00c9neklek az \u00darnak eg\u00e9sz \u00e9letemben; zengedezek az \u00e9n Istenemnek, a m\u00edg vagyok!\n104:34 Legyen kedves n\u00e9ki az \u00e9n rebeg\u00e9sem; \u00f6rvendezem \u00e9n az \u00darban;\n104:35 Veszszenek el a b\u00fbn\u00f6s\u00f6k a f\u00f6ldr\u00f5l, \u00e9s a hitetlenek ne legyenek t\u00f6bb\u00e9! \u00c1ldjad \u00e9n lelkem az Urat; dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n105:1 Magasztalj\u00e1tok az Urat, h\u00edvj\u00e1tok seg\u00edts\u00e9g\u00fcl az \u00f5 nev\u00e9t, hirdess\u00e9tek a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt az \u00f5 cselekedeteit!\n105:2 \u00c9nekeljetek n\u00e9ki, zengedezzetek n\u00e9ki, besz\u00e9lj\u00e9tek el minden \u00f5 csodat\u00e9tel\u00e9t.\n105:3 Dicsekedjetek az \u00f5 szent nev\u00e9vel; \u00f6rvendezzen azoknak a sz\u00edv\u00f6k, a kik keresik az Urat.\n105:4 Kiv\u00e1nj\u00e1tok az Urat \u00e9s az \u00f5 erej\u00e9t; keress\u00e9tek az \u00f5 orcz\u00e1j\u00e1t sz\u00fcntelen.\n105:5 Eml\u00e9kezzetek meg az \u00f5 csod\u00e1ir\u00f3l, a melyeket cselekedett; jeleir\u00f5l \u00e9s az \u00f5 sz\u00e1j\u00e1nak \u00edt\u00e9leteir\u00f5l.\n105:6 Oh \u00c1brah\u00e1mnak, az \u00f5 szolg\u00e1j\u00e1nak magva; oh J\u00e1k\u00f3bnak, az \u00f5 v\u00e1lasztott\u00e1nak fiai!\n105:7 \u00d5, az \u00dar a mi Isten\u00fcnk, az eg\u00e9sz f\u00f6ldre [kihat] az \u00f5 \u00edt\u00e9lete.\n105:8 Megeml\u00e9kezik az \u00f5 sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9r\u00f5l mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9; az \u00f5 rendelet\u00e9r\u00f5l, a melyet megszabott ezer nemzets\u00e9giglen;\n105:9 A melyet k\u00f6t\u00f6tt \u00c1brah\u00e1mmal, \u00e9s az \u00f5 Izs\u00e1knak tett esk\u00fcv\u00e9s\u00e9r\u00f5l.\n105:10 \u00c9s oda\u00e1llatta azt J\u00e1k\u00f3bnak szab\u00e1lyul, Izr\u00e1elnek \u00f6r\u00f6k sz\u00f6vets\u00e9g\u00fcl,\n105:11 Mondv\u00e1n: N\u00e9ked adom Kana\u00e1n f\u00f6ld\u00e9t, sors szerint val\u00f3 \u00f6r\u00f6ks\u00e9getek\u00fcl.\n105:12 Mikor m\u00e9g csek\u00e9ly sz\u00e1mmal val\u00e1nak, igen kevesen \u00e9s [mintegy ]zsell\u00e9rek abban,\n105:13 \u00c9s egyik nemzett\u00f5l a m\u00e1sikhoz bujdos\u00e1nak, egyik orsz\u00e1gb\u00f3l a m\u00e1sik n\u00e9phez:\n105:14 Nem enged\u00e9, hogy valaki nyomorgassa \u00f5ket, s\u00f5t kir\u00e1lyokat is megfeny\u00edtett miattok, [mondv\u00e1n:]\n105:15 Meg ne illess\u00e9tek az \u00e9n felkentjeimet, \u00e9s az \u00e9n pr\u00f3f\u00e9t\u00e1imnak ne \u00e1rtsatok!\n105:16 Mikor \u00e9hs\u00e9get id\u00e9ze el\u00f5 a f\u00f6ld\u00f6n; [\u00e9s] a keny\u00e9rnek minden botj\u00e1t elt\u00f6r\u00e9,\n105:17 Elk\u00fcld\u00f6tt el\u00f5tt\u00fck egy f\u00e9rfi\u00fat, J\u00f3zsefet, a ki rabul adatott vala el;\n105:18 A l\u00e1bait b\u00e9k\u00f3ba szor\u00edtott\u00e1k, \u00f5 maga vasban j\u00e1rt vala,\n105:19 Mindazideig, a m\u00edg szava beteljesedett. Az \u00dar besz\u00e9de megpr\u00f3b\u00e1lta \u00f5t.\n105:20 Elk\u00fcld\u00f6tt a kir\u00e1ly \u00e9s feloldotta \u00f5t, a n\u00e9peken uralkod\u00f3, \u00e9s szabadd\u00e1 tette \u00f5t;\n105:21 \u00darr\u00e1 tev\u00e9 \u00f5t az \u00f5 h\u00e1z\u00e1n, \u00e9s uralkod\u00f3v\u00e1 minden j\u00f3sz\u00e1g\u00e1n;\n105:22 Hogy f\u00f5embereit tetsz\u00e9se szerint k\u00f6t\u00f6ztethet\u00e9, \u00e9s v\u00e9neit is b\u00f6lcsess\u00e9gre tan\u00edthat\u00e1.\n105:23 \u00c9s bem\u00e9ne Izr\u00e1el \u00c9gyiptomba, s J\u00e1k\u00f3b a Kh\u00e1m f\u00f6ld\u00e9n zsell\u00e9rked\u00e9k.\n105:24 \u00c9s igen megszapor\u00edt\u00e1 az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t, \u00e9s er\u00f5sebb\u00e9 tev\u00e9 elnyom\u00f3in\u00e1l.\n105:25 Elv\u00e1ltoztat\u00e1 azoknak sz\u00edv\u00e9t, hogy gy\u00fbl\u00f6lj\u00e9k az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t, [\u00e9s ] \u00e1lnokul cselekedjenek az \u00f5 szolg\u00e1ival.\n105:26 Elk\u00fcldte M\u00f3zest, az \u00f5 szolg\u00e1j\u00e1t, \u00e9s \u00c1ront, a kit v\u00e1lasztott vala.\n105:27 Elv\u00e9gez\u00e9k azok k\u00f6z\u00f6tt az \u00f5 jeleit, \u00e9s a csod\u00e1kat a Kh\u00e1m f\u00f6ld\u00e9n.\n105:28 S\u00f6t\u00e9ts\u00e9get bocs\u00e1tott \u00e9s els\u00f6t\u00e9t\u00edtette [azt, ]\u00e9s azok nem engedetlenkedtek az \u00f5 rendeleteinek.\n105:29 Vizeiket v\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoztat\u00e1, \u00e9s meg\u00f6l\u00e9 az \u00f5 halaikat.\n105:30 F\u00f6ldj\u00fck b\u00e9k\u00e1kt\u00f3l hemzsege, [m\u00e9g] a kir\u00e1lyuk termeiben [is.]\n105:31 Sz\u00f3lt, \u00e9s t\u00e1mad\u00e1nak legyek \u00e9s sz\u00fanyogok minden \u00f5 hat\u00e1rukon.\n105:32 Adott n\u00e9kik es\u00f5 gyan\u00e1nt j\u00e9ges\u00f5t, [\u00e9s] l\u00e1ngol\u00f3 t\u00fczet a f\u00f6ldj\u00f6kre.\n105:33 \u00c9s elvev\u00e9 sz\u00f5l\u00f5j\u00fcket \u00e9s f\u00fcgef\u00e1jokat, \u00e9s sz\u00e9tt\u00f6rdel\u00e9 hat\u00e1ruknak \u00e9l\u00f5 f\u00e1it.\n105:34 Sz\u00f3lt \u00e9s t\u00e1mada s\u00e1ska, \u00e9s megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan cserebog\u00e1r.\n105:35 \u00c9s megem\u00e9szte minden n\u00f6v\u00e9nyt az \u00f5 f\u00f6ldj\u00f6k\u00f6n, \u00e9s az \u00f5 sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldj\u00f6knek gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t megem\u00e9szt\u00e9.\n105:36 \u00c9s meg\u00f6le minden els\u00f5sz\u00fcl\u00f6ttet f\u00f6ldj\u00f6k\u00f6n, minden erej\u00f6knek zseng\u00e9j\u00e9t.\n105:37 \u00c9s kihoz\u00e1 \u00f5ket ez\u00fcsttel \u00e9s arannyal, \u00e9s nemzets\u00e9geikben nem volt beteges.\n105:38 \u00d6r\u00fclt \u00c9gyiptom, mikor kij\u00f6v\u00e9nek, mert a t\u00f5l\u00f6k val\u00f3 f\u00e9lelem megsz\u00e1llta \u00f5ket.\n105:39 Felh\u00f5t terjeszte ki, hogy befedezze [\u00f5ket,] \u00e9s t\u00fczet, hogy vil\u00e1g\u00edtson \u00e9jjel.\n105:40 K\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt \u00e9s f\u00fcrjeket hoza, \u00e9s mennyei keny\u00e9rrel el\u00e9g\u00edtette meg \u00f5ket.\n105:41 Megnyitotta a k\u00f5szikl\u00e1t \u00e9s v\u00edz z\u00fadula ki, foly\u00f3k\u00e9nt futott a sivatagon.\n105:42 Mert megeml\u00e9kezett az \u00f5 szents\u00e9ges ig\u00e9ret\u00e9r\u00f5l, a [melyet t\u00f5n] \u00c1brah\u00e1mnak, az \u00f5 szolg\u00e1j\u00e1nak.\n105:43 Kihoz\u00e1 az\u00e9rt az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t \u00f6r\u00f6mmel, [\u00e9s] az \u00f5 v\u00e1lasztottait v\u00edgass\u00e1ggal.\n105:44 \u00c9s n\u00e9kik ad\u00e1 a pog\u00e1nyok f\u00f6ld\u00e9t, \u00e9s \u00f6r\u00f6kl\u00e9k a n\u00e9pek f\u00e1rads\u00e1gos szerzem\u00e9ny\u00e9t.\n105:45 Az\u00e9rt, hogy megtarts\u00e1k az \u00f5 rendeleteit, \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyeit meg\u00f5rizz\u00e9k. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n106:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat. mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n106:2 Ki besz\u00e9lhetn\u00e9 el az \u00dar nagy tetteit? \u00e9s jelenthetn\u00e9 ki minden dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t?\n106:3 Boldog, a ki megtartja a t\u00f6rv\u00e9nyt, [\u00e9s] igaz\u00e1n cselekszik minden id\u00f5ben.\n106:4 Eml\u00e9kezz\u00e9l re\u00e1m, Uram, n\u00e9pedhez val\u00f3 j\u00f3s\u00e1god\u00e9rt; j\u00f5jj el hozz\u00e1m szabad\u00edt\u00e1soddal,\n106:5 Hogy l\u00e1thassam v\u00e1lasztottaidhoz val\u00f3 j\u00f3voltodat, [\u00e9s] \u00f6rvendezhessek n\u00e9ped \u00f6r\u00f6m\u00e9ben; hogy dicsekedjem a te \u00f6r\u00f6ks\u00e9geddel!\n106:6 V\u00e9tkezt\u00fcnk aty\u00e1inkkal egy\u00fctt; b\u00fbn\u00f6s\u00f6k, gonoszok val\u00e1nk.\n106:7 Aty\u00e1ink nem \u00e9rtett\u00e9k meg \u00c9gyiptomban csod\u00e1idat, nem emlegett\u00e9k meg kegyelmed nagys\u00e1g\u00e1t, hanem daczoskodtak a tengern\u00e9l, a veres tengern\u00e9l.\n106:8 De \u00f5 megseg\u00edt\u00e9 \u00f5ket az \u00f5 nev\u00e9\u00e9rt, hogy megismertesse a maga erej\u00e9t.\n106:9 R\u00e1ki\u00e1lta a veres tengerre \u00e9s kisz\u00e1radt, s \u00fagy viv\u00e9 \u00f5ket a m\u00e9lys\u00e9geken, mint egy s\u00edkon.\n106:10 \u00c9s kiseg\u00edt\u00e9 \u00f5ket a gy\u00fbl\u00f6l\u00f5 kez\u00e9b\u00f5l; kimentette \u00f5ket ellens\u00e9g kez\u00e9b\u00f5l.\n106:11 Szorongat\u00f3ikat v\u00edz bor\u00edtotta el, egy sem maradt meg bel\u00f5l\u00fck.\n106:12 \u00c9s hittek az \u00f5 besz\u00e9deinek, [\u00e9s] \u00e9nekelt\u00e9k az \u00f5 dics\u00e9ret\u00e9t.\n106:13 Hirtelen elfeled\u00e9k cselekedeteit; nem v\u00e1r\u00e1k az \u00f5 tan\u00e1cs\u00e1t!\n106:14 Epeked\u00e9s epeszt\u00e9 \u00f5ket a puszt\u00e1ban, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ra tev\u00e9k Istent a sivatagon.\n106:15 \u00c9s megad\u00e1 n\u00e9kik, a mit kiv\u00e1ntak; \u00e9s \u00f6szt\u00f6v\u00e9rs\u00e9get bocs\u00e1ta lelk\u00f6kbe.\n106:16 \u00c9s irigys\u00e9gre indul\u00e1nak M\u00f3zes ellen a t\u00e1borban, az \u00dar szentje, \u00c1ron ellen.\n106:17 Megnyilt a f\u00f6ld \u00e9s elnyel\u00e9 D\u00e1t\u00e1nt, \u00e9s bebor\u00edt\u00e1 Abir\u00e1m sereg\u00e9t.\n106:18 \u00c9s t\u00fbz gyulladt fel azok sereg\u00e9ben, l\u00e1ng \u00e9get\u00e9 el a gonoszokat.\n106:19 Borj\u00fat csin\u00e1ltak a H\u00f3reb alatt, \u00e9s hajlongtak az \u00f6nt\u00f6tt b\u00e1lv\u00e1ny el\u00f5tt.\n106:20 Felcser\u00e9lt\u00e9k az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9g\u00f6ket: \u00f6k\u00f6rnek k\u00e9p\u00e9vel, a mely f\u00fcvet eszik.\n106:21 Elfeledkez\u00e9nek Istenr\u00f5l, szabad\u00edt\u00f3jokr\u00f3l, a ki nagy dolgokat m\u00fbvelt \u00c9gyiptomban,\n106:22 Csod\u00e1kat a Kh\u00e1m orsz\u00e1g\u00e1ban, f\u00e9lelmetes dolgokat a veres tenger mellett.\n106:23 Gondolta, hogy kipuszt\u00edtja \u00f5ket; de M\u00f3zes, az \u00f5 v\u00e1lasztottja, el\u00e9be \u00e1llott a r\u00e9sre, hogy elford\u00edtsa haragj\u00e1t, hogy el ne vesz\u00edtse [\u00f5ket.]\n106:24 \u00c9s becsm\u00e9relt\u00e9k a kiv\u00e1natos f\u00f6ldet, nem hittek az \u00f5 ig\u00e9ret\u00e9nek.\n106:25 \u00c9s morgol\u00f3dtak s\u00e1traikban, \u00e9s nem hallgattak az \u00dar szav\u00e1ra.\n106:26 De \u00f5 felemel\u00e9 kez\u00e9t re\u00e1jok, hogy les\u00fajtsa \u00f5ket a puszt\u00e1ban;\n106:27 S hogy a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00e9 dobja magvaikat, \u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3rja \u00f5ket a tartom\u00e1nyokban.\n106:28 Majd hozz\u00e1csap\u00f3dtak a Ba\u00e1l-Peorhoz, \u00e9s ett\u00e9k a holtak \u00e1ldozatait.\n106:29 \u00c9s felingerelt\u00e9k cselekedeteikkel, \u00e9s z\u00fadult re\u00e1jok a csap\u00e1s.\n106:30 Ekkor fel\u00e1llott Fine\u00e1s \u00e9s \u00edt\u00e9lt; \u00e9s a csap\u00e1snak v\u00e9ge l\u00f5n.\n106:31 \u00c9s igazs\u00e1gul tulajdon\u00edttat\u00e9k n\u00e9ki fir\u00f3l-fira mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n106:32 Megharag\u00edt\u00e1k a Merib\u00e1h vizein\u00e9l is, \u00e9s baja t\u00e1madt M\u00f3zesnek miattok,\n106:33 Mert megkeser\u00edt\u00e9k az \u00f5 sz\u00edv\u00e9t, \u00e9s gondatlanul sz\u00f3lt ajkaival.\n106:34 Nem irtott\u00e1k ki a n\u00e9peket sem, a mint utas\u00edtotta \u00f5ket az \u00dar.\n106:35 S\u00f5t \u00f6sszeelegyedtek a pog\u00e1nyokkal, \u00e9s eltanult\u00e1k cselekedeteiket.\n106:36 \u00c9s tisztelt\u00e9k azoknak b\u00e1lv\u00e1nyait, \u00e9s t\u00f5rr\u00e9 lev\u00e9nek azok re\u00e1jok.\n106:37 \u00c9s fel\u00e1ldoz\u00e1k fiaikat \u00e9s le\u00e1nyaikat az \u00f6rd\u00f6g\u00f6knek,\n106:38 \u00c9s \u00e1rtatlan v\u00e9rt ont\u00e1nak: fiaik \u00e9s le\u00e1nyaik v\u00e9r\u00e9t, a kiket Kana\u00e1n b\u00e1lv\u00e1nyainak \u00e1ldoztak, \u00e9s megfert\u00f5ztet\u00e9k a f\u00f6ld \u00f6ld\u00f6kl\u00e9ssel.\n106:39 \u00c9s tiszt\u00e1talanokk\u00e1 l\u00f5nek cselekedeteikben, \u00e9s par\u00e1zn\u00e1kk\u00e1 tetteikben.\n106:40 De felgy\u00falt az \u00dar haragja n\u00e9pe ellen, \u00e9s meg\u00fat\u00e1lta az \u00f5 \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.\n106:41 \u00c9s odaad\u00e1 \u00f5ket pog\u00e1nyok kez\u00e9be, \u00e9s gy\u00fbl\u00f6l\u00f5ik uralkodtak rajtok.\n106:42 \u00c9s sanyargatt\u00e1k \u00f5ket ellens\u00e9geik, \u00e9s g\u00f6rnyedtek azoknak hatalma alatt!\n106:43 Sz\u00e1mtalanszor megmentette \u00f5ket, de \u00f5k felh\u00e1bor\u00edt\u00e1k sz\u00e1nd\u00e9kaikkal, \u00e9s m\u00e9lyebben mer\u00fcltek b\u00fbneikbe.\n106:44 De re\u00e1jok tekintett a nyomor\u00fas\u00e1g napj\u00e1n, mikor meghallgat\u00e1 rim\u00e1nkod\u00e1sukat;\n106:45 \u00c9s megeml\u00e9kezett vel\u00f6k k\u00f6t\u00f6tt sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9r\u00f5l, \u00e9s nagy kegyelmess\u00e9ge szerint megengesztel\u00f5d\u00e9k.\n106:46 \u00c9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9gre ind\u00edt\u00e1 ir\u00e1ntok mindazokat, a kik \u00f5ket fogva elviv\u00e9k.\n106:47 Seg\u00edts meg minket, Urunk Isten\u00fcnk, \u00e9s gy\u00fbjts \u00f6ssze minket a pog\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl, hogy dics\u00f5\u00edts\u00fck a te szent nevedet, \u00e9s dicsekedj\u00fcnk a te dics\u00e9reteddel.\n106:48 \u00c1ldott legyen az \u00dar, Izr\u00e1el Istene \u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00e9s minden n\u00e9p mondja: \u00c1men. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat.\n107:1 Magasztalj\u00e1tok az Urat, mert j\u00f3, mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n107:2 [Ezt] mondj\u00e1k az \u00darnak megv\u00e1ltottai, a kiket megv\u00e1ltott a szorongat\u00f3nak kez\u00e9b\u00f5l;\n107:3 \u00c9s a kiket \u00f6sszegy\u00fbjt\u00f6tt a [k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f5] f\u00f6ldekr\u00f5l: napkelet \u00e9s napnyugot fel\u00f5l, \u00e9szakr\u00f3l \u00e9s a tenger fel\u00f5l.\n107:4 Bujdostak a puszt\u00e1ban, a sivatagban; lak\u00f3-v\u00e1ros fel\u00e9 utat nem tal\u00e1ltak vala.\n107:5 \u00c9hesek \u00e9s szomjasok val\u00e1nak; lelk\u00f6k is elepedt benn\u00f6k.\n107:6 De az \u00darhoz ki\u00e1lt\u00e1nak szorults\u00e1gukban; sanyar\u00fas\u00e1gukb\u00f3l megment\u00e9 \u00f5ket.\n107:7 \u00c9s vezet\u00e9 \u00f5ket egyenes \u00fatra, hogy lak\u00f3-v\u00e1roshoz juthassanak.\n107:8 Adjanak h\u00e1l\u00e1t az \u00darnak az \u00f5 kegyelm\u00e9\u00e9rt, \u00e9s az ember[ek] fiai ir\u00e1nt val\u00f3 csodadolgai\u00e9rt,\n107:9 Hogy megel\u00e9g\u00edt\u00e9 a szomj\u00fahoz\u00f3 lelket, \u00e9s az \u00e9hez\u00f5 lelket bet\u00f6lt\u00e9 j\u00f3val!\n107:10 A kik set\u00e9ts\u00e9gben \u00e9s a hal\u00e1lnak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u00fclnek, megk\u00f6t\u00f6ztetv\u00e9n nyomor\u00fas\u00e1ggal \u00e9s vassal;\n107:11 Mert ellenszeg\u00fcltek az Isten besz\u00e9d\u00e9nek, \u00e9s a Fels\u00e9gesnek tan\u00e1cs\u00e1t meg\u00fat\u00e1lt\u00e1k;\n107:12 Az\u00e9rt megal\u00e1zta az \u00f5 sz\u00edv\u00f6ket nyomor\u00fas\u00e1ggal: elestek \u00e9s nem volt seg\u00edts\u00e9g\u00f6k.\n107:13 De az \u00darhoz ki\u00e1lt\u00e1nak szorults\u00e1gukban, sanyar\u00fas\u00e1gukb\u00f3l kiszabad\u00edt\u00e1 \u00f5ket.\n107:14 Kihoz\u00e1 \u00f5ket a set\u00e9ts\u00e9gb\u00f5l \u00e9s a hal\u00e1lnak \u00e1rny\u00e9k\u00e1b\u00f3l, k\u00f6teleiket pedig elszaggat\u00e1.\n107:15 Adjanak h\u00e1l\u00e1t az \u00darnak az \u00f5 kegyelm\u00e9\u00e9rt, \u00e9s az ember[ek] fiai ir\u00e1nt val\u00f3 csodadolgai\u00e9rt,\n107:16 Hogy \u00f6sszet\u00f6r\u00e9 az \u00e9rcz-kapukat, \u00e9s a vas-z\u00e1rakat let\u00f6rdel\u00e9!\n107:17 A balgatagok az \u00f5 gonoszs\u00e1guknak \u00fatj\u00e1\u00e9rt, \u00e9s az \u00f5 hamiss\u00e1guk\u00e9rt nyomorgattattak.\n107:18 Minden \u00e9tket \u00fat\u00e1la az \u00f5 lelk\u00f6k, \u00e9s a hal\u00e1l kapuj\u00e1hoz k\u00f6zelget\u00e9nek.\n107:19 De az \u00darhoz ki\u00e1lt\u00e1nak szorults\u00e1gukban: sanyar\u00fas\u00e1gukb\u00f3l kiszabad\u00edtotta \u00f5ket.\n107:20 Kibocs\u00e1t\u00e1 az \u00f5 szav\u00e1t \u00e9s meggy\u00f3gy\u00edt\u00e1 \u00f5ket, \u00e9s kiment\u00e9 \u00f5ket az \u00f5 vermeikb\u00f5l.\n107:21 Adjanak h\u00e1l\u00e1t az \u00darnak az \u00f5 kegyelm\u00e9\u00e9rt, \u00e9s az ember[ek] fiai ir\u00e1nt val\u00f3 csodadolgai\u00e9rt,\n107:22 \u00c9s \u00e1ldozzanak h\u00e1laad\u00e1snak \u00e1ldozataival, \u00e9s hirdess\u00e9k az \u00f5 cselekedeteit \u00f6rvendez\u00e9ssel!\n107:23 A kik haj\u00f3kon tengerre sz\u00e1llnak, [\u00e9s] a nagy vizeken kalm\u00e1rkodnak,\n107:24 Azok l\u00e1tt\u00e1k az \u00darnak dolgait, \u00e9s az \u00f5 csod\u00e1it a m\u00e9lys\u00e9gben.\n107:25 Sz\u00f3lott ugyanis \u00e9s sz\u00e9lv\u00e9szt t\u00e1maszta, a mely felduzzaszt\u00e1 a habokat.\n107:26 Az \u00e9gig emelked\u00e9nek, a fen\u00e9kig s\u00fclyed\u00e9nek; lelk\u00f6k elolvada az ins\u00e9gben.\n107:27 Sz\u00e9d\u00fcl\u00e9nek \u00e9s t\u00e1ntorg\u00e1nak, mint a r\u00e9szeg, \u00e9s minden b\u00f6lcsess\u00e9g\u00f6knek esze v\u00e9sz vala.\n107:28 De az \u00darhoz ki\u00e1lt\u00e1nak az \u00f5 szorults\u00e1gukban, \u00e9s sanyar\u00fas\u00e1gukb\u00f3l kivezet\u00e9 \u00f5ket.\n107:29 Meg\u00e1ll\u00edt\u00e1 a sz\u00e9lv\u00e9szt, hogy csillapodj\u00e9k, \u00e9s megcsendesedtek a habok.\n107:30 \u00c9s \u00f6r\u00fcl\u00e9nek, hogy lecsillapodtak vala, \u00e9s vez\u00e9rl\u00e9 \u00f5ket az \u00f5 kiv\u00e1ns\u00e1guknak partj\u00e1ra.\n107:31 Adjanak h\u00e1l\u00e1t az \u00darnak az \u00f5 kegyelm\u00e9\u00e9rt, \u00e9s az ember[ek] fiai ir\u00e1nt val\u00f3 csodadolgai\u00e9rt!\n107:32 \u00c9s magasztalj\u00e1k fel \u00f5t a n\u00e9pnek gy\u00fclekezet\u00e9ben, \u00e9s dics\u00e9rj\u00e9k \u00f5t a v\u00e9nek \u00fcl\u00e9s\u00e9ben!\n107:33 Foly\u00f3vizeket tett vala puszt\u00e1v\u00e1, \u00e9s v\u00edzforr\u00e1sokat sz\u00e1razz\u00e1;\n107:34 Gy\u00fcm\u00f6lcsterm\u00f5 f\u00f6ldet medd\u00f5 f\u00f6ldd\u00e9, a rajta lak\u00f3 n\u00e9pnek gonoszs\u00e1ga miatt.\n107:35 Pusztas\u00e1got tett vala \u00e1ll\u00f3 tavakk\u00e1, \u00e9s kiaszott f\u00f6ldet v\u00edzforr\u00e1sokk\u00e1.\n107:36 \u00c9s telep\u00edtett oda \u00e9hez\u00f5ket, hogy lak\u00f3-v\u00e1rosokat \u00e9p\u00edtsenek.\n107:37 \u00c9s mez\u00f5ket vet\u00e9nek be \u00e9s sz\u00f5l\u00f5ket pl\u00e1nt\u00e1l\u00e1nak, hogy hasznos gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t szerezzenek.\n107:38 \u00c9s meg\u00e1ld\u00e1 \u00f5ket \u00e9s igen megszaporod\u00e1nak, \u00e9s barmaikat sem kevesb\u00edtette meg.\n107:39 De megkevesedtek \u00e9s megg\u00f6rnyedtek vala \u00edns\u00e9g, nyomor\u00fas\u00e1g \u00e9s keser\u00fbs\u00e9g miatt.\n107:40 Gyal\u00e1zatot z\u00fad\u00edtott a fejedelmekre, \u00e9s bujdostatta \u00f5ket \u00fat n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 kietlenben.\n107:41 De felemel\u00e9 a nyomorultat az \u00edns\u00e9gb\u00f5l, \u00e9s hasonl\u00f3v\u00e1 tette a nemzets\u00e9geket a juhny\u00e1jhoz.\n107:42 L\u00e1tj\u00e1k az igazak \u00e9s \u00f6rvendeznek, \u00e9s minden gonoszs\u00e1g megtart\u00f3ztatja az \u00f5 sz\u00e1j\u00e1t.\n107:43 A b\u00f6lcs, az esz\u00e9be veszi ezeket, \u00e9s meggondolj\u00e1k az \u00darnak kegyelmess\u00e9g\u00e9t!\n108:1 \u00c9nek. D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n108:2 K\u00e9sz az \u00e9n sz\u00edvem, oh Isten, hadd \u00e9nekeljek \u00e9s zengedezzek; az \u00e9n dics\u00f5s\u00e9gem is [k\u00e9sz.]\n108:3 Serkenj fel te lant \u00e9s h\u00e1rfa, hadd keltsem fel a hajnalt!\n108:4 H\u00e1l\u00e1t adok n\u00e9ked a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt Uram, \u00e9s zengedezek n\u00e9ked a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt!\n108:5 Mert nagy, egek felett val\u00f3 a te kegyelmed, \u00e9s a felh\u00f5kig \u00e9r a te h\u00fbs\u00e9ges voltod!\n108:6 Magasztaltass\u00e1l fel, oh Isten, az egek felett, \u00e9s dics\u00f5s\u00e9ged legyen az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n!\n108:7 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, seg\u00edts a te jobb kezeddel \u00e9s hallgass meg engem!\n108:8 Az \u00f5 szent\u00e9ly\u00e9ben sz\u00f3lott az Isten: \u00d6rvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, \u00e9s felm\u00e9rhetem Sukkothnak v\u00f6lgy\u00e9t.\n108:9 Eny\u00e9m Gile\u00e1d, eny\u00e9m Manass\u00e9; Efraim az \u00e9n fejemnek v\u00e9delme, J\u00fada az \u00e9n t\u00f6rv\u00e9nyrendel\u00f5m.\n108:10 Mo\u00e1b az \u00e9n mosd\u00f3medencz\u00e9m, Edomra az \u00e9n saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.\n108:11 Kicsoda visz el engem a ker\u00edtett v\u00e1rosba? kicsoda vez\u00e9rel engem Edomig?\n108:12 Nem te vagy-\u00e9, oh Isten, a ki megvetett\u00e9l minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?\n108:13 Adj szabadul\u00e1st n\u00e9k\u00fcnk az ellens\u00e9gt\u00f5l, mert hi\u00e1baval\u00f3 az emberi seg\u00edts\u00e9g! [ (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cseleksz\u00fcnk, \u00e9s \u00f5 megtapodja ellens\u00e9geinket. ]\n109:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, D\u00e1vid\u00e9; zsolt\u00e1r.\n109:2 Mert a gonosznak sz\u00e1ja \u00e9s az \u00e1lnoks\u00e1gnak sz\u00e1ja felnyilt ellenem, hazug nyelvvel besz\u00e9lnek \u00e9n velem.\n109:3 \u00c9s k\u00f6r\u00fclvesznek engem gy\u00fbl\u00f6ls\u00e9ges besz\u00e9dekkel, \u00e9s ostromolnak engem ok n\u00e9lk\u00fcl.\n109:4 Szeretetem\u00e9rt ellenkeznek velem, \u00e9n pedig im\u00e1dkozom.\n109:5 Roszszal fizetnek n\u00e9kem a j\u00f3\u00e9rt, \u00e9s gy\u00fbl\u00f6ls\u00e9ggel az \u00e9n szeretetem\u00e9rt.\n109:6 \u00c1ll\u00edts f\u00f6libe gonoszt, \u00e9s v\u00e1dl\u00f3 \u00e1lljon az \u00f5 jobb keze fel\u00f5l.\n109:7 Mikor t\u00f6rv\u00e9nykezik, mint gonosz j\u00f5jj\u00f6n ki; m\u00e9g az im\u00e1ds\u00e1ga is b\u00fbnn\u00e9 legyen.\n109:8 \u00c9let\u00e9nek napjai kevesek legyenek, \u00e9s a hivatal\u00e1t m\u00e1s foglalja el.\n109:9 Fiai legyenek \u00e1rv\u00e1kk\u00e1, a feles\u00e9ge pedig \u00f6zvegygy\u00e9.\n109:10 \u00c9s bujdossanak az \u00f5 fiai \u00e9s kolduljanak, \u00e9s elpusztult helyeikt\u00f5l t\u00e1vol keressenek [eledelt.]\n109:11 Foglalja le minden j\u00f3sz\u00e1g\u00e1t az uzsor\u00e1s, \u00e9s idegenek ragadozz\u00e1k el szerzem\u00e9ny\u00e9t.\n109:12 Ne legyen n\u00e9ki, a ki kegyelmet mutasson [ir\u00e1nta,] \u00e9s ne legyen, a ki k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n az \u00f5 \u00e1rv\u00e1in!\n109:13 Veszszen ki az \u00f5 marad\u00e9ka; a m\u00e1sodik nemzed\u00e9kben t\u00f6r\u00f6ltess\u00e9k el a nev\u00f6k!\n109:14 Aty\u00e1inak \u00e1lnoks\u00e1ga eml\u00e9kezetben legyen az \u00dar el\u00f5tt, \u00e9s anyj\u00e1nak b\u00fbne el ne t\u00f6r\u00f6ltess\u00e9k!\n109:15 Mindenkor az \u00dar el\u00f5tt legyenek, \u00e9s eml\u00e9kezet\u00f6k is veszszen ki e f\u00f6ldr\u00f5l,\n109:16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon \u00e9s \u00fcld\u00f6zte a szeg\u00e9ny \u00e9s nyomorult embert, \u00e9s a megkeseredett sz\u00edv\u00fbt, hogy meg\u00f6lje.\n109:17 Mivelhogy szerette az \u00e1tkot, az\u00e9rt \u00e9rte el \u00f5t; \u00e9s mivel nem volt kedve az \u00e1ld\u00e1shoz, az\u00e9rt t\u00e1voz\u00e9k az el \u00f5 t\u00f5le.\n109:18 \u00dagy \u00f6lt\u00f6zte fel az \u00e1tkot, mint a ruh\u00e1j\u00e1t, az\u00e9rt ment bel\u00e9je, mint a v\u00edz, \u00e9s az \u00f5 csontjaiba, mint az olaj.\n109:19 Legyen az n\u00e9ki pal\u00e1stul, a melybe beburkol\u00f3dzik, \u00e9s \u00f6v\u00fcl, a melylyel mindenkor \u00f6vezze mag\u00e1t.\n109:20 Ez legyen jutalmok az \u00dart\u00f3l az \u00e9n v\u00e1dol\u00f3imnak, \u00e9s a kik rosszat besz\u00e9lnek az \u00e9n lelkemre.\n109:21 De te, \u00e9n Uram, Istenem, b\u00e1nj velem a te neved\u00e9rt; mivelhogy j\u00f3 a te kegyelmed, szabad\u00edts meg engem!\n109:22 Mert szeg\u00e9ny \u00e9s nyomorult vagyok \u00e9n, m\u00e9g a sz\u00edvem is megsebes\u00edttetett \u00e9n bennem.\n109:23 \u00dagy hanyatlom el, mint az \u00e1rny\u00e9k az \u00f5 megny\u00fal\u00e1sakor; ide s tova h\u00e1nyattatom, mint a s\u00e1ska.\n109:24 T\u00e9rdeim t\u00e1ntorognak az \u00e9hs\u00e9gt\u00f5l, \u00e9s testem megfogyatkozott a k\u00f6v\u00e9rs\u00e9gt\u00f5l.\n109:25 S\u00f5t gyal\u00e1zatoss\u00e1 lettem el\u00f5tt\u00f6k; ha l\u00e1tnak engem, fej\u00f6ket cs\u00f3v\u00e1lj\u00e1k.\n109:26 Seg\u00edts meg engem, Uram Isten; szabad\u00edts meg engem a te kegyelmed szerint!\n109:27 Hadd tudj\u00e1k meg, hogy a te kezed [munk\u00e1ja] ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!\n109:28 \u00c1tkozzanak \u00f5k, de te \u00e1ldj meg! Felt\u00e1madnak, de sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg \u00e9s \u00f6rvendezzen a te szolg\u00e1d.\n109:29 \u00d6lt\u00f6zzenek az \u00e9n v\u00e1dl\u00f3im gyal\u00e1zatba, \u00e9s burkol\u00f3zzanak sz\u00e9gyen\u00f6kbe, mint egy k\u00f6penybe!\n109:30 H\u00e1l\u00e1t adok az \u00darnak felett\u00e9bb az \u00e9n sz\u00e1mmal, \u00e9s dics\u00e9rem \u00f5t a sokas\u00e1g k\u00f6zepette!\n109:31 Mert jobb keze fel\u00f5l \u00e1ll a szeg\u00e9nynek, hogy megszabad\u00edtsa azokt\u00f3l, a kik el\u00edt\u00e9lik annak lelk\u00e9t.\n110:1 D\u00e1vid\u00e9; zsolt\u00e1r.\n110:2 A te hatalmad p\u00e1lcz\u00e1j\u00e1t kiny\u00fajtja az \u00dar Sionb\u00f3l, [mondv\u00e1n:] Uralkodj\u00e1l ellens\u00e9geid k\u00f6z\u00f6tt!\n110:3 A te n\u00e9ped k\u00e9szs\u00e9ggel siet a te sereggy\u00fbjt\u00e9sed napj\u00e1n, szents\u00e9ges \u00f6lt\u00f6zetekben; hajnalpir m\u00e9h\u00e9b\u00f5l leszen ifjaidnak harmatja.\n110:4 Megesk\u00fcdt az \u00dar \u00e9s meg nem m\u00e1s\u00edtja: Pap vagy te \u00f6r\u00f6kk\u00e9 Melkhisedek rendje szerint.\n110:5 Az \u00dar a te jobbod fel\u00f5l; megrontja az \u00f5 haragja napj\u00e1n a kir\u00e1lyokat;\n110:6 \u00cdt\u00e9letet tart a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt; telve lesz holttestekkel; \u00f6sszez\u00faz messze f\u00f6ld\u00f6n minden f\u00f5t.\n110:7 Az \u00fat mellett val\u00f3 patakb\u00f3l iszik; ez\u00e9rt emeli fel az \u00f5 fej\u00e9t.\n111:1 D\u00edcs\u00e9rj\u00e9tek az Urat.\n111:2 Nagyok az \u00darnak cselekedetei; kiv\u00e1natosak mindazoknak, a kik gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dnek azokban.\n111:3 Dics\u00f5s\u00e9g \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g az \u00f5 cselekedete, \u00e9s igazs\u00e1ga megmarad mindv\u00e9gig.\n111:4 Eml\u00e9kezetet szerzett az \u00f5 csud\u00e1latos dolgainak; kegyelmes \u00e9s irgalmas az \u00dar.\n111:5 Eledelt ad az \u00f5t f\u00e9l\u00f5knek; megeml\u00e9kezik az \u00f5 sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9r\u00f5l \u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n111:6 Cselekedeteinek erej\u00e9t tudtul adta az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek, n\u00e9kik adv\u00e1n a pog\u00e1nyok \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.\n111:7 Kezeinek cselekedetei h\u00fbs\u00e9g \u00e9s igazs\u00e1g; minden \u00f5 v\u00e9gz\u00e9se t\u00f6k\u00e9letes.\n111:8 Megingathatlanok \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9s mindv\u00e9gig; h\u00edvs\u00e9gb\u00f5l \u00e9s egyeness\u00e9gb\u00f5l sz\u00e1rmazottak.\n111:9 V\u00e1lts\u00e1got k\u00fcld\u00f6tt az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek, elrendelte sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t \u00f6r\u00f6kre; szent \u00e9s rettenetes az \u00f5 neve.\n111:10 A b\u00f6lcses\u00e9g kezdete az \u00darnak f\u00e9lelme; j\u00f3 bel\u00e1t\u00e1sa van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dics\u00e9rete megmarad mindv\u00e9gig.\n112:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat.\n112:2 H\u00f5s lesz annak magva a f\u00f6ld\u00f6n; a h\u00edvek nemzed\u00e9ke meg\u00e1ldatik.\n112:3 Gazdags\u00e1g \u00e9s b\u00f5s\u00e9g lesz annak h\u00e1z\u00e1ban, s igazs\u00e1ga mindv\u00e9gig megmarad.\n112:4 Az igazakra vil\u00e1goss\u00e1g f\u00e9nylik a s\u00f6t\u00e9tben: [att\u00f3l a ki] irgalmas, kegyelmes \u00e9s igaz.\n112:5 J\u00f3 annak az embernek, a ki k\u00f6ny\u00f6r\u00fcl \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n ad; dolgait pedig igaz\u00e1n v\u00e9gezi.\n112:6 Mivelhogy soha sem ingadoz: \u00f6r\u00f6k eml\u00e9kezetben lesz az igaz.\n112:7 Semmi rossz h\u00edrt\u00f5l nem f\u00e9l; sz\u00edve er\u00f5s, az \u00darban bizakod\u00f3.\n112:8 Rend\u00fcletlen az \u00f5 sz\u00edve; nem f\u00e9l, m\u00edglen ellens\u00e9geire len\u00e9z.\n112:9 Osztogat, adakozik a szeg\u00e9nyeknek; igazs\u00e1ga megmarad mindv\u00e9gig; az \u00f5 szarva felemeltetik dics\u00f5s\u00e9ggel.\n112:10 L\u00e1tja [ezt] a gonosz \u00e9s d\u00fch\u00f6ng; fogait csikorgatja \u00e9s eleped; a gonoszok kiv\u00e1ns\u00e1ga semmiv\u00e9 lesz.\n113:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat.\n113:2 \u00c1ldott legyen az \u00dar neve mostant\u00f3l fogva \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n113:3 Napkelett\u00f5l fogva napnyugotig dics\u00e9rtess\u00e9k az \u00dar neve!\n113:4 Felmagasztaltatott az \u00dar minden pog\u00e1ny n\u00e9p felett; dics\u00f5s\u00e9ge t\u00fal van az egeken.\n113:5 Kicsoda hasonl\u00f3 az \u00darhoz, a mi Isten\u00fcnkh\u00f6z, a ki a magass\u00e1gban lakozik?\n113:6 A ki mag\u00e1t megal\u00e1zva, tekint sz\u00e9t mennyen \u00e9s f\u00f6ld\u00f6n;\n113:7 A ki felemeli az alacsonyt a porb\u00f3l, \u00e9s a sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f5t kivonszsza a s\u00e1rb\u00f3l,\n113:8 Hogy oda\u00fcltesse \u00f5ket a f\u00f5emberek k\u00f6z\u00e9, az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek f\u00f5emberei k\u00f6z\u00e9;\n113:9 A ki be\u00fclteti a medd\u00f5t a h\u00e1zba, mint magzatoknak anyj\u00e1t, nagy \u00f6r\u00f6mre. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n114:1 Mikor Izr\u00e1el n\u00e9pe kij\u00f6ve \u00c9gyiptomb\u00f3l, J\u00e1k\u00f3bnak h\u00e1zan\u00e9pe az idegen n\u00e9p k\u00f6z\u00fcl:\n114:2 J\u00fada l\u00f5n az \u00f5 szents\u00e9ges [n\u00e9pe] \u00e9s Izr\u00e1el az \u00f5 kir\u00e1lys\u00e1ga.\n114:3 A tenger l\u00e1t\u00e1 \u00f5t \u00e9s elfutamod\u00e9k; a Jord\u00e1n h\u00e1trafordula.\n114:4 A hegyek sz\u00f6knek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak b\u00e1r\u00e1nyai.\n114:5 Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamod\u00e1l, \u00e9s te Jord\u00e1n, hogy h\u00e1trafordul\u00e1l?\n114:6 Hegyek, hogy sz\u00f6kt\u00f6k vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak b\u00e1r\u00e1nyai?\n114:7 Indulj meg te f\u00f6ld az \u00dar orcz\u00e1ja el\u00f5tt, a J\u00e1k\u00f3b Istene el\u00f5tt,\n114:8 A ki \u00e1tv\u00e1ltoztatja a k\u00f5szikl\u00e1t \u00e1ll\u00f3 t\u00f3v\u00e1, \u00e9s a szirtet vizek forr\u00e1s\u00e1v\u00e1.\n115:1 Nem n\u00e9k\u00fcnk Uram, nem n\u00e9k\u00fcnk, hanem a te nevednek adj dics\u00f5s\u00e9get, a te kegyelmed\u00e9rt \u00e9s h\u00edvs\u00e9ged\u00e9rt!\n115:2 Mi\u00e9rt mondan\u00e1k a pog\u00e1nyok: Hol van h\u00e1t az \u00f5 Isten\u00f6k?\n115:3 Pedig a mi Isten\u00fcnk az \u00e9gben van, \u00e9s a mit akar, azt mind megcselekszi.\n115:4 Azoknak b\u00e1lv\u00e1nya ez\u00fcst \u00e9s arany, emberi kezek munk\u00e1ja.\n115:5 Sz\u00e1jok van, de nem sz\u00f3lanak; szemeik vannak, de nem l\u00e1tnak;\n115:6 F\u00fcleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;\n115:7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, l\u00e1baik vannak, de nem j\u00e1rnak, nem sz\u00f3lanak az \u00f5 torkukkal.\n115:8 Hasonl\u00f3k legyenek azokhoz k\u00e9sz\u00edt\u00f5ik, [\u00e9s] mindazok, a kik b\u00edznak benn\u00f6k!\n115:9 Izr\u00e1el! te az \u00darban b\u00edzz\u00e1l; az ilyenek seg\u00edts\u00e9ge \u00e9s paizsa \u00f5.\n115:10 \u00c1ronnak h\u00e1za! az \u00darban b\u00edzz\u00e1l; az ilyenek seg\u00edts\u00e9ge \u00e9s paizsa \u00f5.\n115:11 A kik f\u00e9litek az Urat, az \u00darban b\u00edzzatok; az ilyenek seg\u00edts\u00e9ge \u00e9s paizsa \u00f5.\n115:12 Az \u00dar megeml\u00e9kezik mi r\u00f3lunk [\u00e9s] meg\u00e1ld [minket]; meg\u00e1ldja Izr\u00e1el h\u00e1z\u00e1t, meg\u00e1ldja \u00c1ronnak h\u00e1z\u00e1t.\n115:13 Meg\u00e1ldja azokat, a kik f\u00e9lik az Urat, a kicsinyeket \u00e9s a nagyokat.\n115:14 Szapor\u00edtson titeket az \u00dar, titeket \u00e9s a ti fiaitokat.\n115:15 \u00c1ldottai vagytok ti az \u00darnak, a ki teremtette a mennyet \u00e9s a f\u00f6ldet.\n115:16 Az egek az \u00darnak egei, de a f\u00f6ldet az ember fiainak adta.\n115:17 Nem a meghaltak dics\u00e9rik az Urat, sem nem azok, a kik al\u00e1sz\u00e1llanak a csendess\u00e9gbe.\n115:18 De mi \u00e1ldjuk az Urat mostant\u00f3l fogva mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n116:1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedez\u00e9seim szav\u00e1t.\n116:2 Mert az \u00f5 f\u00fcl\u00e9t fel\u00e9m ford\u00edtja, az\u00e9rt seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvom \u00f5t eg\u00e9sz \u00e9letemben.\n116:3 K\u00f6r\u00fclvettek engem a hal\u00e1l k\u00f6telei, \u00e9s a pokol szorongattat\u00e1sai t\u00e1madtak meg engem; nyomor\u00fas\u00e1gba \u00e9s \u00edns\u00e9gbe jutottam.\n116:4 \u00c9s az \u00darnak nev\u00e9t seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv\u00e1m: K\u00e9rlek Uram, szabad\u00edtsd meg az \u00e9n lelkemet!\n116:5 Az \u00dar kegyelmes \u00e9s igaz, \u00e9s a mi Isten\u00fcnk irgalmas.\n116:6 Az \u00dar meg\u00f5rzi az al\u00e1zatosokat; \u00e9n \u00fcgyefogyott voltam \u00e9s megszabad\u00edtott engem.\n116:7 T\u00e9rj meg \u00e9n lelkem a te nyugodalmadba, mert az \u00dar j\u00f3l tett teveled.\n116:8 Minthogy megszabad\u00edtottad lelkemet a hal\u00e1lt\u00f3l, szemeimet a k\u00f6nyhullat\u00e1st\u00f3l [\u00e9s] l\u00e1bamat az es\u00e9st\u00f5l:\n116:9 Az \u00dar orcz\u00e1ja el\u00f5tt fogok j\u00e1rni az \u00e9l\u00f5knek f\u00f6ld\u00e9n.\n116:10 Hittem, az\u00e9rt sz\u00f3ltam; [noha] igen megal\u00e1ztatott val\u00e9k.\n116:11 Cs\u00fcggedez\u00e9semben ezt mondtam \u00e9n: Minden ember hazug.\n116:12 Mivel fizessek az \u00darnak minden hozz\u00e1m val\u00f3 j\u00f3t\u00e9tem\u00e9ny\u00e9\u00e9rt?\n116:13 A szabadul\u00e1s\u00e9rt val\u00f3 poharat felemelem, \u00e9s az \u00darnak nev\u00e9t h\u00edvom seg\u00edts\u00e9g\u00fcl.\n116:14 Az \u00dar ir\u00e1nt val\u00f3 fogad\u00e1saimat megadom az \u00f5 eg\u00e9sz n\u00e9pe el\u00f5tt.\n116:15 Az \u00dar szemei el\u00f5tt dr\u00e1ga az \u00f5 kegyeseinek hal\u00e1la.\n116:16 Uram! \u00e9n bizony\u00e1ra a te szolg\u00e1d vagyok; szolg\u00e1d vagyok \u00e9n, a te szolg\u00e1l\u00f3 le\u00e1nyodnak fia, te oldoztad ki az \u00e9n k\u00f6teleimet.\n116:17 N\u00e9ked \u00e1ldozom h\u00e1laad\u00e1snak \u00e1ldozat\u00e1val, \u00e9s az \u00dar nev\u00e9t h\u00edvom seg\u00edts\u00e9g\u00fcl.\n116:18 Az \u00dar ir\u00e1nt val\u00f3 fogad\u00e1saimat megadom az \u00f5 eg\u00e9sz n\u00e9pe el\u00f5tt,\n116:19 Az \u00dar h\u00e1z\u00e1nak torn\u00e1czaiban, te benned, oh Jeruzs\u00e1lem! Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n117:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat mind, ti pog\u00e1nyok; magasztalj\u00e1k \u00f5t mind a n\u00e9pek!\n117:2 Mert nagy az \u00f5 kegyelmess\u00e9ge mi hozz\u00e1nk, \u00e9s az \u00darnak igazs\u00e1ga megmarad \u00f6r\u00f6kk\u00e9. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n118:1 Magasztalj\u00e1tok az Urat, mert j\u00f3, mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme!\n118:2 Mondja h\u00e1t Izr\u00e1el, hogy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme!\n118:3 Mondja h\u00e1t az \u00c1ron h\u00e1za, hogy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme!\n118:4 Mondj\u00e1k h\u00e1t, a kik f\u00e9lik az Urat, hogy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme!\n118:5 Sz\u00fcks\u00e9gemben seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv\u00e1m az Urat, meghallgatott [\u00e9s] t\u00e1gas t\u00e9rre [tett] engem az \u00dar.\n118:6 Velem van az \u00dar, nem f\u00e9lek; mit \u00e1rthat n\u00e9kem ember?\n118:7 Velem van az \u00dar az \u00e9n seg\u00edt\u00f5im k\u00f6zt, \u00e9s n\u00e9zni fogok az \u00e9n gy\u00fbl\u00f6l\u00f5imre.\n118:8 Jobb az \u00darban b\u00edzni, mint emberekben rem\u00e9nykedni.\n118:9 Jobb az \u00darban b\u00edzni, mint f\u00f5emberekben rem\u00e9nykedni.\n118:10 K\u00f6r\u00fclvettek engem mind a pog\u00e1nyok, de az \u00dar nev\u00e9ben elveszt\u00e9m \u00f5ket.\n118:11 K\u00f6r\u00fclvettek, bizony k\u00f6r\u00fclvettek engem, de az \u00dar nev\u00e9ben elveszt\u00e9m \u00f5ket.\n118:12 K\u00f6r\u00fclvettek engem, mint m\u00e9hek; eloltattak, mint t\u00f6vis-t\u00fbz, mert az \u00dar nev\u00e9ben elveszt\u00e9m \u00f5ket.\n118:13 Igen tasz\u00edtott\u00e1l engem, hogy elessem; de az \u00dar megseg\u00edtett engem.\n118:14 Er\u00f5ss\u00e9gem \u00e9s \u00e9nekem az \u00dar, \u00e9s \u00f5 l\u00f5n n\u00e9kem szabadul\u00e1sul.\n118:15 V\u00edgass\u00e1gnak \u00e9s szabadul\u00e1snak szava van az igazak s\u00e1toraiban: Az \u00darnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!\n118:16 Az \u00darnak jobbkeze felmagasztaltatott; az \u00darnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!\n118:17 Nem halok meg, hanem \u00e9lek, \u00e9s hirdetem az \u00darnak cselekedeteit!\n118:18 Kem\u00e9nyen megostorozott engem az \u00dar; de nem adott \u00e1t engem a hal\u00e1lnak.\n118:19 Nyiss\u00e1tok meg n\u00e9kem az igazs\u00e1gnak kapuit, hogy bemenjek azokon [\u00e9s] dics\u00e9rjem az Urat!\n118:20 Ez az \u00darnak kapuja; igazak mennek be azon.\n118:21 Magasztallak t\u00e9ged, hogy meghallgatt\u00e1l, \u00e9s szabad\u00edt\u00e1somul lett\u00e9l!\n118:22 A k\u00f5 a melyet az \u00e9p\u00edt\u00f5k megvetettek, szegeletk\u00f5v\u00e9 lett!\n118:23 Az \u00dart\u00f3l lett ez, csod\u00e1latos ez a mi szemeink el\u00f5tt!\n118:24 Ez a nap az, a melyet az \u00dar rendelt; \u00f6rvendezz\u00fcnk \u00e9s v\u00edgadjunk ezen!\n118:25 Oh Uram, seg\u00edts most; oh Uram, adj most j\u00f3 el\u00f5menetelt!\n118:26 \u00c1ldott, a ki j\u00f5 az \u00darnak nev\u00e9ben; \u00e1ldunk titeket, a kik az \u00dar h\u00e1z\u00e1b\u00f3l val\u00f3k vagytok!\n118:27 Isten az \u00dar \u00e9s \u00f5 vil\u00e1gos\u00edtott meg minket. K\u00f6telekkel k\u00f6ss\u00e9tek az \u00fcnnepi \u00e1ldozatot az olt\u00e1r szarv\u00e1hoz.\n118:28 Istenem vagy te, az\u00e9rt h\u00e1l\u00e1t adok n\u00e9ked! \u00c9n Istenem, magasztallak t\u00e9ged.\n118:29 Magasztalj\u00e1tok az Urat, mert j\u00f3; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme!\n119:1 Boldogok, a kiknek \u00fatjok feddhetetlen, a kik az \u00dar t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben j\u00e1rnak.\n119:2 Boldogok, a kik meg\u00f5rzik az \u00f5 bizonys\u00e1gait, [\u00e9s] teljes sz\u00edvb\u00f5l keresik \u00f5t.\n119:3 \u00c9s nem cselekesznek hamiss\u00e1got; az \u00f5 \u00fataiban j\u00e1rnak.\n119:4 Te parancsoltad [Uram,] hogy hat\u00e1rozataidat j\u00f3l meg\u00f5rizz\u00fck.\n119:5 Vajha igazgattatn\u00e1nak az \u00e9n \u00fataim a te rendel\u00e9seid meg\u00f5rz\u00e9s\u00e9re!\n119:6 Akkor nem sz\u00e9gyen\u00fcln\u00e9k meg, ha figyeln\u00e9k minden parancsolatodra!\n119:7 H\u00e1l\u00e1t adok n\u00e9ked tiszta sz\u00edvb\u00f5l, hogy megtan\u00edtott\u00e1l engem a te igazs\u00e1god \u00edt\u00e9leteire.\n119:8 A te rendel\u00e9seidet meg\u00f5rz\u00f6m; soha ne hagyj el engem!\n119:9 Mi m\u00f3don \u00f5rizheti meg tiszt\u00e1n az ifj\u00fa az \u00f5 \u00fat\u00e1t, ha nem a te besz\u00e9dednek megtart\u00e1sa \u00e1ltal?\n119:10 Teljes sz\u00edvb\u00f5l kerestelek t\u00e9ged: ne engedj elt\u00e9vedeznem a te parancsolataidt\u00f3l!\n119:11 Sz\u00edvembe rejtettem a te besz\u00e9dedet, hogy ne v\u00e9tkezzem ellened.\n119:12 \u00c1ldott vagy te, Uram! Tan\u00edts meg engem a te rendel\u00e9seidre.\n119:13 Ajkaimmal hirdetem a te sz\u00e1dnak minden \u00edt\u00e9let\u00e9t.\n119:14 Ink\u00e1bb gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m a te bizonys\u00e1gaidnak \u00fatj\u00e1ban, mint minden gazdags\u00e1gban.\n119:15 A te hat\u00e1rozataidr\u00f3l gondolkodom, \u00e9s a te \u00f6sv\u00e9nyeidre n\u00e9zek.\n119:16 Gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m a te rendel\u00e9seidben; a te besz\u00e9dedr\u00f5l nem feledkezem el.\n119:17 T\u00e9gy j\u00f3l a te szolg\u00e1ddal, hogy \u00e9ljek \u00e9s megtartsam a te besz\u00e9dedet.\n119:18 Nyisd meg az \u00e9n szemeimet, hogy szeml\u00e9ljem a te t\u00f6rv\u00e9nyednek csod\u00e1latos volt\u00e1t.\n119:19 J\u00f6vev\u00e9ny vagyok e f\u00f6ld\u00f6n, ne rejtsd el t\u00f5lem a te parancsolataidat.\n119:20 Elfogyatkozik az \u00e9n lelkem, a te \u00edt\u00e9leteid ut\u00e1n val\u00f3 sz\u00fcntelen v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s miatt.\n119:21 Megdorg\u00e1lod a kev\u00e9lyeket; \u00e1tkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidt\u00f3l.\n119:22 Ford\u00edtsd el r\u00f3lam a szidalmat \u00e9s gyal\u00e1zatot, mert meg\u00f5riztem a te bizonys\u00e1gaidat!\n119:23 M\u00e9g ha fejedelmek \u00f6ssze\u00fclnek, ellenem besz\u00e9lnek is; a te szolg\u00e1d a te rendel\u00e9seidr\u00f5l gondolkodik.\n119:24 A te bizonys\u00e1gaid \u00e9n gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9gem, [\u00e9s] \u00e9n tan\u00e1csad\u00f3im.\n119:25 Lelkem a porhoz tapad; eleven\u00edts meg engem a te ig\u00e9reted szerint.\n119:26 \u00dataimat elbesz\u00e9ltem el\u00f5tted \u00e9s te meghallgatt\u00e1l engem; tan\u00edts meg a te rendel\u00e9seidre!\n119:27 Add \u00e9rtenem a te hat\u00e1rozataidnak \u00fat\u00e1t, hogy gondolkodjam a te csod\u00e1latos dolgaidr\u00f3l!\n119:28 S\u00edr a lelkem a keser\u00fbs\u00e9g miatt; vigasztalj meg a te ig\u00e9d szerint!\n119:29 A hamiss\u00e1gnak \u00fatj\u00e1t t\u00e1voztasd el t\u00f5lem, \u00e9s a te t\u00f6rv\u00e9nyeddel aj\u00e1nd\u00e9kozz meg engem!\n119:30 Az igazs\u00e1g \u00fatj\u00e1t v\u00e1lasztottam; a te \u00edt\u00e9leteid forognak el\u00f5ttem.\n119:31 Ragaszkodom a te bizonys\u00e1gaidhoz; Uram, ne hagyj megsz\u00e9gyen\u00fclni!\n119:32 A te parancsolataidnak \u00fatj\u00e1n j\u00e1rok, ha megvigasztalod az \u00e9n sz\u00edvemet!\n119:33 Tan\u00edts meg Uram a te rendel\u00e9seidnek \u00fatj\u00e1ra, hogy meg\u00f5rizzem azt mindv\u00e9gig.\n119:34 Oktass, hogy meg\u00f5rizzem a te t\u00f6rv\u00e9nyedet, \u00e9s megtartsam azt teljes sz\u00edvemb\u00f5l.\n119:35 Vez\u00e9relj a te parancsolataidnak \u00fatj\u00e1n, mert gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m abban.\n119:36 Hajtsd sz\u00edvemet a te bizonys\u00e1gaidhoz, \u00e9s ne a telhetetlens\u00e9gre.\n119:37 Ford\u00edtsd el az \u00e9n szemeimet, hogy ne l\u00e1ssanak hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1got; a te \u00fatadon \u00e9ltess engemet.\n119:38 Teljes\u00edtsd ig\u00e9retedet a te szolg\u00e1dnak, a ki f\u00e9l t\u00e9ged.\n119:39 Ford\u00edtsd el t\u00f5lem a gyal\u00e1zatot, a mit\u00f5l f\u00e9lek; hiszen j\u00f3k a te \u00edt\u00e9leteid.\n119:40 \u00cdm\u00e9, kiv\u00e1nkozom a te hat\u00e1rozataid ut\u00e1n; \u00e9ltess engem a te igazs\u00e1god \u00e1ltal.\n119:41 \u00c9s sz\u00e1lljon re\u00e1m, Uram, a te kegyelmed, a te szabad\u00edt\u00e1sod, a mint megig\u00e9rted,\n119:42 Hogy megfelelhessek az engem gyal\u00e1z\u00f3nak, hiszen bizodalmam van a te ig\u00e9dben!\n119:43 \u00c9s az igazs\u00e1gnak besz\u00e9d\u00e9t se vedd el soha az \u00e9n sz\u00e1mt\u00f3l, mert v\u00e1rom a te \u00edt\u00e9leteidet!\n119:44 \u00c9s megtartom a te t\u00f6rv\u00e9nyedet mindenkor \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n119:45 \u00c9s t\u00e1gas t\u00e9ren j\u00e1rok, mert a te hat\u00e1rozataidat keresem.\n119:46 \u00c9s a kir\u00e1lyok el\u00f5tt sz\u00f3lok a te bizonys\u00e1gaidr\u00f3l, \u00e9s nem sz\u00e9gyen\u00fcl\u00f6k meg.\n119:47 \u00c9s gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.\n119:48 \u00c9s felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, \u00e9s gondolkodom a te rendel\u00e9seidr\u00f5l.\n119:49 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg a te szolg\u00e1dnak [adott] ig\u00e9dr\u00f5l, a melyhez n\u00e9kem rem\u00e9nys\u00e9get adt\u00e1l!\n119:50 Ez vigasztal\u00e1som nyomor\u00fas\u00e1gomban, mert a te besz\u00e9ded megeleven\u00edt engem.\n119:51 A kev\u00e9lyek szerfelett g\u00fanyoltak engem; nem hajlottam el a te t\u00f6rv\u00e9nyedt\u00f5l.\n119:52 Megeml\u00e9kezem a te \u00f6r\u00f6kt\u00f5l fogva val\u00f3 \u00edt\u00e9leteidr\u00f5l Uram, \u00e9s vigasztal\u00f3dom.\n119:53 Harag vett rajtam er\u00f5t az istentelenek miatt, a kik elhagyt\u00e1k a te t\u00f6rv\u00e9nyedet.\n119:54 \u00c9nek volt r\u00e1m n\u00e9zve minden parancsolatod bujdos\u00e1somnak hajl\u00e9k\u00e1ban.\n119:55 Uram! a te nevedr\u00f5l eml\u00e9kezem \u00e9jjel, \u00e9s megtartom a te t\u00f6rv\u00e9nyedet.\n119:56 Ez jutott n\u00e9kem, hogy a te hat\u00e1rozataidat meg\u00f5riztem.\n119:57 Azt mond\u00e1m Uram, hogy az \u00e9n r\u00e9szem a te besz\u00e9deidnek megtart\u00e1sa.\n119:58 Teljes sz\u00edvb\u00f5l k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6k a te sz\u00edned el\u00f5tt: k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam a te ig\u00e9reted szerint!\n119:59 Meggondoltam az \u00e9n \u00fataimat, \u00e9s l\u00e1baimat a te bizonys\u00e1gaidhoz ford\u00edtom.\n119:60 Sietek \u00e9s nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.\n119:61 Az istentelenek k\u00f6telei k\u00f6r\u00fclker\u00edtettek engem; [de] a te t\u00f6rv\u00e9nyedr\u00f5l el nem feledkezem.\n119:62 \u00c9jf\u00e9lkor felkelek, hogy h\u00e1l\u00e1t adjak n\u00e9ked, igazs\u00e1god \u00edt\u00e9letei\u00e9rt.\n119:63 T\u00e1rsok vagyok mindazoknak, a kik f\u00e9lnek t\u00e9ged, \u00e9s a kik hat\u00e1rozataidat megtartj\u00e1k.\n119:64 A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e f\u00f6ld: tan\u00edts meg engem rendel\u00e9seidre!\n119:65 J\u00f3t cselekedt\u00e9l a te szolg\u00e1ddal, Uram, a te ig\u00e9d szerint.\n119:66 Az okoss\u00e1gnak \u00e9s tudom\u00e1nynak dr\u00e1ga volt\u00e1ra tan\u00edts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.\n119:67 Minekel\u00f5tte megal\u00e1ztattam, t\u00e9velyegtem vala; most pedig vigy\u00e1zok a te sz\u00f3dra.\n119:68 J\u00f3 vagy te \u00e9s j\u00f3ltev\u00f5, tan\u00edts meg engem a te rendel\u00e9seidre.\n119:69 A kev\u00e9lyek hazugs\u00e1got k\u00f6lt\u00f6ttek re\u00e1m, [de] \u00e9n teljes sz\u00edvb\u00f5l megtartom a te parancsolataidat.\n119:70 K\u00f6v\u00e9r az \u00f5 sz\u00edv\u00f6k, mint a h\u00e1j; de \u00e9n a te t\u00f6rv\u00e9nyedben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m.\n119:71 J\u00f3 n\u00e9kem, hogy megal\u00e1zt\u00e1l, az\u00e9rt, hogy megtanuljam a te rendel\u00e9seidet.\n119:72 A te sz\u00e1dnak t\u00f6rv\u00e9nye jobb n\u00e9kem, mint sok ezer arany \u00e9s ez\u00fcst.\n119:73 A te kezeid teremtettek \u00e9s er\u00f5s\u00edtettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.\n119:74 A kik t\u00e9ged f\u00e9lnek, l\u00e1tnak engem \u00e9s \u00f6rvendeznek, mivel a te ig\u00e9dben van az \u00e9n rem\u00e9nys\u00e9gem.\n119:75 Tudom Uram, hogy a te \u00edt\u00e9leteid igazak, \u00e9s igazs\u00e1gosan al\u00e1zt\u00e1l meg engem.\n119:76 Legyen velem a te kegyelmed, hogy megv\u00edgasztal\u00f3djam a te szolg\u00e1dnak tett ig\u00e9reted szerint.\n119:77 Sz\u00e1lljon re\u00e1m a te irgalmass\u00e1god, hogy \u00e9ljek, mert a te t\u00f6rv\u00e9nyedben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m.\n119:78 Sz\u00e9gyen\u00fcljenek meg a kev\u00e9lyek, a kik csal\u00e1rdul elnyomtak engem, [holott] \u00e9n a te hat\u00e1rozataidr\u00f3l gondolkodom.\n119:79 Forduljanak hozz\u00e1m, a kik t\u00e9ged f\u00e9lnek, \u00e9s ismerik a te bizonys\u00e1gaidat!\n119:80 Legyen az \u00e9n sz\u00edvem feddhetetlen a te rendel\u00e9seidben, hogy meg ne sz\u00e9gyen\u00fcljek.\n119:81 Elfogyatkozik az \u00e9n lelkem a te szabad\u00edt\u00e1sod [kiv\u00e1n\u00e1sa] miatt; a te ig\u00e9dben van az \u00e9n rem\u00e9nys\u00e9gem.\n119:82 A te besz\u00e9ded [kiv\u00e1n\u00e1sa] miatt elfogyatkoznak az \u00e9n szemeim, mondv\u00e1n: mikor v\u00edgasztalsz meg engem?\n119:83 Noha olyann\u00e1 lettem, mint a f\u00fcst\u00f6n lev\u00f5 t\u00f6ml\u00f5; a te rendel\u00e9seidr\u00f5l el nem feledkezem.\n119:84 Mennyi a te szolg\u00e1dnak napja, [\u00e9s] mikor tartasz \u00edt\u00e9letet az \u00e9n \u00fcld\u00f6z\u00f5im felett?\n119:85 Vermet \u00e1stak n\u00e9kem a kev\u00e9lyek, a kik nem a te t\u00f6rv\u00e9nyed szerint [\u00e9lnek.]\n119:86 Minden parancsolatod igaz; csal\u00e1rdul \u00fcld\u00f6znek engem; seg\u00edts meg engem!\n119:87 Csaknem semmiv\u00e9 tettek engem e f\u00f6ld\u00f6n, de \u00e9n nem hagytam el a te hat\u00e1rozataidat.\n119:88 A te kegyelmed szerint eleven\u00edts meg engem, hogy meg\u00f5rizhessem a te sz\u00e1dnak bizonys\u00e1gait.\n119:89 Uram! \u00f6r\u00f6kk\u00e9 megmarad a te ig\u00e9d a mennyben.\n119:90 Nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre van a te igazs\u00e1god, te er\u00f5s\u00edtetted meg a f\u00f6ldet \u00e9s \u00e1ll az.\n119:91 A te \u00edt\u00e9leteid szerint \u00e1ll minden ma is; mert minden, a mi van, te n\u00e9ked szolg\u00e1l.\n119:92 Ha nem a te t\u00f6rv\u00e9nyed lett volna az \u00e9n gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9gem, akkor elvesztem volna az \u00e9n nyomor\u00fas\u00e1gomban.\n119:93 Soha sem feledkezem el a te hat\u00e1rozataidr\u00f3l, mert azok \u00e1ltal eleven\u00edtett\u00e9l meg engem.\n119:94 Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te hat\u00e1rozataidat keresem.\n119:95 V\u00e1rtak r\u00e1m a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] \u00e9n a te bizonys\u00e1gaidra figyelek.\n119:96 L\u00e1tom, minden t\u00f6k\u00e9letes dolognak v\u00e9ge van, de a te parancsolatodnak nincs hat\u00e1ra.\n119:97 Mely igen szeretem a te t\u00f6rv\u00e9nyedet, eg\u00e9sz napestig arr\u00f3l gondolkodom!\n119:98 Az \u00e9n ellens\u00e9geimn\u00e9l b\u00f6lcsebb\u00e9 teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.\n119:99 Minden tan\u00edt\u00f3mn\u00e1l \u00e9rtelmesebb lettem, mert a te bizonys\u00e1gaid az \u00e9n gondolataim.\n119:100 El\u00f5rel\u00e1t\u00f3bb vagyok, mint az \u00f6reg emberek, mert vigy\u00e1zok a te hat\u00e1rozataidra.\n119:101 Minden gonosz \u00f6sv\u00e9nyt\u00f5l visszatart\u00f3ztattam l\u00e1baimat, hogy megtartsam a te besz\u00e9dedet.\n119:102 Nem t\u00e1voztam el a te \u00edt\u00e9leteidt\u00f5l, mert te oktatt\u00e1l engem.\n119:103 Mily \u00e9des az \u00e9n \u00ednyemnek a te besz\u00e9ded; m\u00e9zn\u00e9l [\u00e9desbb] az az \u00e9n sz\u00e1mnak!\n119:104 A te hat\u00e1rozataidb\u00f3l leszek \u00e9rtelmes, gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m az\u00e9rt a hamiss\u00e1gnak minden \u00f6sv\u00e9ny\u00e9t.\n119:105 Az \u00e9n l\u00e1bamnak sz\u00f6v\u00e9tneke a te ig\u00e9d, \u00e9s \u00f6sv\u00e9nyemnek vil\u00e1goss\u00e1ga.\n119:106 Megesk\u00fcdtem \u00e9s meg\u00e1llom, hogy megtartom a te igazs\u00e1godnak \u00edt\u00e9leteit.\n119:107 Felette nagy nyomor\u00fas\u00e1gban vagyok; Uram, eleven\u00edts meg a te ig\u00e9d szerint.\n119:108 Sz\u00e1jamnak \u00f6nk\u00e9ntes \u00e1ldozatai legyenek kedvesek el\u00f5tted Uram! \u00e9s tan\u00edts meg a te \u00edt\u00e9leteidre.\n119:109 Lelkem mindig veszedelemben van, mindaz\u00e1ltal a te t\u00f6rv\u00e9nyedr\u00f5l el nem feledkezem.\n119:110 T\u00f5rt vetettek ellenem az istentelenek, de a te hat\u00e1rozataidt\u00f3l el nem t\u00e9velyedtem.\n119:111 A te bizonys\u00e1gaid az \u00e9n \u00f6r\u00f6ks\u00e9gem mindenha, mert sz\u00edvemnek \u00f6r\u00f6mei azok.\n119:112 Az \u00e9n sz\u00edvem hajlik a te rendel\u00e9seid teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re mindenha [\u00e9s] mindv\u00e9gig.\n119:113 Az \u00e1llhatatlanokat gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m, de a te t\u00f6rv\u00e9nyedet szeretem.\n119:114 Mened\u00e9kem \u00e9s paizsom vagy te; ig\u00e9dben van az \u00e9n rem\u00e9nys\u00e9gem.\n119:115 T\u00e1vozzatok t\u00f5lem gonoszok, hogy meg\u00f5rizzem az \u00e9n Istenemnek parancsolatait.\n119:116 T\u00e1mogass engem a te besz\u00e9ded szerint, hogy \u00e9ljek, \u00e9s ne engedd, hogy megsz\u00e9gyen\u00fcljek rem\u00e9nys\u00e9gemben.\n119:117 Seg\u00e9lj, hogy megmaradjak, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6djem a te rendel\u00e9seidben sz\u00fcntelen.\n119:118 Megtapodod mindazokat, a kik rendel\u00e9seidt\u00f5l elhajolnak, mert az \u00f5 \u00e1lnoks\u00e1guk hazugs\u00e1g.\n119:119 Mint salakot mind elveted e f\u00f6ldnek istenteleneit, az\u00e9rt szeretem a te bizonys\u00e1gaidat.\n119:120 Borzad testem a t\u00f5led val\u00f3 f\u00e9lelem miatt, \u00e9s f\u00e9lek a te \u00edt\u00e9leteidt\u00f5l.\n119:121 M\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1got \u00e9s igazs\u00e1got cselekedtem; ne adj \u00e1t nyomorgat\u00f3imnak!\n119:122 L\u00e9gy kezes a te szolg\u00e1d\u00e9rt az \u00f5 jav\u00e1ra, hogy a kev\u00e9lyek el ne nyomjanak engem.\n119:123 Szemeim epekednek a te szabad\u00edt\u00e1sod \u00e9s a te igazs\u00e1god besz\u00e9de ut\u00e1n.\n119:124 Cselekedj\u00e9l a te szolg\u00e1ddal a te kegyelmess\u00e9ged szerint, \u00e9s a te rendel\u00e9seidre tan\u00edts meg engem!\n119:125 Szolg\u00e1d vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonys\u00e1gaidat!\n119:126 Ideje, hogy az \u00dar cselekedj\u00e9k; megrontott\u00e1k a te t\u00f6rv\u00e9nyedet.\n119:127 Ink\u00e1bb szeretem az\u00e9rt a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtiszt\u00e1bb aranyat.\n119:128 Igaznak tartom az\u00e9rt minden hat\u00e1rozatodat, \u00e9s a hamiss\u00e1gnak minden \u00f6sv\u00e9ny\u00e9t gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m.\n119:129 Csod\u00e1latosak a te bizonys\u00e1gaid, az\u00e9rt az \u00e9n lelkem meg\u00f5rzi azokat.\n119:130 A te besz\u00e9ded megnyilatkoz\u00e1sa vil\u00e1goss\u00e1got ad, [\u00e9s] oktatja az egy\u00fcgy\u00fbeket.\n119:131 Sz\u00e1jamat felt\u00e1tom \u00e9s lihegek, mert kiv\u00e1nom a te parancsolataidat.\n119:132 Tekints re\u00e1m \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtam, a mik\u00e9pen szokt\u00e1l a te nevednek kedvel\u00f5in.\n119:133 Vez\u00e9reld \u00fatamat a te ig\u00e9d szerint, \u00e9s ne engedd, hogy valami hamiss\u00e1g uralkodj\u00e9k rajtam!\n119:134 Oltalmazz meg az emberek er\u00f5szakoss\u00e1g\u00e1t\u00f3l, hogy meg\u00f5rizzem a te hat\u00e1rozataidat!\n119:135 A te orcz\u00e1dat vil\u00e1gos\u00edtsd meg a te szolg\u00e1don, \u00e9s tan\u00edts meg a te rendel\u00e9seidre!\n119:136 V\u00edznek foly\u00e1sai erednek az \u00e9n szemeimb\u00f5l azok miatt, a kik nem tartj\u00e1k meg a te t\u00f6rv\u00e9nyedet.\n119:137 Igaz vagy Uram, \u00e9s a te \u00edt\u00e9leted igazs\u00e1gos.\n119:138 A te bizonys\u00e1gaidat igazs\u00e1gban \u00e9s h\u00fbs\u00e9gben jelentetted meg, \u00e9s mindenek felett val\u00f3 egyeness\u00e9gben.\n119:139 Buzg\u00f3s\u00e1gom megem\u00e9szt engem, mert elfeledkeztek a te besz\u00e9dedr\u00f5l az \u00e9n ellens\u00e9geim.\n119:140 Felett\u00e9bb tiszta a te besz\u00e9ded, \u00e9s a te szolg\u00e1d szereti azt.\n119:141 Kicsiny vagyok \u00e9n \u00e9s megvetett, [de] a te hat\u00e1rozataidr\u00f3l el nem feledkezem.\n119:142 A te igazs\u00e1god igazs\u00e1g \u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00e9s a te t\u00f6rv\u00e9nyed igaz.\n119:143 Nyomor\u00fas\u00e1g \u00e9s keser\u00fbs\u00e9g \u00e9rt engem, [de] a te parancsolataid gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9geim n\u00e9kem.\n119:144 A te bizonys\u00e1gaidnak igazs\u00e1ga \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3; oktass, hogy \u00e9ljek!\n119:145 Teljes sz\u00edvb\u00f5l ki\u00e1ltok hozz\u00e1d, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendel\u00e9seidet.\n119:146 Seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvlak: tarts meg engem, \u00e9s meg\u00f5rz\u00f6m a te bizonys\u00e1gaidat.\n119:147 Hajnal el\u00f5tt felkelek, ki\u00e1ltok hozz\u00e1d; a te besz\u00e9dedben van rem\u00e9nys\u00e9gem.\n119:148 Szemeim megel\u00f5zik az \u00e9jjeli \u00f5rs\u00e9get, hogy a te besz\u00e9dedr\u00f5l gondolkodjam.\n119:149 Hallgasd meg az \u00e9n sz\u00f3mat a te kegyelmess\u00e9ged szerint, Uram! Eleven\u00edts meg a te j\u00f3voltod szerint!\n119:150 K\u00f6zelgetnek [hozz\u00e1m] az \u00e9n gonosz h\u00e1borgat\u00f3im, a kik a te t\u00f6rv\u00e9nyedt\u00f5l messze t\u00e1voztak.\n119:151 K\u00f6zel vagy te, Uram! \u00e9s minden te parancsolatod igazs\u00e1g.\n119:152 R\u00e9gt\u00f5l fogva tudom a te bizonys\u00e1gaid fel\u00f5l, hogy azokat \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e1lland\u00f3kk\u00e1 tetted.\n119:153 L\u00e1sd meg az \u00e9n nyomor\u00fas\u00e1gomat \u00e9s szabad\u00edts meg engem; mert a te t\u00f6rv\u00e9nyedr\u00f5l nem felejtkezem el!\n119:154 Te perelj peremben \u00e9s ments meg; a te besz\u00e9ded szerint eleven\u00edts meg engem!\n119:155 T\u00e1vol van a gonoszokt\u00f3l a szabad\u00edt\u00e1s, mert nem t\u00f6r\u00f5dnek a te rendel\u00e9seiddel.\n119:156 Nagy a te irgalmass\u00e1god, Uram! A te \u00edt\u00e9letid szerint eleven\u00edts meg engem.\n119:157 Sokan vannak az \u00e9n h\u00e1borgat\u00f3im \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00f5im, [de] nem t\u00e9rek el a te bizonys\u00e1gaidt\u00f3l.\n119:158 L\u00e1ttam a h\u00fbteleneket \u00e9s megundorodtam, hogy a te mond\u00e1sodat meg nem tartj\u00e1k.\n119:159 L\u00e1sd meg Uram, hogy a te hat\u00e1rozataidat szeretem; a te kegyelmess\u00e9ged szerint eleven\u00edts meg engem!\n119:160 A te ig\u00e9dnek summ\u00e1ja igazs\u00e1g, \u00e9s a te igazs\u00e1god \u00edt\u00e9lete mind \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3.\n119:161 A fejedelmek ok n\u00e9lk\u00fcl \u00fcld\u00f6ztek engem; [de] a te ig\u00e9dt\u00f5l f\u00e9lt az \u00e9n sz\u00edvem.\n119:162 Gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m a te besz\u00e9dedben, mint a ki nagy nyeres\u00e9get tal\u00e1lt.\n119:163 A hamiss\u00e1got gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m \u00e9s \u00fat\u00e1lom; a te t\u00f6rv\u00e9nyedet szeretem.\n119:164 Naponk\u00e9nt h\u00e9tszer dics\u00e9rlek t\u00e9ged, a te igazs\u00e1godnak \u00edt\u00e9letei\u00e9rt.\n119:165 A te t\u00f6rv\u00e9nyed kedvel\u00f5inek nagy b\u00e9kess\u00e9g\u00f6k van, \u00e9s nincs b\u00e1nt\u00f3d\u00e1suk.\n119:166 V\u00e1rom a te szabad\u00edt\u00e1sodat, oh Uram! \u00e9s a te parancsolataidat cselekszem.\n119:167 Az \u00e9n lelkem megtartja a te bizonys\u00e1gaidat, \u00e9s azokat igen szeretem.\n119:168 Megtartom a te hat\u00e1rozataidat \u00e9s bizonys\u00e1gaidat, mert minden \u00fatam nyilv\u00e1n van el\u00f5tted.\n119:169 Oh Uram! hadd sz\u00e1lljon az \u00e9n k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sem a te sz\u00edned el\u00e9; t\u00e9gy b\u00f6lcscs\u00e9 engem a te ig\u00e9d szerint.\n119:170 Jusson el\u00f5dbe az \u00e9n im\u00e1ds\u00e1gom; a te besz\u00e9ded szerint szabad\u00edts meg engem!\n119:171 Ajkaim dics\u00e9retet zengjenek, mert megtan\u00edtasz a te rendel\u00e9seidre.\n119:172 Nyelvem a te besz\u00e9dedr\u00f5l \u00e9nekel, mert minden parancsolatod igaz.\n119:173 Legyen seg\u00edts\u00e9gemre a te kezed, mert a te hat\u00e1rozataidat v\u00e1lasztottam!\n119:174 Uram! v\u00e1gy\u00f3dom a te szabad\u00edt\u00e1sod ut\u00e1n, \u00e9s a te t\u00f6rv\u00e9nyed n\u00e9kem gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9gem.\n119:175 \u00c9ljen az \u00e9n lelkem, hogy dics\u00e9rjen t\u00e9ged, \u00e9s a te \u00edt\u00e9leteid seg\u00edtsenek rajtam!\n119:176 T\u00e9velygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolg\u00e1dat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!\n120:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n120:2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajakt\u00f3l [\u00e9s ]a csal\u00e1rd nyelvt\u00f5l!\n120:3 Mit adjanak n\u00e9ked, vagy mit nyujtsanak n\u00e9ked, te csal\u00e1rd nyelv?!\n120:4 Vit\u00e9znek hegyes nyilait feny\u00f5fa par\u00e1zs\u00e1val.\n120:5 Jaj n\u00e9kem, hogy M\u00e9sekben bujdosom \u00e9s a K\u00e9d\u00e1r s\u00e1trai k\u00f6zt lakom!\n120:6 Sok ideje lakozik az \u00e9n lelkem a b\u00e9kess\u00e9gnek gy\u00fbl\u00f6l\u00f5ivel!\n120:7 Magam vagyok a b\u00e9kess\u00e9g, de mihelyt megsz\u00f3lalok, \u00f5k viadalra [k\u00e9szek.]\n121:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n121:2 Az \u00e9n seg\u00edts\u00e9gem az \u00dart\u00f3l van, a ki teremtette az eget \u00e9s f\u00f6ldet.\n121:3 Nem engedi, hogy l\u00e1bad inogjon; nem szunnyad el a te \u00f5riz\u00f5d.\n121:4 \u00cdm\u00e9, nem szunnyad \u00e9s nem alszik az Izr\u00e1elnek \u00f5riz\u00f5je!\n121:5 Az \u00dar a te \u00f5riz\u00f5d, az \u00dar a te \u00e1rny\u00e9kod a te jobbkezed fel\u00f5l.\n121:6 Nappal a nap meg nem sz\u00far t\u00e9ged, sem \u00e9jjel a hold.\n121:7 Az \u00dar meg\u00f5riz t\u00e9ged minden gonoszt\u00f3l, meg\u00f5rzi a te lelkedet.\n121:8 Meg\u00f5rzi az \u00dar a te ki- \u00e9s bemeneteledet, mostant\u00f3l fogva mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n122:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke, D\u00e1vidt\u00f3l. \u00d6rvendezek, mikor mondj\u00e1k n\u00e9kem: Menj\u00fcnk el az \u00dar h\u00e1z\u00e1ba!\n122:2 Ott \u00e1lltak a mi l\u00e1baink a te kapuidban, oh Jeruzs\u00e1lem!\n122:3 Jeruzs\u00e1lem, te [sz\u00e9pen] \u00e9p\u00fclt, mint a j\u00f3l egybeszerkesztett v\u00e1ros!\n122:4 A hov\u00e1 felj\u00e1rnak a nemzets\u00e9gek, az \u00darnak nemzets\u00e9gei, bizonys\u00e1gul Izr\u00e1elnek, az \u00dar nev\u00e9nek tisztelet\u00e9re.\n122:5 Mert ott \u00fclnek az \u00edt\u00e9l\u00f5sz\u00e9kek, D\u00e1vid h\u00e1z\u00e1nak sz\u00e9kei.\n122:6 K\u00f6ny\u00f6r\u00f6gjetek Jeruzs\u00e1lem b\u00e9kess\u00e9g\u00e9\u00e9rt; legyenek boldogok a t\u00e9ged szeret\u00f5k!\n122:7 B\u00e9kess\u00e9g legyen a te v\u00e1rfalaid k\u00f6z\u00f6tt, csendess\u00e9g a te palot\u00e1idban.\n122:8 Aty\u00e1mfiai\u00e9rt \u00e9s bar\u00e1taim\u00e9rt hadd mondhassam: b\u00e9ke veled!\n122:9 Az \u00darnak, a mi Isten\u00fcnknek h\u00e1z\u00e1\u00e9rt hadd kiv\u00e1nhassak j\u00f3t ten\u00e9ked!\n123:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n123:2 \u00cdm\u00e9, mint a szolg\u00e1k szemei uroknak kez\u00e9re, mint a szolgal\u00e1ny szemei asszonya kez\u00e9re: \u00fagy [n\u00e9znek] szemeink az \u00darra, a mi Isten\u00fcnkre, m\u00edgnem megk\u00f6ny\u00f6r\u00fcl rajtunk!\n123:3 K\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtunk, Uram, k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj rajtunk! Mert igen eltelt\u00fcnk gyal\u00e1zattal.\n123:4 Lelk\u00fcnk igen eltelt a gazdagok cs\u00fafolkod\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a kev\u00e9lyek gyal\u00e1zkod\u00e1s\u00e1val.\n124:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke, D\u00e1vidt\u00f3l.\n124:2 Ha nem az \u00dar az, a ki vel\u00fcnk volt, mikor r\u00e1nk t\u00e1madtak az emberek:\n124:3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellen\u00fcnk;\n124:4 Akkor elbor\u00edtottak volna minket a vizek, patak futott volna \u00e1t felett\u00fcnk;\n124:5 Akkor \u00e1tfutottak volna rajtunk a felb\u00f5sz\u00fclt vizek.\n124:6 \u00c1ldott az \u00dar, a ki nem adott minket fogaik pr\u00e9d\u00e1j\u00e1ul!\n124:7 Lelk\u00fcnk megszabadult, mint a mad\u00e1r, a madar\u00e1sznak t\u00f5r\u00e9b\u00f5l. A t\u00f5r elszakadt, mi pedig megszabadultunk.\n124:8 A mi seg\u00edts\u00e9g\u00fcnk az \u00dar nev\u00e9ben van, a ki teremtette az eget \u00e9s f\u00f6ldet.\n125:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n125:2 Jeruzs\u00e1lemet hegyek veszik k\u00f6r\u00fcl, az \u00dar pedig k\u00f6r\u00fclveszi az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t mostant\u00f3l fogva mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9.\n125:3 Mert nem pihen meg a gonoszs\u00e1g p\u00e1lcz\u00e1ja az igazak r\u00e9sz\u00e9n, hogy rosszra ne ny\u00fajts\u00e1k ki kezeiket az igazak.\n125:4 T\u00e9gy j\u00f3l, Uram, a j\u00f3kkal, \u00e9s a sz\u00edv\u00f6k szerint igazakkal!\n125:5 A g\u00f6rbe utakra t\u00e9vedez\u00f5ket pedig ragadtassa el az \u00dar, egy\u00fctt a gonosztev\u00f5kkel; b\u00e9kess\u00e9g legyen Izr\u00e1elen!\n126:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n126:2 Akkor megtelt a sz\u00e1nk nevet\u00e9ssel, nyelv\u00fcnk pedig v\u00edgadoz\u00e1ssal. Akkor \u00edgy sz\u00f3ltak a pog\u00e1nyok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az \u00dar!\n126:3 Hatalmasan cselekedett vel\u00fcnk az \u00dar, az\u00e9rt \u00f6rvendez\u00fcnk.\n126:4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a d\u00e9li f\u00f6ld\u00f6n!\n126:5 A kik k\u00f6nyhullat\u00e1ssal vetnek, v\u00edgadoz\u00e1ssal aratnak majd.\n126:6 A ki vet\u00f5magj\u00e1t s\u00edrva emelve megy tova, v\u00edgadoz\u00e1ssal j\u00f5 el\u00f5, k\u00e9v\u00e9it emelve.\n127:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke Salamont\u00f3l. Ha az \u00dar nem \u00e9p\u00edti a h\u00e1zat, hi\u00e1ba dolgoznak azon annak \u00e9p\u00edt\u00f5i. Ha az \u00dar nem \u00f5rzi a v\u00e1rost, hi\u00e1ba vigy\u00e1z az \u00f5riz\u00f5.\n127:2 Hi\u00e1ba n\u00e9ktek kor\u00e1n felkelnetek, k\u00e9s\u00f5n fek\u00fcdn\u00f6t\u00f6k, f\u00e1rads\u00e1ggal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmes\u00e9nek \u00e1lm\u00e1ban \u00e1d eleget.\n127:3 \u00cdm\u00e9, az \u00darnak \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, a fiak; az anyam\u00e9h gy\u00fcm\u00f6lcse: jutalom.\n127:4 Mint a nyilak a h\u00f5snek kez\u00e9ben, olyanok a serd\u00fcl\u00f5 fiak.\n127:5 Boldog ember, a ki ilyenekkel t\u00f6lti meg tegz\u00e9t; nem sz\u00e9gyen\u00fclnek meg, ha ellens\u00e9ggel sz\u00f3lnak a kapuban.\n128:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke. a ki az \u00f5 \u00fataiban j\u00e1r!\n128:2 Bizony, kezed munk\u00e1j\u00e1t eszed! Boldog vagy \u00e9s j\u00f3l van dolgod.\n128:3 Feles\u00e9ged, mint a term\u00f5 sz\u00f5l\u00f5 h\u00e1zad belsej\u00e9ben; fiaid, mint az olajfacsemet\u00e9k asztalod k\u00f6r\u00fcl.\n128:4 \u00cdm\u00e9, \u00edgy \u00e1ldatik meg a f\u00e9rfi\u00fa, a ki f\u00e9li az Urat!\n128:5 Meg\u00e1ld t\u00e9ged az \u00dar a Sionr\u00f3l, hogy boldognak l\u00e1ssad Jeruzs\u00e1lemet \u00e9letednek minden idej\u00e9ben;\n128:6 \u00c9s megl\u00e1ssad fiaidnak fiait; b\u00e9kess\u00e9g legyen Izr\u00e1elen!\n129:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n129:2 Sokat szorongattak engem ifj\u00fas\u00e1gom \u00f3ta, m\u00e9g sem b\u00edrtak velem.\n129:3 Sz\u00e1nt\u00f3k sz\u00e1ntottak h\u00e1tamon, hossz\u00fara nyujtott\u00e1k bar\u00e1zd\u00e1ikat.\n129:4 Igaz az \u00dar! Elszaggatja a gonoszok k\u00f6tel\u00e9t.\n129:5 Megsz\u00e9gyen\u00fclnek \u00e9s h\u00e1traszorulnak mindazok, a kik gy\u00fbl\u00f6lik a Siont.\n129:6 Olyanok lesznek, mint a h\u00e1ztet\u00f5n a f\u00fb, a mely kisz\u00e1rad, miel\u00f5tt let\u00e9pn\u00e9k.\n129:7 A melyet sem arat\u00f3 nem szed mark\u00e1ba, sem k\u00e9vek\u00f6t\u00f5 az \u00f6l\u00e9be.\n129:8 Az \u00e1tutaz\u00f3k se mondj\u00e1k: Az \u00dar \u00e1ld\u00e1sa r\u00e1tok! \u00c1ldunk benneteket az \u00darnak nev\u00e9ben!\n130:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n130:2 Uram, hallgasd meg az \u00e9n sz\u00f3mat; legyenek f\u00fcleid figyelmetesek k\u00f6ny\u00f6rg\u00f5 szavamra!\n130:3 Ha a b\u00fbn\u00f6ket sz\u00e1mon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!\n130:4 Hiszen te n\u00e1lad van a bocs\u00e1nat, hogy f\u00e9ljenek t\u00e9ged!\n130:5 V\u00e1rom az Urat, v\u00e1rja az \u00e9n lelkem, \u00e9s b\u00edzom az \u00f5 ig\u00e9ret\u00e9ben.\n130:6 [V\u00e1rja] lelkem az Urat, jobban, mint az \u00f5r\u00f6k a reggelt, az \u00f5r\u00f6k a reggelt.\n130:7 B\u00edzz\u00e1l Izr\u00e1el az \u00darban, mert az \u00darn\u00e1l van a kegyelem, \u00e9s b\u00f5s\u00e9ges n\u00e1la a szabad\u00edt\u00e1s!\n130:8 Meg is szabad\u00edtja \u00f5 Izr\u00e1elt minden \u00f5 b\u00fbn\u00e9b\u00f5l.\n131:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke; D\u00e1vidt\u00f3l. Uram, nem fuvalkodott fel az \u00e9n sz\u00edvem, szemeim sem l\u00e1ttak magasra, \u00e9s nem j\u00e1rtam nagy dolgok ut\u00e1n, er\u00f5met halad\u00f3 csodadolgok ut\u00e1n;\n131:2 S\u00f5t lecsendes\u00edt\u00e9m \u00e9s eln\u00e9m\u00edt\u00e1m lelkemet. A milyen az elv\u00e1lasztott gyermek az anyj\u00e1n\u00e1l; mint az elv\u00e1lasztott gyermek, olyan bennem az \u00e9n lelkem.\n131:3 B\u00edzz\u00e1l Izr\u00e1el az \u00darban mostant\u00f3l fogva mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n132:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n132:2 A ki megesk\u00fcdt az \u00darnak, fogad\u00e1st t\u00f5n a J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek:\n132:3 Nem megyek be s\u00e1toros h\u00e1zamba, nem h\u00e1gok fel h\u00e1l\u00f3-nyoszoly\u00e1mba;\n132:4 Nem bocs\u00e1tok \u00e1lmot szemeimre s pill\u00e1imra szendert;\n132:5 M\u00edg helyet nem tal\u00e1lok az \u00darnak, J\u00e1k\u00f3b Isten\u00e9nek hajl\u00e9kot!\n132:6 \u00cdm\u00e9, hallottunk r\u00f3la Efrat\u00e1ban; r\u00e1tal\u00e1ltunk Jaar t\u00e9rs\u00e9gein:\n132:7 Hadd menj\u00fcnk be az \u00f5 hajl\u00e9kaiba, boruljunk le l\u00e1bainak zs\u00e1moly\u00e1hoz!\n132:8 Indulj Uram, a te nyugv\u00f3helyedre: te \u00e9s a te hatalmadnak l\u00e1d\u00e1ja!\n132:9 Papjaid \u00f6lt\u00f6zk\u00f6djenek igazs\u00e1gba, kegyeltjeid pedig \u00f6rvendezzenek!\n132:10 D\u00e1vid\u00e9rt, a te szolg\u00e1d\u00e9rt, ne fordulj el felkented sz\u00edn\u00e9t\u00f5l!\n132:11 H\u00fbs\u00e9get esk\u00fcd\u00f6tt az \u00dar D\u00e1vidnak, nem t\u00e9r el att\u00f3l: \u00c1gy\u00e9kod gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t \u00fcltetem sz\u00e9kedbe;\n132:12 Ha megtartj\u00e1k fiaid sz\u00f6vets\u00e9gemet \u00e9s bizonys\u00e1gomat, a melyekre megtan\u00edtom \u00f5ket, fiaik is mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 sz\u00e9kedben \u00fclnek.\n132:13 Mert a Siont v\u00e1lasztotta ki az \u00dar, azt szerette meg mag\u00e1nak lakhely\u00fcl:\n132:14 Ez lesz nyugov\u00f3helyem \u00f6r\u00f6kre; itt lakozom, mert ezt szeretem;\n132:15 Eles\u00e9ggel meg\u00e1ldom gazdagon, szeg\u00e9nyeit j\u00f3ltartom keny\u00e9rrel;\n132:16 Papjait meg felruh\u00e1zom szabad\u00edt\u00e1ssal, \u00e9s v\u00edgan \u00f6rvendeznek kegyeltjei.\n132:17 Megn\u00f6vesztem ott D\u00e1vidnak hatalm\u00e1t, sz\u00f6v\u00e9tneket szerzek az \u00e9n felkentemnek.\n132:18 Ellens\u00e9geire sz\u00e9gyent bor\u00edtok, rajta pedig koron\u00e1ja ragyog.\n133:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke D\u00e1vidt\u00f3l. \u00cdm\u00e9, mily j\u00f3 \u00e9s mily gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9ges, a mikor egy\u00fctt lakoznak az atyafiak!\n133:2 Mint a dr\u00e1ga olaj a fejen, a mely al\u00e1foly a szak\u00e1llon, az \u00c1ron szak\u00e1ll\u00e1n; a mely lefoly k\u00f6nt\u00f6se pr\u00e9mj\u00e9re;\n133:3 Mint a Hermon harmatja, a mely lesz\u00e1ll Sion hegyeire. Csak oda k\u00fcld \u00e1ld\u00e1st az \u00dar \u00e9s \u00e9letet \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n134:1 Gr\u00e1dicsok \u00e9neke.\n134:2 Emelj\u00e9tek fel kezeiteket a szenthelyen, \u00e9s \u00e1ldj\u00e1tok az Urat!\n134:3 \u00c1ldjon meg t\u00e9ged az \u00dar a Sionr\u00f3l, a ki teremtette az eget \u00e9s a f\u00f6ldet!\n135:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n135:2 A kik \u00e1lltok az \u00darnak h\u00e1z\u00e1ban, Isten\u00fcnk h\u00e1z\u00e1nak pitvaraiban.\n135:3 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat, mert j\u00f3 az \u00dar; zengj\u00e9tek nev\u00e9t, mert gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9ges!\n135:4 Mert kiv\u00e1laszt\u00e1 mag\u00e1nak az \u00dar J\u00e1k\u00f3bot, Izr\u00e1elt a saj\u00e1t \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9\u00fcl.\n135:5 \u00c9n bizony tudom, hogy nagy az \u00dar, \u00e9s a mi Urunk minden istenn\u00e9l k\u00fcl\u00f6nb.\n135:6 Mind megteszi az \u00dar, a mit akar: az egekben \u00e9s a f\u00f6ld\u00f6n, a vizekben \u00e9s minden m\u00e9lys\u00e9gben.\n135:7 Felemeli a felh\u00f5ket a f\u00f6ldnek sz\u00e9l\u00e9r\u00f5l; vill\u00e1ml\u00e1st k\u00e9sz\u00edt, hogy es\u00f5 legyen, s szelet hoz el\u00f5 t\u00e1rh\u00e1zaib\u00f3l.\n135:8 A ki megverte \u00c9gyiptom els\u00f5sz\u00fcl\u00f6tteit, az ember\u00e9t\u00f5l a barom\u00e9ig.\n135:9 Jeleket \u00e9s csod\u00e1kat k\u00fcld\u00f6tt r\u00e1d, oh \u00c9gyiptom, Fara\u00f3ra \u00e9s \u00f6sszes szolg\u00e1ira.\n135:10 A ki megvert sok n\u00e9pet, \u00e9s meg\u00f6lt er\u00f5s kir\u00e1lyokat:\n135:11 Sz\u00edhont, az Emoreusok kir\u00e1ly\u00e1t, meg \u00d3got, a B\u00e1s\u00e1n kir\u00e1ly\u00e1t, \u00e9s Kana\u00e1nnak minden kir\u00e1ly\u00e1t.\n135:12 \u00c9s odaadta f\u00f6ld\u00fcket \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl; \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9nek, Izr\u00e1elnek.\n135:13 Uram! \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 a te neved; nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre emlegetnek t\u00e9ged.\n135:14 Mert bir\u00e1ja az \u00dar az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek, \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletes az \u00f5 szolg\u00e1i ir\u00e1nt.\n135:15 A pog\u00e1nyok b\u00e1lv\u00e1nyai ez\u00fcst \u00e9s arany, emberi kezek alkot\u00e1sai.\n135:16 Sz\u00e1jok van, de nem besz\u00e9lnek, szemeik vannak, de nem l\u00e1tnak;\n135:17 F\u00fcleik vannak, de nem hallanak, \u00e9s lehellet sincsen sz\u00e1jokban!\n135:18 Hasonl\u00f3k lesznek hozz\u00e1juk alkot\u00f3ik is, [\u00e9s] mindazok, a kik b\u00edznak benn\u00f6k.\n135:19 Izr\u00e1el h\u00e1zn\u00e9pe: \u00e1ldj\u00e1tok az Urat! \u00c1ronnak h\u00e1zn\u00e9pe: \u00e1ldj\u00e1tok az Urat!\n135:20 L\u00e9vinek h\u00e1zn\u00e9pe: \u00e1ldj\u00e1tok az Urat! Kik f\u00e9lik az Urat: \u00e1ldj\u00e1tok az Urat!\n135:21 \u00c1ldott az \u00dar a Sionon, a ki Jeruzs\u00e1lemben lakozik! Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n136:1 Magasztalj\u00e1tok az Urat, mert j\u00f3; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:2 Magasztalj\u00e1tok az istenek Isten\u00e9t; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:3 Magasztalj\u00e1tok az uraknak Ur\u00e1t; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:4 A ki nagy csod\u00e1kat m\u00fbvel egyed\u00fcl; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:5 A ki teremtette az egeket b\u00f6lcses\u00e9ggel; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:6 A ki kiterjesztette a f\u00f6ldet a vizek f\u00f6l\u00e9; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:7 A ki teremtette a nagy vil\u00e1g\u00edt\u00f3 testeket; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:8 A napot, hogy uralkodj\u00e9k nappal; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:9 A holdat \u00e9s csillagokat, hogy uralkodjanak \u00e9jszaka; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:10 A ki megverte az \u00e9gyiptomiakat els\u00f5sz\u00fcl\u00f6tteikben; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:11 A ki kihozta Izr\u00e1elt azok k\u00f6z\u00fcl; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:12 Hatalmas k\u00e9zzel \u00e9s kifesz\u00edtett karral; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:13 A ki k\u00e9tfel\u00e9 v\u00e1lasztotta a veres tengert; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:14 \u00c9s \u00e1tvitte Izr\u00e1elt annak k\u00f6zep\u00e9n; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:15 Fara\u00f3t pedig \u00e9s sereg\u00e9t a veres tengerbe mer\u00edt\u00e9; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:16 A ki vez\u00e9rlette n\u00e9p\u00e9t a puszt\u00e1ban; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:17 A ki nagy kir\u00e1lyokat vert le; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:18 \u00c9s megvert hatalmas kir\u00e1lyokat; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:19 Sz\u00edhont, az Emoreusok kir\u00e1ly\u00e1t; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:20 Meg \u00d3got, a B\u00e1s\u00e1n kir\u00e1ly\u00e1t; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:21 \u00c9s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl adta az \u00f5 f\u00f6ldj\u00fcket; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:22 \u00d6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcl szolg\u00e1j\u00e1nak, az Izr\u00e1elnek; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:23 A ki megeml\u00e9kezett r\u00f3lunk alacsonys\u00e1gunkban; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:24 \u00c9s megszabad\u00edtott minket elleneinkt\u00f5l; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:25 A ki eledelt ad minden testnek; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme.\n136:26 Magasztalj\u00e1tok az egek Isten\u00e9t; mert \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 az \u00f5 kegyelme!\n137:1 Babilon foly\u00f3vizein\u00e9l, ott \u00fclt\u00fcnk \u00e9s s\u00edrtunk, mikor a Sionr\u00f3l megeml\u00e9kez\u00e9nk.\n137:2 A f\u00fbzf\u00e1kra, k\u00f6zepette, [oda] f\u00fcggesztett\u00fck h\u00e1rf\u00e1inkat,\n137:3 Mert \u00e9neksz\u00f3ra n\u00f3gattak ott elfog\u00f3ink, k\u00ednz\u00f3ink pedig v\u00edg dalra, [mondv\u00e1n]: \u00c9nekeljetek n\u00e9k\u00fcnk a Sion \u00e9nekei k\u00f6z\u00fcl!\n137:4 Hogyan \u00e9nekeln\u00f5k az \u00darnak \u00e9nek\u00e9t idegen f\u00f6ld\u00f6n?!\n137:5 Ha elfelejtkezem r\u00f3lad, Jeruzs\u00e1lem felejtkezz\u00e9k el r\u00f3lam az \u00e9n jobbkezem!\n137:6 Nyelvem ragadjon az \u00ednyemhez, ha meg nem eml\u00e9kezem r\u00f3lad; ha nem Jeruzs\u00e1lemet tekintem az \u00e9n v\u00edgass\u00e1gom fej\u00e9nek!\n137:7 Eml\u00e9kezz\u00e9l meg, Uram, az Edom fiair\u00f3l, a kik azt mondt\u00e1k Jeruzs\u00e1lem napj\u00e1n: Ronts\u00e1tok le, ronts\u00e1tok le fen\u00e9kig!\n137:8 Babilon le\u00e1nya, te pusztul\u00f3ra v\u00e1lt! \u00c1ldott legyen a ki megfizet n\u00e9ked gonoszs\u00e1god\u00e9rt, a melylyel te fizett\u00e9l n\u00e9k\u00fcnk!\n137:9 \u00c1ldott legyen, a ki megragadja \u00e9s szikl\u00e1hoz paskolja kisdedeidet!\n138:1 D\u00e1vid\u00e9. \u00e9nekkel \u00e1ldlak az istenek el\u00f5tt.\n138:2 Szent templomod fel\u00e9 hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmed\u00e9rt \u00e9s igazs\u00e1god\u00e9rt; mert minden neveden fel\u00fcl felmagasztal\u00e1d a te besz\u00e9dedet.\n138:3 Mikor ki\u00e1ltottam, meghallgatt\u00e1l engem, felb\u00e1tor\u00edtott\u00e1l engem, lelkemben er\u00f5 [t\u00e1madt.]\n138:4 Magasztal t\u00e9ged, Uram, e f\u00f6ldnek minden kir\u00e1lya, mikor meghallj\u00e1k sz\u00e1dnak besz\u00e9deit,\n138:5 \u00c9s \u00e9nekelnek az \u00darnak \u00fatair\u00f3l, mert nagy az \u00dar dics\u00f5s\u00e9ge!\n138:6 Noha fels\u00e9ges az \u00dar, m\u00e9gis megl\u00e1tja az al\u00e1zatost, a kev\u00e9lyt pedig t\u00e1volr\u00f3l ismeri.\n138:7 Ha nyomor\u00fas\u00e1gban verg\u00f5d\u00f6m, megeleven\u00edtesz; ellens\u00e9geim haragja ellen kiny\u00fajtod kezedet, \u00e9s a te jobbkezed megment engemet.\n138:8 Elv\u00e9gzi \u00e9rtem az \u00dar. Uram, a te kegyelmed \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3: ne hagyd el a te kezeidnek alkot\u00e1sait!\n139:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n139:2 Te ismered \u00fcl\u00e9semet \u00e9s felkel\u00e9semet, messzir\u00f5l \u00e9rted gondolatomat.\n139:3 J\u00e1r\u00e1somra \u00e9s fekv\u00e9semre \u00fcgyelsz, minden \u00fatamat j\u00f3l tudod.\n139:4 Mikor m\u00e9g nyelvemen sincs a sz\u00f3, imm\u00e1r eg\u00e9szen \u00e9rted azt Uram!\n139:5 El\u00f5l \u00e9s h\u00e1tul k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt\u00e1l engem, \u00e9s f\u00f6l\u00f6ttem tartod kezedet.\n139:6 Csod\u00e1latos el\u00f5ttem [e] tud\u00e1s, magass\u00e1gos, nem \u00e9rthetem azt.\n139:7 Hov\u00e1 menjek a te lelked el\u00f5l \u00e9s a te orcz\u00e1d el\u00f5l hova fussak?\n139:8 Ha a mennybe h\u00e1gok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek \u00e1gyat, ott is jelen vagy.\n139:9 Ha a hajnal sz\u00e1rnyaira keln\u00e9k, \u00e9s a tenger t\u00fals\u00f3 sz\u00e9l\u00e9re sz\u00e1llan\u00e9k:\n139:10 Ott is a te kezed vez\u00e9relne engem, \u00e9s a te jobbkezed fogna engem.\n139:11 Ha azt mondom: A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g bizonyosan elbor\u00edt engem \u00e9s a vil\u00e1goss\u00e1g k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem \u00e9jszaka lesz,\n139:12 A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g sem bor\u00edt el el\u00f5led, \u00e9s f\u00e9nylik az \u00e9jszaka, mint a nappal; a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g olyan, mint a vil\u00e1goss\u00e1g.\n139:13 Bizony te alkottad ves\u00e9imet, te takargatt\u00e1l engem any\u00e1m m\u00e9h\u00e9ben.\n139:14 Magasztallak, hogy csod\u00e1latosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9l. Csod\u00e1latosak a te cselekedeteid! \u00e9s j\u00f3l tudja ezt az \u00e9n lelkem.\n139:15 Nem volt elrejtve el\u00f5tted az \u00e9n csontom, mikor titokban form\u00e1ltattam \u00e9s idom\u00edttattam, [mintegy] a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9ben.\n139:16 L\u00e1tt\u00e1k szemeid az \u00e9n alaktalan testemet, \u00e9s k\u00f6nyvedben ezek mind be voltak \u00edrva: a napok is, a melyeken form\u00e1ltatni fognak; holott egy sem volt m\u00e9g meg k\u00f6z\u00fcl\u00f6k.\n139:17 \u00c9s n\u00e9kem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summ\u00e1ja!\n139:18 Sz\u00e1ml\u00e1lgatom \u00f5ket: t\u00f6bbek a f\u00f6v\u00e9nyn\u00e9l; felserkenek s m\u00e9gis veled vagyok.\n139:19 Vajha elveszten\u00e9 Isten a gonoszt! V\u00e9rszop\u00f3 emberek, fussatok el t\u00f5lem!\n139:20 A kik gonoszul sz\u00f3lnak fel\u00f5led, [\u00e9s nevedet] hi\u00e1ba veszik fel, a te ellens\u00e9geid.\n139:21 Ne gy\u00fbl\u00f6ljem-\u00e9, Uram, a t\u00e9ged gy\u00fbl\u00f6l\u00f5ket? Az ellened l\u00e1zad\u00f3kat ne \u00fat\u00e1ljam-\u00e9?\n139:22 Teljes gy\u00fbl\u00f6lettel gy\u00fbl\u00f6l\u00f6m \u00f5ket, ellens\u00e9geimm\u00e9 lettek!\n139:23 Vizsg\u00e1lj meg engem, oh Isten, \u00e9s ismerd meg sz\u00edvemet! Pr\u00f3b\u00e1lj meg engem, \u00e9s ismerd meg gondolataimat!\n139:24 \u00c9s l\u00e1sd meg, ha van-e n\u00e1lam a gonoszs\u00e1gnak valamilyen \u00fatja? \u00e9s vez\u00e9relj engem az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g \u00fatj\u00e1n!\n140:1 Az \u00e9nekl\u00f5mesternek, D\u00e1vid zsolt\u00e1ra.\n140:2 Szabad\u00edts meg engem, Uram, a gonosz embert\u00f5l; a zsarnok f\u00e9rfit\u00f3l v\u00e9dj meg engemet!\n140:3 A kik gonoszt gondolnak sz\u00edv\u00f6kben, [\u00e9s] minden nap h\u00e1bor\u00fat kezdenek.\n140:4 Nyelv\u00f6ket \u00e9les\u00edtik, mint a k\u00edgy\u00f3; \u00e1spisk\u00edgy\u00f3 m\u00e9rge van ajkaik alatt. Szela.\n140:5 Ments meg, oh Uram, a gonosz kez\u00e9t\u00f5l; a zsarnok f\u00e9rfit\u00f3l v\u00e9dj meg engemet! A kik megejteni sz\u00e1nd\u00e9koznak l\u00e9p\u00e9seimet.\n140:6 T\u00f5rt h\u00e1nytak el\u00e9m titkon a kev\u00e9lyek \u00e9s k\u00f6teleket; h\u00e1l\u00f3t ter\u00edtettek \u00f6sv\u00e9nyem sz\u00e9l\u00e9re, hurkokat vetettek el\u00e9m! Szela.\n140:7 Mond\u00e1m az \u00darnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sem szav\u00e1t!\n140:8 \u00c9n Uram, Istenem, szabad\u00edt\u00e1som ereje: fedezd be fejemet a h\u00e1bor\u00fa napj\u00e1n!\n140:9 Ne add meg Uram, a mit a gonosz k\u00edv\u00e1n; rossz sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t ne seg\u00edtsd el\u00f5, mert felfuvalkodik! Szela.\n140:10 A k\u00f6r\u00fcltem \u00f3l\u00e1lkod\u00f3knak fej\u00e9t bor\u00edtsa be ajkaiknak \u00e1tka.\n140:11 Eleven szenek hulljanak re\u00e1jok; t\u00fbzbe vesse \u00f5ket, \u00f6rv\u00e9nyekbe, fel ne keljenek!\n140:12 A nyelves ember meg ne maradjon e f\u00f6ld\u00f6n; a zsarnok embert \u00fbzze a veszedelem, m\u00edg nyaka szakad.\n140:13 Tudom, hogy felfogja az \u00dar a szeg\u00e9nyek \u00fcgy\u00e9t, a nyomorultaknak jog\u00e1t. [ (Psalms 140:14) Csak az igazak magasztalj\u00e1k a te nevedet, [s] orcz\u00e1d el\u00f5tt lakoznak az igazs\u00e1gosak. ]\n141:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra. figyelmezz szavamra, mikor h\u00edvlak t\u00e9ged.\n141:2 Mint j\u00f3illat\u00fa f\u00fcst jusson el\u00f5dbe im\u00e1ds\u00e1gom, [s] kezem felemel\u00e9se estv\u00e9li \u00e1ldozat [legyen.]\n141:3 T\u00e9gy Uram z\u00e1v\u00e1rt az \u00e9n sz\u00e1jamra; \u00f5riztessed az \u00e9n ajkaim ny\u00edl\u00e1s\u00e1t!\n141:4 Ne engedd sz\u00edvemet rosszra hajlani, hogy istentelen\u00fcl ne cselekedjem a gonosztev\u00f5 emberekkel egybe; \u00e9s ne egyem azoknak kedvelt \u00e9tel\u00e9b\u00f5l!\n141:5 Ha igaz fedd engem: j\u00f3l van az; ha dorg\u00e1l engem: mintha fejem kenn\u00e9. Nem vonakodik fejem, s\u00f5t m\u00e9g im\u00e1dkozom is \u00e9rt\u00f6k nyavaly\u00e1jokban.\n141:6 Ha szikl\u00e1hoz paskoltatnak az \u00f5 b\u00edr\u00e1ik, akkor hallgatj\u00e1k az \u00e9n besz\u00e9deimet, mert gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9gesek.\n141:7 Mint a ki a f\u00f6ldet v\u00e1gja \u00e9s h\u00e1nyja, \u00fagy sz\u00f3ratnak sz\u00e9t csontjaik a Seol tork\u00e1ban.\n141:8 De az \u00e9n szemeim, Uram Isten, rajtad cs\u00fcggenek; hozz\u00e1d folyamodom: ne oltsd el \u00e9letemet!\n141:9 \u00d5rizz meg a t\u00f5rt\u00f5l, a mit el\u00e9m h\u00e1nytak, \u00e9s a gonosztev\u00f5knek h\u00e1l\u00f3it\u00f3l!\n141:10 Essenek az \u00e1lnokok saj\u00e1t t\u00f5reikbe; m\u00edg \u00e9n egyben \u00e1ltalmegyek!\n142:1 D\u00e1vid tan\u00edt\u00e1sa; im\u00e1ds\u00e1g a barlangban l\u00e9tekor.\n142:2 Fensz\u00f3val h\u00edvom az Urat, fensz\u00f3val k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6k az \u00darhoz.\n142:3 Ki\u00f6nt\u00f6m el\u00f5tte panaszomat, kit\u00e1rom el\u00f5tte nyomor\u00fas\u00e1gomat,\n142:4 Mikor elcs\u00fcgged bennem a lelkem. Te pedig tudod az \u00e9n \u00f6sv\u00e9nyemet, hogy az \u00faton, a melyen j\u00e1rok, t\u00f5rt h\u00e1nytak el\u00e9m.\n142:5 Tekints jobbra \u00e9s l\u00e1sd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen sz\u00e1momra mened\u00e9k; senki sem tudakoz\u00f3dik fel\u00f5lem.\n142:6 H\u00edvlak t\u00e9ged, oh Uram; [s ezt] mondom: Te vagy oltalmam [\u00e9s] \u00f6r\u00f6ks\u00e9gem az \u00e9l\u00f5knek f\u00f6ld\u00e9n;\n142:7 Figyelmezz esedez\u00e9semre, mert igen nyomorult vagyok! Szabad\u00edts meg engem \u00fcld\u00f6z\u00f5imt\u00f5l, mert hatalmasabbak n\u00e1lamn\u00e1l! [ (Psalms 142:8) Vezesd ki lelkemet a b\u00f6rt\u00f6nb\u00f5l, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem k\u00f6r\u00fcl, mikor j\u00f3l teszel majd velem. ]\n143:1 D\u00e1vid zsolt\u00e1ra. h\u00fbs\u00e9ged [\u00e9s] igazs\u00e1god szerint hallgass meg engemet.\n143:2 Ne sz\u00e1llj perbe a te szolg\u00e1ddal, mert egy \u00e9l\u00f5 sem igaz el\u00f5tted!\n143:3 \u00cdm\u00e9, ellens\u00e9g \u00fcld\u00f6zi lelkemet, a f\u00f6ldh\u00f6z paskolja \u00e9ltemet; betasz\u00edt engem a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe a milyen a r\u00e9gen megholtak\u00e9!\n143:4 Elcs\u00fcgged bennem a lelkem, felh\u00e1borodik bennem a sz\u00edvem!\n143:5 Megeml\u00e9kezem a r\u00e9gi id\u00f5kr\u00f5l, elgondolom minden te dolgodat; kezed munk\u00e1ir\u00f3l elm\u00e9lkedem.\n143:6 Fel\u00e9d terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomj\u00fa f\u00f6ld, \u00fagy [eped] ut\u00e1nad. Szela.\n143:7 Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az \u00e9n lelkem. Ne rejtsd el orcz\u00e1dat el\u00f5lem, hogy ne legyek hasonl\u00f3 a s\u00edrba sz\u00e1ll\u00f3khoz.\n143:8 Kor\u00e1n hallasd velem kegyelmedet, mert b\u00edzom benned! Mutasd meg n\u00e9kem az \u00fatat, melyen j\u00e1rjak, mert hozz\u00e1d emelem lelkemet!\n143:9 Szabad\u00edts meg engem ellens\u00e9geimt\u00f5l, Uram; hozz\u00e1d menek\u00fcl\u00f6k!\n143:10 Tan\u00edts meg engem a te akaratodat teljes\u00edtenem, mert te vagy Istenem! A te j\u00f3 lelked vez\u00e9reljen engem az egyenes f\u00f6ld\u00f6n.\n143:11 Eleven\u00edts meg engem, Uram, a te neved\u00e9rt; vidd ki lelkemet a nyomor\u00fas\u00e1gb\u00f3l a te igazs\u00e1god\u00e9rt!\n143:12 \u00c9s kegyelmedb\u00f5l rontsd meg ellens\u00e9geimet, \u00e9s vesz\u00edtsd el mindazokat, a kik szorongatj\u00e1k lelkemet; mert szolg\u00e1d vagyok.\n144:1 D\u00e1vid\u00e9.\n144:2 J\u00f3ltev\u00f5m \u00e9s megoltalmaz\u00f3m, ment\u00f5v\u00e1ram \u00e9s szabad\u00edt\u00f3m n\u00e9kem; paizsom, \u00e9s az, a kiben \u00e9n b\u00edzom: \u00f5 veti al\u00e1m n\u00e9pemet.\n144:3 Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz fel\u00f5le, \u00e9s az embernek fia, hogy gondod van re\u00e1?\n144:4 Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az \u00e1tfut\u00f3 \u00e1rny\u00e9k.\n144:5 Uram, hajl\u00edtsd meg egeidet \u00e9s sz\u00e1llja al\u00e1; illesd meg a hegyeket, hogy f\u00fcst\u00f6l\u00f6gjenek!\n144:6 L\u00f6velj vill\u00e1mot \u00e9s h\u00e1nyd szerte \u00f5ket; bocs\u00e1sd ki nyilaidat \u00e9s vedd el esz\u00f6ket.\n144:7 Ny\u00fajtsd le kezeidet a magasb\u00f3l; ragadj ki \u00e9s ments meg engem a nagy vizekb\u00f5l, az idegen-fiak kez\u00e9b\u00f5l;\n144:8 A kiknek sz\u00e1jok hazugs\u00e1got besz\u00e9l, s jobb kez\u00f6k a hamiss\u00e1g jobb keze.\n144:9 Isten! \u00daj \u00e9neket \u00e9neklek n\u00e9ked; t\u00edzh\u00far\u00fa hangszerrel zengedezlek t\u00e9ged;\n144:10 Ki seg\u00edts\u00e9get \u00e1d a kir\u00e1lyoknak, [s] megmenti D\u00e1vidot, az \u00f5 szolg\u00e1j\u00e1t a gonosz szably\u00e1t\u00f3l.\n144:11 Ragadj ki \u00e9s ments meg engem az idegen-fiak kez\u00e9b\u00f5l, a kiknek sz\u00e1jok hazugs\u00e1got besz\u00e9l, s jobbkez\u00f6k a hamiss\u00e1g jobbkeze.\n144:12 Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a pl\u00e1nt\u00e1k, nagyokk\u00e1 n\u00f5ve ifj\u00fa korukban; le\u00e1nyaink, mint a templom mint\u00e1j\u00e1ra kifaragott oszlopok.\n144:13 Legyenek telve t\u00e1rh\u00e1zaink, eledelt eledelre szolg\u00e1ltassanak; juhaink sz\u00e1zszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legel\u00f5inken.\n144:14 \u00d6kreink megrakodva legyenek; sem bet\u00f6r\u00e9s, sem kirohan\u00e1s, sem ki\u00e1ltoz\u00e1s ne legyen a mi utcz\u00e1inkon.\n144:15 Boldog n\u00e9p az, a melynek \u00edgy van dolga; boldog n\u00e9p az, a melynek az \u00dar az \u00f5 Istene.\n145:1 D\u00e1vid dics\u00e9r\u00f5 \u00e9neke.\n145:2 Minden napon \u00e1ldalak t\u00e9ged, \u00e9s dics\u00e9rem neved \u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n145:3 Nagy az \u00dar \u00e9s igen dics\u00e9retes, \u00e9s az \u00f5 nagys\u00e1ga megfoghatatlan.\n145:4 Nemzed\u00e9k nemzed\u00e9knek d\u00edcs\u00e9ri m\u00fbveidet, s jelentgeti a te hatalmass\u00e1godat.\n145:5 A te m\u00e9lt\u00f3s\u00e1god dics\u00f5 f\u00e9ny\u00e9r\u00f5l, \u00e9s csod\u00e1latos dolgaidr\u00f3l elm\u00e9lkedem.\n145:6 Rettenetes voltod hatalm\u00e1t besz\u00e9lik, \u00e9s \u00e9n a te nagys\u00e1gos dolgaidat hirdetem.\n145:7 A te nagy j\u00f3s\u00e1god eml\u00e9keir\u00f5l \u00e1radoznak, \u00e9s a te igazs\u00e1godnak \u00f6rvendeznek.\n145:8 Irgalmas \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletes az \u00dar, k\u00e9sedelmes a haragra \u00e9s nagy kegyelm\u00fb.\n145:9 J\u00f3 az \u00dar mindenki ir\u00e1nt, \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletes minden teremtm\u00e9ny\u00e9hez.\n145:10 Dics\u00e9r t\u00e9ged, Uram minden teremtm\u00e9nyed \u00e9s \u00e1ldanak t\u00e9ged a te kegyeltjeid.\n145:11 Orsz\u00e1godnak dics\u00f5s\u00e9g\u00e9r\u00f5l sz\u00f3lnak, \u00e9s a te hatalmadat besz\u00e9lik.\n145:12 Hogy tudtul adj\u00e1k az ember fiainak az \u00f5 hatalm\u00e1t, \u00e9s az \u00f5 orsz\u00e1g\u00e1nak f\u00e9nyes dics\u00f5s\u00e9g\u00e9t.\n145:13 A te orsz\u00e1god \u00f6r\u00f6kre fenn\u00e1ll\u00f3 orsz\u00e1g, \u00e9s a te uralkod\u00e1sod nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre.\n145:14 Az \u00dar megt\u00e1mogat minden elesend\u00f5t, \u00e9s felegyenes\u00edt minden megg\u00f6rnyedtet.\n145:15 Mindenki szemei te re\u00e1d vigy\u00e1znak, \u00e9s te idej\u00e9ben megadod eledel\u00f6ket.\n145:16 Megnyitod a te kezedet, \u00e9s megel\u00e9g\u00edtesz minden \u00e9l\u00f5t ingyen.\n145:17 Igaz az \u00dar minden \u00f5 \u00fat\u00e1ban, \u00e9s minden dolg\u00e1ban kegyelmes.\n145:18 K\u00f6zel van az \u00dar minden \u00f5t h\u00edv\u00f3hoz; mindenkihez, a ki h\u00fbs\u00e9ggel h\u00edvja \u00f5t.\n145:19 Beteljes\u00edti az \u00f5t f\u00e9l\u00f5knek kiv\u00e1ns\u00e1g\u00e1t; ki\u00e1lt\u00e1sukat meghallgatja \u00e9s megseg\u00edti \u00f5ket.\n145:20 Meg\u00f5rzi az \u00dar mindazokat, a kik \u00f5t szeretik; de a gonoszokat mind megsemmis\u00edti.\n145:21 Az \u00dar dics\u00e9ret\u00e9t besz\u00e9lje ajkam, \u00e9s az \u00f5 szent nev\u00e9t \u00e1ldja minden test \u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9!\n146:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat! Dics\u00e9rd \u00e9n lelkem az Urat!\n146:2 Dics\u00e9rem az Urat, a m\u00edg \u00e9lek; \u00e9neklek az \u00e9n Istenemnek, a m\u00edg vagyok.\n146:3 Ne b\u00edzzatok a fejedelmekben, emberek fi\u00e1ban, a ki meg nem menthet!\n146:4 Kimegyen a lelke; visszat\u00e9r f\u00f6ld\u00e9be, [\u00e9s] aznapon elvesznek az \u00f5 tervei.\n146:5 Boldog, a kinek seg\u00edts\u00e9ge a J\u00e1k\u00f3b Istene, \u00e9s rem\u00e9nys\u00e9ge van az \u00darban, az \u00f5 Isten\u00e9ben;\n146:6 A ki teremtette az eget \u00e9s f\u00f6ldet, a tengert \u00e9s mindent, a mi benn\u00f6k van. A ki megtartja a h\u00fbs\u00e9g\u00e9t \u00f6r\u00f6kk\u00e9;\n146:7 Igazs\u00e1got szolg\u00e1ltat az elnyomottaknak, eledelt \u00e1d az \u00e9hez\u00f5knek. Az \u00dar megszabad\u00edtja az elfogottakat.\n146:8 Az \u00dar megnyitja a vakok szemeit, az \u00dar felegyenes\u00edti a megg\u00f6rnyedteket; szereti az \u00dar az igazakat.\n146:9 Megoltalmazza az \u00dar a j\u00f6vev\u00e9nyeket; \u00e1rv\u00e1t \u00e9s \u00f6zvegyet megtart, \u00e9s a gonoszok \u00fatj\u00e1t elford\u00edtja.\n146:10 Uralkodni fog az \u00dar \u00f6r\u00f6kk\u00e9, a te Istened, oh Sion, nemzed\u00e9kr\u00f5l nemzed\u00e9kre! Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n147:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat! Hiszen Isten\u00fcnkr\u00f5l \u00e9nekelni j\u00f3; hiszen \u00f5t dics\u00e9rni gy\u00f6ny\u00f6r\u00fbs\u00e9ges \u00e9s illend\u00f5 dolog!\n147:2 Az \u00dar \u00e9p\u00edti Jeruzs\u00e1lemet, \u00f6sszegy\u00fbjti Izr\u00e1elnek el\u00fbz\u00f6tteit;\n147:3 Meggy\u00f3gy\u00edtja a megt\u00f6rt sz\u00edv\u00fbeket, \u00e9s bek\u00f6t\u00f6zi sebeiket.\n147:4 Elrendeli a csillagok sz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s mindny\u00e1jokat nev\u00e9r\u00f5l nevezi.\n147:5 Nagy a mi Urunk \u00e9s igen hatalmas, s b\u00f6lcses\u00e9g\u00e9nek nincsen hat\u00e1ra.\n147:6 Megtartja az \u00dar a nyomorultakat; a gonoszokat f\u00f6ldig megal\u00e1zza.\n147:7 \u00c9nekeljetek az \u00darnak h\u00e1laad\u00e1ssal, pengessetek h\u00e1rf\u00e1t a mi Isten\u00fcnknek!\n147:8 A ki bebor\u00edtja az eget felh\u00f5vel, es\u00f5t k\u00e9sz\u00edt a f\u00f6ld sz\u00e1m\u00e1ra, [\u00e9s] f\u00fcvet sarjaszt a hegyeken;\n147:9 A ki megadja t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t a baromnak, a holl\u00f3-fiaknak, a melyek k\u00e1rognak.\n147:10 Nem parip\u00e1k erej\u00e9ben telik kedve, nem is a f\u00e9rfi l\u00e1bsz\u00e1raiban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dik;\n147:11 Az \u00f5t f\u00e9l\u00f5kben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dik az \u00dar, a kik kegyelm\u00e9ben rem\u00e9nykednek.\n147:12 Dics\u00f5itsd Jeruzs\u00e1lem az Urat! Dics\u00e9rd, oh Sion, a te Istenedet!\n147:13 Mert er\u00f5sekk\u00e9 teszi kapuid z\u00e1rait, [s] meg\u00e1ldja benned a te fiaidat.\n147:14 B\u00e9kess\u00e9get \u00e1d hat\u00e1raidnak, megel\u00e9g\u00edt t\u00e9ged a legjobb b\u00faz\u00e1val.\n147:15 Lek\u00fcldi parancsolat\u00e1t a f\u00f6ldre, nagy hirtelen lefut az \u00f5 rendelete!\n147:16 Olyan havat \u00e1d, mint a gyapj\u00fa, [\u00e9s] sz\u00f3rja a deret, mint a port.\n147:17 Darabokban sz\u00f3rja le jeg\u00e9t: ki \u00e1llhatna meg az \u00f5 fagya el\u00f5tt?\n147:18 Kibocs\u00e1tja szav\u00e1t s sz\u00e9tolvasztja \u00f5ket; megind\u00edtja szel\u00e9t s vizek folydog\u00e1lnak.\n147:19 K\u00f6zli ig\u00e9it J\u00e1k\u00f3bbal, t\u00f6rv\u00e9nyeit s v\u00e9gz\u00e9seit Izr\u00e1ellel.\n147:20 Nem tesz \u00edgy egyetlen n\u00e9ppel sem; v\u00e9gz\u00e9seit sem tudatja vel\u00f6k. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n148:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat! dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t a magas helyeken!\n148:2 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t angyalai mind; dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t minden \u00f5 serege!\n148:3 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t: nap \u00e9s hold; dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t mind: f\u00e9nyes csillagai!\n148:4 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t egeknek egei, \u00e9s ti vizek, a melyek az \u00e9g felett vagytok!\n148:5 Dics\u00e9rj\u00e9k \u00f5k az \u00darnak nev\u00e9t, mert parancsolt \u00e9s el\u00f5\u00e1llottak \u00f5k.\n148:6 \u00d6r\u00f6k id\u00f5re \u00e1ll\u00edtotta fel \u00f5ket; t\u00f6rv\u00e9nyt szabott \u00e9s nem t\u00e9r el att\u00f3l.\n148:7 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat a f\u00f6ldr\u00f5l: vizisz\u00f6rnyek \u00e9s m\u00e9ly vizek [ti ]mind!\n148:8 T\u00fbz \u00e9s j\u00e9ges\u00f5, h\u00f3 \u00e9s k\u00f6d, sz\u00e9lvihar, a melyek az \u00f5 rendel\u00e9s\u00e9t cselekszik;\n148:9 Ti hegyek \u00e9s halmok mindny\u00e1jan, minden gy\u00fcm\u00f6lcsfa s mind [ti ]cz\u00e9drusok;\n148:10 Vadak \u00e9s minden barmok, f\u00e9rgek \u00e9s sz\u00e1rnyas \u00e1llatok;\n148:11 F\u00f6ldi kir\u00e1lyok \u00e9s minden nemzet, fejedelmek \u00e9s mind [ti] f\u00f6ldi b\u00edr\u00e1k!\n148:12 Ifjak \u00e9s sz\u00fbzek, v\u00e9nek gyermekekkel:\n148:13 Dics\u00e9rj\u00e9k az \u00darnak nev\u00e9t, mert az \u00f5 neve dics\u00f5 egyed\u00fcl; az \u00f5 dics\u00f5s\u00e9ge \u00e9gre-f\u00f6ldre [kihat!]\n148:14 \u00c9s felemelte az \u00f5 n\u00e9p\u00e9nek szarv\u00e1t. Dics\u00f5\u00edtse minden \u00f5 kegyeltje: Izr\u00e1el fiai, a hozz\u00e1 k\u00f6zel val\u00f3 n\u00e9p. Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n149:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat! \u00c9nekeljetek az \u00darnak \u00faj \u00e9neket; dics\u00e9rje \u00f5t a kegyesek gy\u00fclekezete!\n149:2 \u00d6rvendezzen Izr\u00e1el az \u00f5 teremt\u00f5j\u00e9ben: Sionnak fiai \u00f6r\u00fcljenek az \u00f5 kir\u00e1lyukban!\n149:3 Dics\u00e9rj\u00e9k az \u00f5 nev\u00e9t t\u00e1nczczal; dobbal \u00e9s h\u00e1rf\u00e1val zengjenek n\u00e9ki.\n149:4 Mert kedveli az \u00dar az \u00f5 n\u00e9p\u00e9t, a szenved\u00f5ket szabadul\u00e1ssal dics\u00f5\u00edti meg.\n149:5 V\u00edgadozzanak a kegyesek tisztess\u00e9gben; ujjongjanak nyugv\u00f3 hely\u00f6k\u00f6n.\n149:6 Isten-dics\u00f5\u00edt\u00e9s legyen torkukban, k\u00e9t\u00e9l\u00fb fegyver kezeikben;\n149:7 Hogy bossz\u00fat \u00e1lljanak a pog\u00e1nyokon, [\u00e9s] megfeny\u00edts\u00e9k a nemzeteket!\n149:8 Hogy l\u00e1nczra f\u00fbzz\u00e9k kir\u00e1lyaikat, f\u00f5embereiket pedig vas-bilincsekbe.\n149:9 Hogy v\u00e9grehajts\u00e1k rajtok a meg\u00edrott \u00edt\u00e9letet. Dics\u00f5s\u00e9g ez az \u00f5 minden kegyeltj\u00e9re! Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!\n150:1 Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat! dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t az \u00f5 hatalm\u00e1nak boltozat\u00e1n!\n150:2 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t h\u00f5si tettei\u00e9rt, dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t nagys\u00e1g\u00e1nak gazdags\u00e1ga szerint!\n150:3 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t k\u00fcrt-zeng\u00e9ssel; dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t h\u00e1rf\u00e1n \u00e9s cziter\u00e1n;\n150:4 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t dobbal \u00e9s t\u00e1nczczal, dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t heged\u00fbkkel \u00e9s fuvol\u00e1val;\n150:5 Dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t hangos czimbalommal, dics\u00e9rj\u00e9tek \u00f5t harsog\u00f3 czimbalommal.\n150:6 Minden l\u00e9lek dics\u00e9rje az Urat! Dics\u00e9rj\u00e9tek az Urat!","title":"Hungarian Bible: Psalms","type":"page"}